Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-11 / 240. szám
proletár Jul egyesfttjeiekt BÉKÉS MEGYEI NcfMfMQ | MSZMP BÉKÉS MEGYÉI B!ZO\ rrsÁGÁNA ík lapja .1 1958. OKTÓBER 11., SZOMBAT Ára 50 fillér III. ÉVFOl LYAM, 240. SZÁM Mindannyiunk ügye Igen, mindannyiunk ügye, hogy a június 19-i országgyűlés elé terjesztett és törvénybe iktatott hároméves tervet részleteiben is teljesítsük. Az ország további fejlődése, de valamennyiünk egyéni érdeke is — többek között —, hogy iparunk termelése a tervben meghatározott 22 százalékkal növekedjék. Apró Antal elvtárs országgyűlési beszédében a hároméves tervről azt mondta: „Az a véleményünk, hogy az irányelvek reálisak1'. E reáiis hároméves terv teljesítéséhez megvan az erőnk és minden alapfeltételünk megyénkben is. Ezt a felszabadulás óta magunk mögött Hagyott — eredményekben gazdag — évek is bizonyítják. Míg a tanácsi könnyűipar a felszabadulást követő első tervévben mindössze 13 millió forintos armeiési értéket ért el. 1957-ben már 75 794 000 forint értéket termelt. Ezzel párhuzamosan növekedett a munkások foglalkoztatottsága is. Több üzemet, gyárat korszerűsítettünk, bővítettünk, többek között a téglagyárakat. Az eredmény nem is maradt el. Ma már évenként 120 millió téglát, több mint 40 millió cserepet adnak a népgazdaságnak téglagyáraink, szemben a felszabadulást követő évek 80—90 milliós össztermelésével. Ezek az eredmények azt példázza:;, hogy megvan a szilárd alapja a hároméves tervnek megyénkben is. Nem érdemtelen megjegyezni, hogy a megyei tanács már ebben az évben mintegy 25 millió onntos beruházást eszközöl a tanácsi vállalatoknál, melyből az üzemek, vállalatok építkezésére, bővítésére 20 millió forintot fordít. A helyi- és élelmiszeripari vállalatok több mint egy millió forintos beruházást kapnak. De a különböző minisztériumokhoz tartozó vállalatok is jó néhány millió forintot költenek már ebben az évben a megyénkben levő gyárak további korszerűsítésére, bő- vitésére. Az Építésügyi Minisztérium a felügyelete-alá tartozó téglagyáraknál 4 millió, a Nehézipari Minisztérium ugyancsak 4 millió, az Országos Vízügyi Főigazgatóság pedig 700 ezer forintot irányozott elő olyan beruházásokra, amelyek a termelés növelését lesznek hivatva elősegíteni. Ez persze csak néhány jellemzőbb számadat, mely a termelés és a termelékenység növekedésével az ország fejlődését és valaményét erősíti. Ezenkívül van még az a 140 millió forint, melyből a hároméves terv időszakában megyénkben is új iskolákat, kutakat, egészségügyi intézményeket, bölcsődéket, óvodákat stb. építünk. Csak lakóház építésére 23 millió forintnál többet költünk megyénkben a hároméves terv időszakában. Ezenkívül szólni kell még arról a sokmilliós beruházásról, amelyet a mezőgazdaság gépparkjának és általában gépesítésének bővítésére, a kereskedelem kulturáltságára, az oktatásra, a népművelésre, a községek és a termelő- szövetkezetek villamosítására fordítunk. Mindez megvalósul, ha az élet minden területén akarja a munkás, a paraszt, az értelmiségi. Persze, nincs okunk az elbizakodottságra. Nap mint nap látjuk, hogy üzemeink, vállalatfeiink egy részénél — de a mezőgazdaság e- gyes területein úgyszintén — még rossz a gazdálkodási stílus, de a szervezettseg sem kielégítő. A takarékosság körül is van még tennivaló bőven. Bár a párt és a kormány ez év márciusi takarékossági felhívása nyomán vannak biztató jelek, azonban megyénk néhány üzemében, vállalatánál még alig jutottak előbbre ilyen vonatkozásban. Márpedig, ha jobban akarunk élni, akkor az iparban is teljesíteni kell a hároméves tervben — mint törvényben — meghatározott feladatokat: a tervidőszak végére 22 százalékkal többet kell termelnünk, mint jelenleg Ehhez pedig elengedhetetlen a takarékosság széleskörű kibontakoztatása. Ez a hároméves terv reális. De ugyanakkor nagy felelősséget is jelent mindannyiunk számára. Felelősséget, mert csak a terv részletes teljesítésével lehet megyénkben is valóra váltani a célkitűzéseket. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez a hároméves terv képezi majd alapját az újabb terveinknek. Ezért hárul igen nagy felelősség gazdasági vezetőinkre és mindannyiunkra. A hároméves ten' törvénybe iktatása óta eltelt több mint három hónap eredményei biztatóak. Persze, még hosszú az út 1960. utolsó napjáig, össze kell fognunk, hiszen közös ügy ez, mindannyiunk ügye, az egész nép ügye, és a magunk érdekében munkálkodunk, ha a terv minden célkitűzését megvalósítjuk. Rekordtermés rizsből A gádorost Petőfi Termelőszövetkezetben az idén 50 holdon tér. meltek rizst. A gondos munka meghozta gyümölcsét. A napokban befejezték a rizs aratását, és hozzáláttak a rizs csépléséhez is. A cséplési adatok katasztráiis holdanként 30 mázsa rizstermésről tanúskodnak. Ehhez hasonló termés a termelőszövetkezet fennállása óta még nem volt. Szoros együttműködés a szociálist országok egészségügyi szervei között Prága (MTI). Prágában október 9-én aláírták a szocialista országok egószségügyminiszterei harmadik konferenciájának záró jegyzőkönyvét. A konferencia elsősorban az ipari munkásság egészségvédelmének kérdésével foglalkozott és megállapította, hogy valamennyi szocialista országban csökkent a megbetegedések száma, javult a munkásság általános egészségi állapota. A konferencia több intézkedést hozott a szocialista országok e- gészségügyi együttműködésének további elmélyítése érdekében. El- határozata, hogy szakkonferenciák rendezésével, kölcsönös tanulmányi látogatásofckjal, rendszeres tapasztalatcserével biztosítják a szocialista országok tudományos dolgozóinak együttműködését. Megállapodás jött létre arról is, hogy a szocialista országok állampolgárai, Ha egy másik szocialista országban megbetegednek, ingyenes gyógykezelésben részesülnek. A miniszterek közös határozata alapján az 1959—1960-as években több nemzetközi szimpóziumot rendeznék a különböző szocialista országokban. A jövő évben megrendezik a fővárosok egészség- ügyi dolgozóinak értekezletét is.------------SEOSS----------K épzőművészeti kiállítás nyílik november 7-én Békéscsabán A Magyar KépzőművészeSzövetségének Békés megyei munka- csoportja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éiifordulóján, november 7-én nyitja meg V. megyei kiállítását. A megye képzőművészei az ünnep jelentőségéhez mérten készülnek új kiállításukra, bemutatják majd a Magyar Tanácsköztársaság negyedik évfordulójára készülő forradalmi kompozícióik vázlatait tSt mennyiünk még jobb életkörül---------------------------------------------------------------—* R övidesen megkezdik a díszcserjék szállításé} a Szarvasi Arborétyiábó! A Szarvasi Arborétumban év ről-évre egyre több facsemetéi és dísznövényt nevelnek. A korábbi években a fák és cserjék szállítása plöít különféle tájékoztatókat adtak ki, az idén erre már nem is volt szükség. A most ősszel ki ültetésre váró 80 ezer csemete már mind egy szálig elkelt. De n emcsak a fák és a díszcserjék kereset.ek, hanem a vörös tölgy makkja is, amelyet az ország három erdőgazdasága vásárolt meg. A cserjék és a díszfák szállítását a lombhullatás után a beérkezett igénylések alapján megkezdik. Az utóbbi hetekben egyre több termelőszövetkezeti elnök és állattenyésztő látogat a Felsőnyomási Állami Gazdaságba. Szemlére jönnek. A gazdaság 2500-as sertésál lományából fehér hússertés koca- és kansüldőket válogatnak ki, a melyeket meg is vásárolnak a szövetkezeti sertésállomány kialakít ására. Képünkön a Muronyi Petőfi, a biharnagybajomi Béke és a szandaszöUösi Vörös Mező Tsz tagjai válogatják a kocasüldőket. vvswwvwwwvvwvwvvwvwwwwwvvvvwv^vvvwvwwvvwwvsvv Egyéni gazdák jelöllek tanácstagnak a sarkadi Lenin Tsz egyetemet végzett fiatal elnökét A hazánkban az elsők között megalakult sarkadi Lenin Termelőszövetkezetbe két évvel ezelőtt, mint az Agrártudományi Egyetem utolsóéves hallgatója gyakorló munkára érkezett Forgács István. A minden iránt érdeklődő fiatalember szorgalmukért, kitartásukért csakhamar megszerette a tsz-tagokat, a fekteéri egykori cselédeket. Látta, hogy sok nehézséggel küzdenek, de azt is tudta, hogy hozzáértő szakvezetéssel hamarosan fellendülne a szövetkezét. Szeptemberben a Lenin Tsz őt választotta elnökének, s örömmel foglalta el új munkahelyét. Soksok álmatlan éjszakát töltött, a- míg sikerült minden tagot meggyőznie: legfontosabb az állattenyésztés fejlesztése és a beruházás. Megfelelő alap kell ahhoz, hogy magasabb jövedelem jusson a tagságnak. Októberben a falu egykori urai a tsz-mozgalom országos megindításáért a Lenin Tsz tagjait nyilvánították főbűnösnek, ezért első teendőjük a szövetkezet szétrom- bolása volt. Az ellenforradalom két és fél millió forint kárt okozott az ország legöregebb termelőszövetkezetének, de tavasszal újult erővel kezdték a munkát a nagyüzemi gazdálkodás hívei. Egy évvel ezelőtt igaz, még ötszázezer forint adóssággal zártak, de ezt 1958 március végére az utolsó fillérig kifizették. A közeledő zárszámadás az adósság kiegyenlítésén kívül öt—hatszázezer forint tiszta nyereséget ígér. Ebben az évben kétmillió forintos saját és állami beruházással kezdték meg a tanyaközpont építését, ahol többek közöt* harmincöt vagonos magtár, garázs, istálló és agronó- mus lakás vár befejezésre. A nagy szárazság ellenére egy munkaegység értéke meghaladja a negyven forintot, amit főleg az állattenyésztés biztosít. Értékesítettek többek között kétszázhetven hízott szarvasmarhát és 229 hízott sertést, tizenhat tenyészüszőt stb. A jó eredményekért nemcsak a tsz tagjai, de az egyéni gazdák is szeretik, megbecsülik Forgács István elnököt, akit az ötvenkettes körzetben lakó dolgozó parasztok lyzségi tanácstagnak jelöltek. A jelölőgyűléseken többek között felszólalt Kovács János ötholdas, jó gazdálkodásáról ismert dolgozó paraszt, aki így beszélt: — Egyetértek a Lenin Tsz elnökének jelölésével. Figyelem a munkáját, látom, hogy ő előbb- utóbb szövetkezeti útra csábít valamennyiünket, de nem rábeszéléssel, hanem azzal, hogy jól irányítja, gazdaggá teszi a tsz-t, jó megélhetést biztosít a tagoknak. Becsülöm őt azért is, mert igazán jó szakember, de nem nagyképű. Szívesen elbeszélget velünk, kívülállókkal is. tanácsot ad, ha kérünk tőle. Méltó rá. hogy a tanácsban az egyéniek ügyét is képviselje! Az ország hús- és zsíreliálésánal további javításáról tárgyaltak a megyei állatíorgaimi igazgatói és járási lirendeitségvezeiől országos tanácskozásán Az Élelmezésügyi Minisztérium állatíorgaimi vállalatainak megyei igazgatói, továbbá az állatfelvásárlás megyei és járási vezető szakemberei csütörtökön országos tanácskozásra gyűltek egybe az ÉDOSZ székházában. Mihályi László, az állatforgalmi igazgatóság vezetője tartott beszámolót áz állat- felvásárlás jelenlegi helyzetéről, idei eredményeiről, valamint az ország hús- és zsirellá- tásának további javítását célzó tervezett intézkedésekről, soron következő feladatokról. Az e- redményeket összegezve, elmondotta többek között, hogy a felvásárló vállalatok az idei első, második és harmadik hízottsertés és vágómarhafelvásárlási tervüket 103 százalékra, vágóborjú tervüket 122 százalékra, vágóló-tervüket 105, süldő és malacfelvásárlási tervüket pedig 129 s?ázalékra teljesítették. Az exportra kerülő állatok felvásárlási tervét, a sertés kivételével, magasan előirányzatuk felett teljesítették a vállalatok országszerte.
