Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

Ibi*, okú»» l., «erd* BÉKÉS MEG VEI NEPÜJSAQ 3 Dr. Sík Endre beszéde az EINSZ-közgyűlés hétfői általános vitájában (Folytatás a 2. oldalról.) Szíriába/}. De lehet *z ázsiai, af­rikai országokból is, a szocialista oráiiftgpkból' is újabb példákat bpzhi. Egyetlen szocialista országról *em mondható el, hogy bár­mely kapitalista országgal szemben kihívás céljából „el­lenországot” tartana fenn. A fentebb idézett előadásban 'sz»nt a State Department agáród vallja, hogy C*an* sr jji két azért tartja fenn £ j-ségeseként, mert ez kt- fi*Ct jelent a Kfnal Nép- x köztársaság ellen P’ milyen nevetséges ez az egész antikommunista hisztéria, azt éppen ezekben a napokban eb­ben az országban lehet legjobban látni. Az arkansasi kormányzó nyilatkozata szerint mindazokat a rtie-rocki polgárokat, beleértve a papokat is, akik a fehérek és a négerek együttes oktatása mellett vannak „kommunista fertőzés” ér­te, agymosáson mentek ót. Végül- is ez az egész antikommunista kampány visszafelé sül el, mert a kihívás! politika képviselői saját hatalmuk féltésében mindent a kommunizmus számlájára Írnak, ami szép, jó és igaz csak történik a haladás érdekében a világ bár­mely pontján. A helyzet Magyarországon Er.n.k a kihívási politikának a Itérleripny rmvol át a magyar nép a saját, életében tapasztalta. Mi­vel ez a politika nem tud bele- pyugodni abba, hogy nem érhet­te el célját az ellenforradálonimal, ezért ma is új, meg új lehetősége­ket keres, hogy a magyar nép éle­tét zavarja. Ide tartozik az az aknamunka, amelynek leleplezé­séről már szóltam. De ide tarto­zik az a törekvés, is amely az ÉNSZ-ben állandóan napirenden akarja tartani az úgynevezett magyar kérdést. Mindaz azonban nem akadá­lyozhatja. meg a magyar né­pet abban, hogy a gazdásági, kulturális és politikai élet minden területén teljes erő­vel és jókedvvel vegyen részt az alkotó munkában. Azok a károk, amelyeket az el- lenjorradalojn. okozott, már a múlté, s mindazok a személyi kér­dések, amelyek az elleniorrada- lomfflakJjyggtels össze, végérvé" ■. nyesen lezárullak. Az ország normális életének számtalan jele között a legújabb az, hogy a múlt hét végén ülése­zett a parlament, s kimondotta feloszlatását, új választásokat ír­tak ki, amelyeket még most az ősszel megtartanak Az új ország- gyűlési választások után az új parlament még ebben az évben összeül. Előre tudom, hogy a ki­hívási politika képviselői és. pro­paganda szervei azzal akarják majd a választások értékét ki­sebbíteni, hogy a képviselőjelöl- tek egységes, közös listája alap­ján folyik a választás. Aki azon­ban jól megértette azt a történél’ mi tényt, hogy a mai változó vi­lágban két erő. mérkőzik egy­mással: a haladás és a reakció, az azt is megérti, hogy nálunk az új társadalom kiformálásában minden erőt egy frontba kell tö­möríteni és a választóknak abban a kérdésben kell dönteniök, hogy a haladást akarják-e vagy a re­akciót. Minden haladó erő össze­fogása idején a választóknak ar­ról kell titkos szavazás útján vé­leményt mondaniok, hogy helyes­ük-e az ország fejlődésének irá­nyát és módszerét. Majd meglát­juk, hogy mi lesz ennek a válasz­tásnak az eredménye. Talán érdeklődésre tarthat számot, ha néhány összehasonlí­tással bemutatom a gazdasági és kulturális élet változásait. A lakosság Jövedelme, amely 1956-ba« egyharataddai ha­ladta meg az 1949. évit, az el­múlt év ((gyantán igen nagy mértékben, 16 százalékkal nőtt és idén természetesen ugyancsak emelkedik. Ebben a többi között szerepet ját­szik az, hogy az ipari termelés, a- meiynek színvonala már 1956-ban több mint kétszerese volt az 1949. évinek, tavaly ugyancsak 16 szá­zalékkal emelkedett. Egyre nö­vekszik az országban épülő laká­sok száma, A tavaly elkészült la­kások száma például 51 000, Ez több mint kétszerese a második világháborút megelőző nyolc év átlagában Magyarországon épült lakások számának. Engedjék meg. hogy hasonló­képpen néhány összehasonlító a- datot mondjak a kulturális élet területéről. A középiskolai tanulók száma 1938-tól. a második világhá­ború előtti úgynevezett utol­só békeév-tői számítva 1908- ig 52 009-ről 126 000-re emel­kedett. Ugyanezen idő alatt az egyetemi hallgatok szánva It Wift-ről 40 0áfl-re nőtt. Külföldről az a vád szokott érni minket, hogy az egyetemekre a régi értelmiségi és polgári csalá­dok gyermekeit nem vesszük fel. Ez nemcsak, hogy nem igaz, hanem egyenesen a7 el!“rvks7Ői,<' igazság, vagyis az igaz, hogy több ilyen családokból származó diák jár ma egyetemre, mint a második világháború előtt. Az egyetemi hallgatók száma majdnem meg­négyszereződött. viszont az úi létszámnak csak a fele munkás- és paraszt származású. Tehát az egyéb családok gyermekeinek szá­ma majdnem megkétszereződött az egyetemeken. Az viszont Igaz, hogy a munkás- és parasztcsalá­dokat arra buzdítjuk, gyermekei­ket minél nagyobb számban adják egyetemekre, főiskolákra. Most ezt meK&eí^tik, a régi^világteam vi­szont erre nem volt lehetőségük. Elnézést kérgk azért, hogy az or­szág belső ügyeinek ismertetésével' foglalkoztattam Önöket, de úgy gondoltam, hogy azután az ér­deklődés után, amelyet itt sokan tanúsítottak Magyarország iránt, nem veszik rossz néven ezt az Is­mertetést. A kihívás politikája Magyaror­szág szomszédságában mostaná­ban főleg abban mutatja hatal­mát, hogy zavarja Ausztria kap­csolatainak rendezését a vele szomszédos szocialista országok­kal. A Magyar Népköztársaság kormányát Ausztriát illető politikájában az a szándék ve­zeti, hogy a különböző rend­szerek békés egymás mellett élése és alkotó versenye el­vének érvényesítésével alakít­sa ki a szoros kapcsolatokban megmutatkozó Jószomszédi viszonyt, Erre jó alapot nyújt a közös múlt sok jó és rossz, de egyaránt hasz­nos tanulsága, a két ország népi és földrajzi összefüggései. E kapcsolatok jó irányú fejlő­désének útjába sók zavaró aka­dály kerül, különösen az osztrák kormányférfiak tavalyi amerikai hivatalos látogatása óta és az amerikai illegális szervezetek Ausztria területén való tevékeny­sége következtében. Most. amikor a müncheni egyezmény évforduló­ja alkalmából nemcsak az akkori csehszlovák köztársaság felmor­zsolásáról esik sok szó, amivel ak­kor Hitler útját egyengették a Szovjetunió ellen, hanem az anschlussról is, hogy helyénvaló aggodalommal felfigyelni nem­csak erre az amerikai tevékeny­ségre Ausztria területén, hanem a feltámadt német nehézipar tő­kéiének Ausztria gazdasági és politikai életébe való beszivárgá­sára is. Övmi és védelmezni Auszt­riát, a. .nemlegességet vállalt Ausztriát áz iíj anschluss veszé­lyétől, nemcsak a közép-európai béke.' háfieJW”áltálában a' nem­zetközi béke érdeke. A leszerelés problémái és a csúcstalálkozó Befejezésül a leszerelés problé­máihoz szerelnék még a magyar uuuwvtuwtiuwwuwwwwuuvwwwwuuwww delegáció nevében hozzászólni. A mondta volna, de hát meg kel­lett várnia az elnöko., míg be­fejezi mondanivalóját. Fekete Pál általános iskolai tanár sem igen bírta türelemmel, fel-fel­ugrott ültéből, amikor Erdős, kissé lehalkította hangját, gon­dolva, hogy már befejezte mon- dókáját. De ‘hát semmi sem tant Örökké. Erdős is kifogyott „ke­serveiből”, melyek bizony ki- bírhataflanok. voltak, mint Fe­kete Pálé- Fekete is mennyit, szenvedett a népi demokratikus rendben, képesek vol'ak arra, hogy elküjdjéik a Szovjetunió* ba tanulni, hogy megszerezhes­se a. tanári oklevelet. Micsoda bűn ez egy emberrel szemben! De hát mos: itt az alkalom és kimondja, ami a. begyét nyom­ja, Ki is. mondta; Nincs senki, aki törődne az. értelmiséggel, — Meg kell alakítani a Petőfi kört. Legyen egy független po- rum, ahol sajét do1 gainkat-meg­vitatjuk. Olyan emberekre van Szükségünk, akik képesek meg­érteni a mi. szenvedéseinket. Elé? az embertelenségből! — Ügy van! — kiáltott Men­tán György, akinek a csabai gimnáziumban igazgatói szék Jutott a népi demokrácia évei­ben. (Azóta lehet, hogy felvit­te az isten a dolga1, lehet, hogy valamelyik nyugat: disszióens tábornak a. parancsnoka,) Hogy jobban tudják, mit kell csinálniuk, valakit el kell kül­deni Pestre, merően el a Petőfi kórt*, hogyan, "smálják azt a „nagyok”. Ki íehet más, csak Peke e Pál, hiszen pontosan úgy beszél, ahogyan Háv Gyula írja az Irodalmi Újságban. És ha még közvetlenül érintkezik ve­lük?! Nem csalódtak bernit*. Mihelyt hazajött, megírta élményeit. De Ugye már nem volt ildomos, hogy maga vigye el a, megyei lap szerkesztőségébe a cikket, hí szín most' mór felhágott a: politika Parnasszusára. De nem is: kellett, gondoskodik arról Kiss Béláék, hogy napvilágot lásson, melyben Fekete Pál a. budapesti Petőfi köri vitát „új közéleti etikánk” iskolapéldá­jának, „új, magyar reneszánsz­hoz” vezető útnak nevezte. E- zért aztán hozzálátott-, hogy Békéscsabán is mielőbb legyen Petőfi kör. Október l?-én megalakult egy előkészítő bizottság, ahol Feke­te kifejtette, hogy a csaabi Pe­tőfi körnek függetlennek kell lennie minden szervtől. Nekitá­madt Rocskár Jánosnak, a me­gyei népfront-bizottság akkori titkárának, aki a. Viharsarok Népében megjelent cikkében , i kifejtette, hogy csak a párt irá- 1 nyitásával működhet jól a Pe­tőfi kör. A színház környékén találkoztak, s. Fekete minden teketória nélkül nekiesett a nyílt utcán­— Az istenit neki, jól elszúr­tad a dolgot, De hát a Petőfi kör megala­kulására már nem volt szükség. Bekövetkezett október 23-a, és Feketóóknek már nem hiányoz- !;' State Department kihívási politi­kája zsákutcába vitte az ENSZ-t a leszerelés és a csúcstalálkozó te­kintetében is. Hogyan az egyik esetben és hogyan a másik eset­ben? hz évek hosszú során át tartó leszerelési tárgyalások mit mu­tattak a szemlélőnek? Azt, hogy a, kihívás politikájának a képvi­selői úgy értelmezik a leszerelés­re vonatkozó megegyezést, hogy a Szovjetunió adja ki kezéből az ön­védelemhez szükséges fegyvere­ket, viszont a kihívás politikájá­nak képviselői megtartják leg­használhatóbb fegyvereiket. En­nek az elképzelésnek a szolgálatá­ba állították az ENSZ 12. köz­gyűlését Világos, hogy akár az ENSZ keretében, akár az ENSZ ke­retén kívül a leszerelés ügye csak úgy mozdulhat el a holt­pontról, ha a kihívás politiká­jának képviselői végre kétség­telen biztosítékát szolgáltat­ják annak, hogy nem kihívó politikájukat akarják folytat­ni, hanem valóban meg akar­nak egyezni a fokozatos, el­lenőrzött leszerelésben. A fegyverkezési verseny fenn­tartása és fokozása szerves része volt a kihívása politikának. Az volt a feltételezésük, hogy a fegy­verkezési versennyel olyan terhe­ket rónak a szocialista országok­ra, amelyek következtében ezek­mak kerüljenek ki győztesen, s zavartalanul érvényesíthetnék vi­láguralomra törő szándékaikat. A tapasztalatok erre az elképzelésre rácáfoltak. A Szovjetunió megnyerte a ráerőszakolt fegyverkezési verseny eddigi szakaszát és ha a kihívás politikájának gazdái továbbra is ragaszkod­nak a fegyverkezési verseny fenntartásához, sőt fokozásá­hoz, a szocialista országok kö­zös ereje a verseny további szakaszában sem biztatja elő­nyökkel a kihívás politikájá­nak letéteményeseit. A szocialista országok azonban ez egész emberiség érdekében őszin­tén a leszerelési megegyezés párt­ján állnak. Ha a nyugati hatal­mak most komoly jelét akarják adni annak, hogy a kihívás poli­tikájáról a megegyezés politikájá­ra kívánnak áttérni, erre ezen a közgyűlésen új, komoly lehetőség van. A Szovjetunió javaslatot ter­jesztett elő a nagyhatalmak kato­nai költségvetésének arányos, csökkentésére és arra, hogy az. így megtakarított összegeknek egy részét az elmaradott ország ik fejlesztésére fordítsák. A világ békeszerető néptöme­gei érdeklődéssel várják, hogy a kihívás hívei most milyen- kibúvót találnak a fegyverke­zés csökkentése és a segít­ségnyújtás alól. A csúcstalálkozót illetően is zsákutcába vitte az ENSZ-et a ki­hívás politikája. A közép-keleti válság kezdetén a Szovjetunió e- gészen addig egyetértett abban, hogy a Biztonsági Tanács előké­szítésével tartsanak csúcstaláli zót, amíg az Egyesült ÁÍlamo elnöke világossá nem tette, hogy olyan csúcstalálkozót akar, ame­lyen számíthat a Biztonsági Ta­nács szavazógépezetére, az ameri­kai-angol közép-keleti katonai ak­ció igazolása céljából. Egy ilyen hamis csúcstalálkozó a népek sze­mében csak kompromittálhatta volna az igazi csúcstalálkozót, azt a lépést, amelytől a népek joggal várják a megegyezést és a kibon­takozást. Ennek a lehetőségét a- zonban, az Egyesült Államok ki­hívó politikájának legutóbbi gesztusa rendkívül bizonytalanná tette Ha nem a népek békéje fo­rogna kockán, azt kellene monda­ni a kihívási politika makacs, el­vakult irányítóinak, hogy ki mint vet, úgy arat. Hadd lássák meg elvakult tetteik következményeit; Tetteik következményei azonban netn^ak őket sújtanák, hanem a népek nagy tömegére hoznának splyos,,.szenvedéseket, az ártatla­nok szenvednének a felelőtlen fe­lelősek miatt Éppen azért a magyar dele­gáció csatlakozik számos de­legátus; ama íeWtóvásáboz, hogy a» Egyesült Államok vizsgálja felül külpolitikáját Az egész világ békéje azt kö­veteli, hogy az. Egyesült Álla­mok kormánya, a kihívás po­litikáját félretéve, lépjen a meggyőzés és a béke útjára. Ez az út sokkal több megbecsülést fog szerezni, az Egyesült Államok­nak, mint a kihívás politikája, a- mely a számos eddigi részlet-ku­darc utáni végül is teljes veresé­get szenved. A. kis országok és a széles néptömegek reménye az, hogy a- kihívás politikáját felvált­ja a. megegyezés, a béke politiká­ja — fejezte be beszédét Sík End­re külügyminiszter, az Egyesült Nemzetek közgyűlése plenáris ü- lésének általános vitájában. tak a „szabadj alkotó viták’1. az Egokban megnehezül a , „ <| gazdasági fejlődés és ez is előae­(Kovetkező rmortunk címe; ; = , , , , . BELET ENDITJÜK BÉKÉS- ; siten,é ho8F a fegyverkezési CSABÁT.) 'versenyből a nyugati nagyhatal­Téfékoztató a bortermés bejelentéséről! A bor adóztatása tekintetében vál­tozás nincs. Minden termelő köteles a szüret (szőlőszedés) befejezését köve­tő hat napon bellii a termett és szűrt. must mennyiségét a területUeg Illeté­kes pénzügyőri szakaszon bejelenteni A sajáttermésű szőlőn kivül vásárolt, vagy bármely elmen megszerzett sző­lőből szűrt mustot szintén be kell je­lenteni, A. készített törkölybor, további sa­ját termésű, vagy vásárolt gyümölcs­ből elöáUitott erjesztett gyümölcslé Is bejelentési kötelezettség alá esik. vé­gül bejelentési kötelezettség alá esik az előző évről megmaradt óborkész­let és az esetleg előállított seprőbor mennyisége Is. A községi tanácsoknál és a pénzügy­őri szakaszokon a bejelentőlap-nyom­tatvány minden termelő, illetve beje­lentésre kötelezett rendelkezésére áll. \ megfelelően kitöltött bejelentőimet a pénzügyőri szakaszon kell benyújta­ni. I Az adókedvezményre vonatkozó sza­bályok változatlanok. Az. egyénileg dol­gozó termelőt egy gazdasági évben 180 liter bor után, 1« éven felüli, önálló keresettel nem rendelkező családtag­jait- egyenként 50 liter bor után Illett meg az adókedvezmény. A kedvezmé­nyesen elfogyasztható bor mennyisége azonban a 300 Uten nem haladhatja meg. A kedvezményes adótétel lite­renként 89 fillér. A termésbejelentés elmulasztása —i Ideértve az elő- vagy rész-szttretelési bejelentést Is — pénzügyi szabálysér­tés. Aki pedig termését részben, vagy egészben elrejti, vagy az adózás alól más módon elvonja, pénzügyi szabály­sértést követ el, és ez a megbírságo­láson kívül maga után vonja, az adó- kedvezmény megvonását 1». További részletes, felvilágosítást a pénzügyőri szakaszok adnak. Békés megyei Pénzügyőrt Parancsnokság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom