Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-12 / 241. szám
1958. »któker 12.. xAsárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A művelődés százados útjai Kulturális hagyományaink a reformkorban A felvilágosodás korát követő reform-kor lázas tevékenységre serkentette a magyarságot. Több százados mulasztást kívánt rövid idő alatt behozni. A sok tennivaló kettős szálra fűződött: a haza és haladás, a nemzeti függetlenség és a társadalmi fejlődés kettős fonalára. Ez a kettő alkotott aztán gyönyörű szintézist a reform-kor világáéul s 1848. dicsőséges forradalmában. Lelkes magyarok álltak csatasorba, hogy minden erejükkel a népet és a hazát szolgálják. A nemzeti öntudat fejlesztését tűzték ki célul azok a fiatalok is, akik vállalva a vándorlás nehézségeit, a magyar színházi kultúra alrpjait fektették le hazánkban. A Békési Múzeum birtokában tan két igen értékes dokumentum ebből a korból, amely a 20-as évek vándorszínész világával kapcsolatos. Az egyik arról szól, hogy valaki színészektől szerzett festékkel készített röpiratot terjesz'ett, a másik 1828-ban egy békési színi előadást hirdet kézzel irt plakáton. Ezen az előadáson a későbbi nagy színész, Lendvai is zserepelt. vándorszínészet nemzetet ön- tuditosító törekvéseinek jellemző ellentéte, főnemességünk magyartalanságának ékes bizonyítéka egy ugyancsak ebből a korból származó dokumentum, a Wenckheim- család házi színpadának műsorkönyve, amely sok külföldi, német nyelven játszott darab mellett mindössze két magyar tárgyút tüntet fel. Szépen világít ez ar-- ra, hogy az idegent majmoló, Becs pompájában sütkérező főnemességnek mennyire nincsen kapcsolata a magyar néppel, mennyire különvált attól érzésében, szokásaiban, szemléletében, Ízlésében. A fent említett sok-sok elmaradás bepótlására sokan elegendőnek vélték a lassúbb fejlődést biz- t 4 reformokat annak ellenére, hogy a megvalósulásra váró törekvések maguk is forradalmiak voltak. Ezek között jelentős helyet foglalt el megyénk volt főispánja, Károlyi György. Minden nemes gondolat tettre késztette, Széchenyi példája ösztönzőleg hatott rá, s anyagi erejéhez mérten példát mutatott mindenkinek az áldozatos hazaszeretetre. Szinte alig-alig van olyan intézménye a kornak, melyet ne segített, vagy melynek elindításában részt ne vett volna. Segített az Akadémia felállításában, 40 000 forinttal járulva hozzá annak megépítéséhez, pesti lakásán a magyar szellemi élet legkiválóbb képviselői fordultak meg, s nem egy nagyon fontos intézményt alapoztak meg itt: pl. a Magyar Földhi- tellntézeztet a magyar mezőgazdaság fejlesztésére (ő maga 50 000 forinttal járult hozzá annak alapításához), a Nemzeti Színházat, a- melynek gyűjtését ő kezdeményezte, s legelsőként 20 000 forintot ajánlott fel reá, s meg is valósította tervét annak ellenére, hogy Bécs mindent elkövetett a színházi törekvések megbuktatására, s ráparancsolt Károlyira a kormánnyal, hogy az adakozóknak adja vissza a felajánlott ősz- szegeket (mindössze egy vette visz- sza az általa felajánlott pénzt, a többi Károlyi rendelkezésére bízta), jelentős összeggel támogatta Vörösmarty árváit, elősegítette a magyar Írók segélyegyletének létesítését, segítette a Duna és Tisza szabályozásának ügyét, a Hazai Takarékpénztár, a Lánchíd- és Alagút Társaság, az Általános Biztosító, az Alföld-Fiumei Vasút, a Képzőművészeti Társulat, a Békés megyei Gazdasági Egyesület, a Kisfaludy Társaság, a kisdedóvó intézetek, tornxegyletek, a zenede, a szegény gyermekek kórháza felállítását. Téves utakon járnánk, ha mindezekből reá vonatkozóan azt állapítanánk meg, hogy a magyar kultúra és civilizáció demokratikussá tételének vezérharcosa volt. Az általa irányított és megalapozott intézmények a nemesi osztálytársadalom pillérei kívántak lenni, s csak sokszoros áttétellel segítették elő a nép kultúrájának emelkedését. Mindig a nemesi nemzet fogalomkörében élt. és gon- dolokozott. Szemléletében nem tudta sohasem leküzdeni az arisztokratát. Nem tudott átlépni soha teljes e- gészében osztálykorlátain, bár jóval többet engedett abból, mint eszményképe: Széchenyi. Károlyi 1841—1848-ig terjedő békési főispánsága alatt megyénk politikai életének irányításában jelentős szerepet játszott a majdnem képviselőjelöltséget is vállaló Eötvös József, az első nemzeti kormány kultuszminisztere, a kritikai realizmus első igazán jelentős képviselője. Feleségének, Rosty Albert alispán lányának O- rosháza és Gádoros közötti kb. 2500 holdat kitevő pusztaszenttor- ngai birtokán több ízben pihente ki Eötvös a közélet adta fáradalmakat. A birtokon fekvő csinos és kényelmes, nem kastélyszerű épületben csak a legszükségesebb bútorok voltak. Egyszerű, barnára festett fenyőfa-ágy, ugyanolyan a- nyagból készült egy nagyobb és egy kisebb szekrény, néhány szék, egy asztalka, ahogyan Győry Vilmos jellemezte Eötvös lakosztályát. Minisztersége előtt sokszor felkereste e birtokot, és huzamosabb időt töltött itt, később azonban már csak 1—2 napra „szökött meg Pestről”, s számú szerint i- lyenkor nem is tudták, hogy „ide menekült". Leghíresebb regényének jelentős részét itt írta, talán itt ismerte meg a Violák (A falu jegyzőjének jobbágya) sok-sok szenvedését, a megyei élet igazságtalanságait, számos feljegyzést készített, melyek közül feltehetően nem egy G ondolitok c. kötetében látott napvilágot: itt fogalmazta meg 1865-ben két heti itteni tartózkodása idején szeretett barátja, Szalag László, a centralista irányzat másik vezére felett tartott akadémiai emlékbeszédet. Károlyin és Eötvösön kívül a szeghalmi Ángyán János vívott ki számottevő nevet magának megyénk lakói közül. Tudományos és szépirodalmi cikkeit a Tudományos Gyűjtemény és a Széplittera- turai Ajándék is közölte, továbbá a békési származású Dömén y Sándor, ki a magyar zenepedagógiai irodalom áttörése terén szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ugyancsak fontos a békéscsabai Boszy Mihály evangélikus lelkész működése is, aki a magyar Shakes- peare-kultmz elindulása idején angol drámaíró legszebb müveit szlovák nyelvre fordítja le. Iskoláink közül a mezőberényi, majd ennek utóda, a szarvasi iskola vált országos hírűvé. Utóbbinak működéséről a későbbiekben lesz szó. Uj film Békéscsabán A várost asszony — Jugoszl ív film — Érdekes filmtörténet, jó szórakozás, a BékéscsDul Brigád mozi jásszá. Algíri lány dala Altok- holnap' hegy fokára. Mint kedvesem. Börtönben az anyám* apám. Ki: él, szavaz, Szólok én is, Aiglr lánya! Nem igaz, nincsen már korán, nyomorult egy perc az élet, hazug világot nem élek* kimondok mindent, igazán! Lerántom az álarcokat, hogy. ropogjanak a pártok, én tiszta szívemből írtok, csattogtatom ostoromat! Országcsalók szövetsége! Lélek-ölő kegyetlenek! Miattuk népek slnylenek, de kiáltom én már: Vége! Átok a gyilkos francián! Szavaz Algéria népe: fegyver fegyver ellenébe, visszhangzik föld s az óceán! Vége lesz! — S a nedves, foltos, bűzös bitónak adjuk át a vérszopó, konok kutyát, ki ma mást hurokra fogdos! VARGA LÁSZLÓ------------P-J------------O któber 28-én a Komszomol Központi Bizottsága ünnepi teljes ülést tart A napokban a Komszomol Központi Bizottságának irodája ülést tartott, amelyen elhatározta: 1S5S. október 29-én, a Xomszomoa megalakulásának «. évfordulóján, Moszkvában összehívja a Komszomol Központi Bizottságának ünnepi ülését. Az iroda meghallgatta I. L Kuzm innak, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének jelentését azokról a fontos népgazdasági építkezésekről, amelyeket 195«, végén és 1959. elején kell üzembe helyezni. A Komszomol Központi Bizottságának irodája határozatot hozott: a Komszomol szervezetek a XXI. pártkongresszus tiszteletére tevékenyen részt vesznek ezen objektumok építésének befejezésében. JÖKAI SZÍNHÁZ Ma este fél t órakort ROMEO ÉS JÚLIA Bérletszünet: Előadás után autóbuszjárat! tajeloadás Dobozon, ma este fél í órakor: ELVESZEM A FELESÉGEM Termelik! Dolgozó garasztok! Teljes ütemben beindult az 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozató, hizlalásra alkalmas, 20 kg-nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Áliatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján átvett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor: 15.50 Ft/kg 14.80 Ft/kg 14.50 Ft/kg 14.80 Ft/kg 14.— Ft/kg 106—125 kg súlyú fehér bús tőkesertésért 106 kg-on felüli hús- és bús jellegű sertésért 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, síma lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszes-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg- nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen útadott sertésekért. , I., II. tip. tsz. Mg. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után • 1.— Ft/kg 1.50 Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Áliatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34. Elek László
