Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-29 / 255. szám

BÉKÉS MEGYEI TUif »r«l*ttrj«1 •mraafiijeMű JELÖLTJEINK Amikor Szák Mihály, a Békés­csabai Vasipari Vállalat gépkocsi­lakatosa a Jelölőgyűlésre indult, MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958, OKTÓBER 29., SZERDA Ara 50 fillér HL ÉVFOLYAM, 255. SZÄM A jó munka meghozza gyümölcsét Még két hónap van hátra a ne­gyedik negyedévből, s ez az idő­szak sok jót, de legalább annyi (meglepetést is hozhat a munká­sok számára. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy megyénk üze­meinek, vállalatainak, gyárainak legtöbbjénél — az eddigi eredmé­nyek után ítélve — nyereséggel, és így nyereségrészesedéssel zár­ják az 1958-as évet. Természete­sen csak azzal a feltétellel — és ezzel még számolni kell —, ha a novemberi és a decemberi hóna­pokban is legalább olyan ered­ményeket érnek el a termelésben, a termelékenységben, mint a már maguk mögött hagyott hónapok­ban, negyedévekben. Csak néhány békéscsabai és vi- éki üzemnél, vállalatnál, gyár­iéi érdeklődtünk a nyereségré- szesedés év végi kilátásairól s ez elegendő ahhoz, hogy minden el­bizakodottság, nagyképűség nél­kül, a tények erejével bizonyít­hassuk előbbi állításunkat. Azt, hogy ahol a munkások és a veze­tők egyaránt ésszel s szívvel dol­goztak, ott a párt és a kormány rendeiete alapján az eredmény mint anyagi* megbecsülés sein ma­rad el. Dé beszéljenek helyettünk a szorgalmas munkáskezek nyo­mán már most mutatkozó nyere­ségrészesedés kilátásai. A Békéscsabai Kötöttárugyár munkásai az első félévet nem va­lami jó eredménnyel zárták, több ' "' V '1()U ezer forint termelési ér­tkel maradtak adósai a népgaz­daságnak. Tehát ilyen, egyáltalán nem valami kedvező körülmények közepette kezdtek a harmadik negyedév tervteljesítéséhez. A munkások és a vezetők, a párt-, a szakszervezet és az üzemi tanács azonban gyorsan egymásra talált. S az eredmény? A harmadik ne­gyedévet — amint azt a mérlegbe­számolóból mér nem volt nehéz megállapítani — nemcsak nyere­séggel zárták, hanem az említett első félévi lemaradásukat is pó­tolták. Jelenleg már 363 ezer fo­rinttal dicsekedhetnek, melyet nyereségrészesedésre tartalékol­nak. Ha a negyedik negyedévben Is úgy dolgoznak, mint a harma­dik negyedévben, akkor ez az összeg tovább növekszik. A Békési Kosáripari Vállalatnál — az eddigi számítgatások alap­ján — hat napi nyereségrészese­dést várnak, s ez jórészt a gondos anyagtakarékosságnak köszönhe­tő A Békéscsabai Ruhagyárban er­re az évre háromnapi nyereségré­szesedést terveztek. A három ne­gyedéves terv értékelése alapján már 3,2 napra biztosítottnak lát­szik a nyereségrészesedés. Amint hallottuk, a munkások és a veze­tők egyaránt úgy akarnak dolgoz­ni, hogy év végén azzal dicseked­hessenek: nem három, hanem hat napra osztanak nyereségrészese­dést. Ha a szalagok dolgozói a minőségre még több figyelmet for­dítanak. a munkaidőt jobban ki­használják — bizonyára sikerül is azt elérni. De még ennél is jobb kilátások vannak a nyereségrészesedést il­letően a Békés megyei Tanács Bá­nya- és Építőanyagipari Egyesü­lésnél. Az első, második és har­madik negyedév értékelése alap­ján, különösen a nyerstégla gyár­tásnál és a szervestrágya üzem­egységnél értek el kimagasló e- redményt. Az egyesüléshez tarto­zó- téglagyárak közül a gyomai, a battonyai és a Békési Téglagyár növelte a nyereségrészesedést. Az eddigi eredmények nyomán — ha csökkenteni tudják az égetési veszteséget, ha a 8 millió tégla raktározása gondosabb lesz, ha a minőségben és a társadalmi tulaj­don védelmében javulást tudnak i elérni, ha a központi gépjavító műhely munkásai kevesebb fél­kész munkát hagynak a jövő év­re áthúzódni — 15' napi nyereség- részesedésre számíthatnak az e- gyesülés dolgozói. Lehet, hogy so­kan úgy vélekednek a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés dolgo­zói közül: elég lesz ennek a sok feltételnek felét is teljesíteni. Nem így van ez. A mór lezárt három negyedéves terv időszakában le­rakták a negyedik negyedéves terv biztos alapjait. Persze sok­kal tervszerűbben és következe­tesebben kell irányítani egy ter­melő üzemben, mint ahogyan e- gvlk-másik téglagyárnál ez még jelenleg is tapasztalható. A Dé- vaványai Téglagyár ebben az év­ben villamosítva lett, új prést ka­pott, ezenkívül 200 ezer forintot költött az egyesülés a kemence felújítására. És mégis e gyárban messze elmaradtak a terv telje­sítésével. Hasonlóan sovány ered­ménnyel dicsekedhet a körösladá- nyi, az eleki, de különösen a Füzes- gyarmati Téglagyár. E gyengén dolgozó és lemaradt téglagyárak helyett az egyesülés többi tégla­gyári munkásainak kell. hogy pó­tolják a lemaradást. Akad azonban néhány olyan ü- zem és vállalat is, ahol a hanyag munka miatt már most látható, hogy nem lesz nyereségrészese­dés. A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat, a Megyei Moziüzemi Vállalat és a Békéscsa­bai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat munkásai hiába várnak nyereségrészesedésre. Ezek a munkások persze joggal kérdez­hetik: vajon miért? Mert jóllehet valamennyien ugyanolyan becsü­lettel helytálltak munkahelyükön, mint más üzemeknél, vállalatok­nál, de a szétfolyó, nem célratörő vezetés elvitte a nyereséget is. Amint e néhány félremagyaráz- hatatlan tény is bizonyítja: üze­meink, vállalataink, gyáraink jó részénél a munkások és a vezetők megértették a párt és a kormány felhívását. A nyereséges vállala­tok, gyárak olcsóbb, több és jobb terméket adnak az országnak, s ebből valamennyien közvetve is részesülünk A mezőhegyesieknek nem kell szégyenkezniök bolgár vendégeik előtt A Mezőhegyesi Törzsállatte­nyésztő Állami Gazdaság vezető szakemberei a közelmúltban két hetet töltöttek Bulgáriában s gazdag tapasztalatokat szereztek j a nagyüzemi gazdálkodás külön-j böző ágaiban. A mezőhegyesieknek most al- j kalmük nyílt viszonozni a kedves * vendéglátást, mert tizenhattagú | mezőgazdasági és politikai veze-| tőkből álló bolgár küldöttség ér-| kezett a gazdaságba. A kedves .nem is gondolt arra, hogy mi lesz vendégek az első napon a szarvas-J az eredménye. Az ő fejében is ka- marhatenyésztést tanulmányozták| varogtak a gondolatok: ki lenne Mezőhegyesen. Egyik üzemegy­ségből a másikba menet elége­detten szemlélték a gyors ütem­ben folyó őszi munkákat. \jó, ki lenne a legalkalmasabb em­ber arra, hogy a 28-as körzet lako­sait méltó módon képviselje a ta­nácsban. A jelölőgyűlésen figyel­mesen végighallgatta a beszámo­lót és képzeletében megjelent a város képe, a megváltozott élet, a jövő és azok a tennivalók, melyek­ről illő lenne szólni ezen a gyűlé­sen, hogy már azon melegében el­lássák az általuk javasoltat egy kis helyi programmal. Az élet azonban beleszólt ebbe a gondo­latsorba. A jelölés során ugyanis az ő nevét hozták szóba, őt talál­ták a legalltalmasabbnak és egy­hangúlag iktatták be a város je­löltjeinek névsorába. A kis program, amit előzőleg másoknak szánt, az övé maradt, de a megilletődöitségtől a szó va­lahogy a torkán akadt. Csak az előlegezett bizalmat köszönte meg a választóknak s még hozzátette: ha megválasztanak és segítenek, lesz foganatja a munkánknak. Lesz és ebben bízunk is. mert Szák Mihály nyiltszavú. határo­zott jellemű ember. A váll latnál is ezt mondják: 8 éve d,ole.ozik itt és úgy ismerjük, amit elgondol, azt tűzön-vízen át megvalósítja. S hogy ez így van, annak egyik ta­núsága, hogy kiváló munkás két­szeres sztahanovista és ami fontos, mindig ura a szavának — amit mond, azt állja. Neve: Erzsiák Pál. Foglalkozása: sütőipa­ri munkás. Vető a Bá- Minisztertanács S fcg scsabai Kenyér­A SZOT és vörös selyem vándorzászlajával 1 gyárban. Egyszerű em. kitüntetett gazdaság dolgozóinak!bér, mint a többi mun- nem kell szégyenkezni bolgár} Nyolc vendégeik előtt: a határban hat­óra n át rakja a kenyeret a forró kemencébe, hogy van traktor dolgozik, mégpedig?^ mint nap friss kifogástalan minőségben. Eddig|kerüljön az emberek háromezerötszáz holdon tették 3 asztalára. S amikor le­földbe a jövő évi kenyér magját,!a mun}caídő, tár- , ,, , , igyál, tanácskozik, hol az ezer hold cukorrépa utolsó so-1 pírtirodin> hül rait szedik, tisztítják. Kukoricá-L* üzemrésiekben bői ezerötszáz hold átlagában * vált szót az emberek­májusi morzsoltra átszámítva 21*kel, mert ő a vállalat mázsás termést takarítottak be. j pártszervezetének titkára De az í üzem falam túl is ott tataija az A bolgár vendégek két hétig j ember a tanácsüléseken, a késő maradnak hazánkban s többek l estébe hajló tanácstagi beszámoló megtekintik fővárosunkat,\ovűléseken, vagy egy-egy család m„!„-u „ ,... _ . „ , ;asztalánál, ahol az utca, a körzet ’ a lakóinak gondját, sorsat, a kíván­ságok teljesülésének lehetőségeit vitatják. Nem régi tanácstag ő, ta­valy ősz óta képviseli Békéscsabán S a 27-es körzet lakosainak érdekeit. De ez a rövid idő is elég volt ah- | hoz, hogy újra neki szavazzanak ! * bizalmat a Lázár, a Szív és a Szi­getvári utcabeliek, mert együtt fundálták ők ki, hogy járda kel­szarvasmarha állomány. Törzste­nyészetük jó színvonaláról tanús­kodik az a két tenyészbika is, a- melyet néhány nappal ezelőtt 38 és fél ezer forintért adtak el a Békés megyei Tenyészállatforgal­mi Irodának. A szövetkezetben igen nagy kedvvel foglalkozik a tagság tenyészállat neveléssel. Rö­videsen megvételre kínálják még azt a négy bikát is, amelyeket a megyei tanács között Tokaj h bágyot és a Balaton környékét. Két bikáért 38 és fél ezer forint Argentin kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestté Kedden négytagú argentin ke­reskedelmi küldöttség érkezett a fővárosba, dr. Carlos Baron Biza a küldöttség céljáról a következő­ket mondotta: Lehetségesnek tartjuk a ma­állattenyésztő gyár—argentin árucsere-forgalom __. , , „ , növelését. Eladni szándékozunk, s zakemberei kiválónak minosí- . , , , . . , . ... ’ es vásárolni szeretnénk az álta- tettek továbbtenyésztés szem- j iun|< ismert jóminőségű magyar pontjából. 1 gyártmányokból.----------------------------------------------------------------­1 7 millió forint öntözésre A felszabadulás óta eltelt tizennégy év alatt évenként mint­egy másfél millió forintot fordítót tak megyénk öntözéses gazdálko­dásának továbbfejlesztésére, illet ve felújítására. Ez évenként 500— 600 hold új rizstelep építését, Illetve felújítását jelentette. A me­gyei tanács mezőgazdasági osatá lyán — a termelőszövetkezetekből beérkezett Igénylések alapján — * n apóik ban állították össze az FM kollégiuma elé terjesztendő j elöntést. Az adatokból kitűnik, hogy jövőre 49 termelőszövet kezet bem 5500 holdon terveznek perme­tező öntözést a szántóföldi növény termelés szolgálatába állítani. Ennek elkészítéséhez kereken 17 millió forint beruházásra lesz szükség. A* új öntözőrendszerek építését a lennel őszöve kezetok saját erőből tervezték. lene a Csákó utcába, hogy meg kel­lene javíttatni a játszótér melletti kerekes kutat és azt is, hogy buk- szus-szegélyt ültessenek a Lázár utcába, mert így impozánsabb lesz e városrész képe. De nemcsak ta­nácskoztak minderről, hanem meg is valósították, mert ebben a ta­nácstag és a választók nemcsak egyetértettek, hanem a maguk módján valamennyien segítettek. Ez a kölcsönös bizalom és meg­értés adta a 27-es körzet lakóinak a nyelvére a szót: mi ismét bizal­mat szavazunk Erzsiák Pálnak, ö legyen a mi jelöltünk. Egy kompiéit brigáddal növelik a Tar honi Növényvédő Állomási A Földművelésügyi Miniszté­rium Növényvédelmi Szolgálata az országos növényvédelmi háló­zat gazdaságos megszervezése és a technikai felszerelések elosztá­sának mérlegelése után úgy dön­tött, hogy az állami védekezési feladatok súlyponti területéül a Tiszántúlt jelöli meg. Erre a dön­tésre azért volt szükség, mert az idén és a múlt években ezen a területen tapasztaltak legjelentő­sebb kártételeket. A növényi kár­tevők elleni védekezés állami fel­adatainak teljesítése érdekében egy-egy növényvédő brigáddal növelik a tiszántúli megyék nö­vényvédő állomásainak személy­zetét, illetve gépállományát. A Tarhosi Növényvédő Állomás no­vember hónapban Zala megyében kap egy komplett növényvédő bri­gád felszerelést. így a tavaszi idényben megnövekedőit gén park áll a mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére, a növényvédelmi fel­adatok tökéletesebb teljesítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom