Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-14 / 242. szám
BÉKÉS MEGYEI Vili* proletárjai «uresttljetekl III. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM 1958 OKTÓBER 14., KEDD MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . Ara 50 fillér Ülést tart a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége A Hazafias Népfront Megyei Eh. jltsége október 15-én délelőtt 10 órára összehívja az elnökség tagjait. Az elnökség a tanácskozás során beszámol a két ülésszaka közötti munkáról és megvitatja a képviselő és tanácstagi választásokkal kapcsolatos jelölt! gyűlések eddigi tapasztalatait. Az ülés előadója Bátkai Pál, a Hazafias Népfront megyei titkára lesz. Egyesült a békési Béke és Előre Termelőszövetkezet A közös haszon forrása Nem frázis, hogy a munkások zöme ma már sajátjának tekinti a gyárat, üzemet, ahol dolgozik, ahöl idejének jó részét tölti. Nem véletlen ez. Abból fakad, hogy a munkások, akik régen csak arra voltak jók, hogy gondolkodás nélkül teljesítsék a gyártulajdonos parancsát, most beleszólhatnak a termelés alakulásába, javasolhatnak, kezdeményezhetnek. Igen, mert nem köti többé gúzsba őket a tőkés kénye-kedve, saját gazdáik lettek. övék a gyár. A népi hatalom pedig nemcsak a munkához adott jogot, de ahhoz is, hogy a dolgozók bővíthessék szakmai ismereteiket a saját maguk és a nép javára. Ez a kedvező lehetőség természetesen azzal is együtt jár, hogy nemcsak kimondottan magánérdekeiket nézik. hanem a közösségét is. Minden jó, alkotó kezdeményezés kincset jelent. Ilyet nem nehéz találni megyénk üzemeiben, gyáraiban sem. A Gyulai Cementipari Vállalat olyan tizem hírében áll, ahol a munkások, műszaki vezetők állandóan új kezdeményezések megvalósításán törik a fejüket. Ennek bizonyítéka az is, hogy a vállalat kiváló eredményei után. hétszer nyerte el az élüzem címet. Most is olyan újítás bevezetésén fáradoznak a vállalatnál, amellyel, ha megvalósul, sok ezer forintot takaríthatnak meg, ezzel együtt pedig a termelés is meggyorsul. A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál sokáig gondolkoztak azon, hogyan bővíthetik új cikkel a termelést. Végül- is a dolgozók előálltak a javaslattal: gyártsanak gyermek-irha- bundákat, mert ez a cikk biztos külföldön is keresett lesz. A megyei tanács ipari osztályának tájékoztatása szerint eredménynyel járt a kezdeményezés, mert már tárgyalásokat folytatnak nyugat-német kereskedelmi szervekkel arról, hogy a vállalat készítményét exportálhassák. Ha ez sikerül, akkor az ország e kezdeményezés nyomán jelentős valutához jut, ami külkereskedelmünk szempontjából is igen előnyös, de hasznos a vállalat' dolgozóinak is. A munkások alkotó kezdeményezéseinek felkarolása meghozza a hasznot. A több szem többet lát igazságának érvényesülése, ami kifejezésre jut a kezdeményezésekben, jótékony hatással van a termelés alakulására. Természetes, erre csak ott kerülhet sor, ahol megteremtik a kedvező feltételeket ahhoz is, hogy a munkások közösen megtanácskozzák a tennivalókat. A Békéscsabai Kötöttárugyárban a dolgozók javaslatára az előregyártó üzemrészek termelési- tanácskozásán az utógyártó üzemek munkásai is részt vesznek. Közösen beszélik meg a problémákat, kicserélik egymás tapasztalatait, összehangolják munkájukat. Hasonló jó kezdeményezést vezettek be megyénk két kendergyárában: a mezőhegyest és a sarkadi kendergyárban is. Itt a torosok és a tilolók maguk kérték, hogy tanácskozásaikon az áztatok is vegyenek részt, mert az ilyen közös megbeszélések nagyon alkalmasak arra, hogy az együttműködés alapját megteremtsék. Gyáraink, üzemeink vállalataink munkáját a hároméves terv szabályozza. Ez a terv, a- mely hazánk további szocialista építését szolgálja, reális, megalapozott terv. Teljesítése mégsem könnyű, hiszen nemcsak globálisan, hanem minden részletében eleget kell tenni a tervfeladatoknak. Ehhez pedig szükség van arra is, hogy a munkások jó kezdeményezéseikkel is előmozdítsák a terv teljesítését. A lehetőségek adva vannak, csak élni kell velük. A termelés mellett a takarékosságot sem szabad szem elől téveszteni. A hároméves terv ugyanis messzemenően a takarékosságra is épül, tehát minden feleslegesen elpazarolt forint a terv megvalósulását veszélyezteti. A takarékossági mozgalomban is csak abban az esetben lehet eredményt elérni, ha a műszaki és gazdasági vezetők merészen építenek a munkások kezdeményezéseire. Ilyen tapasztalatok jócskán akadnak megyénkben is. A megye hat nagy textilüzemében: a Békéscsabai Kötöttárugyárban, a Békéscsabai Pamutszövőben, a Gyulai Harisnyagyárban, a Me- zőberényi Szövőgyárban, valamint a Sarkadi és mezőhegyes.! kendergyárban biztató jelek mutatkoznak. A hat üzem az idei első félévet együttesen 467 000 forint megtakarítással zárta. Ebben az eredményben benne van a sok kisebb és nagyobb kezdeményezés, amit az említett üzemekben megvalósítottak. A Békés megyei Téglagyári Egyesülésnél a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt az első negyedév végén hárommillió volt nyerstéglából az elmaradás. A vezetők nem vártak valami égi csodát, hanem a munkások kezdeményezéseire alapozva, a vállalathoz tartozó öt telepen felkarolták a kibontakozó munkaversenyt. Ennek eredménye pedig az lett, hogy rövid időn belül sikerült is a verseny révén az adósságot törleszteni. A munkaverseny eredményessége folytán abba a szerencsés helyzetbe került az egyesülés, hogy nyersgyártási idény végéig mintegy hárommillió téglát gyárthatnak, év végéig pedig előreláthatólag ötmillió téglát égethetnek terven felül. Arra int mindez, hogy a kezdeményezések megbecsülése, megvalósításuk elősegítése mind- annyiunk számába egyet jelent' a közös haszon forrását. A német kulturális delegáció látogatása a Magyar Újságírók Országos Szövetségében A szombaton hazánkba érkezett német kulturális delegáció Gerhard Edelmann, a berlini rádió főszerkesztője, Henri Meyer, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának munkatársa és Heinz Vachovitz, a berlini Kari Marx Pártfőiskola tanára hétfőn délelőtt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székhazában tett látogatást. A vendégeket a szövetség vezetői: Szakosíts Árpád elnök és Siklósi Norbert főtitkár fogadták és baráti beszélgetést folytattak velük. Az utóbbi hóna por.bm igen sok szó esett a békési Béke és Előre Termelőszövetkezet tagjai között az egyesülésről. Szükségessé tette ezt az a körülmény, hogy egyik tsz földterülete sem igen haladta meg a 400 holdat. A múlt hét első napjaim azonban megérett az egyesülés gondolata a két szövetkezet tagjaiban, vezetőiben. Szombaton, október lt-én délelőtt már közös közgyűlésre jöttek össze a békési Béke és az E- lőre Tsz tagjai, hogy meg válaszszák az új vezetőséget. Az egyesült termelőszövetkezet neve: Október 6 Tsz lett, melynek el■e*,Újfajta, az eredetinél is tartósabb műgyapjú és műszőrme ruhákat kötnek a Békéscsabai Kötqjftárúgyárban A Békéscsabai Kötöttárugyárban műszőrme- és műgyapjú ruha- neműek kötésével sikeresen kísérleteztek az elmúlt másfél évben. A kísérletek alapján az utolsó negyedévtől kezdve jelentősen növelik az árucikkek minőségét és választékát. Több újszerű szintetikus szállal és más, a gyapjúval is vetekedő, sőt azt is felülmúló műanyagból kötnek ruhát: A női meleg bundanadrágokat, gyermek- és férfi téli alsóneműe- ket, atlétatrikókat ezentúl a perion és rézoxid vegyületéből előállított cupralon nevű szintetikus műszálból kötik. Ez a műanyag könnyű, nedvszívó képességű és rugalmasságban, tartósságban felülmúlja a gyapjút is. Az igen tetszetős, tartós és meleg, dralon elnevezésű műszőrméből a boltokban nagyon keresett gyermekdzsekiket, valamint télicipő béléseket készítenek. A gyár főmérnökének véleménye szerint a jövőben a bánion nevű Igen szép műszőrme kiszorítja a valódi gyapjút, mivel jobb annál is. Ebből több színben divatos női blúzokat, kulikabátokat kötnek. A gyár már bemutatta a finom szintetikus szálból készített nagyon szép kulikabátot, amely a- zqnkívül,. hogy. gyűrhetetlen, kellemes tapintású és igen meleg, pehelykönnyű is. A jövő év első negyedében megkezdik a nylon-szerű tusion férfiingek gyártását is, amelyek a pamutnál négyszer-ötször erősebbek, kopás- és méretáUóak lesznek, s vasalásuk sem okoz gondot. A kiváló csabai üzemnek érdekessége még az effekt, vagy díszítő pamutfonal. felhasználása is, amelyet eddig csak a szövőiparban használtak. nőkéül egyhangúlag Fekete János elvtársat, a volt Béke Tsz elnökét választották meg. Hogy miért ezt a nevet adták a közösbeliek szövetkezetüknek? Egyrészt azért, mert 1944 október 6-án érkeztek meg Békésre a szovjet hadsereg első csapatai, másrészt pedig azért, mert a múlt héten ugyancsak október 6-án kezdték meg az egyesülési tanácskozást a két közös gazdaság vezetői. De emlékezetessé is tették az e- gyesülés napját. Vasárnap, októ- óor 12-én közös ebéddel pecsételték meg szövetségüket. És ami e- gyik fénypontja volt e napnak: mintegy 40 környékbeli egyéni dolgozó parasztot hívtak meg tsz- látogatásra. akikkel a szövetkezet tagjai és vezetői a késő esti órákig elbeszélgettek. Volt egy másik fénypontja is ennek az ünnepségnek: ebéd e- lőtt egyhangúlag csatlakoztak az Október 6 Tsz tagjai a muronyi Petőfi Tsz tagjaihoz, hogy ország- gyűlési képviselőnek jelöljék Kiss Máté elvtársat, a muronyi Petőfi Tsz elnökét. Ugyancsak csatlakoztak valamennyien a Békési Kosáripari Vállalat munkásaihoz, ahol Csatári Béla elvtársat, az MSZMP Békési járási titkárát országgyűlési pótképviselőnek jelölték. Az egyesült termelőszövetkezet november l"-én már 700 holdon kezdi meg az 1958—59-es gazdasági évet. Ezzel a közös elhatározással nemcsak nagyobb a lehetőség a kertészet és a gyümölcsös növelésére, de a gazdálkodás is tervszerűbb — s ami a lényeg — jövedelmezőbb is lesz az eddigieknél. B. I. PAKISZTÁN A 945 000 négyzetkilométer nagyságú, tehát Magyarországnál tízszer nagyobb területű, 83 600 000 lakosú Pakisztáni Köztársaság két tartományból áll, mely egymástól 1700 km távolságban terül el. Nyugat-Pakisztán, ahol Karacsi, a köztársaság fővárosa fekszik, az Indus folyó mindkét partján terül el, lakossága az urdu nyelvet beszéli. Kelet-Pakisztán területe csak egyhatod része Nyugat-Pa- kisztánnak, azonban bengáli nyelven beszélő lakosság több mint a fele a nyugati országrész lakosságának. a Gangesz, valamint a Brahmaputra folyók deltavidékét foglalja magába Pakisztán gazdaságilag fejletlen, iparral alig rendelkező mezőgazdasági ország. A világ jutater. melésében 75—80 százalékos részesedésével az első helyet foglalja el. A rizs és a gyapot termelése világviszonylatban is számottevő. Nyugat-Pakisztán króm-,'só- és kőolajtermelése jelentős
