Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-29 / 255. szám
IS5». október 29., »zerd*. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Szélesebb körben ismertessük a szabad kukorica eladása utáni kedvezményeket beszélgetés Bánki Bélával a TV megyei igazgatójával 13 év a múltban Munkatársunk felkereste Bánki Béla elvtársat, a TV megyei igazgatóját s kérdéseket intézett hozzá a kukoricafelvásárlással kapcsolatban. — Hogyan áll megyénk a kukoricafelvásárlásban ? — Annak ellenére, hogy az elmúlt évinél nem rosszaid megyénkben a kukoricatermés, sőt tavalyról jelentős ókukorica készletek vannak a termelőknél — a felvásárlás igen elmaradt, előirányzatunkhoz képest mindössze 15 százalékos. — Mi ennek az oka? — Sajnálattal kell megállapítani, hogy a terményfelvásárlás- [ sál foglalkozó telepeink és a földművesszövetkezetek a kenyérga-i bona eredményes felvásárlása u- [ tán azt gondolták: magától is fog menni a kukoricafelvásárlás. A1 jó eredmények miatt kapott dicséret a fejükbe szállt, a kukon- eafel vásárlásra nem készültek fel kellően. Apparátusunkból hiányzik az a kereskedelmi módszer, hogy a termelőket felkeressék, elbeszélgessenek velük a felvásárlás jelentőségéről, ismertessék velük az árakat. Nem beszélik meg a parasztokkal: mit jelent, ■ ha a piacra viszik a fölösleges ukoricát? Ott eltöltenek egy napot, s ha sikerül eladni, csak 10— 15 forinttal kapnak többet érte, mint amennyit a TV fizetne, hogy megtakarítanák a fuvarköltséget és az elveszett munkanapot, ha az állami felvásárlóknak adják el feleslegüket. A felvilágosító munka eredményességét bizonyítja a egyik kondorost termelőszövetkezet példája. Ez a tsz egy vontató kukoricát hozott a csabairtPiagga, S .fniután beszél-1 gettek vele embereink, az egész . vontatóval a TV telepére szállította. Mindaddig, amíg felvásárló apparátusunk nem változtat a rossz módszereken, addig egyik i községünkben sem fog olyan e- redményesen haladni a felvásárol lás, mint Tótkomlóson vagy Béiscsabán, ahol követésre méltó .* felvásárlók munkája. — Mi befolyásolja még a fel-1 vásárlást? — Felvásárlásunkat nagyon befolyásolja még a nyerészkedő termény-kupecek piacra özönlése. Szó sincs arról, hogy mi a szabadpiacot akarnánk gátolni, nagyon helyes volt kormányzatunk intézkedése, amikor a parasztok általános megelégedésére, erre lehetőséget biztosított. Azonban feltétlenül szükséges, hogy kiszorítsuk a piacról azokat az elemeket, akik sem sertésre, sem szarvas- marhára nem kötöttek hizlalási szerződést, hanem kizárólag pénzbefektetés és nyerészkedés céljából vásárolnak fel nagymennyiség ű kukoricát. — Fel kell ismernie községi szerveinknek, hogy a népgazdaság érdekei ellen dolgozik az, a- kl állami hizlaldáktól spekulációs céllal elvonja a terményeket. A napokban leplezték le és adták át a rendőrségnek a nagyszénási Bencsik Menyhért ügyét, Bencsik a nagyszénási piacon rendszeresen felvásárolta a kukoricát és hetenként kétszer piacozott vele Orosházán. Vagy a másik példa. Csúcs László pusztaföldvári lakos 100 mázsa kukoricát adott kölcsön új kukoricára, melyet most kapott vissza. Ugyanakkor az elmúlt évben saját termése mellett még száz mázsát felvásárolt nyerészkedés céljából. Ugyanezt tette Malik István Dombegyházán, aki az elmúlt év őszén mintegy 70—80 mázsa tengerit vásárolt fel a községben és azt Szegeden értékesítette jóval magasabb áron. Az ilyen elemek e- lőtt nem számít az ország érdeke, éppen ezért nem tűrhetik garázdálkodásaikat egyetlen községben sem. —> Milyen segítséget kapnak a felvásárlók a községekben? — A beszolgáltatási rendszer | megszűnésével a tanács- és a párt- . szervezetek keweset törődnek a szabadfelvásárlással. Nem foglal-. koznak jelentőségének megfelelő- | en vele. Pedig a terményfelvásárlási, így a kukoricafelvásárlási tervek teljesítésének is komoly politikai jelentősége van. Jelentős mértékben befolyásolhatja ez az ország jövő évi hús- és zsírelvon a H. M.-et — nyúlt a telefon után. — Halló! Itt Tóth alezredes, a tiszántúli haderők parancsnoka. Szovjet csapatok közelednek felénk, megtámadjuk őket, mert nem akarnak kitérni Békéscsaba előtt... Ezenkívül aláaknázzuk a köröstarcsaí hidat... — Hogy miért? — Azt mi jobban tudjuk.,: — Értem, csak hát... — Igenis értettem! — Ügy vágta vissza a hallgatót, hogy a készülék mindenestől lecsúszott a telefonasztalról. — Marhák, azt hiszik, jobban tudják, mint én., — Mi történt? Mit mondtak? — kérdezte ijedten Fekete. — Mit?! Azt, hogy engedjük keresztülvonulni őket., mert ők nem támadnak., — Persze, mert ott is még rákosisták ülnek,. — villogott valamelyik „forradalmár”. — De megmutatom, hogy akkor sem jönnek keresztül...Méghogy szó sem lehet róla;> -'zt meri nekem mondani egy alezredes., — dühöngött Tóth. Néhány forradalmi tanácstag Tóth vállára kapta szemét. Csodálkozva nézték, hisz’ 6 is alezredes. miért mondja, hogy „egy alezredes". Nem tudták, hogy van, mint van, ki kinek parancsol a honvédségnél, Tóth tovább dühöngött. Léiéi sétált az irodában. A többiek össze-vissza beszéltek, mondták a magukét, javasoltak egymást tűlharsogva. Most Fekete hangja halkította le a többit: — Küldjünk ki újra parlamentereket, hátha sikerül,. Én is kimegyek most — húzta ki magát. — Tudok velük beszélni. Tóth is ment, Fekete is. Mi történt? A szovjet parancsnok újra csak széttárta a kezét: — Nagyon sajnálom Önöket, de keresztülmegyünk Békéscsabán., Azt azonban megígérhetem, hogy nem a város leg- közepén, de keresztül kell mennünk... Mint megázott ürgék jöttek vissza, s mentek a laktanyába. Ki vitatkozott, káromkodott tovább, kit elnyomott a buzgóság, s megkereste a maga bátorító szalmazsákját és elszenderült. A szovjet egységek pedig nyugodtan, higgadtan gvűrték maguk alá a kilométereket, keresztül Békéscsabán, céljuk felé,; Következő riportunk címe: FRISSEN FESTETT TÄBLA A KULTÜROTTHON HOMLOKZATÁN. látását, tehát hatással van az é- letszínvonal további emelésére. Ha a szabadfelvásárlási terveket nem tudjuk teljesíteni, akkor népgazdaságunk kénytelen külföldről behozni a takarmányt, a- miért pedig valutát kell fizetnie, melyet a népgazdaság egyéb helyéről kell elvonni Ha több segítséget kapnának felvásárlóink a tanács- és a pártszervektől, eredményesebb lenne ez a munkájuk is. — Milyen kedvezményben részesülnek azok, akik a TV-nek adják el szabad kukoricájukat? — Az állam dolgozó parasztságunk részére számos kedvezményt biztosított, ami együttvéve a jelenlegi szabadpiaci áraknál jóval többet jelent forintban is. Jól jár az, aki igénybe veszi a kedvezményeket. A telepek kukoricáért korpát és árpát is adnak cserébe. Urbán Pálné endrődi gazda- asszony 154 kg kukoricát adott el a felvásárlóknak és 184 kg korpát kapott érte. A behozott kukorica értéke 272 forint, a korpát, amit kapott érte, piacon 552 forintért tudná megvenni. Az endrődi földművesszövetkezet 40 mázsa kukoricát adott el a TV-nek, amiért 48 mázsa korpát kapott — 4.800 forinttal több annál, amennyit ő adott. Ezt a lehetőséget mind többen ismerik fel, főleg a termelőszövetkezetek közül. A füzesgyarmati Aranykalász 180 mázsa kukoricát cserélt be, jóval többet érő 150 mázsa árpáért. 21.800 forintot keresett a cserén. A Vörös Csillag Tsz árpát is meg korpát is igényelt az eladott 560 mázsa kukoricájáért. Ugyanez a lehetőség megvan az egyénieknél is. A TV dolgozói a községi párt és állami szerttok ségffitegévek rajta I lesznek, hogy mindenki tudjon erről. Ilyen módon pedig előre lendüljön megyénkben is a szabadkukorica állami felvásárlása. — mondta végezetül Bánki Béla elvtárs. A nyereségi'észesedéssel kapcsolatban felmerült egyes viták eldöntésére eddig nem alakult Sri egységes gyakorlat. A Munkaügyi Minisztérium a SZOT-tal egyetértésben a következő tájékoztatást adta: a nyereségrészesedés nem tekinthető munkabérnek, hanem jutalomjellegű juttatás, ezért az átlagkereset kiszámításánál, a társadalombiztosítása szolgáltatások és a járulékok megállapításánál nem szabad figyelembe venni. A nyereségrészesedéssel kapcsolatos vita eldöntése nem minden esetben tartozik az egyeztető bizottság, illetve a bíróság hatáskörébe. A két szerv abban az esetben illetékes, ha a részesedést például nem a szabályzatnak megfelelően fizették ki. Annak vizsgálata azonban nem tartozik az egyeztető bizottság vagy a bíróság jogkörébe, hogy a -nyereségrészesedésnek a szabályzatban megengedett csökkentése arányban áll-e a dolgozó által elkövetett hibákkal. Az ilyen ügyek intézése az üzemi szervek feladata. Az egyeztető bizottság és a bíróság hatáskörén kívül esik annak megítélése (Tudósítónktól.) A most lezajlott tanácstagi jelölőgyűléseken és a most folyó kisgyüléseken igen sok szó esett és esik fejlődő életünkről, arról, hogy a felszabadulás óta milyen eredményeket értünk el. Természetesnek, magától értetődőnek veszik az emberek, hogy évről évre szépül, fejlődik községük. És ez jói is van így. De nem árt, ha visszapillantunk egy kicsit és ösz- szehasonlítást teszünk a múlttal. Vajon mit fejlődhetett és fejlődött a községek élete a Horthy- rendszer 1945 előtti 13 évében; 1932-től 1945-ig, és mit fejlődtek községeink a felszabadulást követő 13 év alatt? A sarkadi járás 11 községére vonatkoztatva egy kis statisztikát állítottunk össze erre vonatkozóan. íme, a számok: 1932-től 1945-ig mintegy 10 km járda épült a járásban, ezzel szemben 1945-től több mint 40 km. Csak egy mozit állítottak fel a felszabadulás előtti 13 év alatt, azóta viszont már minden községben van filmszínház. Közkút 32 létesült, a felszabadulás előtti 17-tel szemben. A közoktatásért a felszabadulás óta tettünk csak sokat igazán. Megnyíltak a nyolc- osztályos iskolák, 9 községben é- pült összesen 34 tantermes új iskola, köztük a legutóbb Okány- ban felavatott szép emeletes iskola. Sarkadon öttantermes gimnázium épült, a volt Aímásy-kastély helyében. MtfrtRáSÖK," dolgozó parasztok fialj lányai népesítik be a járás első középiskoláját. A Horthy-rendszer 13- évében — bár sokat beszéltek róla —, csak 22 szűkös tanterem építésére futotta. J is, hogy a vállalat részesüljön-e J nyereségrészesedésben, vagy sem. járásra különösen ráilleít a „sötét Bihar" -elnevezés. 'Csak Sarkadon volt villany, de itt. is a cukorgyár jóvoltából, mert az ottani telep fejlesztette az áramot. 1945 óta a járás 8 községében .gyűlt ki a fény, s ‘ez 'évben hetediknek Zsa- dányban is „felkattintják”. Tíz községben napközi otthonos óvoda, Sarkadon két állandó bölcsőde épült. öt kultúrház, három orvosi lakás mind csak a felszabadulás u- tán épülhetett, előtte 13 év alatt egy sem épült. Ma már fürdők, vízművek épülnek falvainkban. Okányban 6, Sarkadon 12 kádas fürdő épült. Sarkadon és Kötegyánban törpe- vízmüvet létesítettek, amelynek segítségével mintegy 5100 méter hosszú csőhálózatba vezetik el a vizet, amely az utcákon sűrűn el van látva közkifolyóval. Nem kell több bizonyíték, a számok, a tények beszélnek. Soha nem látott mértékben fejlődnek, szépülnek községeink. A járás lakossága a közelgő szavazás alkalmával is — minden bizonnyal — majd hitet fog tenni e fejlődő é- let mellett, Bertalan Ferenc • • ■ -SOS----------ú i ideinél egymillióval több lábbeli készül 1959-ben Most készül a nagy cipőgyárak jövő évi terve. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó üzemek a következő évben az ez évinél egymillió párral több lábbelit készítenek. 1959-ben főleg a bőrcipok gyártását növelik és 13 546 000 párat akarnak készíteni. A tervezésnél minden korosztályra gondoltak. A legkisebbek részére lesz például tízezer pár kis tipegő 18—21 számozással. Már megkezdték a gyermek-férfi buiu dabéléses cipő gyártását is. Újdonságnak szánják az új technológiával ragasztott és varrott, kombinált eljárással készült köny- nyű női és férfi cinőket. Tsz-ek, dolgozó parasztok, egyéni termelők! A szerződéses felnőtt szarvasmarha hizlalási akció állandó magas jövedelmet biztosít! OKTÓBER 31-IG KORLÁTLAN MENNYISÉGŰ FELNŐTT SZARVASMARHÄRA KÖT SZERZŐDÉST 1959 JANUÁRI ATADÄSRA az Állatforgalmi Vállalat. A szerződéskor 1000 Ft kamatmentes előleget, az átadáskor magas vételárat fizet a vállalat. MIELŐBB keresse fel a községi állatfelvásárlókat, és KÖSSÖN SZERZŐDÉST felnőtt szarvasmarhára Békés megyei Allatforgalmi Vállalat. A felszabadulás előtt a sarkadi Milyen esetekben foglalkozik az egyeztető bizottság és a bíróság a nyereségrészesedéssel összefüggő panaszokkal
