Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-09 / 238. szám
195*. október 9., csütörtök b£k£S MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Egy évtized a Békéscsabai Téglagyár éleiében Még a néphabalom ellenségei is kenj lelenek elismerni, hogy 1945. éta — de különösen a bankok, gyárak államosítása óta — gyors ütemben erősödött, gazdagodott hazánk. Az államosítás óta magunk mögött hagyott tíz esztendőre — a hibák számbavételével is — büszkéin tekinthetünk vissza, önáltatás nélkül mondhatjuk: nem voltunk méltatlanok a hatalom birtoklására. Hegy valóban van okunk hivatkozni a nép keze és eszenyomán épülő, szépülő hazánkra, azt egyetlen üzem, a Békéscsabai Téglagyár fejlődése is bizonyítja. Persze, nem tagadja senki, hogy 1945-től 1948-ig a Békéscsabai Téglagyár munkásai is igen gyengén éltek. A letűnt rendszertől korszerűtlen üzemek, gyárak maradtak ránk. Ilyen volt a Békéscsabai Téglagyár is. De még az «Vámosítást követő két-három év is igen nehéz volt. A rombedöntött ország felépítése azt követelte, hogy a termelés gyors növelésére fordítsunk minden erőt és ezzel egy időben a gyárak korszerűsítésére — ami országos érdek volt. Az államosítás óta o Békéscsabai Téglagyár termelése tizenegyszeresére emelkedett A munkások létszáma pedig kétszeresére növekedett. A gyár államosításakor — a felszabaduláskor elmenekült tőkések „jóvoltából" — még a téglarakásokon és, a bányák gödrei között fogyasztották el a munkások szűkös eledelüket. Tisztálkodásra a bánya vize szolgált. Ma már ezzel szemben tiszta ebédlő várja a munkásokat, műszak után pedig a mosdóba sietnek. A munkások gyerekei a gyár napközi otthonában, bölcsődéjében találtak második otthonukra. Van orvost rendelő, kultúrterem, sportpálya. Mindez ma már a téglagyáriaké. E létesítmények több, mint egymillió hatszázezer forintba kerültek. Ugyanokkor az üzem korszerűsíféae it folyamatot volt " A Keller-rendszerű, új műszá- ritó építése, a két új téglaprés, a sínhálózat bővítése, több szabad szárltúszín létesítése, a bánya melletti műhely építése, berendezése, az iparvágány bekötése, különböző munkafolyamatok gépesítése. kutak létesítése és egyéb korszerűsítés, mely a termelés növekedését, a minőség javulását volt hivatva elősegíteni, több, mint 22 millió forintot emésztett fel a tíz év alatt. Ezenkívül van egy sor 8—10 ezer forintos kisebb beruházás és az a 2 160 000 forint, amit lakásépítkezésre költött a gyár. Egyszóval: szociális beruházásra és a gyár termelési kultúrájára egy évtized alatt több mint 26 millió forintot költött a nép állama. De a munkások sem lettek ezért hálátlanok. Évról-évre becsületesen teljesítették kötelességüket. ligák termelés alakulása 1949-ben: Nyerstégla Nyerscserép 18 millió 30 millió 1952-ben már: Nyerstégla Nyerscserép 61 millió 43 millió Vagyis 1953-ra, amikor a gyár ár másodszorra nyerte el az élüzem címet — a nyerstégla-termelés 238,8 százalékkal, a nyerscse- rép-termelés 54,3 százalékkal, az égetett tégla-termelés 257,1 százalékkal, az égetett cserép-termelés pedig 32,1 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben. A termelés növekedésével megfelelő a- rányban csökkent a bér-ráfordítás, is. így lett 1956-ban már harmadszorra élüzem a Békéscsabai Téglagyár. És ami ugyancsak a gyár munkásainak szorgalmát dicséri: szeptember 26-án már teljesítették ez évi nyerstéglagyártási tervüket. így terebélyesedett, így gyarapodott a Békéscsabai Téglagyár egyetlen évtized alatt. Akik e gyárban már több évtizede dolgoznak, különösen fel tudják mérni a tíz év eredményét. S mindez a- zért volt lehetséges, mert hazánkban munkás-paraszt hatalom volt, amit 1956. őszén mindenáron meg akaratak semmisíteni a nép ádáz ellenségei, felhasználva ehhez eszközként a gyár munkásainak egy részét is. Már megvannak a tervek az 1959-es évre is Ilyen jó eredményekkel indulnak majd a már átgondolt tervek alapján 1959. év tavaszán új sikerek felé. Ezek a tervek a gyár további korszerűsítését, a termelés Égetett tégla 14 millió Égetett tégla 50 millió Égetett cserép 28 millió Égetett cserép 37 millió Ifjúsági szövetkezet alakult Bélmegyeren A KISZ bél megyéi'i szervezetének 11 tagja Ifjú Gárda néven 270 holdon új termelőszövetkezetet a- lakított. A szövetkezet elnöki teendőinek ellátására Szilágyi Lászlót kérték fel, aki a termelőszövetkezeti mozgalomban már eddig is több éves tapasztalatra tett szert. Az alakuló gyűlésen hét fiú és négy lány kérte a szövetkezet működésének kiadását, amelyhez azóta már öt újabb kiszes csatlakozott. Tanácskoztak megyénk kereskedelmi dolgozói A szocialista kereskedelem 10 é- ves jubileuma alkalmából tegnap, szerdán, megyei belkereskedelmi tanácskozást rendeztek Békéscsabán, a KIOSZ Székházban. A jubileumi tanácskozáson a megye állami és szövetkezeti nagy- és kiskereskedelmi vállalatainak és vendéglátóipari egységeinek vezetői és dolgozói, mintegy 200-an vettek részt. Szabó János elvtórsnak, a meA résztől tőrperízműről I növelését, s az önköltség csökkentését foglalják magukban. Hogy csak néhányat említsünk az ú- jabb beruházásokból: : A jövő év tavaszán kezdik meg az új kazán ház, az új konyha és ebédlő, az új fürdő és öltöző építését, s a gyár különböző részeiben a további villamosítást. Már megkezdték az újabb 24 fikasos háztömb építését és az iparvágányok átépítését. Tervezik, hogy energiamegtakarítás végett egyedi meghajtású gépeket állítanak be és új présgépeket, villamos mozdonyokat alkalmaznak, az idomárunak új légszárítót létesítenek. Korszerűsítik a vasöntödét is. Ezek megvalósításához több mint 31 millió forint szükséges. Ez azt eredményezi majd, hogy a Békéscsabai Téglagyár a beruházás nyomán egy-két éven belül az ország e- gyik legkorszerűbb gyára lesz. Balkus Imre Vésztőn az egyik jelölőgyűlésen azt kérdezték a jelenlévők, hogy mit jelent a község lakosságának j törpevízmü felépítése és milyen ütemben haladnak a munkálatok. E kérdéssel kapcsolatban felkerestük Kelemen Jánost, az építkezés egyik felelős mérnökét, aki a következő tájékoztatást adta: Vésztőnek azelőtt egy mélyfúrású kútja volt, mely nem elégítette ki az igényeket. Most a törpevízmű épí ése során két mély és bárom sekély kutat csináltak. A mélyfúrású kutak percenként 250 liter vizet adnak. A vízhálózat — melynek összekötése folyamatban Van — a Holt. Körös egyik oldalán már ki van építve 22 vízvételi hellyel. Eddig csupán egy kút működött. A vízhálózat összekötése után azonban bekapcsolják a második számú mélyfúrt kutat is. A tervek szerint még ebben az évben felépül az 50 köbméteres víztároló és elkészül a víztisztító berendezés a gépházzal együtt. A szakvélemények szerint a víz jelenleg tűrhetően alkalmas ívásra, bár még tartalmaz vas, mangán és savszennyeződést. A szűrőberendezés — mely ez évben elkészül —, minimumra csökkenti a víz sav, vas, mangán jelenlé .ét, a minőség így nagy mértékben megjavul, hasonló lesz a nagyvárosok vizéhez. Az építkezés következő ütemében egy víztornyot is létesítenek, mellyel a község vízellátása teljesen megoldódik: gyei tanács elnökhelyettesének megnyitó beszéde után Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője számolt be a hallgatóságnak megyénk szocialista kereskedelmének tíz év alatt elért eredményeiről, valamint ismertette a kereskedem! dolgozókra váró jövőbeni, feladatokat. Az előadás után Szabó János, elvtárs tiaemkét kereskedelmi dolgozónak „A belkereskedelem kiváló dolgozója’ kitüntetést cs- pénzjutalmat adott át. Negyvenhetén kaptak ezenkívül pénzjutalmat és emléklapot a szocialista kereskedelemben végzett kiváló munkájukért, ketten pedig 25 éves munkásságukért hűségjutalomban részesültek. Országgyűlési képviselő és taoáestagi jelölőgyűlések a sarkadi járásban jelöltek névsorán, :gen megnyugtató a kép. Becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek — valamennyien a nép- jelöltjei. Olyanok, akinek a köz érdekében végzett lelkiismeretes mimikájára bizton lehet számítani: Kesztyűs Lajos gyárimunkást a Sarkadi Cukorgyából, Kozsuch János elvtársat a Sarkadi Gépállomástól jelölték. Halász Andor- nét a Sarkadi Kendergyárból nemrég (a múlt évben) választották meg járási tanácstagnak, de mór azóta olyan munkát végzett, hogy a választói nagyon ragaszkodnak továbbra is hozzá. Petneházi Mihály KlSZ-fiatalt a sarkad! Dózsa Tsz-nél, Házi A?-1’ ,bert egyénileg dolgozó parasztot Okányban, a Bozsó Béla út 42jí szám alatti jelölőgyűlésen, dr. Cse- kei György körzeti orvost: Sarkadon az Épületszerelő Ktsz-bal je- j lőtték járási tanácstagnak. Bertais» Ferenc (Tudósítónktól) A jelölőgyűlések október 2-án a sarkadi járás területén is megkezdődtek. Megtörtént a járásban lévő 7 megyei tanácstag jelölése. Szabó János megyei vb. elnökhelyettes elv.ársat a mezőgyániak jelölték tanácstagjuknak. Nagyon meg vannak elégedve az elmúlt évi munkájával és szinte követelik, hogy ő legyen ismét a tanácstagjuk. Ilyen véleménnyel vannak a zsadányiak is, akik sorra csatlakoznak a jelölőgyűléseiken Szabó János megyei tanácstag jelöléséhez. Sarkadon a cukorgyáriak új megyei 'tanácstag jelölését határozták el. Tézsla Ferenc elvtársat, a községi Hazafiás Népfront elnökét jelölték. A 42 járási tanácstag kőéül október 7-ig 36-nak már meg is történt a jelölése. Ha végigtekintünk az eddigi Várható időjárás csütörtök estig: Párás idő, főként nyugaton és északon reggeli ködök. Mérsékelt szél. A nappali hőmérséklet keleten csökken, nyugaton már alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nyugaton 10—13, keleten 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön általában 16—19 fok között, délkeleten 19 fok felett. Távolabbi kilátások: hűvös éjszakák, reggeli ködök. Termelőszövetkezetek! Termelők! Dolgozó parasztok! Teljes ütemben beindult az 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozató, hizlalásra alkalmas, 20 ' kg-nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Áliatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján átvett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor: 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft,'tg 106 kg-on felüli hús- és húsjeilegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, síma lefutószőrű, pigmentfolt meh- íes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg- nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért. I., II. tip, tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után I.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Mg. tsz. 1.50 Ft kg 2.— Ft/kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Áliatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34.