Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

MSZMP BÉKÉS MEGYC! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. tm. OKTÓBER 5., VASÁRNAP Ára 60 fillér III. ÉVFOLYAM. 235. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Vftáf proieNÍrjai egresülje t«kl r Mai számunkból: K Ö 11 Ö § W 4 P O K (5. folyt.) 4-5. oldal ★ íj önálló orostíjj Afrikáin ti 2 oldal * Új üzemekkel gazdagodott megyénk 4. oldal Jelölünk Munkásokat, dolgozó paraszto­kat, értelmiségieket, nőket és fér­fiakat, idősebbeket és fiatalabba­kat. Olyan embereket, akikben e- gyütt. látjuk a nép és a haza, a szocializmus igyekvő szolgálatát. A Hazafias Népfront jelöltjeit, akiket a választók a napokban megkezdett jelölőgyűléseken elfogadtak és a továbbiakban is jelölnek, a nép igazi képviselői lesznek a helyi és az országos vezetésben. Az ellenforradalom gyors leve- ése és az építőmunkában elért eredmények bizonyítják; népünk helyesli és magáénak vallja a szo­cializmust és soha többé nem en­gedi vissza a földesurak és tőké­sek úri világát. Ezt az akaratát is kifejezi minden választópolgár, a. mikor részt vesz e nagy munká- - ban és felelősséggel javasolja a nép legjobbjait a jelölőlistára. A most zajló jelölőgyülések az ország boldogulásáért minden ha­zafit egységbe hívó népfrontpoli­tika kézzelfogható megnyilvánu­lásai. Részben már itt realizálha­tó az a sok energia, amit a párt vezetésével a népnevelők, a tö­megek felvilágosítására összponto­sítottak, felhasználnak. Ahol meggyőző- a felvilágosító szó, ott a választók világosabban látnak a belpolitikai és a nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdéseiben és meggyőződéssel, bátran, bizalom­mal támogatják a népfront jelölt­jeit. s ez a bizalom a szocializmus építésének, a kommunisták egye- ' dűl helyes politikájának újabb si­kere lesz. Bármerre nézünk szerte az or­szágban és itt, a Békés megyei ró- naságon is, mindenfelé a szocialis­ta fejlődés nagyszerű fényeivel ta­lálkozhatunk. Tudjuk, hogy el­lenségeink gúnyolódnak, mert nem tetszik nekik, ha eredménye­inkről beszélünk, de mi ennek el­lenére mindig örömteli szívvel említjük a felszabadulás óta el­ért sikereinket, említjük most a jelöiógyüléseken is, mert ezek a párt, a munkásosztály vezette dol­gos nép elvitathatatlan sikerei, örömteli szívvel említjük az egy­kori nyomorgók megváltozott éle­tét; azt, hogy nincs, nem is lesz többé hazánkban elnyomott mun­kás, korgóhasú paraszt, örömteli szívvel soroljuk, hogy — ha van is még gondunk — azt már elér­tük, hogy minden munkástestvé­rünknek van elég munkája, ke­nyere, boldogul a dolgozó földmű­ves, és több orvost, gyógyszert, is­kolát, villanyt, műveltebb, kultu­ráltabb életet adott egész népünk­nek a népi demokrácia. És öröm­teli szívvel jelentjük ki ezerszer j is, hogy dolgozó népünk azóta él ember módjára ebben az ország­ban, amióta nincsenek ezen a tá­jon grófok, bárók, bankárok és másefféle elnyomók, amióla kezé­be vette a nép saját sorsának irá­nyítását. Ott lesznek jelölőgyűléseinken a redősarcú, őszhajú öregek is, a- kik megértek a régi világban Is különböző választási gyűléseket. Ezeket az idősebb testvéreket, ba­rátokat késztesse arra hazaszere­lő szívük, hogy emlékeztessenek; kik voltak akkor a képviselők, és valóban kiket képviseltek? Milyen volt akkor az élet, milyenek vol­tak a remények a dolgozó kisem­berek előtt, amikor még a kakas- toll vigyázta itt a rendet, nehogy Dózsa György szelleme felébresz- sze az elnyomottakat, nehogy a jogait követelő nép megrémítse az urakat. Igen, a jelölőgyűlése­ken és más választási gyűléseken a múltról is beszél a nép, mert ily- módon is állást foglal a népi de­mokrácia mellett és azok ellen, akik támadják, rágalmazzák dol­gozó népünk fáradsággal létreho­zott vívmányait. A jelölőgyülések egész életünk demokratizmusának, a szocialisla demokrácia érvényesülésének ki­fejező állomásai. Cáfolhatatlanul tanúsítják ezek a tanácskozások is, hogy szocializmust építő ha­zánkban a dolgozó nép akarata érvényesül. Azért fontos ezt meg­említeni, mert ellenségeink igen nagy Igyekezettel próbálják félre­vezetni a politikában járatlan t3 megeket. Mit szeretne az ellenség? Azt, hogy a munkás, a paraszt, a mér­nök. a kisiparos, a háziasszony ne törődjék a közélet olyan fontos dolgaival, mint a választás, mini annak eldöntése, kik.legyenek a tanácstagok és az országgyűlési képviselők. Dehát ha a dolgozó nem törődne a saját ügyeivel, u- gyati kinek szánná ebben az or­szágban a vezető szerepet? E kér­dést illetően már vannak tapaszta­lataink: amikor nem intézhette saját ügyeit, akkor intézte őrgróf Pallavicini és gróf Károlyi, csak­hogy a maga javára, mert az úr a nép ügyét a nép javára nem in­tézte sohasem. Jelölünk napjainkban, hogy no­vember 16-án a választás napján a jelöltek közül válasszuk meg a tanács tagokat, az országgyűlési képviselőket, a mi saját törvénye­ink és szívünk szerint. Nem két­séges, hogy a választók megyénk­ben is, mint országszerte tudják: a népfront jelöltjeinek bizalmai szavazni annyit jelent, mint a legjobb harcosokat küldeni to­vábbi felemelkedésünk, a szocia­lizmus építésének irányítására, ve- j zelésére. Ezért vesz részt felelős j sége tudatában megyénk dolgos . népe a napjainkban zajló jelölő­gy üléseken. Ma a népfront-mozgalom célja a szocialista társadalom felépítése Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombatom az Országház vadásztermében ütést tar­tott. A tanácskozáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Kádár János és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökség­ben helyet foglalt még Harrer Ferenc és Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának al- elnökei. Részt vettek az ülésen a népfront megyei és fővárosi kerületi bizottságainak elnökei, tit­kárai is. Az ülést Dobi István nyitotta meg — A Hazafias Népfront orszá-1 munkálkodjanak a kommunisták gos tanácsának mai ülését dolgo- és a pártonkívüliek, nagy nemzeti zó népünk érdeklődése és figyel- j céljaink megvalósítása, a haza, me kíséri — hangsúlyozta. Leg- a közjó, az egész dolgozó nép ér­utóbbi tanácskozásunkon annak ! dekében. Azóta népfront-mozgal- az útját kerestük, hogy a Magvar műnk jelentős eredményekről ad­Szocialista Munkáspárt vezetésé­vel miként sorakoztassunk fel 1 hat számot. A továbbiakban rámutatott az minden igaz hazafit, a népi de- j Elnöki Tanács elnöke, hogy a leg- mokratikus rend minden hívét, a utóbbi tanácskozás óta népfront- Hazafias Népfront zászlaja alá. I mozgalmunk jelentős kibontako- Legutóbb arról tanácskoztunk, ! zásnak indult, az ország politikai, milyen módon érhetjük el, hogy a társadalmi és művelődési életében népfront - mozgalomban együtt1 mind fontosabb tényezővé válik. Mozgalmunkban csak az vállaljon munkát, aki a dolgozó nép hatalmának kérdésében nem ingadozik Ezután Ortutay Gyula, a Haza­fias Népfront országos tanácsá­nak főtitkára mondotta el beszá­molóját. Ismertette a népfront országos tanácsának egy évvel ezelőtti ülése óta elért eredmé­nyeket és a népfront választási feladatait. ségét, a felelős ígéret és a meg­valósulás szoros kapcsolatát. Ortutay Gyula ezután ismertet­te a népfront-mozgalomban or­szágszerte kibontakozó egészséges, éj kezdeményezéseket, majd át­tért a választással kapcsolati, s fel­adatokra. — Belpolitikánkban három egy­mástól elválaszthatatlan cé! vezet: a dolgozó nép hatalmának erősí­tése, a szocializmus, építése né­pünk jólétéért és államunk gazda­sági felvirágoztatásáért, végül tár­sadalmunk demökratizmu- ának szélesítése. Ortutay Gyula beszámolója után megkezdődött a vita. Nán.'si László felszólalása után Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese hozzászólásában kiemel­te: az a 107 000 jelölőgyűlés, a- mely október 22-ig lezajlik, mu­tatja választási rendszerünk de­mokratizmusát, s egyszersmind le­hetőséget ad a népfront-mozga­lomnak további széles tömegek aktivzálására. Kádár Dános elvtárs felszólalása Bevezetőben a népfront-mozga- t mániára, Bulgáriára .sfcb. —. ame- lom megalakulásának történetével lyeknek munkásosztálya a ;.oi- foglalkozott. Az illegalitásban dől- gárságot is képes volt harcba ve- gozó kommunista párt vezetői már. zetni a hitleri fasizmus ellen, é» 1941-ben megállapodtak a szó- amelyek így megfelelő időpontban ciáldemokrata párt baloldali veze-; kiléphettek a háborúból, megrövl­Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt már jogo­san beszélhettünk a megvalósult Politikai, gazdasági és társadalmi Konszolidációról, mert népünk megértette és helyeselte a párt és kormány céljait, igazságát. Ez a- dott erőt a gyors felemelkedéshez, a munkához és a baráti országok támogatása. Más erő nem segített — sem az ígért nyugati kölcsön, sem a párton, a kormányzaton, a tanácsokon kívül más belpolitikai tényező — állapította meg Ortu­tay Gyula, majd aláhúzta, hogy a népfront-mozgalom az országos tanács egy évvel ezelőtti ülése óta egészségesen fejlődik. Űjra vá­lasztották ,a megyei, járási, a vá­rosi, a kerületi és a községi bi­zottságokat, s immár 3441 bizott­ság működik 127 500 taggal. — A politikai munka is meg­élénkült azóta. A Hazafias Nép­front viágosan megmondta, hogy nem a pártonkívüliek pártja, nem valami sajátos parasztmozgalom és nem is a „nemzeti kommuniz­mus" valamilyen formája. Kerte­lés nélkül megmondottuk, hogy mozgalmunkban csak az vállaljon munkál, aki a dogozó nép hatal­mának kérdésében nem ingado­zik, aki helyesli a szocializmus építését, a béke védelmét, aki szí­vesen vállalja, hogy teremtő vitá­kon, megbeszéléseken elfogadja a párt irányító, vezető útmutatását. A továbbiakban arról beszélt, hogy a dogozók soha nem érdek­lődtél: annyira a politikai kérdé­sek, gyűlések, megbeszé'ések iránt, mint napjainkban. Nem kényszer, nem lármás agitáció viszi a gyű­lésekre a résztvevőket, hanem a bizalom és az a tény, hogy dolgo­zó népünk napról-napra tapasztal-. ;a 3 izé) és a megvalósult tett egy­toivel abban, hogy létre kell hoz­ni a magyar munkásság egységét. Ez a megállapodás volt a később kiszélesedett Magyar Front alap­ja. A frontban résztvevő erők kö­zött akkor is volt egyetértés és volt vita is Egyetértés volt a har­ci célokban, amelyeket akkor úgy jelöltünk meg — mondotta —, hogy a nemzeti függetlenség visz- szaszerzése és a demokratikus ha­ladás biztosítása. Egyetértettünk már akkor abban is, hogy nem­zeti függetlenség nélkül nincs tár­sadalmi haladás. Vita volt közöt­tünk abban, hogy Hitler-eUenes frontunk elsősorban milyen osz­tályerőre támaszkodjék és véle­ményeltérések voltak közöttünk a harci módszereket illetően is. Mi, kommunisták akkor is a- 7,on az állásponton voltunk, hogy a nemzeti függetlenség visszaszerzéséért foly harcban minden eszközt, a fegyveres harcot is igénybe kell ven­nünk. Másoknak az volt. a véleményük, hogy a hitlerizmus elleni harc leg­fontosabb társadalmi bázisa a pol­gárság és a harcot, amennyire ez lehetséges, csak legális eszközök­kel folytassuk. Az a tény, hogy az akkori nép­front-mozgalom vezető köreiben jóidéig nézeteltérés volt ezekben a fontos kérdésekben, sajnálatos módon nagyon sok többletszenve- dóst hárított a nemzetre. A törté­nelem ugyanis eldöntötte, hogy a kommunisták álláspontja volt a helyos. Gondoljunk csak azokra a országokra — Finnországra, Ro­dithefcték ezzel népeik szenvedését. Egyetértés esetén mi is te­remthettünk volna olyan hely. zetet, hogy ne maradjunk jo­gilag Hitler utolsó csatlós»,. . megmentsük Budapest hídjait, »z országot a súlyos anyagi pusztulástól. •— Nem érdektelen ez a törté­nelmi visszapillantás, mer: a nép­frontmozgalomban ma is sok kér­désben van egyetértés és vannak véleményeltérések is. Ezeket .vi­tassuk meg nyílta«, őszintén fel­tárva kételyeinket, gondolatain­kat. A fontos az, hogy jussunk egyetértésre mindabban, amiben • egyet kell értenünk, s ne okoz­zunk felesleges vívódást a népnek és tempó veszteséget a fejlődésben. Ma — folytatta Kádár János — a népfrontmozgalom célja a szocialista társadalom felépítése. A szocializmus egyet jelent nem- ú függetlenségünk megőrzésé­vel, a béke megóvásával. Ezek a célok megkövetelik a népi hata­lom további erősítését. Ezekről a célokról nekünk a Hazafias Nép­frontban sokat kell beszélget­nünk, vitáznunk, hogy egyetértés­re jussunk valamennyien. Ez az, egyetértés feltétele annak, hogy éljainkhoz mihamarabb közeled­jünk. Ezután Kádár János arrói be­szélt, hogy milyen erőkre támasz­kodik ma a munkásosztály. Nem támaszkodik a polgár­ságra, hiszen a polgárságot mint osztályt felszámolták, d» támaszkodik a parasztságra, (Foly to iái a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom