Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-10 / 239. szám
195$. október 10.. péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A szocialista Kereskedelem további fejlesztéséért Gondoljunk a Lapunk tegnapi, csütörtöki számában hírt adtunk arról, hogy szerdán egésznapos belkereskedelmi tanácskozást rendeztek Békéscsabán, a KlOSZ-székházban, a szocialista kereskedelem tízéves jubileuma alkalmából. A megbeszélésen a megye állami és szövetkezeti nagy- és kiskereskedelmi vállalatainak, vendéglátóipari egységeinek vezetői és dolgozói, mintegy kétszázan vettek részt. Megjelent a tanácskozáson Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, Lázár Géza, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipar! Főigazgatóságának vezetője, Szabó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottsága ipari osztályának vezetője is. Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője beszámolójában ismertette megyénk szocialista kereskedelmének tíz év alatt elért eredményeit, a bolthálózat fejlődését, valamint azt, hogy a szakosítás szorgalmazásával, az új kereskedelmi formák bevezetésével rendkívül sokat fejlődött a megye kereskedelme. Az előadáshoz mintegy húszán szóltak hozzá K assay Béla, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója az új kereskedelmi formák eredményességét, népszerűségét hangsúlyozta. Javasolta azt is, hogy a nagyobb egységeknél vezessék be az önelszámolást. Több felszólaló foglalkozott a szaknaaLaiíáspétlással. Rendkívül fontos — mondták többen is —, hogy eddigi aél még több goni- dot fordítsanak a tanulóképzésre, amihez elsősorban is a tanulófelelősök munkáját kell megjavítani. Farkas János, a MÉSZÖV áruforgalmi osztályának vezetője megyénk földművesszövetkezeti bolthálózatának fejlődését ismertette. Elmondta, hogy 1948-ban a földművesszövetkezetek 93 bolttal, ma pedig nyolcszázhuszonöttel rendelkeznek. Az üzletek forgalmának növekedése is azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti kereskedelem igen sokat fejlődött tíz év alatt. Tíz évvel ezelőtt az évi forgalom 110 millió'forintot tett ki, az idén pedig előreiáthatóan eléri az egy- milliárd forintot. Mint helyes és követendő kezdeményezést említette meg, hogy Vésztőn megnyílt az első földművesszövetkezeti gyorskiszolgáló bolt. A tanácskozáson sok szó esett arról is, hogy a szocialista kereskedelem fejlődésével még mindig nem tart megfelelő lépést a reklám- és propagandatevékenység. Ez pedig elengedhetetlen, ezért a jövőben többet kell tenni azért is, hogy az üzletek kirakatai is méltóképpen bemutassák az árubőséget, a megnagyobbodott választékot. Gyulavári elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága ipari osztályának vezetője elmondta, hogy a szocialista kereskedelem kiállta a próbát: bebizonyította fölényét a kapitalista kereskedelemmel szemben, a- miért köszönet jár a kereskedelem dolgozóinak. Az ipar és a kereskedelem kapcsolatáról szólva elmondta, hogy az iparnak minden esetben figyelembe kell venni a kereskedelem megrendeléseit, kéréseit, hiszen azokat a vevők kereslete és igénye alapján juttatja el a kereskedelem az iparnak. Nagy figyelemmel hallgatták meg a tanácskozás résztvevői Sebes Sándor elvtársnak, a belkereskedelmi miniszier első helyettesének felszólalását. Sebes elvtárs elöljáróban elmondta, hogy örömmel jött el a Békés megyei kereskedelmi dolgozók tanácskozáséra, majd a következőket mondotta: — Amikor a szocialista ’kereskedelem eredményeiről beszélünk, akkor azt nem dicsekvésből tesszük, hanem azért, mert ezek is a szocializmus építésében elért sikereinket jelzik. A hibákat sem hallgathatjuk el, azokról is szólunk, hogy a jövőben elkerüljük őket... Tíz év alatt a szocialista kereskedelem fejlődésével együtt olyan vezető gárda nevelődött ki, amely képes a jövőben is a megnagyobbodott feladatokat megoldani. Népünk sohasem élt olyan jól, mint most, ezért igényei is mindinkább növekednek. Ez a kereskedelmi dolgozókra nézve azzal a feladattal jár, hogy az eddiginél jobb kereskedelmi munkával, a lakosság áruellátásának javításával, a választék bővítésével vegyék ki részüket a párt és a kormány intézkedéseinek végrehajtásából. Ehhez pedig elengedhetetlen a további szakosítás, az új kereskedelmi formák bevezetése. Ebben a kezdeményezésben, a tapasztalatok szerint, a Békés megyeiek az országban az elsők között vannak. Sebes elvtárs helyeselte azt a javaslatot, hogy a nagyobb egységekben megvalósítsák az önelszámolást. Felszólalásában arról is szólt, hogy a tömegkapcsolat bővítésével, a vásárlóközönség igényeinek magas színvonalú kielégítésével is tegyenek meg mindent a választások sikeréért. P. P. A termelőszövetkezeti állatállomány takarmány ellátása évről- évre gondot jelentett. Gondot a- zért, mert a közös állomány számszerű gyarapodásával nem tartott lépést a szövetkezetek takarmánytermelése. Ennek az az oka, hogy i korábbi éveikben a tsz-ek tagsága többségében a növénytermelést tekin ette fő jövedelmi forrásnak. A 3004-es kormányhatározat új távlatokat nyitott a szövetkezeti állatállomány fejlesztésére, s így lehetővé vált, hogy a növénytermelés mellé mint fő jövedelmet biztosító üzemág, az állattenyésztés kerüljön. Ma ott tartanak a szövetkezetek, hogy állományuk egy év alatt — szarvasmarha, sertés, juh — csaknem ötven százalékkal nőtt, a törzsbaromíik száma pedig megtízszereződött Az állatállomány ilyen nagyarányú fejlődésével nem minden tsz-ben mozaott egy síkom a takarmány- termő területek jobb kihasználása. Ez kitűnik az 1958—59-es gazdasági évre készített termelőszövetkezeti takarmány-mérgleg- ből is. Mit mutat ez a mérleg? A megnövekedett állomány takarmányellátásához 1624 vagon kukoricára, 1230 vagon egyéb abrakfélére (árpa, zab, borsó), 1920 vagon szénára, 8785 vagon silóra, 4115 vagon legelőről nyert zöld- takarmányra és 2589 vagon ta- karmányszalmá-a van szükség. Termelőszövetkezeteink egy ré• HM WHHHHmVVV WWVWWWWVWWWWWVMWVUVWW — Bízzátok rám. Reggelre minden rendben lesz. Már későre járt az éjszaka. Tóth alezredes hivatta a segédtisztjét. — Hívja fel azonnal Hódmezővásárhelyt, Mezőtúrt. Ha jelentkeztek, kapcsolja be! Senkinek sem szólt a megbeszélt tervről, mely szerint megerősíti a laktanyát reggelre, harckocsikat, rohamlövegeket rendel be Békéscsabára, mellyel az esetleges zavargásokat megakadályozza. Mert lehetett várni ilyet, a terv nyilvánosságra hozásával. Amikor alárendelt egységeinek parancsot adott a reggeli jelentkezésre, küldöncét hivatta: — Menjen azonnal fel a politikai osztály szálláshelyére és Antali századost, Bnyedi főhadnagyot, Varga hadnagyot (keltse fel, s azonnal jelentkezzenek nálam. — Értettem! — Elmehet! Tíz perc múlva a/ három tiszt jelentkezett a parancsnoknál. Az alezredes hellyel kínálta őket. A felzafclatott főtiszt sorolta a teendőket: — Berendeltem a harckocsi- zókat és néhány rohamlöveget. Reggel hatra itt vannak. Ezek a Kaskötőék ellenforradalmárok. Letartóztatom őket. Kilépünk a forradalmi tanácsból, mindennemű utcai tüntetést megtiltok. A Kossuth Népét pedig elkobozzuk. Egyetértenek vele? Persze, hogy egyetértett a három politikai tiszt. Az egész politikai osztály jól tud.a, hogy ami történt, az már nem a hibák kijavítása, hanem ellenforradalom. Maguk között sokszor vitatkoztak, beszélgettek s minden mozdulatot így ítéltek: ez ellenforradalom! Emiatt sokszor nézeteltérések is keletkeztek a politikai tisztek és néhány csapattiszt között. Különösen akkor mérgesedett el a helyzet, a- mi-kor a forradalmi tanács le akarta vetetni a vörös csillagos címert. Feldúlt an rohant be Szilágyi Sándor főhadnagy a politikai osztály egyik irodájába. — Nem és nem! Ha a fejemmel együtt ütik is le a csillagot, akkor sem. A kutyaúriste- nit, hát mit tegyek fel? Talán a szentkoronát? Nem! Csináljanak, amit akarnak, akkor sem. Ezt tette az egész politikai osztály. Nem vették le a csillagot sapkájukról. Kérlelték a parancsnokot is számtalanszor: vigyázzon, s vegye észre, hogy itt többről van szó a hibák kijavításánál. Itt a munkásosztály hatalmának megdöntéséről van már szó. Véleményük határozott hangoztatása miatt néhány tiszt ellenségesen állt a politikai osztállyal szemben. Dr. Monostori főhadnagy még olyan véleményét is kimondta, hogy orvos létére megtagad mindenféle kezelést, ha esetleges fegyverhasználatra kerül a sor..-, (Folyt,: II. rész.) £ \a>>icadawU § V.... ______________..... Két kemence átépítését kezdték még a Békéscsabai Téglagyárba nX 4^0.;, Két éwel ezelőtt egy tüzetes :bb ellenőrzés során megállapították, bogy a Békéscsabai Téglagyárban két kemence már elavult cs amíg a felújításuk meg nem tört ínik, egyikben sem lehet tovább cserepet égetni. Az égetőmunkások azonban nem nyugodtak ebbe bele. Saját elhatározásukból váll adták, hogy tovább égetnek a két elavult kemencében és ha a javít íshoz szükséges pénz megérkezik, megkezdik az átépítést. A napokban már arról hallottunk, hogy a gyár 4 millió forintot kap üt a minisztériumtól a kemencék javítására, amit mi- meg is kezdtek. Nem érdemtelen megjegyezni: ha az égető munkások nem vá Halják két évvel ezelőtt saját elhatározásukból az említett két k emencében az égetést, akkor évenként 18 miljió cseréppel égettek volna kevesebbet a Békéscsabai Téglagyárban. * f átlátást tettek a negyedik negyedéve» tervre A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet vezetősége hétfőn este, október 6-án megbeszélésre hívta össze a szövetkezet több mint négyszáz tagját. A megbeszélésnek egyetlen napirendi pontja volt: mindegyik szövetkezeti tagnak meg kellett mondania, hogy az év végéig mennyi kosarat készít el. Ez azért vált szükségessé, hogy a szövetkezet vezetősége pontosan tájékoztassa felettes szervét, hogy a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet tagjai mennyi és milyen kosárféleséget tudnak elkészíteni az év végéig. Jól halad a rizs hántolása a Békéscsabai Erzsébet Malomban Kedden, október 7-én, rövid telefonbeszélgetés során arról értesültünk, hogy eddig 3 ezer mázsa rizs érkezett be a békéscsabai Erzsébet Malomba a köröstarcsai rizséermelő szakcsoporttól és a megye különböző rizstelepeiről hántolásra. A 3 ezer mázsa rizsbft eddig mintegy kétezerötszáz mázsát fel is dolgoztak. E hét végén megkezdi a rizs beszállítását a vizesfási és az Újszalontai Állami Gazdaság is. Amint hallottuk, még 80—100 vagon rizst várnak feldolgozásra ebben az idényben az Erzsébet Malom munkásai. Több termelőszövetkezetben hamarosan kigyullad a villany Ez év elején és közepén a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat a megye több termelőszövetkezetében megkezdte a villamosítást. Az utóbbi hónapokban jó néhány tsz-ben már be is fejezték a villamosítás munkálatait. A DÁV munkásainak, vezetőinek igyekezete nyomán hamarosan kigyullad a fény a kamut! Lenin, a tótkomlóst Haladás, a nagykamarási Ságvári, a szarvasi Táncsics, a nagyér) Vörös Lobogó és a muronyi Petőfi Tsz-ben. Zsa- dány villamosításánál is már az utolsó simításoknál tartanak. Már elkészült a hldasháti és a mezőhegyest hibridkukorica-szárítóhoz is a vezeték. E munkálatok befejezésével egy időben a DÁV vezetői már megkezdték több termelőszövetkezet vezetőségével a tanácskozást a jövő évi villamosítással kapcsolatosan. sze nem rendelkezik a szükségletnek megfelelő takarmány men v_ nyiséggel. Különösen szemestakarmányból nagyobb mérvű a hiány a gyenge földdel rendelkező sarkadi, gyomai és szeghalmi járás tsz-einek egy részében. Ezeken a területeken az idei aszályos időjárással magyarázzák a hiányt. B; viszont nem szolgálhat mentségül s éppen ezért egyetlen szövetkezetben sem vehetik le a napirendről ezt a kérdést mindaddig, míg megnyugtatóan nem tudják, a h irányt pótolni. A sarkadi Dózsa és a kötegyáni Vörös Csillag Tsz-ben a vezetőség megvitatta -a takarmányozás helyzetét. Több fontos határozatot hoztak, amelyek segítségéve] a tagság munkaegység részesedésiben a takarmánygabonát minimális mennyiségre csökkentik, u- gyanakkoT a pénzrészesedést növelik. Ezek a szövetkezetek élőállatban, „bőrben" értékesítik c takarmánygabonát. A két tsz i- által jelentős többletbevételhez jut, ugyanakkor az árutermelési mutató túlteljesítésével az MNFJ tekintélyes összegű esedékes hitelt ír részükre jóvá. A sarkadi járás termelőszövetkezetei a fejlett gazdaságszervezés és üzemvitel területén megelőzték a szeghalmi és a gyomai tsz-eket s megtalálták a kiutat a közös állomány termelőképességének megőrzésére. Az orosházi járás termelőszövetkezeteiben több helyein arról beszélnek, hogy a gazdaságilag megalapozottabb szövetkezetek —< napi áron — különböző szemes- takarmányféléket adnák a gyengébbeknek. így a tenyésztői.munka ezekben a tsz-ekfoen nem áll le. A takarmányhiány leküzdésére nég további lehetőségek is állnak a szövetkezetek előtt Ezek között első helyet foglal el a' takarékosság. Általában a betakarítás Időszakában bőviben akad minden, csak később, amikor a készletek: fogytán vannak, merül fel szinte máról-holnapra a takarmányhiány kérdése. Ennek elkerülésére valamennyi szövetkezetben hat’s tős intézkedésire van szükség. A túletetéseket minden tsz-ben meg lehet akadályozni s a rendelkezésre álló takarmányból az állat- csoportonkénti szabvány szerinti adagokat megállapítani. A takarmány ilyen takarékos beosztása mellett azonban még van számos olyan lehetőség, amelynek kihasználásával a tsz-ek takarmányhié- nyukat csökkenthetik. A békéscsabai Kossuth Tsz a szálastakar--: mány hiányát például úgy szünteti meg, hogy a kukoricaszárat mind egy szálig lesilózza. Az ctros- házi Béke Tsz-ben az abrakhíány pótlására a jól kicsövezett silókukoricából kétszáz köbméter olyan takarmányt készítettek, hogy azt sertésekkel is' etethetik. Van a ta- karmányhiány pótlásának más módja is. Ilyen többek között a rozs- és árpaleeeiő telepítése; Sajnos termelőszövetkezeteink idegenkedtek ettől, pedig nincs miért. Elsősorban azért, mert a rozs kiváló szarvasmarhalegelőt biztosít, ősszel és kora tavasszal nagy mennyiségű abrakot lehetne megtakarítani vele. ugyanakkor a rozslegelő talaját május első- napjaira kukorica vetésére nagyszerűen előkészíthetik. Ugyanezt mondhatjuk az őszi árpa legelőről is, amelyet állami gazdaságainkban elsősorban juhlegelőnek telepítenek. Az állatok téli és jövő évi ta- karmányel!á:ása területén akad tehát jócskán tennivaló. S ebben a nagy munkában elsősorban a- zok a tsz-ek járnak élen, ahol nagy körültekintéssel mérlegelne a jelenlegi takarmányozási körülményeket! D, K.
