Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BÉKÉS MEGYEI YM« proí**»rj«l *>«r«»WJet*li! 1958. OKTOBER 4., SZOMBAT Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Megyeszerte megkezdődtek az országgyűlési képviselő és tanácstagi jelölőgyülések Megyénk falvaiban, városaiban október 2-án kezdetét vették az országgyűlési képviselő- és tanácstag; választások első aktusai — a jelölő gyűlések. Csütörtökön, a délutáni és az esti órákban szerszámot letett munkások, kukoricatörésből hazatért parasztcsaládok, tanítók, orvosok, kisiparosok és háziasszonyok ültek össze a választókörzetekben, hogy jól megfontolt módon területük legmegfelelőbb embereit javasolják a jelöltlistára. Az orosházi járásban az első napon 20 helyen tartották meg a jelölőgyűléseket, és Gerendáson mintegy 320 választópolgár egyöntetűen mondta ki a jelölőgyűlésen, hogy megyei tanácstagjukA bő termést adó kapásnövé- nvek betakarítása szorgos munkát igényel az eleki József Attila Termelőszövetkezet magyar, román, szlovák és német anyanyelvű tagjaitól. Csütörtökön, csakúgy, mint a hét bármely napján, kora reggeltől napnyugtáig a kukorica- .és cukorrépa-földön tevékenykedtek. Estére, a napi munka1 után fáradtan szálltak a vontató pótkocsijára, mégsem a lakásukra. hanem a tsz központjába igyekeztek. hogy megyei tanácstágot és országgyűlési képviselőt jelöljenek az ismerős elvtársak közül. Nyolc óra felé zsúfolásig megtelt a szövetkezet tanácskozóterme. A jelölőgyűlésen elnöklő Bíró -János elmondotta, hogy a megyei tanácstagok listájára Bátkai Pált, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkárát, az országgyűlési pótképviselők listájáét Minisztertanács és a SZOT vö’ ös várdorzászlajával kitiin e- tett. Békés megyei Téglagyári Egyesülés szeptember 23-án teljesítette idei nyersgyártási tervét. Ekkor elhatározták, hogy a gyártási idény végéig 3 millió nyerstéglát gyártanak az éves terven felül. A vállalathoz tartozó öt telep közül eddig már három: a mezőberényi II-es sz., a gyulai és az orosházi I-es számú téglagyár már terven felül gyártja a nyerstéglái. Szeptember 23-tói az éves nyersgyártási terv befejezésétől október t-ig további jó eredményeket ért e! az egyesülés. Ez idő *latt a vállalat telepei együt enak — Csepregj Mihályné pedagógusnak — újra bizalmat szavaznak és elfogadják a jelöltlistára. A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben összesereglett emberek is helyesnek tartották a Hazafias Népfront javaslatát, és egyhangúlag úgy döntöttek, hogy Cseszkó Sándor elvtársat, a mezőkovácsházi járási pártbizottság titkárát javasoltják a járási tanácstagok jelöltlistájára. Vésztőn, az egyik gyűlésen Tóth Mihály, e- gyénileg dolgozó paraszt nyerte el a Bocskai utcai lakosok bizalmát. A tegnapi nappal Békéscsabán is kezdetét vették a választások első aktusai. A déltáni órákban az üzemekben, este a lakóterületeken tartottak jelölőgyűléseket. ra pedig Hédei Józsefet, az eleki Petőfi Tsz elnökét javasolja. Elmondotta az elnök azt is, hogy Bátkai Pált már gyerekkora óta ismeri. Emlékszik, hogy 17 éves korában lett tagja a pártnak, és mindig lelkesen, fáradtságot nem ismerve tevékenykedett a mozgalomban. Jól ismeri őt Eleken mindenki, ügyes-bajos dolgaikkal sokszor megkeresték az u- tóbbi években, most azt szeretnék, hogy mint megyei tanácstag, még jobban képviselhesse az eleinek ügyét. Bátkai Pál felszólalásában a tanácsok munkájáról, különösen az utóbbi években elért eredményeikről beszélt és arról, hogy a jó gazdálkodásról, magas termés- eredményeiről híres eleki József Attila Tsz példamutatásával milyen sokat segít a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. sen 1 312 000 nyerstéglát gyártottak az éves terven felül. Ebben a munkában a Mezőberényi II-es számú Téglagyár és a Gyulai Téglagyár munkásai dolgoztak a legjobban. De sokat javult a termelés az Orosházi II-es számú Tég- 1 agyárban is, s így minden remény megvan ahhoz, hogy október 15-ig ez a gyár is, valamint a Mezőberényi I-es számú Téglagyár is teljesíti éves nyersgyártási tervét. Az égetési terv teljesítésével is jól áll az egyesülés, mert az el- műit három negyedév tervét 3 881 000 égetett téglával teljesítette túl. A számítások szerint év végéig összesen 5 millió téglát égé tűiét nek még terven felül Rédei József, a Petőfi Termelő- szövetkezet elnöke elmondotta, hogy nyolc éven át mint járási VB-tag sokat látott abból, hogyan változott meg a dolgozók életkörülménye. Különösen sokat mesélhetnek erről a négy nemzetiség lakta Elek termelőszövetkezeti községben, ahol az összefogás, a nagyüzemi gazdálkodás jó életmódot hozott a lakosságnak. Beszélt arról is, hogy egyszerű emberek, akiknek azelőtt semmibe nem volt beleszólásuk, hogyan sajátítják el lépésről lépésre a vezetés módszereit. „Solt kisembert kicsiszolt ez a rendszer’- — mondotta. Véleménye szerint azért is jó ez, mert ezek a „kisemberek” tudásukat a nép javára fordítják, nem pedig arra, hogy másokon élősködjenek. Kiket választottunk képviselőnek azelőtt? Grófokat, bárókat, ezerholdas földbirtokosokat, akik soha nem törődtek a mi érdekeinkkel. Néha mutatóba beválasztottak a községi vezetőségbe egy- egy munkást vagy parasztot, mint pl. Akkerman Józsefet, egyik évben, de annak semm; szava nem volt, nem szólhatott bele a nagyok dolgába. „Az irányításból egy jottányit sem engedtek.” Ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását Borgye György párttitkár. Azután arról beszélt, hogyan éltek Eleken azelőtt. Elmondotta, hogy a rongy egyikről jobban lógott, mint a másikról. Télen facipőben jártak. Ezzel szemben ma az elekieket nem lehet megkülönböztetni a városiaktól, oly szépen, ízlésesen öltözködnek. Beszélt at’ról is, hogy az elekiek igen szorgalmasak. Sokat dolgoznak, tehát megérdemlik, hogy szépen öltözködjenek, jól éljenek. Hangsúlyozta azonban, hogy régen is szorgalmasak voltak, de nem rajtuk' hiülott, hogy gyakran a betevő falat nem volt meg a háznál. A jelölőgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a Hazafias Népfront javaslatát és sokáig e- gyütt maradtak még. Elbeszélgettek megváltozott életükről s arról: milyen eredményeket érhetnek el, ha méginkább összefognak, s ha az egyszerű emberek is segítenek jó ötletekkel a megválasztandó vezetőknek.------------*t----------L engyel cukoripari szakemberek megyénkben Leopold Bazinszkynak, a Varsói Cukoripari Kutató Intézet főmérnökének vezetésével lengyel cukoripari szakemberek háromtagú küldöttsége érkezett csütörtökön megyénkbe. A lengyel szaksmbe- rek csaknem egy hétig a Sarkadi Cukorgyár külföldön is hírneves répaszelet-vágási eljárását, gyors- diffúziós cukornyerési munkáját, a leszűiést, a hidrociklonos présvíz visszavételi, valamint a szennyvíz tisztítóberendezést, s a lepárlási rendszert tanulmányozzák. Megtekintik a cukorrépaföldeket és az átvevő állomásokat, -s meglátogatják a Mezőhegvesi Cukorgyárat is. Beszállították a cukorrépát A nagykopáncsa Aranykalász Termelőszövetkezeti Csoport tagjai október másodikéig felszed ték és beszállították a Mezőhegyes! Cukorgyár átvevőhelyére 13 holdról a cukorrépatermést. A csoportban még nem fizetett egvi k évben sem úgy a cukorrépa, mint az ídéa. A 13 holdon átlagosan 210 mázsa termett. A szövetkezet elnöke — Hős Imre -- a ta «Sággal megbeszélte és a cukor* gyárral \ jövő évre 20’ hold cukorrépa termelésére kötött szerződést A négy nemzetiségű eleki József Attila Tsz-ben A számítások szerint 3 millió nyerstéglával és § millió égetett téglával teljesítik túl az éves tervet „Legyen vezetőtök e nép adta vörös zászló66 Tudósítás a szeghalmi járás munkásőrszázad névadó és zászlóavató ünnepségéről Az ünnepet még ünnepélyesebbé tette Szeghalom dolgozóinak és a járásból idesereglett tarka ruhás asszonyok, férfiak hömpölygő hada. Avatási ünnepségre jöttek össze ezen az őszeleji vasárnapon, szeptember 28-ám. A szeg Talmi járás munkásőrségének névadó és zászlóavató ünnepsége volt e nagy esemény. Már reggel hat órakor zenés ébresztő kös ’öntötte a község lakóit. Az óra a kilencet ütötte, amikor feltűntek a vörös csillagos munkásőrök. Szemükben öröm, elszántság csillogott. Amikor elhangzott a „vigyázz” vezényszó, öreg g fiatal feszes állásban, egyenes derékkal mozdulatlanul állt. A szeghalmi j írási munkásőrség századának parancsnoka, Bucsi Imre elvtárs pedig Tuza Antal alezredes elv- társnak, ni Országos Munkásőrség Parancsnoksága képviselőjének jelentette: — Alezredes elvtárs, a szeghalmi járás munkásőrszázad parancsnoka jelentem, hogy névadó és zászlóavató ünnepségre a munkásőrszázad felsorakozott. És megkezdődött a szép ünnepség. Tuza alezredes elvtárs üdvözölte a munkásőröket. Szeghal tin és a járás dolgozóit — Legyetek büszkék Ti, akik részesei voltatok az eltenforra dalom leverésének, akik fegyverrel a kézben — közületek már nem egy 19-ben is — a munkások hatalmáért harcoltatok. Szorítsátok a fegyvert — folytatta Tuza elvtárs —, hogy azt kezetekből soha senki ki ne vehesse. És most, amikor nevet vesztek fel, zászlót kaptok, fogadjátok meg, hogy amiért sokan életüket adták a- zért Ti hűségeteket, elszántságotokat, szereteteteket adjátok. legyen példaképetek névadót 'k Zrínyi Miklós, s legyen vezetőtök e nép adta vörös zászló. üdvözlő beszéde után felolvasta a Munkásőrség Országos Parancsnokának díszparancsát, máj ' a Töviskesi Állami Gazdaság küldöttségétől átvették a zászlót. Pocsai elvtárs, az állami gazdaság részéről azzal adta át, hogy amilyen szeretettel adják az állami gazdaság dolgozói, olyan elszántsággal, határozottsággal védjék meg azt a munkásőrök. A zászló átvétele után KLaukó Mátyás, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára m ind ott ünnepi beszédet. A munkásőrség feladatáról, az osztályéi enség elleni hatc szüntelen folytatásáról elmondott beszéde után felkötötte az első szalagot a zászló rúdjára. Klaukó elvtársat még mintegy hetvenen követték. S míg a zászlóra a szalagokat kötözték, itt is, ott is láthatók voltak felemelkedő kezek, melyek egy-egy könnycseppet töröltek le. A munkásőrség tagjai pedig büszkén néztek a zászlóra s többnek kifeszített mellén ott csillogott a Munkáshatalomért Érdemérem. Az ünnepség befejeződött, és a zászlóval vonult el a tribün előtt a Zrínyi munkásőr század. A közös edéd után sport- és kultúrműsor szórakoztatta az ünneplőket. Együtt szórakoztak a tizenkilencen veteránok. Bak Lajos, Hegedűs Mátyás, Mészáros Ferenc a mai fiatalokkal, Soős Jánossal. Kiss Gyulával és a többiekkel. Együtt emelték poharukat a jobbra, a szebbre, a munkáshatalomra. Ma avatják Bucsán a másfélmillió forint beruházással épült nyolctantermes iskolát Bucsán az elmúlt évben négy tantermes iskola építését fejezték be, ebben az évben ehhez még úA lottó nyerőszámai Ezen a héten ismét kettős sorsolást rendezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 40. játékhetének sorsolását és a szeptember; tárgyjutalmak sorsolását október 3-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Mátyásföldön, az Ikarus karosszéria éa Járműgyár kulturális otthonában tartották meg. Először a 40. hét nyerőszámait sorsolták. Erre a hétre 2 422 432 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra 908 412 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 4, 9, 23, 50, 83 Ezután a szeptember havi tárgyjutalmakat húzták. A sorsoláson a 39. hét 2 458 447 szelvénye vett részt, amelyek közül 361 et húztak ki értékes nyereménynyel. A sorsolás eredménye a 6. oldalon.-----------sst&sss----------S zovjet művészek sikere Genfbei! Genfben 30 ország 300 zeneművészének részvételével most folyik a nemzetközi zenei verseny. Nagy sikert arattak a szovjet művészek. .4 verseny hét szovjet résztvevője közül hatot öli jakkal, érmekkel és oklevelekkel tűntettek kijabb négytantermest építettek, összesen 1 500 000 Ft-os költséggel. Az iskola altatását szombaton déle után négy órakor tartják ünnepéé lyes keretek között. Az ünnepi bee szedet Horváth János elvtárs, a szeghalmi járási tanács vb. elnöke helyettes tartja. Az új Iskolát ti, Rákóczi Ferenc néven avatják fel. Az ünnepség után a tanuló ifjúé ság tánc- és színjátszó ’ csoportja szórakoztatja a megjelent közönsée get, majd közös vacsorán vesznek részt.------------*c----------T íz éves a kereskedelem Szakmai tanácskozásokon emlékeztek meg a kereskedelem és a vendéglátóipar államosításáról Csütörtökön délelőtt több száz kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó részvételével ünnepi ankétot rendeztek Budapesten, a kereskedelem és a vendéglátóipar államosításának tizedik évfordulóján. 1 Az előadók felszólalásukban méltatták a kereskedelem és vendéglátóipar eredményeit, beszéltek a háború u- táni újjáépítés munkájáról és a kereskedelem, továbbá a vendéglátóipar államosításának körülményeiről.
