Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

4 béres megyei népCjsag 1958. október 26., vasárnap Mozgalom lelevízió-erősííő állomás építéséért Csongrád megye közös összefogást ajánl Nemrégiben azt irta a rádió he­tilapja, hogy megyénkben televí­ziós láz van. Valóban. Egyre-más- ra vásárolják a távolbalátó készü­lékeket. Mint a HAVEL megyei kirendeltségén mondták: k 'ülbe­lül 200 képrádió van, főleg közü- letek, gépállomások, állami gaz­daságok, tsz-ek, párt- és szakszer­vezetek, üzemi kulturális otthonok tulajdonában, de szaparodik a „magántulajdonosok" száma is. Van már televízió Mezőhegyesen több, a nagyszénási Lenin Tsz- ben, a békési tanácsnál, a gyulai MTH-ískolában, a mezőgazdasági gépészképző iskolában, a gyomai közalkalmazottak szakszervezeté­ben, a békéscsabai magasépítők­nél, a szarvasi fmsz-ben, a Vész­tői Állami Gazdaságban, a békés- sámsoni . KISZ-szervezetben, az Örménykúti Általános Iskolában, és még bőven sorolhatnánk to­vább. Szinte naponként kapja az újabb megrendeléseket a RAVEL. Türelmetlenül várják, hogy javuljon a térerősség, mert akkor csaknem minden üzem venne készüléket dolgozói részére. A televíziósok száma még többszö­rösére növekedne, ha... És ez a „ha" a bökkenő. A budapesti nagy adóállomás építéséhez megyénkben számosán nagy reményeket fűztek. A remé­nyek azonban túlzottak voltak, mert a nagyadó is csak 100 kilo­méteres körzeten belül sugároz vehetően, amint megtervezték. Bár kedvező térerősségű idősza­kokban többfelé majdnem töké­letesen fogták a műsort me­gyénkben is. A tapasztalatok a- zonban bebizonyították, hogy ez nem állandó, igen bizonytalan. Általánosságban csak foszlányok­ban jelenik meg az adás a kép­csőben, bosszantóan élvezhetetle­nül. Az csak természetes, ha a töké­letlent hamar megunják. A nagy­szénási Lenin Tsz-toen is közösen adták össze a televíziós készülék árát. Megvették s vagy százan ül­ték körül kíváncsian, de az adás vétele igen rossz volt, kevésbé él­vezhették. A Tótkomiási Gépállo­máson is negyvenen-ötvenen pró­bálják nézni esténként, de sok­szor csalódva távoznak el a dol­gozók, mert a nagy távolság mi­att bizonytalan a vétel és más­felé is csak az ún. „szőnyegmintá­kat" látják. Pedig a vezetők is mindent megtennének, hogy mun­katársaiknak örömet szerezzenek, a Békéscsabai Gépállomás igazga­tója pl. saját maga is nagy buz­galommal szerelte a tetőn az an­tennát. Nemsokára jönnek a hosszú téli esték Falun, a távoli tanyákon na- ,yon elkel olyankor némi szóra­kozás, amiben bizony nem minde­nütt van valami bő választék, kü­lönösen a tanyavilágban. Művelő­dési otthonokban és parasz ‘.házak­ban szívesen összegyűlnének né­ha esténként, hogy okulva szó­rakozzanak és lássanak valamit a világból. A falusi művelődési ott­honokban is állandó műsorról, ér- lekes látnivalóról gondoskodna a televizió, amely odasugározhatná a falusiak és tanyasiak szeme elé is a napi eseményeket, a filmeket. Ha... ez a „ha” ott nem lenne. De mivelhogy ott van, elkedvet­leníti azokat, akik már vettek távolbalátó készüléket, akár kö­zületi szervek, akár magánosok. Egyrészt a havi ötven forintos előfizetési díjat most már fizetni kell, még akkor is, ha semmit sem látnak, másrészt felesleges bosz- szankodást okoz. Az egyik ör­ménykúti iskolában például a ta- ■vavilág lakóinak közös adomá­nyéból szerelték fel a képrádiót, azért, hogy az őszi és a téli esté­ken, délutánokon egybegyűlve, az atomkornak jfotfonyjájápak segít­ségével kellemesen, s egyben ta­nulva is tölthesse idejét,a.tanyák népe. Hogyan lehetne segíteni? A pécsiek példája ösztönző le­hetne. Baranyában a tavasszal el­határozták: nem várnak addig, a- míg államunk abba a helyzetbe iut, hogy televízió mellékállomás építésére gondolhasson, hozzáfog­tak saját erőből is és társadalmi összefogással. Elhatározásukat tett követte, s így rövidesen átadják rendeltetésének az erősítő állo­mást. A jó példa ragadós, állítják. S lám, már a soproniak követik a pécsi példát. 4 dolog egyszerű A napokban azzal állt elém Nagy Pista, hogy megunta a ne­vét s adjak neki tip­pet a névváltoztatás­ra. Valami egzotikus nevet szeretett volna felvenni, olyat, ame­lyikből egy sincs eb­ben az országban. Mivel e téren járat­lan vagyok, javasol­tam, hogy nézze meg a Révai Lexikont, a- hol talál egzotikusát Is, meg olyat is, a- mely páriát ritkítja. Néhány nap múlva, amikor ismét talál­koztunk, érdeklődjem az új név felvételéről. Ennyit mondott: én már így is, úgy is csak Nagy Pista ma­radok. Szerénysége meglepett. Ez6l+~4**0onMmtolt jutottafe eszembe a minap, amikor meg­hallottam, hogy a Bé­kés megyei Tatarozó és Építő Vállalat a névváltoztatás gondo­latával bíbelődik s a nagy és termékeny viták közepette már az új nevet is meg­szülték. — Miért e válto­zás? Talán restel­kednek a „tatarozó'’ szó miatt? Ugyanis ezt a szót kihagyták az új nevükből. De ha már a név- változtatás gondola­táig jutottak, akkor nem ártana, ha a vállalat vezetősége bonckés alá venné a vállalat tatarozó és építő jellegét, azaz a már eddig leszerző­dött és a jövőben szerződéskötésre vá­ró munkák költség- megoszlását. Ez szá­mokban kifejezve azt jelenti, hogy jövőre például 12 millió fo­rint értékben új épü­leteket emelnek, S millió forintért pedig műemlékszámba me­nő épületeket, no meg jóval fiatalabb — Hát mifelénk mi lesz? — so­kan kérdezik ezt megyénkben. De hogy lesz valami, annak a jelei már nálunk is erjednek. Bi­zonyítéka a Csongrád megyei Ta­nács építési osztályának a napok­ban érkezett levele, amelyben ar­ról tudakozódnak: Békés megye Tanácsa közreműködne-e ahban, hogy a két megye közös összefo­gásával építenék fel a televíziós jrősítő állomást? Orosháza környékét találják a negfelelőnek a magas torony-váz felállításának helyéül. A térké­pen ugyanis ez a legalkalmasabb pont a két megye kb. 80—100 ki­lométeres körzetű besugárzására. Ügy gondolják, hogy az érintett városok, községek, mezőgazdasági és ipari üzemek is szívesen előse­gítenék ezt nemcsak erkölcsi, ha­nem anyagi támogatásokkal is. Békéscsabán a Hazafias Nép­front városi elnöksége ülésén a napokban már foglalkozott az öt­lettel, vitatkozott róla és elfogad­hatónak találta. Az elnökség tag­jai közül többen ajánlották, hogy kérjék ki szakértők véleményét, > Írjanak a pécsieknek: mondják el, ők hogyan csinálták. Elhang­zott az a figyelemre méltó indít­vány is, hogy a két megye fiatal technikusai, rádiószerelői, MHS- tagok is segítsék elő társadalmi erőből a megvalósítást. Békéscsa­ba Város Tanácsa is támo­gatja a mellékállomás építésének ötletét. Bár Békéscsabán elsősor­ban a therrnál-kút fúrása jelenleg az egyik legfontosabb közügy, a- zonkívül az erősítő építését is elő­segítenék. A televízió megyebeli kedvelői, akik a jövőbe is néznek, azt han­goztatják: — Mi se várjunk, ha­nem cselekedtünk. Ha hallgatunk, akkor csak 1962-ben, vagy későb­ben lesz erősítő állomásunk. Fo­gadjuk el 'a Csongrád megyeiek komoly kezdeményezését, indul­jon mozgalom a televízió mellék­állomás építése érdekében, hiszen ez egyúttal népművelésünk, a jö­vő nagy lehetősége! Hírek Mozaikos EsEMÉiYYEK Év végére kétezer mázsa pemetefű cukorka Országszerte híres a Békési F öldművesszövetkezet cukorka üze­me, mely egyedül gyárt az országban gyógy pemetefű cukorkát. A pemetefű cukorka igen jó köhögés eilen. A cukrot pemetefűn kí_ vül, mely a cukorka alapanyaga, még több fajta gyógynövényből állítják össze. Két évvel ezelőtt Iz andból is érdeklődtek a cukorka iránt, amiből mintát is küldtek. Ebben az évben összesen kétezer mázsát gyártanak, amit az ország különböző részébe szállítanak. Ebből eddig már 1250 mázsát gy irtottak le. Az utolsó negyedév­ben 650 mázsára kötöttek szerződ 1st és úgy számolják, hogy még ehhez 150 mázsa hozzájön. *n­SEGIT1K A FELADATOK MEGOLDÁSÁT A szeghalmi járás községeiben az állandó bizottságok tagjai sok segítséget adnak a végrehajtó bi­zottságnak a munkák jó elvégzé­séhez. Különösen Körösladány és • 'zeghalom községekben. Körösladányban az egészségügyi állandó bizottság, valamint a pénz­ügyi állandó bizottság nyújt sok segítséget. Helyszínen tartanak el- 'enőrzéseket a földművesszövetke­zetek italboltjaiban és más üzle- ekben. Szeghalmon pedig az ál­landó bizottság tagjai a mezőgaz­dasági felügyelőkkel ellenőrzik a takarmányok tárolását és a vető­magok megfelelő elosztását. OROSHÁZA megyeszerte híres népdalénekese, O. Kovács Imre ma, október 26-án és hétfőn, ok­tóber 27-én, ez évben másodízben vendégszerepei magyamóta-esten a komlói Fekete gyémánt ét­eremben, Várható időjárás vasárnap estig: Kisebb felhőátvonulások eső nélkül, mérsékelt nyugati-északnyugati szél. Néhány helyen reggeli ködképzödés, ködszitálás, a hőmérséklet keleten e- melkedlk, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 5—8 fok, északkeleten 2—5 fok, legmagasabb nappali hőmérsék­let vasárnap 12—15 fok között. Távolabbi kilátások: az enyhe idő tovább tart. MA FOGADÓ OKÁT TART AZ SZTK KÜLDÖTTE Sokan vannak, akik nincsenek tisztában az SZTK-ra vonatkozó szabályokkal, ezen belül táppénz- kifizetéssel, nyugdíj-kérdéssel, or. vosi vizsgálattal stb. Ezért ma, ok­tóber 26-án délelőtt 9 órától 11 óráig Orosházán a tömegszerve­zetek székházéban az SZTK Bé­kés megyei Alközpontjának kikül­dötte fogadóórát tart. A fogadó­órán a felmerült, SZTK-val kap­csolatos problémákra ad felvilágo­sítást. SZÓRAKOZNAK A SZOCIÁLIS OTTHON LAKÓI Körösladányban a 25 személyes szociális otthon lakóinak részére a község vezető emberei előadáso­kat tartanak. Különösen a község nevelő testületé, köztük Vigh Mi­hály nevelő, hetenként két-három előadást is tart, melyet diafilm ve­títéssel tesznek színesebbé. a gépállomás segíti az őszi betakarítási MŰNKAT A szeghalmi járás területén dol­gozó gépállomások nagyban elő­segítik a járás őszi betakarítási, valamint vetési munkák minél hamarabbi elvégzését. A gépállo­más dolgozói mindent megtesznek armak érdekében, hogy az őszi cözép- és mélyszántásokat úgy a termelőszövetkezetben, mint az egyéni parasztoknál minél hama­rabb befejezzék. Eddig az ossz szántónak már több mint 70—80 -rá^'A-át felszántották. iJiiiiiiiininniiiiiiiiiniiiiJiiiiiiiiiiiiniiffiiBiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiHiiiiimiiiHiitliiHlillWlHHllllillHiillillliiniiiililiiiiliiHiiiiBtilifflfflHiiiniiniiiiiiiiiiiHiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiimiil | Két választás Körösladányban / I lakásokat, gazdasági épületeket öltöztet­nek új ruhába. Ez viszont nem szégyen, sőt a megbecsülés jel­képe, mert a társa­dalmi tulajdon óvása, tatarozása legalább o- lyan fontos, mint az új lakások, iskolák, gazdasági épületek e. melése„.t 1 Ezek a gondolatok vezérelték a megyei tanács végrehajtó bi­zottságát, amikor vállalati név változ- i tatására beterjesztett' kérelmet elutasította, és a névadó apa bölcs előrelátásával a vál­lalat gazdálkodásá­nak jellegét figyelem- bevéve a Békés megyei Építő és TatarozóVál- lalat név felvételét engedélyezte a Ta­tarozó és Építő ‘Vállalat elnevezés helyett. sik — A határban találtam az idős Gurmai házaspárt, kukoricát törtek. Ki tudja, miről beszélget­tek a tájra nehezedő nagy csendben, amit csak néha-néha tört meg a boronáló vejük, s odébb a Jánosék földjét szántó ember lovakat biztató hangja. Már messziről látták, hogy fe­léjük tartok. Arra persze nem gondoltak, hogy úgy köszönök oda: No, Gurmai László, menni kell a fogdába. — Aztán miért kellene? — kérdezte minden meglepődés nél­kül. . — Választások lesznek. — Régen volt az, amikor en­gem minden választáskor elhur­coltak — válaszolta mosolyog­va, s parolát adott a légnyomás­tól reszkető kezével. Leültünk aztán, s ők ketten egymást ki­egészítve pergettek drámai éle­tük eseményeit. Körösladányban 1931-ben a- lákult meg a Szociáldemokrata Párt, s elnöknek egyhangúan Gurmai Lászlót választották. Négygyermekes, rokkant sze­gényember, tudja, mi fáj a nép­nek, s meg is meri mondani — jó elnök lesz belőle! — mondo­gatták tagtársai. S nem is csa­lódtak benne. A kormány vi­szont igen, mert két év múlva betiltotta a pártszervezet műkö­dését. — Ha legálisan nem lehet, ak­kor lehet illegálisan — jelentet­ték ki huszonketten, s Gurmai László elnökletével titokban gyakran összeültek meghányni- vetnd a világ folyását s a ma­guk egyre súlyosabb baját. Alig- alig akadt egy kis kubikolni va­ló, s ötödébe is olyan nehezen adták a kuláikok kapálni a kuko­ricát, mintha a fogukat húzták volna. Csupasz kenyérnél egyéb ritkán került a négy Gurmai- gyerek szájába. Vézna testükön alig volt ruha, s beesett arcukra sokszor ült a rémület. A csend­őrök ugyanis gyakran ráverték az ajtót a családra, s tűvé tet­ték a házat a Kommunista Ki­áltványért. — Nem találnak más ürügyet a zaklatásra? — kérdezte Gur- mainé. Találtak azok. Az 1935-ös vá­lasztás előtt egyszer csak beál­lított hozzájuk Mészár Ferenc kormánypárti kortes. Csak az asszony volt otthon a gyerekek­kel. — Ide hallgasson, Gurmainé — szólt Mészár. — Én tudom, hogy maguk nagyon szegények... — Bizony, pityeredett el az asszony — most is csak ez a fél kenyér van a háznál s mellé se 25S.fr, se más. — Magán múlik, s lesz, a- dunk. Beszélje le a férjét arról, hogy az embereket tüzelje szo­ciáldemokrata programmal. Lisz­tet s pénzt is kap. Hogy mennyit adnak, azt nem is kérdezte Gurmainé, Két-há- rom napra való kenyeret is ó- römmel fogadott volna, mert ki­látás is alig volt keresetre. Alig várta, hogy hazajöjjön a férje, s kérlelte, fenyegette a férjét, hogy hagyja a pártot, ne törőd­jön semmivel, senkivel, jól jön­ne a liszt, a pénz, akármilyen keveset is adna Mészár. — Semennyiért sem adom fel az elvem, inkább megdög- lök! — kiáltotta Gurmai László, s ép kezével úgy bevágta maga után az ajtót, hogy remegett be­le az egész ház. Kint járkált, s várta, hogy lecsillapodjon a fele­sége, s az ő indulata is. De hogy csillapodjon? A féloldala csaknem béna. Légnyomás érte Isonzónál, az olasz fronton. Ha lenne munka, akkor sem tudna eleget keresni hatodmagára. Az­tán itt van ez a viskó, amit 1926-ban vett kölcsönből. Alig törlesztett belőle valamit ön­gyilkos legyen? Nem, azokat kellene kiirtani, akik nyomort zúdítottak az országra, a népre... A szavazás előtti este erősdö- römbölés verte fel álmából a

Next

/
Oldalképek
Tartalom