Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

4

b£k£s megyei népújság

1938. október 18.. csütörtök

A művelődés százados útjai

A szarvasi iskola a műit század közepén

A reformkor világának megyei iskolái közül legnagyobb hírre a szarvasi gimnázium emelkedett. Országos hírűvé kiváló tanári kara tette, úgyhogy tanulói messze Vidékről felkeresték.

A Tessedik által alapított, életre nevelő népiskola sikerén felbuzdulva, mintegy azon túltenni a- harva, szervezte meg ezt Tessedik szarvasi paptársa és ellenlábasa, Boczkó Dániel 1802-ben az egyházmegye falvainak támogatásával. Előbb Mezőberényben állították fel, mivel az ott élő lakosság magyarul, szlovákul és németül egyaránt értett és beszélt. Boczkó- nak az volt a célja, hogy az általa megszervezett iskola feleslegessé tegye a gyermekeiket taníttatni szándékozó szülőknek, hogy vidékünkről fiaikat Selmecre, Po-1 zsonyba vagy Eperjesre vigyék j el, ahol az evangélikusoknak ez- időtájt iskolái voltak.

Terve megvalósult s az idő igazolta azt is, hogy nem volt légből kapott az. Tanulóifjúsága állandóan nőtt, az iskola életképessé lett, s nem egy kiváló embert nevelt az országnak. (Székács József, Sárosy Gyula.)

1834-ben az egyházmegye rendeletére Szarvasra helyezték át a gimnáziumot. Itt még nagyobb hírre emelkedett, mint Mezőberényben. Hogy elképzelésünk legyen, milyen szerepet töltött be az iskola, továbbá, hogy lássuk, hány gimnáziuma lehetett akkor hazánknak, szóljon a Baeh-korszak egyik igen híres igazgató-tanára, Haberern Jonathan, az 1854—55- ös évkönyvbe leírt szavaival: „A Szarvast Nagy gymnasium tagadhatatlan megbánna d haidtlttn követelmény, A Békési esperesség- ben van. 80 000 lélek, mely az ág. hitvallást magáénak vallja, szomszédja a bács-szerémi szeniorá- tus ápol vagy nem is ápolalgym- nasiumot, a bánátusi seniorátus- ban nincs tudományos intézet, annyi ezernek ne volna szüksége magasabb neveidére?", majd később pedig így: „Rendezzen minden város reál-tanodát — mert teheti —, s mentsen meg legalább egy gymnásiumot, mert itt a gymnasium harangszó, mely a puszták és az elszórt majorok, s tanyák lakosait a míveltség templomába hívogatja“.

Tanulói természetesen túlnyomórészt Békés megyéből származtak, de voltak itt Pozsonyból, A- radról, Szatmár-, Heves-, Pest megyéből, sőt Lúgosról és Tú- rócszentmártonból is.

A létszám Szarvason eleinte 120—140 között mozgott. Ez a szám aztán az 1840—41-es tanévben 85-re, 1842—43-ban 91-re,

majd a következőben 93-ra esett, Mindez azért fontos, hogy még jobban értékelni tudjuk az iskola legkiválóbb tanárának, a mai szarvasi gimnázium névadójának, Vajda Péternek munkásságát. Az országos hírű tudóst 1843-ban hívták meg Szarvasra, s a következő évben a tanulók száma 136-ra, majd Vajda halála évében az 1845—í6-os tanévben 189-re szökött fel. Még jellemzőbb a gyarapodás, ha csak a felgimnázium (a felső négy osztály) adatait vesz- szük vizsgálat alá. Ez az első évre megháromszorozódott (az átlagos 17-ről 52-re), majd a következőre megötszöröződött (90-re e- melkedeH). Nem Is volt ennyi felsős diákja a szarvasi Iskolának e- gészen az 1861—62-es tanévig. Ekkor azonban az iskola teljes létszáma 331 tanuló volt.

Igen érdekbe* képet kapunk, ha ; a tantárgyak óraszám szerinti megoszlását vizsgáljuk meg. Ej az ó-1 raszántókat * osztályra véve. a

következőképpen alakult: vallás 16 óra (heti 2—2), latin 50 óra, görög 28 óra, magyar 17 ó a, né met 29 óra, történelem és földrajz együtt 24 óra, matematika 23, bölcsészeti előkészítő 4, természetrajz és természettan együtt 19, szépírás 4, összesen 214 óra.

Az egyes osztályok heti óraszáma 25 és 28 között oszlott meg. Az iskola nevelői karának létszáma 12, átlagos óraszámuk heti 18 volt.

A központi rendelet jellemző módon az idegen nyelvek tanítására fordított legtöbb gondot. Megdöbbentő, hogy a nemzeti nyelv tanításának óraszáma mindössze csak egyharmadát teszi ki a latinénak, s a görög és a német nyelv oktatása is 50 százalékkal több órát kapott nála. Ha hozzávesszük ehhez a nemzeti öntudat erősítését biztosító másik két tárgy, a történelem és a földrajz tanításának alacsony óraszámait, akkor világosan látható, hogy az önkényuralom korának iskolapolitikája minden lehetőt megtett arra, hogy a magyar nemzeti érzést gúzsba kösse.

A szarvasi gimnázium tanári kara komoly szerepet játszott a reformkor és a Bach-korszak nemzeti öntudatának elmélyítésében. Nagy hírre emelkedett tanárai mind nagyszerű patrióták voltak, s tanítványaiknak jó példaképei lettek a munkavállalásban, a haza áldozatos szeretetében. Kiemelkedő tevékenységet folytatott itt a felvilágosodott szellemű, haladó eszmékért üldözött Magda Pál, a magyar, statisztikai, irodalom e- gyilc Úttörője, Vajda Péter,. a gimnázium leghíresebb tanára, a mngya r szépirodalom lelkes harcosa, akinek munkásságáról Kos- suth-dijas tanárunk, Hanzó Lajos írt ebben az évben kiváló tanulmányt (s a Hazafias Népfront a napokban emlékezett meg róla bensőséges ünnepség keretében Szarvason), Ballagi (Bloch) Mór, a magyar szótárirodalom jeles képviselője, ki a szabadságharc idején fontos beosztást töltött be. s lelkes katonája volt népünk harcának, mint a megye hírnöke s később mint hadelnöki titkár, (a szabadságharc után internálták, eltiltották a tanítástól), Greguss Ágost a későbbi esztéta, ki 1848- ban verseket írt a szabadságharc nagy fegyvertényeiről, melyeket kézről kézre adtak a katonák, majd a bukás után a szarvasi naptárban megjelent verse miatt házmotozást tartottak szarvasi lakásán, s csaknem egy évre elitélték, a már előbb említett, s a berlini nyelvészeti társaság által jutalmazott Haberern Jonathán, a vizsgálati fogságba Pestre szállított Staffer János, a tankönyvíró Molitorisz Adolf, Dallos Gyula, Pecz Gyula és Tatay István, majd Petőfi volt aszódi tanára: Koren István, később pedig a kiváló történész, a megyei régészek egyesületét irányító Zsilinszky Mihály és a filozófiai irodalommal foglalkozó Benka Gyula. Mennyi nagy név rövid 2—3 évtized alatt!

Munkájuk nyomán az iskola érthetően naggyá lett. Lelkes barátok vették körül szeretetükkel az intézetet. Szépen mutatkozott ez meg Vajda Péter emlékére rendezett gyűjtés alkalmával 1860- ban. A szűk körben tett gyűjtés rövid Idő alatt biztosította Vajda síremlékét. Az adakozók között ott találjuk Petőfi Istvánt, (Petőfi Csákón élő öccsét), ifj. Bartóky Józsefet, a későbbi állatmeseírót, Egressy Gábort, Szerdahelyi Kálmánt. Lénával Mártont, Szigeti Józsefet, a kor nagy művészeit is Elek László

Kisorsoltuk

a Képes Kérdések-pályázat nyerteseit

Szerdán délelőtt 10 órakor, a TIT klubhelyiségében hivatalosan kisorsoltuk a Képes Kérdések pályázatunk tárgynyereményeinek és a könyvjutalomban részesítettek neveit. A sorsoláson megjelent pályázók és érdeklődők közül özv. Szerencsi Gyuláné, békéscsabai lakos húzta ki a nyertesek neveit.

A pályázat első díját, 1 darab Pentona kisfilmes fényképezőgépet CSAPÓ LÁSZLÓ békési pályázónk nyerte. A II. díjat, 1 darab meccs futball-labdát FARKAS JÁNOS békéscsabai pályázónk, a III. dijat, 1 darab töltőtollat és töltőceruzát tokban TÍMÁR GYÖRGYNÉ, gyomai pályázónk nyerte meg.

Ezek után került sor a tíz értékes könyvjutalom kisorsolására. Nyertesek a következők: Hanitz Mária, Békés, Malatinsz- ki József, Békéscsaba. Bo- tyánszky, Békéscsaba, Hajdú Mária, Békéscsaba. Szatmári Zsuzsa, Békéscsaba, Ráez Já- nosné, Békéscsaba, Mórocz Magdolna, Békéscsaba, Simon Józsefné, Békéscsaba, Csu- varszki László, Békéscsaba és Benyovszki Mária, Békéscsaba.

A tárgynyeremények átvehetők szerkesztőségünkben (Békéscsaba, Irodaház). A könyv- jutalmakat és a vidéki pályázók nyereményeit postán küldjük el.

Hírek

M

OZAIKOK

E

SEMÉNYEK

Tizéves államosított filmipar

Az államosított magyar filmipar ebben a hónapban ünnepli a 10 éves évfordulóját. Békés megyében a mozihálózat kiépítése nagy aranyban fejlődött a legutóbbi tíz év alatt. Az államosításkor mindössze 55 mozi működött 14 812 férőhellyel. Hetenként ösz- szeszn 267 előadást tartottak. Megyénk 30 községében nem volt mozi.

Jelenleg, a legutóbbi statisztika szerint, 112 mozi működik, 27 800 férőhellyel és hetenként 603 előadást tartanak. A Moziüzemi Vállalat az utóbbi tíz év alatt Békés megyében 7 millió forintot fordított a mozik korszerűsítésére. Csak ebben az évben több, mint 2 millió forintos költséggel korszerűsítették a mozikat. Csupán egyetlen községben nincs mozi a tíz évvel ezelőtti harminchoz képest. A tízéves évforduló allMlmávol a MOKÉP ünnepségeken emlékezik meg az évfordulóró1

megnyílt vincze anuras

FESTŐMŰVÉSZ

KIÁLLÍTÁSA

Október 15-én, szerdán délután 3 órakor ünnepélyesen nyitották meg a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban Vincze András szegedi festőművész munkáiból összeállított kiállítást. A megnyitó beszédet Enyedi G. Sándor, Gyula Város Tanácsának elnöke tartotta. A kiállítást, amely 28 képből áll, október 15-től október 30-ig tartják nyitva, a megtekintés díjtalan.

TÖBB EZER KÖTET KÖNYV EGY HÓNAP ALATT

A Sarkadi Járási Könyvtárt nap mint nap látogatják nemcsak a sarkadi, hanem a vidéki olvasók is. A könyvtár vezetői igyekeznek az olvasók igényeit kielégíteni. Minden hónapban új kötetekkel frissítik az állományt. A könyvek propagálására pedig szemléltető kiállítást rendeznek, ahol az új könyveket mutatják be.

Százlioldas új halastavat építenek a körösi halászok

A Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetbe tömörült körösi halászok saját erőből új, száz holdas halastavat építenek a Körösök találkozásánál. A tó építését megkezdték, amelyből egy év múlva több vagon halat értékesíthetnek.

A 14 ér fejlődéseitek eredményei a szeghalmi járásban

(Tudósítónktól)

A Szeghalmi Járási Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén párhuzamot vont a felszabadulás előtti évek és a felszabadulás utáni 13 év alatti fejlődés között. Az adatok alapján a felszabadulás utáni 13 év allatt a községek lényegesen megváltoztak és fejlődésük tekintetében szinte ősz. szehasonlítha tat tanul felülmúlják a felszabadulás előtti évtizedeket.

Szeghalomban a felszabadulás előtt mindössze 800 négyzetméter járdát építettele, míg a felszabadulás után a község vezetői, a lakosság támogatásával 13 400 négyzetméter járdát létesítettek; A járdák építését jelenleg is folytatják. Ez évben 250 ezer forintot fordítottak e célra, a jövő esztendősben pedig újabb százezer forin ból építenek új Járdákat. A kép FiiOktóber 18-án,

KONDOROSON, a vásártéren, az

ÖRMÉNYKŰTI ÁLLAMI GAZDASÁG

lőárverést

tart.

zesgyarmaton is hasonló. A fel- szabadulás előtt 3355 méter járda készült el, a legutóbbi 13 év a- latt ez megháromszorozódott. Füzesgyarmaton kislakások építésében is nagy különbségek mutatkoznak. Két évtized alatt öt utcát nyitottak a múltban, a felszabadulás után viszont eddig 9 új utca nyílt meg.

A fejlődés további bizonyítéka Bucsa is, ahol a felszabadulás előtti időkben a fejlődésről még csak nem is beszélhettünk, addig ma szép kis községgé fejlődött ki. A sok szép építkezése mellett az 1959. évi tervükben új gyógyszer- tár építését valósítják meg;

JÓKAI SZÍNHÁZ TAJELÖADAS

Gyulaváriban, m* este fél 6-kor: ELVESZEM A FELESÉGEM Tarhoson, ma est» fél 8-kor: MAJtICA GRŐFNŐ

KÉT HOLD FÖLDRŐL 25 EZER FORINT JÖVEDELEM

A szarvasi Bem Termelőszövetkezetben évek óta foglalkoznak konyhakertészettel. A tsz erre a célra külön kertészeti műnk csapatot alakított, akik között több szakember is dolgozik. Ebben az évben a k^t holdas konyhakertészetükről több mint 25 ezer forint jövedelmet árulták. A tsz tagsága úgy határozott, hogy az elkövetkező években a honyhakertésze- tüket még növelik egy-két holddal. így a jövedelmük 40—50 e- zer forintra is felmegy.

ÖT FELEJTHETETLEN NAf

A Szarvasi Szlovák Népi E- gyüttes tagjait jól ismerik megyénk községeiben. Sokan tapsolták vörösre tenyerüket az előadások alkalmával. A közelmúltban a Szlovák Népi Együttes tagjai országos körútra indultak, hogy más megye közönségét is szórakoztassák műsorukkal Először Nógrádi megye, majd Pest megye községeiben tartottak előadást. A népi együttest a jó munkájuk jutalmául egynapos budapesti kirándulásra küldték el.

MOZIK MŰSORA

BKIGAO MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 16—19: Rendkívüli nyár.

K.: h.: fél 6, fél 8; v.: fél 1, fél 6, fél t

SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 16—ZZ: Asch őrvezető kalandos lázadása.

Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 árakor;

TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 16—32: Gyermekkori szerelem.

K.: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél l| Pénztárnyitás: délelőtt 10 órakor:

PETŐFI MOZI, SARKAD Okt. 15—16: Kicsik és nagyok.

Kezdés: h: 8, v: 4, 6 és 8 órakor*

VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKO V ACSHAZ A Okt. 15—17: Akasztottak lázadása. Kezdés: h.: 8. v.: 4. 6 és 8 órakor* SZABADSÁG MOZI, GYOMA Okt. 15—17: Budapesti tavasz.

K.: h.: 8, v.: 4, S. 8.

PETŐFI MOZI, GYULA Okt. 16—21: Svejk, a derék katona. 14« K,: h. 6, 8, V. 4, 6, 8 órakor.

ERKEL MOZI. GYULA Okt. 17—32: ördögi találmány.

K: ti. fél 6, fél 8, V. fél 4, fél 6. fé! 84 PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Okt. 16—22: Fehér éjszakák.

Kezdés: 6, 8, v.: 4, 6 és 8 órakor»

BÉKE MOZI, OROSHÁZA Okt. 16—19: Főutca.

K: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fé! 6 féi8( BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Okt. 16—21: Legenda a szerelemről.

K: h: fél 7. fél 9, v: fél S, fél 7, fél 9.

TÁNCSICS MOZL SZARVAS Okt. 16—28: A királyasszony lovagja Kezdés: h.l 6, 8, vp 4, 6. 8 órakor.

ADY MOZI. SZEGHALOM Oku IS—17: Mexikói szerenád.

K.‘ h: 8. v: 4. 6 8 órakor.