Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-05 / 235. szám
1958. október 5., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A juhássnah jól megy dolga... Bepillantás a csabai * or 1 Gk I« «a i t> ai — Azt mondják, hogy igaz a nóta? Hát igaz is, meg nem is. Na, gyűjjön, üljünk le ide. a kukorica- csutkára, aztán majd mesélek... Karácsonyi Mihály, az ókányi Rákóczi Termelőszövetkezet deli juhásza megpödöríti kackiás bajuszát, melynek csak úgy szúr a hegye; ölébe csúsztatja birkaío- gó kampósát, hátratolja kucsmáját, s komótosan, mint aki ráér, kezdi: — Már az apám is juhász volt, itt, a Schwarcz-féle ezerholdas uradalomban, meg a magányosoknál Tőle tanultam a mesterséget. Amikc-r az emberkort elértem, már rámbízta a nyájat... No, nfcííor nem volt jó a dolgunk Éppen csak annyit kerestünk, hogy éhen ne vesszünk, pedig volt munka elég... — Aztán, hogy más világ lett és megalakult á termelőszövetkezet, annak lettem a juhásza. így lett saját nyájam is, ami, ha nem is csak Karácsonyi Mihályé, mégis az enyém. Úgy is kezelem... Ezen a kietlen pusztán Karácsonyi és pulikutyája felügyelete alatt 257 juh legel. Az autó tülkölésére széjjelugranak a birkák, s akad futnivalója Cigánynak, míg összetereli őket. Lohol sok tíz és tíz kilométert egy nap a Cigány. Hát a juhásznak milyen a dolga? Valóban nincs sok munkája a nyájjal, mint ahogyan a felületes szemlélők vélik, akik az autó ablakából kibámulva látják, hogy a fa alatt hűsöl a juhász, a nyáj meg békésen legel? — Iiyen nagy aszályos évben bizony, nehéz — folytatja Karácsonyi.,.— Ennek a birkának o- lyanfowna a tulajdonsága, hogy ha például én elhanyagolom,4 akkor belejöhet a rüh. a büdös sántaság és akkor rossz a kondíciója. Ez pedig visszavágódik a báránvozás- ra, a gyapjútermelésre, az egész jövedelemre. Olyanformán kell kezelni a birkát, mint ahogy a saját családot tisztálja, neveli az ember. Nézze, az én birkáim milyen kerekek, hoztak is jó jövedelmet.... — Mondom, ilyenkor, amikor a nagy aszálytól szárazak. tikkadtak a legelők, nehéz a mi dolgunk még a pásztorításban is. Igaz, igénytelen a birka anyiból hogy márciustól, amíg a hó leesik, megleli takarmányát mindenütt. De csak akkor, ha keresünk neki. Nézze ezt a mi 170 holdas szikes legelőnket. Ex már a birkának sem elég; Parcelláról parcellára kell járni, a parasztok örülnek is, mert letipródik a föld. de így naponta bebarangoljuk szinte az egész határt. — ... Meg aztán, igénytelen a birka, de kényes portéka. Abban a pár téli hónapban, amikor bent van, abrakolni kell, jól etetni, hogy tavaszig, le ne römlódjon, mert ha gyenge az állat, akkor lép fel a sok betegség. Erre is ügyelni kell, állandóan vizsgálni őket, a betegeket elkülöníteni, kezelni. — Hé, Cigány, tereld! Az okos kutya máris hajtja ki a kukoricásból az odatévedteket, majd, mint aki jót végezte dolgát, lekuporodik a juhász csizmája mellé. — És a jövedelem? — kérdezzük. Ekkorra ideérkezik Török Mihály Is, a termelőszövetkezet állattenyésztője. Együtt mondják el, hogy mennyire érdemes birkái tartani. — Tavaly kezdtük újra, mart az ellenforradalom szétbomlasztotta ezt a tsz-t. Úgy vásároltuk össze egyedenként a „szabad” birkákat, amikor az egyes típusról harmadik típusúvá alakítottuk át a Rákóczi Termelőszövetkezetet. Tavasszal, nyírás előtt szereztük be a juhokat, összesen 321 darabot, a- miből 190 az anya. 103 ezer forintunkba került. De milyen szedett-vedett nyájat láttunk belőle! — veszi át a szót újra Karácsonyi. — Fekete Mi- hálytól 30 darabot vettünk, de a gyengeségtől alig álltak a lábukon, amikor kivacakoltam őket ide. Neki negyven maradt, aztán nézze ezeket, itt, ni! — a Fekete-féle birkákat. Olyan kerekek, mint a világ! Nálunk ezek is 4,5 kilogramm gyapjút adtak, amelyikek meg nála maradtak, még két kilót sem. — Szóval, már az első nyírás meghozta a kiadásnak majdnem a felét — folytatja Török. — Nyolc mázsa 48 kiló gyapjút szállítottunk be és 43 574 forintot kaptunk érte. Két hónapi fejésből 400 kilogramm gomolyát készítettünk és tavasz óta 107 szaporulat lett. Ezzel együtt pedig már az első évben fedeztük a teljes kiadást. Sőt! ötven darab szerződött ürü eladásával miír jóeskán hasznunk is ran a birkákból Most 400 darabból áll a juhállományunk, jövőre hatszázat akarunk tartani. Biztosítottuk az át- telelésüket is: 250 mázsa széna, 100 mázsa lucerna és rengeteg rizsszalma áll a rendelkezésünkre. — Sa juhász megtalálja a számítását? — Hogy meg-e? Amíg nem volt termelőszövetkezet az ellenforradalom után, megettük a tehenet. Most van két hízóm, két kocám és 21 malacom. Tavaszra lesz megint tehenem. Veszek, mert öt családom van, s a legnagyobb is még iskolás. Kell nekik a tej. Pedig csak március óta őrzöm a termelőszövetkezet juhnyáját, de azóta hat mázsa 60 kiló búzát, 240 kiló árpát, 6 mázsa szénát és vagy 3 ezer forint készpénzt kaptam előlegül. Zárszámadásig meglesz a 350 munkaegységem, hiszen volt o- lyan hónapom, — amikor egybeesett az ellés, nyírás, választás—, hogy 170 munkaegységet is megkerestem, Nálunk 60 forint egy munkaegység, ennyi már megvan. Kiszámítottam: ez márciustól 3 ezer forintos havi jövedelmet, vagyis összesen 21 ezer fcrintot tesz ki. Hát ne lennék megelégedve?!.., — Nohát akkor mégis igaz a nóta, hogy a juhásznak jól megy dolga — jegyezzük meg. Varga Dezső liivítet! vezetőségi illéseken vitatják meg a tsz-ek j 1858. évi gazdálkodásának értékelését Az Országos TermelőszovctkezetUanács. az.L957--58-as gaz-.,*, dasági év eredményeinek értékelésére tájékoztatót adott ki a iné- ; gyei kiértékelő bizottságok pészére, E tájékoztatót me'^yénkben(olv- { tóber első napjaiban vitatták meg a tsz-elnökök, a megyei tsz-ta- : nács, az MSZMP Békés megyei Bizottságának és a megyei tanács- ■ nak küldöttei. A megyei kiértékelő bizottság a központi tájékozta- * tó mellett foglalt állást: s abban két-három versenypont megvál- ■ toztatását javasolja. Egyben határozatot hoztak, hogy a megye te- ■ riiletén a tsz-ek országos versenyéről kiadott központi tájékoztatót ■ 14 tsz-ben kibővített vezetőségi ülésen vitassák meg. __--------------------------«---------------------------H űl |aa7 a gyomai Baromfikeltető^ \ ifü jyg£ Állomás kibővítésével J \ A régi — különösen a falusi —k icsmárosok gyakran elmondják a kőbányai sörgyárai és a békési kirendeltséget szidó embereknek, hogy ezelőtt 10 évvel milyen visz lyogva csapollak meg egy 25 liléi es hordót is. Csak néhány „úri" ember itta, a felszabadulásig „úri" italnak nevezték a munkás- és parasztemberek. 19i9-ban, amikor létrejött a Kőbányai Sörgyár békéscsabai kirendeltsége, a jelenleginél jóval nagyobb körzetben 20—30 hektoliter sört osztott el. Most, október hónapban, 3200 hektolitert hozott forgalomba. De még várjunk a jelennel egy kicsit, előbb vessünk néhány pillantást a csabai kirendeltség három év óta vezetett statisztikájára: 1955-ben 34 $00. 1955-ban 33 000. 1957-ben 38 000 1958 szeptember 31-ig 35 000 hektoliter sör‘ szállított ki. Ennek ellenére sokszor napokig sörhiány volt. Köztudomású, hogy a sör egy része palackokban kerül forgalomba. Nos, a megye jó részében elfogyasztott palackozott sört a csabai kirendeltség palackozójából, Zilinszki János kezei alól kerül ki. 1944 óta gyakorolja a palackozást, s öt perc alatt 60 kisüveg sört, naponta pedig 13—14 hektó sört ereget ü- vegekbe — no persze géppel és elég ósdi géppel. Ügy jár a keze, mint a motolla. Ezen a képen Susánszki Pált a kirendeltség mindenesét rau tatjuk be. Ha kell, gépkocsira kodó, ha kell, akkor palackozó Az utóbbi években, különösen 1958-ban megyénk baromfitenyésztése fellendült. A termelőszövetkezetekben az idén több mint tízszer annyi naposcsibét nevettek, mint tavaly és jövőre mintegy száz tsz-ben rendezkednek be baromfitörzs tartására. A baromfitenyésztés termelőszövetkezeteinkben még nem volt olyan fontos jövedelmi forrás, mint az idén és jövőre tesz. Ebből az áruféleségből u- gyanis korláttan exportlehetőségeink vannak A baromfitenyésztés mennyiségi és minőségi színvonalának növelésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága több fontos határozatot hozott. Ezek között a legfontosabb: a termelőszövetkezetek baromfi törzstenyészeteinek tovább szervezése, a megye baromfikeltő állomásainak bővítése, újak építése. E fontos határozat alapján a megyei tanács tervosztálya Intézkedett. A gyomai keltető állomást még az idén 6 darab tízezres keltető- géppel kell bővíteni. Hogy ez mennyire szükséges, azt az örménykúti Petőfi Tsz példája is bizonyítja. Tavaly ez a tsz hatezer, az. Idén több mint 16 ezer naposcsibét vásárolt a gyomai keltető állomásról. S vajon jövőre hány ezer napsesibét nevelnek csak eben az egy szövetkezetben? Erre ma még nem tudnak pontos választ adni, mert attól függ, ki tudja-e határidőre bővíteni ezt az állomást a Békés megyei Tatarozó és Építő Vállalat vagy sem. E téren nincs minden rendben, mert a tatarozó tervezőrészlegénél rendelt terv — noha június 9-e már régen volt —, még mindig nem készült el, u- gyanakkor az építkezés keretszerződését a vállalat december 31. átadási határidőre a megyei tanácssal megkötötte. Szaporán mossák az üvegeket, Fabulya Jánosné szedegeti ki az ü- vegeket s aggatja a kefére. Krizsán Mária ellenőrzi a tisztaságukat, címkézi, s a csurgató- ra rakosgatja. Tizenötmillió forint beruházás igénylése öntözőművek építésére Ha erre az időpontra nem tudják befejezni az építkezést, vajon mi lesz? Az építtető szerint a háromszázezer forint beruházás elvesz, mert ezt egyik évről a másikra nem lehet áttenni. A Tatarozó Vállalat építésvezetője szerint a beruházás 1959-re is átnyúlhat. A gyomai keltető állomás körzetében lévő termelőszövetkezeteket ez a vita nem érdekű A tsz-eknek csupán egy lényeges: az állomás bővítését a keretszerződésben vállalt határidőre fejezzék be, mert különben 360 ezer csibe kikeltetése és a keltető állomás körzetébe tartozó szövetkezetek pénzügyi dolgainak rendezése a tatarozó mulasztásából csorbát szenved. A Békés megyei Tanács mező- gazdasági osztályán a tsz-ektőh beérkezett igénylések alapján ösz- szeállították a jövő évi költségvetési tervet az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztéséről. Ezek szerint 1959-ben 500 hold új rizstelepet építenek, 33 tsz-ben 5 ezer holdon hordozható, permetezve öntöző berendezést szerelnek fel. A solti Szikra Tsz-ben látott, felszín alatti esőztető öntözőberendezés építésére 14 termelőszövetkezetből érkezett hiteligénylés. Ä tanács mezőgazdasági osztálya a Budapesti Talajjavító Vállalattal már megkötötte az építkezés keretszerződését, amely szerint az előmunkálatokat a jövő héten, október 7-e után megkezdik s 1959 március elsejéig 840 holdon földbe ássák a csöveket, 1959 őszéig a föld felszíne alatti esőztető, öntözőberendezéssel 1500 holdat hálóz* nak be.
