Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1*58. »»»«niber 23., vasárnap Nyugodt hét — nyugtalanító kérdésekkel Ac elmúlt héten viszonylag«; szélcsend ar. Ikodott a nemzetközi politikában. Természete, •en cask a napok sem szűkölködtek eseményekben — Sandánkon váratlan államcsíny történt, a világ kWMiM pontjain Jelentős tárgyalások folytak, de a Közvélemény Agyelme elsősorban mégsem ezekre irányult, inkább a közelmúlt nagy horderejű bejelentéseinek köveikeonényeR találgatta és éppen ezért feszült várakozással tekint aa elfcövetkenendő betek elé, amelyék eseményei minden bi­zonnyal döntően befolyásolják maid a világpolitika alakulását. Nyugodt hét — nyugtalanító kérdésekkel. Ezret a mondattal jellemezhetnénk talán legkifeje­zőbben a Jelenlegi helyzetet, bár a meghatározás nem egészen pontos, hiszen a látszólagos nyugalom Itt-ott élénk zűrzavart takar és a nyugtalanság másképpen, más miatt Jelentkezik a dolgozó töme­gek vagy a háborúval zsaroló imperialista vezetők körében. Nézzük meg röviden ezeket a kérdé­seket és próbáljuk meghatározni, melyik kérdés kit nyugtalanít, mert ennek megértése döntő az ál­talános politikai helyzet megértéséhez. A kommunizmus távlata Az SZKP téziseinek közzététe­le néhány nappal ezelőtt a szó Mi történik Berlinben? Ma már nyilvános tény, hogy az amerikai imperialisták a NATO szoros értelmében lázba hozta az | keretében a nyugat-német revan­egész világot. Valamennyi ország haladó sajtója, sőt a reakciós la- poik is első oldalaikon, hasábos címekkel közö’*ék a téziseik leg­fontosabb részeit. Mi az oka an­nak, hogy még a Szovjetunió el­lenségei is ilyen nagy figyelmet szentelnek a szőriét hétéves terv irányszámainak? Egyszerű a ma­gyarázat. A Szovjetunió ipari ter­melése ma hatszorosa a francia ipar iio-rimioMciÄrioiV v ó|+<’,37or'*0<^0 sistátonak szánták egy esetleges európai háborúban a „rohamcsa­pat” szerepét. Nyugat-Németor- szág egyre inkát) fasiszta típusú rendőráillammá alakul át, hiszen 1951. óta több mint 200 demokra­tikus és haladó jellegű szervezetet, egyesületet tiltottak be. Ugyanak­kor megrögzött nácik, hitlerista háborús bűnösök kerülnek a leg­magasabb funkciókba és ők he­lyezkednek el a ma már kétszáz­ez angolnak. Pedig 1913-ban a ezer embert meghaladó és az a­franoia ioac két és fészer, az an­gol ipar négy és félszer annyit tér. me't, irint a cári Oroszcrszáe. A most közzétett térisek sze­rint a Szőriéin«!-' 1910-ig el­éri a legfejlettebb kanito'uta ®rszá,~ot, az Amerikai E"ve- 8"'*'*. A hon’óikat az evv főTe eső term—'és szfnvonri’ban, a szériái tata tábor véwwn"! országának terine’ése pedig már 1965-ben a világ ipari terme*é«ém«»k több mbH felét fogja kitenni. A hétéves terv értelmében a szovjet embereiknek lesz a vi'áeon Jeg-öv'd~Wb numk’ibobik. mmtegy 40 százalékkal fog növekedni re­álbért v. a irs fizetések me'3két­szereződnék és a nyuedíiak ismét eim'-’k^dni fognak. A terv alko­tásai lehetővé teszik, hogv a szov­jet emberek további 13 esztendő folyamán megteremtsék a kom- való átmenet befeje­A Szovjetunió megnövekedett tekintélyére jellemző, hogy még a kifejezetten szovjetellenes, bur- zsoá lapok sem merészelnek ma már kétséget kelteni e tervek iránt, és ha fanyalogva is, ha fog­csikorgatva is, de kénytelenek be­ismerni a szocialista társadalmi rendszer újabb hatalmas győzel­mét. Ez az ami nyugtalanítja ő- ket, és joggal nyugtalanítja. Nem­csak e lapok szerkesztőit, hanem még inkább e lapok gazdáit, a nemzetközi nagytőkét nyugtala­nítja, mert a Szovjetuniónak és a szocialista országok népeinek gazdasági fp'l-ndü'ése, é- letszínv nalá vak emelkedé­se további, most még szinte felmé-hetet'en kihatás­sal le-z a világ fejlődésére, el­sősorban az ázsiai és afrikai országokra, amelyek közül ma már számosán a Szovjetunió­ban látják hatalmas barátju­kat és védelmezőinket és a- melvekre nagy vonzóerőt gya­korol a szovjet pé'da. Minden okuk megvan az imperia­listáknak a nyugtalanságra, hi­szen a szocialista rendszernek ez az újabb győzelme rendkívül meg­szilárdítja a szocialista tábor ha­talmát és ezáltal a viláabéke meg­őrzésének esélyeit Is. Ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk a világpolitika mai helyze­tének elemzésénél. merikajak jóvoltából tömegpusztí­tó fegyverekkel is rendelkező nyu­gat-német hadsereg parancsnoki tisztségeiben. Ezekből a tények­ből származó súlyos veszélyt nem lehet és nem szabad lebecsülni, ez a veszély joggal nyugtalanítja a világ békeszerető közvéleményét. A bonni veretek és gazdáik , bűnös tervében Nyugat-Berlln különösen fontos helyet foglal el, előretolt hídfőként hasz­nálják fel e*t a városrészt a Német Demokratikus Köztár­saság és az ö szes szocialista állam ellen irányuló agresszív terveik előkészítésében. Nem kevesebb, mint hatvanhét imperialista kémügynökség mű­ködik ma Nyugat-Berliniben és a szocialista államok ellen irányuló felforgató tevékenység jelentős részét itt agyalják ki. Milyen jogi alapon tartózkod­nak az imperialista hatalmak Ber­linben? Az 1945. júniusában alá­írt megszállási jegyzőkönyv, ame­lyet azután a potsdami szerződés is jóváhagyott, leszögezte, hogy Berlin területe az akkor létreho­zott kelet-németonszági (szovjet) övezetbe tartozik. Ennek lerögzí- tése mellett kimondja még a jegyzőkönyv, hogy a várost négy­hatalmi igazgatás alá helyezik, a- melynek azonban egységesen kell működnie. Az alapvető kötelezett­ség, amely a megszálló hatalmak­ra hárul, az volt, hogy gyökeresen ki kell irtaniuk egész Németor­szágban a fasizmust és a milita- rlzmust és az egész országra ki­ható demokratizálás alapján kell kidolgozniok a német egység hely­reállítását. A nyugati hatalmak az egyez­mény alapvető megállapításait az­óta sorozatosan megsértették, hi­szen a demilitarizálás helyett mi- litarizálták Nyugat-Németorszá- got és így már évekkel ezelőtt magukat fosztották meg nyugat­berlini tartózkodásuk jogi és po­litikai alapjától. Hruscsov éppen ezért emelte fel szaváé a nyugati mester­kedések el*«*1, java-olva, hogy a potsdami szerződést aláíró hatalmak szüntessék meg a berlini megszállási rendszer maradványait és kijelentette, hory a Szovjetunió a maga részéről a berlini megszállási funkcióit átadja az NDK-nak. Hihetetlenül felbolydult erre a nyugati diplomácia és a szovjet kezdeményezés Dullest arra a ki­jelentésre késztette, hogy bármi­lyen áron, még nukleáris fegyve­rek bevetésével is készek megtar­tani a NATO-őrállomást. A fe­nyegető hangnem persze nem má­síthatja meg a Szovjetuniónak azt az elhatározását, hogy további o- lyan lépéseket tegyen. Berlinben, amelyek az európai béke erősíté­sét szolgálják. A szovjet léoést a vjlág haladó erőinek kövélemé- nye rokonszenvvel fogadta, hiszen ez nagymértékben elősegítheti a nyugati hatalmak reálisabb né­met politikájának kialakítását, Európa egyik legveszélyesebb és legégetőbb problémájának megol­dását. Minden csűrés-esavarás el­lenére Nyugatnak előbb-utóbb tu­domásul kell venni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság léte­zik, és a demokratikus német ál­lam közreműködése nélkül nem oldható meg a két Németország •egyesítése. Újabb De Gaulle — Adenauer találkozó A Berlinnel kapcsolatos nyugati álláspontot még jobban bonyolít­ja az újabb De Gaulle-Adenauer találkozó, amire a jövő hét köze­pén kerül sor. Ennek a találkozó­nak a hírét meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták világszerte. Minden bizonnyal ezen a találko­zón szó lesz majd a Szovjetunió Berlinnel kapcsolatos javaslatai­ról, de még talán több szó esik a NATO reformját sürgető francia követelésekről és az európai sza­badkereskedelem Nyugat számára oly égető, de annál több viszályt okozó kérdéseiről. Az ENSZ Politikai Bizottsága hétfőre napolta el ülését A nyugati küldöttek módosított javaslatot terjesztettek be a kozmikus térség békés használatáról folyó vitához Az ENSZ közgyűlésének Poli­tikai Bizottsága pénteken folytat­ta vitáját a kozmikus térség békés használatának kérdéséről. Mint ismeretes, a későbbi folytatásáig a bizottság hasznos munkával tölthesse ide­jét: Dzsalal Abdoh iráni küldött azt Szovjetunió javasolta, hogy a bizottság kezdje csütörtökön azt javasolta a bizott­ságnak, állítsanak össze egy 11 tagú elkőkészítö csoportot, amely­nek az lenne a feladata, hogy elő­készítse a kozmikus térség békés használatával foglalkozó és szin­tén a Szovjetunió javaslatára ala­kítandó állandó bizottság munka­tervét. Miután a Szovjetunió javaslatát a nyugati küldöttek nem voltak hajlandók elfogadni, pénteken be­nyújtották saját javaslatuk mó­dosított változatát, amely szerint alakítson a politikai bizottság egy „ad hock" rendkívüli bizottságot, amely egyengetné a később meg­alakítandó állandó bizottság útját. Ennek 18 tagja lenne, mégpedig Argentína, Ausztrália, Belgium, Brazilia, Kanada, Csehszlovákia, Franciaország, India, Irán, Olasz­ország, Japán, Mexikó, Lengyel- ország, Svédország, a Szovjetunió, az Egyesült Arab Köztársaság, Anglia és az Egyesült Államok. A vitában felszólalt V. K. Kris­na Menőn, india küldötte és java­solta a kérdés megvitatásának el­napolását. Mint kifejtette, erre a- zért lenne szükség, hogy a vita- -cos---------­A német — szovjet bizottság ülése Mint az ADN jelenti, 1958. no­vember 21-én a Német Demokra­tikus Köztársaság külügymiuisz- tériumábain ülést tartott a német­szovjet vegyes bizottság A. J. Kaljaginnak, a Szovjetunió kép­viselőjének elnökletével. Az ülésen az 1957. március 12-1 szerződés megvalósításával kap­csolatos problémákat vitatták meg. A bizottság valamennyi kérdés­ben teljes egyetértésre jutott. meg Ciprus kérdésének megvita­tását, majd térjen át a radioaktív sugárzás, továbbá Algéria kérdé­sének tárgyalására. A bizottság az iráni küldött ja­vaslatát 60 szavazattal elfogadta. A szavazásban két küldött nem vett részt, 19 küldött pedig nem volt jelen. A bizottság ezután az indiai küldött javaslata felett szavazott. A javaslatot 63 küldött elfogadta, hatan tartózkodtak a szavazástól, 12 küldött a szavazáskor nem volt jelen. A bizottság elhatározta, hogy következő ülését hétfőn tart­ja, amikor vagy Ciprus kérdésé­nek vitáját kezdi meg, vagy pe­dig — az egyes ENSZ-küldöttek hétvégi bizalmas megbeszélései­nek eredményétől függően — folytatja a kozmikus térség béke használatáról folyó vitáját. Szudán felülvizsgálja nemzetközi egyezményeit Mint a MBN-űgynökség khaxtö­mi tudósítója jelenti, Ahmed Ab­del Vahab tábornok, szudáni bel­ügyminiszter egy szudáni lap tu­dósítójának kijelentette: „Külpo­litikánkban egyetlen olyan lépést sem tettünk, amely veszélyeztet­né Szudán függetlenségét, külpo­litikánkat úgy alakítjuk, ahogy Szudán érdekei megkövete1 ik. Az új kormány felülvizsgálja Szudán valamennyi nemzetközi egyeznii nyét és azokat a szerződéseket fogja betartani, amelyek semmi­lyen mértékben sem sértik függet­lenségünket.” Befejezésül Vahab kijelentette: — Inkább éhen ha­lunk, semmint hogy olyan segélyt fogadjunk el, amely veszélyezteti Szudán függetlenségét, vagy a népet bármilyen jogától megfoszt­ja.” Amikor már nyikorgóit a burzsoázia szekere A megyében is a kommunis­táik felszabadulás előtti tevé­kenységére és eredményes har­caira mutatnak az egykori rend­őri jelentések, melyek egyben az úri osztálynak a párttól való rettegését is tükrözik. Az orosházi rendőrkapitány, dr. Domokos 1923-ban ezt írta a főispánhoz Gyulára: „Tisztelettel jelentem, hogy folyó hó 7-re virradó reggel kommunista tartalmú röpcé­dulák találtattak... A tettes személyének megállapítása vé­gett a legerélyesebb nyomozás és figyelés rendeltetett el. Az összes szakszervezeti helyisé­geket és a gyanú alá fogható megbízhatatlan egyéneket ál­landó éjjel-nappali ellenőrzés alá helyeztük. A szakszerve­zetek vezető tágját különös é- ber figyelemmel kiséfjük, hogy lakásukról hova járnak, kik­kel érintkeznek, különös figye­lemmel arra, hogy idegen kommunista agitátor nem ér­kezik-e hozzájuk. Ügy a vas­útállomáson, mint a hatósá­gunk egész területén talált és gyanúsnak vélhető egyéneket, úgy éjjel, mint nappal leiga­zolhattuk. Többeket előállítot­tunk... Ezen tevékenysékünket továbbra is a legnagyobb e- réllyel folytatjuk.". így szól a rendőrkapitány le­vele. Az urak azonban nemcsak igazoltattak, megfigyeltettek és előállítottak, hanem internáltak is. A M, Kir. Államrendőrséig békéscsabai kapitánysága 1923- ban egyik véghatározatában Er- zsiák Mátyás 38 éves, rendőri felügyelet alatt álló téglagyári napszámosról a következőket ír­ta: „..a 3000/1922. B. M. int szá­mú rendelet 2. paragraf usának a) és b) pontjai alapján inter­nálásának elrendelését java­solom és ennek jogerős befe­jezéséig őrizetbe helyezését el­rendelem... Indok... kommu­nista érzelmei... részt vett Bohn M. és társai, Such Wag­ner és társai tágla gyárakban a munkabérek kérdésében elő­állott differenciák miatti sztrájk szervezésében..." Igen, az urak internáltak, ha a Bohn- és Schuch—Wafflner fé­léknek az érdekeit veszélyeztet­ni merték a munkások és azok vezetői. Vajon, ezen túl miért a kom­munistáktól rettegtek legjobban az urak? Ez is kitűnik egy má­sik levélből, melyet a Magyar Királyi Miniszterelnök a „legszi­gorúbban bizalmas!” „Kizárólag saját kezéhez!” — jelzéssel a megye főispánjának írt. Ebben többek között arra fi­gyelmeztetett, hogy „1923. október 10—16-ig tar­totta meg a parasztinternacio- nálé Moszkvában az első kongresszusát, melyben 40 ál­lam delegátja vett részt... A konferencia egy mezőgazdasá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom