Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-04 / 234. szám

1*5#. Oktober 4., swhtiM* BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 ismét a dolgosók érdekében A dolgozók nyugdíj, valamint jtgyéb SZTK szolgáltatású igényei, mek gyorsabb és megbízhatóbb el­intézése érdekében a munkaügyi miniszter elrendelte, hogy a dol­gozók munkaviszonyainak fel­jegyzésére nyilván tartó! apó- állít­sanak ki az SZTK szervei. Ezen a dolgozó nevét, születési adatait keli felvezetni és azokat a mun­kaviszonyokat, amelyek alapján a dolgozó nyugdíjban, vagy egyéb SZTK szolgáltatásokban részesül­het. A nyilvántartólap-rendszer elő­nye az, hogy a dolgozó bárhol is dolgozik, az alközpont illetékes­ségi területén lévő munkáltatók által bejelentett munkaviszonyait feljegyzik, s amikor a dolgozó pél­dául nyugdíjért jelentkezik, ak­kor már a nyilvántartó lapon a dolgozó összes mun ka viszonya rögzítve vari. így könnyen és gyorsan meg lehet állapítani, hogy megvan-e a nyugdíjhoz, vagy táp­pénzhez a szükséges munkavi­szony. A. nyilvántartólapokat a dolgo­zó születési éve, hónapja és nap­ja szerint tárolják, s nem a dol­gozói: nevének abc rendje sze­rint. tehát a dolgozó születési éve, .ónapja és napja helytelen, nen a személyigazolvány alapján lett közölve, akkor a dolgozó nyil­vántartólapja nyugdíj és táppénz igénylésékor nem lesz megtalál­ható a sok tízezer nyilvántartólap között. Ilyen mulasztás miatt a dolgozó nem kapja meg az őt különben jogosan megillető nyug­díj!, táppénzt, vagy a helytelen adat miatt a dolgozó munkavi­szonya elvesz. A nyilvántartólap-rendszer be­vezetése komoly anyagi befekte­tést követelt meg népgazdasá- ftunktój gg. több millió forint be­ruházást igényelt. Sikere attól függ, hogy a munkáltatók a nyil­vántartás kiállításához milyen a- datokat közölnek. Ha azok hely­telenek s nem a dolgozó személyi igazolványában közölt adatokat közlik, akkor a kívánt célt a dol­gozók nyugdíjügyeinek gyors, pontos elintézését nem érte el. A munkáltatók jelentős része lelkiismeretes, pontos munkát végzett és valóban a dói gzó sze­mélyi igazolványból közölte a sze- mélyadatckat. Azok a dolgozók, akik ezen munkáltatóknál például a Békéscsabai Kertészeti Vállalat­nál, vagy az Orosházi Kertimag és Gyógynövény termelő Gazda­ságnál voltak alkalmazásban, gyorsabban és biztosabban elérik igényeiket, mint azok a dolgozók, akik olyan vállalatoknál dolgoz­nak, ahol nem az utóbb említett módon járt el a munkáltató, ha­nem olyan adatokat közölt, ami nem egyezik a személyi igazolvány adataival; Előfordul olyan eset is, hogy az alközpont egyáltalán nem tudja a munkaviszonyt igazoltnak te­kinteni a helyleien adatszolgálta­tás miatt. Meg kell említenünk még, hogy olyan munkáltatók is vannak, akiket többször kell fi­gyelmeztetni egy-egy válasz be­küldésére, vagy az adatok helyes­bítésére. A Tótkomlosi Földmű­vesszövetkezet, Gnyicza Jánosné dolgozóiát is négy Ízben más és más születési évvel, hó és nappal közölte. A dolgozók ügyeinek jobb és gyorsabb elintézését célzó ren­delkezéseket csak oly adatszolgál­tatással lebet érvényre juttatni, amit pontosan közölnek a mun­káltatók. E cél elérése érdekében meg­bírságoltuk a muronyi, szarvasi A Békés megyei Allatforgalmi Vállalat békéscsabai telepén (Kazinczy u. 17.), a kiskereskedelmi lóeladásokat napi áron újból megkezdte. Érdeklődni lehet a vásártéren lévő irodában és a vásárokon a lófelvásárlónál. VJ szarvasmarha - hizlalást akciókat indít az Allatforgalmi Vállalat. Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, vala­mint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószer­ződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalanita- ni kell. Átadási alsó súlyhatár bika-tinónál 430 kg, üszőnél 380 kg A felnőtt szarvasmarha hizlalás» akcióban a kötések ké sőbb indulnak. \Z ÁTVÉTELI Arak NEM VÁLTOZTAK: bika 10—16.— forintig, tinó 11—17.— forintig, üsző 9—14.— forintig, feinőttmarha 8.50-14.— forintig. Terme1'Szövetkezetek részére 10 darabon felüli egy­szerre leadott extrém és I. osztályú marha után 1.— forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet •» vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kelj eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendelt­ségek adnak. Békés megyei Allatforgalmi Vállalat, Békéscsaba. állami gazdaságokat, a csanád- apácai, mezőkovácsiházi és tót-. komlósi földművesszövetkezetek központját, a Kétegyházi Állami Mezőgazdasági Gépállomást, az Orosházi Városi Tanács VB-t, a Békéscsabai Szőrme- és Háziipari Vállalatot, Oskó Lajos bognár, Orosháza, Pálinkás Jénosné asz­talos, Békéscsaba, Bagyinka Do­rottya női szabó, Békéscsaba, Ivá- nyi Gergely fodrász, Gyom*, és még sokap másokat. SZTK Megyei Alközpontja, Békéscsaba Apróhirdetések A Gyulai Mezőgazdasági Technikum Tan­gazdasága, belvízvezető csatorna építésé­hez kubikos munkásokat vesz fel. Je­lentkezni lehet a gazdaság irodájában, Farkashalom, 1. sz. alatt. Bérezés meg­állapodás szerint történik. Kőműves szakmunkást keresünk állandó alkalmazásra, Békéscsabai Vendéglátó Vállalat. Jelentkezni a vállalat központi irodáján, Városi Tanács épület, I. em. 3fi. sz. szoba. Különböző méretű „Eternit” idomok, víz- vezetékszereléshez alkalmas, eladók. Gyulán, Komáromi u. !. Pusztaföldváron, Dózsa György utca 6. sz. egyszoba-konyhás ház 600 négy­szögöl gyümölcsössel eladó, vagy pes­ti házzal elcserélhető. Nagy gyakorlattal rendelkező gyapjú torontáli szőnyegszövőket otthoni munkára felveszünk, kétméteres szö­vőszéket adunk hozzá. Jelentkezés: Szőnyegház, Sztálin út 41. Kályhás szakmunkasokat felveszünk! lakatos Ktsz, Békéscsaba, Sztálin út 17. Telefon: 20—77. Egy hold föld eladó. Érdeklődni: Bé­késcsaba^ I|.,f.j£nézi<3i Kái^ly-p. ,17. ,j j Beköltözhető ház sürgősen eladó. J., Bánát u. 50. Békéscsaba. > ’*■ Gumicsizma javítást vállalóit.'^^árik1 László, Békéscsaba, I., Thessedik u. 34/1. sz. Jókarban lévő cserepes tanya, mellék- épületekkel, 1100 négyszögöl gyümöl­csössel, Berényi út és autóbusz-megál­lónál, beköltözhetően, sürgősen eladó, kedvezményes fizetéssel is. Szarvas, m., Külkerület 339. Árvái kovácsnál. Klaff* 20 darab vasrámás, 32 karikás melegágy! ablak. Békéscsaba, Vand- liat 2366. Eladó két ablak, tetőléc, nád, cement­lap. Békéscsaba, I., Batthyány u. 7. Beköltözhető ház eladó. Békéscsaba, IV., Zrínyi v. 13. Sürgősen eladó Hunyán, Község-soron 2 kh szántóföld. Érdeklődni a tulaj­donosnál, Békésszentantíráson, a Rora- hányi-féle vendéglőben, vagy Endrő­dön, a tanácsházán, Hanyecz Mihály­nál. öt nőid föld haszonbérbe kiadó, Gyu­laszabadkán, Varga Mátyás tanya. Szabadkígyós! állomáshoz közel. Tanya lebontásra eladó. Békéscsaba, Szigetvári u. 39. Tótkomlóson, főútvonalon, négyszo­bás, azonnal beköltözhető lakóház, melyben ivóvizes kút, vízvezeték, fürdőszoba van, szabadkézből eladó. Ugyanott egy darab hatlóerős villany- motor eladó. Érdeklődni: Tótkomló­son, Marx u. 25. Elcserélném Budapest közelében (Gö­döllőn) lévő, két szoba, összkomfortos, kertes lakásomat orosházi hasonlóért. Érdeklődni: Orosháza. Mezőgazdasági Technikum. Dominka István.-----------■e■—-------­J ÓKAI SZÍNHÁZ Békéscsabán, ma este tél 8-kor: ROMEO ÉS JÜL1A Somlai és szelv, bérlet. Előadás után autóbuszjárat! TAJELÖADAS Tarhoson, ma este fél »-kor: • BEVESZEM A FEUBSEd E M A művelődés százados útjai Kulturális hagyományaink a felvilágosodás korából A török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett megye területén nehezen indult meg az élet. Megszűntek a reformáció Idején alapi* tott iskolák. * 1596-ban már szinte egyetlen iskola sem működött ná­lunk. A gyér lakosságú megye népét nem hagyta nyugodni a XVIII. század második felének örökös csatározása. Hol a törökkel, hol a ,,rácok"-kai, hol Thököly és Rákóczy oldalán a Habsburg-párti la­bancokkal kellett megyénk lakóinak verekedniük. Közvetlenül a Rákóczy-szabadságharc bukása után, mintegy an­nak egyenes folytatásaként megyénkben lobogott fel először a for-> radalmt gondolat lángja az 1735-ös békésszéntandrási parasztfelke­lésben. A magas úrbér megfizetése ellen tiltakozva, a kegyetlen ne­mesektől, „akik a szegénységet nyomorgatják”, szabadulni akarva, megyénk számos helyéről gyülekeztek ez elégedetlen parasztok fero felkeléséhez. Azt tűzték ki céljukul, hogy megszabadítják a porció­tól az országot, nem bántják a rácot és a parasztot, csak a nemes­séget, a kereskedőket és a németeket. A felkelés gyors elfojtása után sok ideig némaság jellemezte megyénket, bár annak szíve mindig együtt dobogott a nemzetével, j minden komolyabb országos megmozdulásra megrezdült. így a tömegbázis nélküli jakobinus-mozgalomhoz is vezettek szálak me­gyénkből Réz József munkássága révén a század vígén. Kultúrtörténeti szempontból a századvég adott hosszú idő után újra jelentősebb egyéniségeket hazánknak. Így az orosházi szárma­zású híres rézmetszőt, Czetter Sámuelt, a tótkomlosi szlovák egy­ház irodalomtörténetiró papját, Walhszky Fáit és mindenekelőtt a magyar mezőgazdasági kultúra megalapozóját, Tessedik Samuéit. Czetter Sámuel nevét ma már csak a műtörténészek ismerik és értékelik. Ok azonban jól ismerik, mert benne tisztelik a magyar könyvkultúra egyik leghíresebb illusztrátorát, a magyar rézmetszés vezető alakját a felvilágosodás korában. Mint a századvég nagy művészei, szorosabb kapcsolatban állt kora irodalmi vezéregyéniségeivel, az irodalmi élet vezérével, Ka­zinczy val, Csokonaival, Dugonics Andrással és Virág Benedekkel, Maga Kazinczy kérte, hogy idegen hangzású nevét változtassa Oros­házira, de csak annyit ért el nála, hogy neve melllé minden jelen­tősebb alkotása alá odaírta szülőhelye nevét. Talán ezzel akart ele­get termi Kazinczy kérésének. Méltán volt korának ünnepelt és joggal elismeri művésze. Ahogyan Czetter a XVI11. századi magyar rézmetszésnek is könyvülusztrációnak elindításában szerzett elévülhetetlen érdeme­ket, úgy szerzett magának dicsőséget Wallaszky Pál a magyar iro­dalomtörténetírás megalapozása terén. A latin nyelvű tudományos ír (dg lom méltán sorolja a megin­duló magyar irodaloritötienetiris úttörő müvei közé Conspectus Reipubliae, LMlerarjae in. Hungária ^,f7^5„ö.en megjelentetett To­káját. Ez a magyarul alig tudó, felvidéki szlovák jobbágycsaládból származó, s külföldi tanulmányútja végeztével Tótkomlósra került evangélikus pap, akt a kor harcai elől a könyvek közé, a múltba menekült, látva, hogy a tudós professzorok közül senki sem vál­lalkozik a magyar irodalomtörténet megírására, noha azt Mária Te­rézia 1776-ban a középiskolák új tantervi reformjával a kötelező tantárgyak közé emelte, vállalta a nehéz munkát, hogy megkönnyít­se a középiskolák dolgát, megirta irodalmunk történetét. Mindenkor bátran vallotta és hirdette: „...A szabadságot nem lehet eladni aranyért... az igazságot védeni kötelesség, még akkor is, ha az va­lakinek nem tetszik." Mindkettőjüknél jóval nagyobb névre tett szert, megyei kultu­rális hagyományainknak ma is egyik vezéralakja: Tessedik Sámuel (1742—1620} szarvasi ev. lelkész, a magyar mezőgazdasági kultúra első igazán kiemelkedő képviselője. Egész életét arra fordította, hogy megreformálja elmaradott gazdasági életünket, hogy kikisérletezze és megismertesse azokat a módszereket, amelyeknek a segítségével nagyobb és minőségileg jobb terméshozamra tehet szeri, jobb életkörülmények közé kerül­het a magyar paraszt. A t’dros földesurától kapott 45 holdnyi sziken berendezett kísérleti telepén beigazolta aztán, hogy növelni lehet a terméseredményeket, hogy a tudományos alapra fektetett gazdálko­dás messze megelőzi az ösztönöst, ö szervezte még hazánkban az első iskolaszerű mezőgazdasági oktató intézetet is. Jelentős mértékben az ő nevéhez fűződik — sok más egyéb között — a selyemhemyótenyésztés megalapozása, az akácfa elterjesztése, a központilag nagyon propagált fűzfával szemben, a háziipar, a téli foglalkozások, női munkák népszerűsítése, a lucer­natermesztés szorgalmazása. S mindezeket hírnevükre féltékeny emberek meg nem értő, el­lenséges környezetében! Mennyire szomorú szavakkal beszélt erről: „Vizsgáló szemmel tekintettem magam körül, kerestem a költők ál­tal oly elragadó színekkel festett falusi élet egyszerűségét, és ta­láltam egyűgyűséget, ostobaságot, bizalmatlanságot, még a leg­hasznosabb javaslatok iránt is, hamisságot, gonoszságot, rögzöttséget és hiányt a legszükségesebb dolgokban is. Kénytelen voltam néz­ni, sőt tűrni a falusi elöljárók im pert íné áriáját és kihívó magavi­seletét, midőn oly hivatalokba tétettek, melyeiknek fontosságáról és kötelességeiről soha nem gondolkodtak, s melyeket rosszul, gyakran hűtlenül töltöttek be." A sok-sok csalódás, a sok sikertelen kérdés arról győzte meg, hogy támogatást egyedül csak az egyszerű parasztokban talál. A- mikor kétszer is hiába javasolta az olvasó-egylet méltányos felté­telek melletti megszervezését, döbbent rá arra, hogy vissza kell tér­nie a parasztgyerekekhez, „vagyis azon osztályhoz, mely még leg­kevésbé romlott.” Itt aztán nyilvános előadásai'oan beszélhetett a babonaság, az uralkodó előítéletek, és káros szokások esztelenségeiről, kifejthette nézeteit az ésszerű gazdálkodás új útjairól, megvalósíthatta bátor tervét: kikutathatta „az emberi nyomorúság forrását.” Magasrendű gondolatait a ml korunk valósította meg. Nevét örömmel viseli, életművéből erőt merít réai Iskolájának utóda, a szarvasi mezőaazdsáoi technikum Elek LáslJű

Next

/
Oldalképek
Tartalom