Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

».Sä*. október 30., csütörtök BÉKÉS MEG VEI NEPCJSAG 3 ŐSZI ARATÁS Latyakos gumicsizmáikról le- csapkodják a vizet & kikacsázn.ak a partra. Akik a ladikba» marad- »Mát, nagy füiee kosarakba lapátol­ják a saeméthalat, majd a többiek felöntik a várakozó teherautóra ... Méhanyán mát' partra terítik a há­lót — végeztek a mai nappal. Jó í'>gáe volt, megvan úgy 30 mázsa... — No, most már beszélgethetünk — törli bőricötsnyébe pikkelytől nyélkAs kezét Tóth Zsiga bácsi, a szövetkezet helyettes vezetője. — Aztán mire kíváncsiak?___ Körénk gyülekeznek a többiek te. s letelepszünk a száraz fűre. A nádasok között most csápkod be­felé egy másik csónak legénysége, hozza a halászok újabb zsákmá­nyát. Jó „lelőhely1’ ez a Bíkazug — gondo’juk magunk an, kár, hogy olyan messze esik Csabától. De Zsiga bácsi, mintha csak kita­lálná gondolatunkat a közeledő, teli csónak felé int s egyszerűen ennyit mond: — Mi most aratunk. Jó vo.t a vetés, hát jó ez aratás is Vetés alatt az ivadékolást érti, hogy a holt ágakba tavaly s az idén tavasszal több százezer fo­rint értékű ivadékot he'yeztek el s most látják ennek hasznát. A gyönyörű szép, azúrkék teher­autó közben megtelik. Tetején még hápognak, csapkodnak far­kukkal a potykák, hüllők, kárá­szok, -törpeharcsák, de már az egész kicsiket sem bántják a na­gyobb ragadozók — közös lett a sorsuk. Silóba mennek, a tétényi ■hizlaldába. Már indul is velük az autó. A másik mindjárt befarol, hogy Pestre, a Vásárcsarnokba, s a* Viharsarok más értékesítő he­lyére szállítsa a nagyobb halakat. ‘ Noth-' lőtózik ezeken a halszagú, borostásképű halászokon, hogy milyen utat tettek meg idáig. Va­lamennyien régi halászok, s ösz- szesen negyvenen húzzák itt a há­lót. A megye s a szomszédos me­gyék községeiből találták meg egy­mást, hogy új utakra tereljék a régi, kisszerszámos halászatot. Sokuknak már a külsején meglát­szik, hogy mi a mestersége. Itt van például Komár Miska bácsi. Olyan bajusz fityeg az orra alatt, hogy megirigyelhetné bármelyik kiró1 yharcsa, ötvenhat esztendős, de vidám szemeiben huncutság csillan, mikor fiatalabb éveiről be­szól. „A halászok, vadászok, ma­darászok — éhenkórászok voltak, ahogy mondták régen. De a szép lányt azért mindenütt meglelték.” Emlékeik azonban nem ilyen­hez fűződnek, hanem nyomán! régi sonsu'khoz. — Ki kell mondani az igazságot — véli Tóth Zsiga bácsi. — Amíg bérlők kezében volt a víz, a föld, mi, halászok csak abból tengettük életünket, amit elloptunk az ura­ságtól ... — Hát, igen. Így volt — bólo­gatnak s mélyebbre róndulnak ar­cukon a barázdák. Húcz-hutzonöt százalékos részesedésre halásztunk, a fölét a bérlő vitte el... — mondja Szabó János. — S még ezen felül is kellett haszonbért fi­zetnünk. — És kisszerszámínal halászhat­tunk csak. Azzal is ott, ahol meg­szabta a bérlő. Zsiga bácsi kérdően néz a töb­biekre. — Emlékeznek a Horbályra? A legnagyobb bérlőre a környéken? — Ühüm ... — Éppen csak dobott elénk va­lamit. Tíz-tizenöt kiló halat, ha megkerestünk egész hóban. Háti­zsákba tettük s 20 kilométeres körzeten túl adhattuk csak el. Mi­re gyalogszerrel piacra értünk, majd meggebedtünk a súly alatt... — Horbály meg ezreket kere­sett rajtunk — jegyzi meg valaki. A megye egész területéről, de még a szomszédos megyékből is, mim mondtuk; ebbe a gyomai Vi­harsarok Termelőszövetkezetbe tö­mörültek a halászok annyi küz­delmes év után. 1951-ben — az el­ső évükben — még semmijük sem volt. A második évre mindenki vett kerékpárt Ma pedig a Tóth Zsigmoijd bri­gádjában csak egy öregnek, meg egy félszeműnek nincs motorke­rékpárja. Az ossz-tagság kéthar­madának van. Még a legidősebb halász is, a 72 éves Szaikai bácsi (aki a túloldalon vigyáz a nagy „egyéni“ gépparkra, a kerékpá­rokra és motorokra), 125-ös Cse­pellel jött ki ide, a Bikazugba. — Ha rossz az idő, akkor meg teherautóval jövünk, Most vettük meg 140 ezer forintért a második teherautónkat — mondják a szö­vetkezet tagjai. — Ezt is saját erőből, meg a szi­vattyúgépet is. Minden évben fej­lődünk. Jövőre készen lesz az űj 100 holdas halastavunk Köröstar- csán... S a jól megalapozott közös gaz­daság biztos, jómódú életet nyújt tagjainak. — Én csak 8 hónapot dolgoztam a múlt évben, beteg voltam — mondja az öreg Komár — de így is 21 ezer forint jövedelmem lett, 350 munkaegységre. — Nekem 610 munkaegységem volt és 60 forintjával mérték. No, számítsa ki valaki hamarjában, hogy mennyit kaptam — szól Zsi­ga bácsi. — Több mint 36 ezer forintot... — Ez évben is 60 forint egy munkaegység értéke, most sem lesz kevesebb a kereset. „Halász, vadász, madarász — éhenkórász“ — jut eszünkbe a ré­gi szólás-mondás. Olyan poros ez már, mint a múlt, melyet Zsiga bácsiék eltemettek a Horbály bér­lőkkel együtt. Sírkövükre pedig alkotmányunk írta: a Magyar Népköztársaságban a föld és min­den kincse a dolgozó népé. Varga Dezső Megjelent az áj telefenkönyv Sokáig vártunk rá, de megjött végre. Itt van új köntösben, s két év alatt „hízott" is. Örömmel la­pozunk az új telefonkönyvben... S lapozgatás közben feltűnt — így, a telefonkönyvön keresztül is —, milyen nagyot léptünk elő­re az elmük két év alatt Békés­csabán és Orosházán 100—100, Gyulán 96, Szarvason 84 új tele­font szereltek be. De majdnem minden községben egy-két új ál­lomással bővült e fontos hírköz­lési hálózat. Tótkomlóson hússzal, Magyarbánhegyesen tizennéggyel, Battonyán tizenhattal, Békésen huszonhéttel, Csanádapácán és Kondoroson nyolccal több telefon van, mint két évvel ezelőtt. Az új előfizetők jelentős része termelőszövetkezet. Egy .jól sikerült kiállítás A békési gimnázium, az elmúlt napokban jól sikerült kiállítást rendezett a Német Deryokratikus Köztársaság megalakulásának 9-ik évfordulója alkalmával. A kiállí­táson bemutatták az NDK nemzet­közi kapcsolatait, politikai, kultu­rális és sportvonalon. Grafikono­kon szemléltették a munkások ke­resetének emelkedését, a fogyasz­tási cikkek árának csökkenését és az ipar százalékban kifejezett emelkedését. A kiállítást, melyen az eddig kiadott összes NDK bé­lyegek is láthatók voltak, több szá­zan nézték meg. 7fvau Uíeadánk j ** ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ MM ■!■■■■*+ ttUWWWW iWWVVmUWMUMUVWWWWWVVVWW Hiába, versfaragó volt Tímár Máté és szivéig hatottak a Köz­társaság téri akasztások, a lin- cselések. Gyönyörűségtől ra­gyogott az arca, amikor megele­venítette a puskák ropogását, a kötélen lógó emberek rángását. — Most sarjad az igazi élet! — kopogott mutató ujjával a vendéglő asztalán és végig hor­dozta égő szemét a hallgatók arcán. De Fekete nem volt megelé­gedve az irammal, gyorsítani a- karta. — Elő kell segíteni a pártok szervezését. — Hogyan? — néztek rá tár­sai. — Hogyan? Kocsikat adunk nekik. Ott vannak az MDP ko­csijai. Ügy sem kell azoknak már többet. Nagyon tetszett a többieknek az ötlet, igaz is, a kommunista pártot úgyis fel kell számolni. És Hu7svai Gyula ki is állította a papírt, mely szerint az MDP gépkocsija m-st már a kisgaz­da és polgári párté és oda is adta a „kiutalást" Korcsok Má­tyásnak, a kisgazda párt régi titkárának. — Tessék, itt a papír, vegyék át a kocsit. Ezután sorban jelentették be igényüket, akik érezték, hogy részük van a Tímár Máté éne­kelte hőskölteményben. Kiss Béla, a Független Újság szer­kesztője is oda állt a sorba, majd november 3-án, szombaton felkereste Szakács József MDP gépkocsivezetőt. — Ez a kocsi az enyém hét­főtől kezdve — húzta hátra ál­lát és rejtelmesen nézett a gép­kocsivezetőre. A szociáldemokrata párt egyik szervezője, Danczig vasutas is berohant az MDP megyei szék­házába. — Ebben az épületben lévő bútorok fele a mienk. A gép­kocsiknak is. Most már mi is ne­kilátunk. Folytatjuk újra mun­kánkat, abban a szellemben, a- hogy csináltuk —• fitogtatta, hogy ők felismerték, hogyan kell beil’eszkedni a „forradal­mas” időkbe, melyekre Mind- szenty bíboros adta áldását, ö pedig semmiségért soha nem osztott áldást, mint ahogyan az a néhánv tízezer hold sem ku­tya, amelyről azt hitte 1956. ok­tóberében, hoay maid újra neki és társainak terem és nem azok­nak a zsel'épeknek, akiknek 1945-ben odaadták. Dancz;«ék szíve mectelt a bol­dogságtól. mert szabad volt min­dent csinálni. Mindent, ami Fe- ketééknek imoonált. Az p=dig nem volt kevés. Tímár Máté bu­dapesti „hőskölteménye” volt rá a bizonyság. Következz; riportunk címe: FEKETE PÁL A LETARTÖZ- TATOTTAKNAl. Tíz százalékkal túlteljesítik éves tervüket Sok munka vár még a Körösla- dányi Pa., Vas. és Vegyipari Ktsz tagjaira. A faipari részleg még ebben a negyedévben 150 rádió­asztalt, 300 ágyat és 18 teljes há­lószoba bútort akar készíteni. Már megkezdték a Bursal Föld- művesszövetkezet üzlethelyiség berendezését, beépítését is. A ká­dárok a hátralévő hetekben még ötven négyszáz literes hordót csi­nálnak. A vasipari részleg a vas­műszaki boltok részére nagyobb mennyiségű közúti szekérféket gyárt. A ktsz ez évi tervét, ha a betervezett munkákat elkészíti, 110 százalékra teljesíti. November végétől nagyobbrészt külföldre dolgoznak Sók ügyes asszony és leány szorgoskodik a Békéscsabai Sző­nyegszövő Háziipari Szövetkezet békési részlegénél. Munkájukat jól ismerik külföldön is. Jelenleg Dániának és Hollandiának csinál­nak nagyobb mennyiségű sző­nyegféleségeket. November 25-re elkészítik a Szovjetunió és Cseh­szlovákia részére a torontáli és perzsa szőnyegeket. November vé­gétől — amint hallottuk — a vá­sárlók örömére a torontáli sző­nyegek nagyobb részét belföldre készítik. Lesz-e Ecsejffalván a Dévaványai Cipész Ktsz-nek részlege? A szövetkezet eredményeiről a- kartunk hallani, azonban egy o- lyan panaszról szereztünk tudo­mást, mely egy egész község la­kosságának a kérése. Már hosz- szabb ideje — mondta a Déva­ványai Cipész Ktsz egyik vezető­je hogy Ecsegfalván egy ci- pész^-nészleget szeretnének létesí­teni. Mindez csupán helyiségen múlik. Egy község lakosságának a kérése ez. Ha a községi tanács segít ebben, akkor bizonyára ha­marosan megoldódik az ecsegfalvi emberek kérése. Három és féi miüiő forint osztalék A Munka Vörös Zászló Érdem­renddel kitüntetett nagyszénás! Lenin Termelőszövetkezetben mindössze öt held föld jut egy tag­ra. A szakszerű irányítás, a tag­ság lelkiismeretes, jó munkája és a gépállomás segítsége lehetővé tette, hogy a rendkívüli szárazság ellenére já termést takarítottak be minden fontosabb növényből.. (Néhány mázsával többet hoidan- kini, műit az egyéniek.) így egy -munkaegység értéke megközelíti \ 44 forintot, s összesen hálom és fél millió forint értéket osztanak nét a közeledő zárszámadáson. A jó eredmények láttán az u- óbbi hetekben 50 új belépővel gyarapodtak, a földterület azon­ban nem emelkedett hr'oaló a- rányban. Ezért a tsz vezetősége — t tagok jobbnál-jobb ötleteit fi­gyelembe véve — gondosan ké­szíti a jövő ét i tervet, hogy a megnövekedőt', tagságnak is biz ásítsa a háztájin kívül az 15bJ— '6*0 forintos havi jövedelmet. £_ zért többek között elhatározzák hogy jövőre 1W srartasoiaüút és 800 sertés* hizlalnak, 25 holdon termelnek szerződésre cukorrépa magot, ugyancsak 25 holdon do­hányt, a fiatal gyümölcsösbe köz­tesként dugványrépát, az jfeerso- rosan vetett kukoricába pedig uborkamagot. A Lenin Tsz vezetői és tagjai -»indent elkövetnek azért, hogy ugyanarról a területről minél több gabonát, húst, zsírt és tejterméket értékesíthessenek. Hozzáértő szak­emberek kiszámolták, hogy Nagy­szénáson, ahol az össz terület 23 százalékán gazdálkodnak szövet­kezetek, 6 millió forint értékkel több árut termeltek volna ea év­ben, , ha minden talpalatnyi föl­dön nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. *iio*oíu » _______ •..........- ■ O ■ ................... A villamosenergiaipar újítóinak tanácskozása Kedden országos tanácskozásra ültek össze a vülamosemergiaipar újítói, feltalálói és kiváló dolgozód Szonyi Miklós, a Vasas Szakszer­vezet titkárának megnyitója után Czottner Sándor miniszter üdvö­zölte a megjelenteket, majd Csen- terics Sándor miniszterhelyettes számolt be a vlllamosenergíaipar újítómozgalmának eredményeiről és feladatairól. Figyelem! Figyelem! Tsz-ek, dolgozó parasztok, egyéni törmelék! A szerződéses felnőtt szarvasmarha hizlalást akció állandó magas jövedelmet biztosit! OKTOBER 31-IG KORLÁTLAN MENNYISÉGŰ FELNŐTT SZARVASMARHÁRA KÖT SZERZŐDÉST 1959 JANUÁRI ATADASRA az Allatforgalmi Vállalat. A szerződéskor 1000 Ft kamatmentes előleget, az átadás­kor magas vételárat fizet a vállalat. MIELŐBB keresse fel a községi állatfelvásárlókat, és KÖSSÖN SZERZŐDÉST felnőtt szarvasmarhára Békés megyei Ailatforgalmi Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom