Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-09 / 238. szám

195*. október 9., csütörtök b£k£S MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Egy évtized a Békéscsabai Téglagyár éleiében Még a néphabalom ellenségei is kenj lelenek elismerni, hogy 1945. éta — de különösen a bankok, gyárak államosítása óta — gyors ütemben erősödött, gazdagodott hazánk. Az államosítás óta ma­gunk mögött hagyott tíz esztendő­re — a hibák számbavételével is — büszkéin tekinthetünk vissza, önáltatás nélkül mondhatjuk: nem voltunk méltatlanok a hata­lom birtoklására. Hegy valóban van okunk hivat­kozni a nép keze és eszenyomán épülő, szépülő hazánkra, azt egyet­len üzem, a Békéscsabai Tégla­gyár fejlődése is bizonyítja. Persze, nem tagadja senki, hogy 1945-től 1948-ig a Békéscsabai Téglagyár munkásai is igen gyen­gén éltek. A letűnt rendszertől korszerűtlen üzemek, gyárak ma­radtak ránk. Ilyen volt a Békés­csabai Téglagyár is. De még az «Vámosítást követő két-három év is igen nehéz volt. A rombedön­tött ország felépítése azt követel­te, hogy a termelés gyors növelé­sére fordítsunk minden erőt és ezzel egy időben a gyárak korsze­rűsítésére — ami országos érdek volt. Az államosítás óta o Békéscsabai Téglagyár termelése tizenegyszeresére emelkedett A munkások létszáma pedig két­szeresére növekedett. A gyár államosításakor — a felszabaduláskor elmenekült tőké­sek „jóvoltából" — még a téglara­kásokon és, a bányák gödrei kö­zött fogyasztották el a munkások szűkös eledelüket. Tisztálkodásra a bánya vize szolgált. Ma már ez­zel szemben tiszta ebédlő várja a munkásokat, műszak után pedig a mosdóba sietnek. A munkások gyerekei a gyár napközi otthoná­ban, bölcsődéjében találtak má­sodik otthonukra. Van orvost ren­delő, kultúrterem, sportpálya. Mindez ma már a téglagyáriaké. E létesítmények több, mint egy­millió hatszázezer forintba kerül­tek. Ugyanokkor az üzem korszerűsíféae it folyamatot volt " A Keller-rendszerű, új műszá- ritó építése, a két új téglaprés, a sínhálózat bővítése, több szabad szárltúszín létesítése, a bánya melletti műhely építése, berende­zése, az iparvágány bekötése, kü­lönböző munkafolyamatok gépe­sítése. kutak létesítése és egyéb korszerűsítés, mely a termelés nö­vekedését, a minőség javulását volt hivatva elősegíteni, több, mint 22 millió forintot emésztett fel a tíz év alatt. Ezenkívül van egy sor 8—10 ezer forintos kisebb be­ruházás és az a 2 160 000 forint, amit lakásépítkezésre köl­tött a gyár. Egyszóval: szociális beruházásra és a gyár termelési kultúrájára egy évtized alatt több mint 26 millió forintot költött a nép állama. De a munkások sem lettek ezért hálátlanok. Évról-évre becsülete­sen teljesítették kötelességüket. ligák termelés alakulása 1949-ben: Nyerstégla Nyerscserép 18 millió 30 millió 1952-ben már: Nyerstégla Nyerscserép 61 millió 43 millió Vagyis 1953-ra, amikor a gyár ár másodszorra nyerte el az él­üzem címet — a nyerstégla-terme­lés 238,8 százalékkal, a nyerscse- rép-termelés 54,3 százalékkal, az égetett tégla-termelés 257,1 szá­zalékkal, az égetett cserép-terme­lés pedig 32,1 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1949-ben. A terme­lés növekedésével megfelelő a- rányban csökkent a bér-ráfordítás, is. így lett 1956-ban már harmad­szorra élüzem a Békéscsabai Tég­lagyár. És ami ugyancsak a gyár munkásainak szorgalmát dicséri: szeptember 26-án már teljesítet­ték ez évi nyerstéglagyártási ter­vüket. így terebélyesedett, így gyara­podott a Békéscsabai Téglagyár egyetlen évtized alatt. Akik e gyárban már több évtizede dolgoz­nak, különösen fel tudják mérni a tíz év eredményét. S mindez a- zért volt lehetséges, mert hazánk­ban munkás-paraszt hatalom volt, amit 1956. őszén mindenáron meg akaratak semmisíteni a nép ádáz ellenségei, felhasználva ehhez eszközként a gyár munkásainak egy részét is. Már megvannak a tervek az 1959-es évre is Ilyen jó eredményekkel indul­nak majd a már átgondolt tervek alapján 1959. év tavaszán új sike­rek felé. Ezek a tervek a gyár to­vábbi korszerűsítését, a termelés Égetett tégla 14 millió Égetett tégla 50 millió Égetett cserép 28 millió Égetett cserép 37 millió Ifjúsági szövetkezet alakult Bélmegyeren A KISZ bél megyéi'i szervezeté­nek 11 tagja Ifjú Gárda néven 270 holdon új termelőszövetkezetet a- lakított. A szövetkezet elnöki teen­dőinek ellátására Szilágyi Lászlót kérték fel, aki a termelőszövetke­zeti mozgalomban már eddig is több éves tapasztalatra tett szert. Az alakuló gyűlésen hét fiú és négy lány kérte a szövetkezet működésének kiadását, amelyhez azóta már öt újabb kiszes csatla­kozott. Tanácskoztak megyénk kereskedelmi dolgozói A szocialista kereskedelem 10 é- ves jubileuma alkalmából tegnap, szerdán, megyei belkereskedelmi tanácskozást rendeztek Békéscsa­bán, a KIOSZ Székházban. A ju­bileumi tanácskozáson a megye állami és szövetkezeti nagy- és kiskereskedelmi vállalatainak és vendéglátóipari egységeinek veze­tői és dolgozói, mintegy 200-an vettek részt. Szabó János elvtórsnak, a me­A résztől tőrperízműről I növelését, s az önköltség csökken­tését foglalják magukban. Hogy csak néhányat említsünk az ú- jabb beruházásokból: : A jövő év tavaszán kezdik meg az új kazán ház, az új konyha és ebédlő, az új fürdő és öltöző építé­sét, s a gyár különböző részeiben a további villamosítást. Már meg­kezdték az újabb 24 fikasos ház­tömb építését és az iparvágányok átépítését. Tervezik, hogy energia­megtakarítás végett egyedi meg­hajtású gépeket állítanak be és új présgépeket, villamos mozdonyo­kat alkalmaznak, az idomárunak új légszárítót létesítenek. Korsze­rűsítik a vasöntödét is. Ezek meg­valósításához több mint 31 millió forint szükséges. Ez azt eredmé­nyezi majd, hogy a Békéscsabai Téglagyár a beruházás nyomán egy-két éven belül az ország e- gyik legkorszerűbb gyára lesz. Balkus Imre Vésztőn az egyik jelölőgyűlésen azt kérdezték a jelenlévők, hogy mit jelent a község lakosságának j törpevízmü felépítése és milyen ütemben haladnak a munkálatok. E kérdéssel kapcsolatban fel­kerestük Kelemen Jánost, az épít­kezés egyik felelős mérnökét, aki a következő tájékoztatást adta: Vésztőnek azelőtt egy mélyfúrá­sú kútja volt, mely nem elégítette ki az igényeket. Most a törpevíz­mű épí ése során két mély és bá­rom sekély kutat csináltak. A mélyfúrású kutak percenként 250 liter vizet adnak. A vízhálózat — melynek össze­kötése folyamatban Van — a Holt. Körös egyik oldalán már ki van építve 22 vízvételi hellyel. Eddig csupán egy kút működött. A víz­hálózat összekötése után azonban bekapcsolják a második számú mélyfúrt kutat is. A tervek szerint még ebben az évben felépül az 50 köbméteres víztároló és elkészül a víztisztító berendezés a gépházzal együtt. A szakvélemények szerint a víz je­lenleg tűrhetően alkalmas ívásra, bár még tartalmaz vas, mangán és savszennyeződést. A szűrőbe­rendezés — mely ez évben elké­szül —, minimumra csökkenti a víz sav, vas, mangán jelenlé .ét, a minőség így nagy mértékben megjavul, hasonló lesz a nagyvá­rosok vizéhez. Az építkezés követ­kező ütemében egy víztornyot is létesítenek, mellyel a község víz­ellátása teljesen megoldódik: gyei tanács elnökhelyettesének megnyitó beszéde után Steiger­wald György, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának vezetője számolt be a hallgatóságnak me­gyénk szocialista kereskedelmé­nek tíz év alatt elért eredményei­ről, valamint ismertette a keres­kedem! dolgozókra váró jövőbeni, feladatokat. Az előadás után Szabó János, elvtárs tiaemkét kereskedelmi dol­gozónak „A belkereskedelem ki­váló dolgozója’ kitüntetést cs- pénzjutalmat adott át. Negyven­hetén kaptak ezenkívül pénzju­talmat és emléklapot a szocialis­ta kereskedelemben végzett kiváló munkájukért, ketten pedig 25 éves munkásságukért hűségjutalomban részesültek. Országgyűlési képviselő és taoáestagi jelölőgyűlések a sarkadi járásban jelöltek névsorán, :gen megnyug­tató a kép. Becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek — vala­mennyien a nép- jelöltjei. Olya­nok, akinek a köz érdekében vég­zett lelkiismeretes mimikájára biz­ton lehet számítani: Kesztyűs Lajos gyárimunkást a Sarkadi Cukorgyából, Kozsuch János elvtársat a Sarkadi Gép­állomástól jelölték. Halász Andor- nét a Sarkadi Kendergyárból nemrég (a múlt évben) választot­ták meg járási tanácstagnak, de mór azóta olyan munkát végzett, hogy a választói nagyon ragasz­kodnak továbbra is hozzá. Petneházi Mihály KlSZ-fiatalt a sarkad! Dózsa Tsz-nél, Házi A?-1’ ,bert egyénileg dolgozó parasztot Okányban, a Bozsó Béla út 42jí szám alatti jelölőgyűlésen, dr. Cse- kei György körzeti orvost: Sarka­don az Épületszerelő Ktsz-bal je- j lőtték járási tanácstagnak. Bertais» Ferenc (Tudósítónktól) A jelölőgyűlések október 2-án a sarkadi járás területén is meg­kezdődtek. Megtörtént a járásban lévő 7 megyei tanácstag jelölése. Szabó János megyei vb. elnökhelyettes elv.ársat a mezőgyániak jelölték tanácstagjuknak. Nagyon meg vannak elégedve az elmúlt évi munkájával és szinte követelik, hogy ő legyen ismét a tanácstag­juk. Ilyen véleménnyel vannak a zsadányiak is, akik sorra csatla­koznak a jelölőgyűléseiken Szabó János megyei tanácstag jelölésé­hez. Sarkadon a cukorgyáriak új megyei 'tanácstag jelölését hatá­rozták el. Tézsla Ferenc elvtársat, a községi Hazafiás Népfront el­nökét jelölték. A 42 járási tanácstag kőéül ok­tóber 7-ig 36-nak már meg is tör­tént a jelölése. Ha végigtekintünk az eddigi Várható időjárás csütörtök estig: Párás idő, főként nyugaton és északon reggeli ködök. Mérsékelt szél. A nappali hőmérséklet kele­ten csökken, nyugaton már alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nyugaton 10—13, ke­leten 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön általában 16—19 fok között, délkeleten 19 fok felett. Távolabbi kilátások: hűvös éjszakák, reggeli ködök. Termelőszövetkezetek! Termelők! Dolgozó parasztok! Teljes ütemben beindult az 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozató, hizlalásra alkalmas, 20 ' kg-nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Áliatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján át­vett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor: 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft,'tg 106 kg-on felüli hús- és húsjeilegű sertésért 14.80 Ft/kg 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 14.50 Ft/kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14.80 Ft/kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 14.— Ft/kg Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, síma lefutószőrű, pigmentfolt meh- íes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg- nál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért. I., II. tip, tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után I.— Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg Mg. tsz. 1.50 Ft kg 2.— Ft/kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárló­hoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához for­duljanak. Békés megyei Áliatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom