Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-03 / 233. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1938. október 3., péntek

Jó iránytű

Nem egyszer beszéltünk róla már eddig is, és most a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődést politikájának iránj’elvei félreérthetetlenül kimondják: a kultúrálta forradalom tartalmilag a szocialista kultúra .megteremtéséért vívott .harc. Tehát harc, és nem udvarolgatás, soha nem en- gvdménytótel bizonyos irányba, vagy irányokba. De milyen harc?

Ennek tisztázása mindennél fontosabb és alapvető igény, mert hiába szorítjuk kezünkben a fegyvert, ha nem tanuljuk meg, hogyan kell bánni, harcolni vele.

Amit eddig tettünk, becsületes, jó munka volt, mégsem hiba nélkül való, mert követtünk el lupákat. A művelődésügyi irányelvek részletesen taglalják kuMúrforra- dalmunk eredményeit, de nem hallgatják el az említett hibákat sem, melyeket az elmúlt évek nem mindenben helyes művelődésügyi politikája okozott, — és mintegy állandó emlékeztetőül, vezérfonálként említik Lenin civ- til’s szavait:

„A kulturális feladatot nem leihet olyan gyorsan megoldani, mint a politikai és katonai feladatokat... Háborúban lehet győzni néhány hónap a- iaíí, kulturális győzelmet a- ratni azonban nem lehet ilyen rövid idő alatt, a dolog lényegénél fogva Itt hosszabb időre van szükség,..1'

Hogy ezt a lenini útmutatást megsértettük, abból eredt a legtöbb hiba, viszont, hogy e szerint kell a jövőben munkálkodnunk, ennek felismerése és következetes alkalmazása nagyon fontos. A művelődésügyi irányelvek gyakorlati megvalósulása e lénini elvek nélkül e! sem képzelhető.

(Ha a szocialista kultúráért' vívott harcban eredményeket akarunk elérni — és ez a célunk —, akkor fel kell ismernünk azt, ami negatív tényezőként jelentkezett.

Helyes volt-e vajon az, hogy többen sokáig úgy képzelték el a kuHúrmunkát, hogy annak feladata, sőt: kötelessége direkt-módon hozzájárulni a termelés növekedéséhez? Az ilyen kezdeti próbálkozás aztán a rózsaszínre festő sematizmuson keresztül az érdektelenséghez vezetett, a direkt segítést nemhogy megvalósította volna, hanem ellenkező hatást ért el

Ilyen kulturális munkával semmire sem megyünk, és — bár az elmúlt években sem ez volt a jellemző, —1 nincs is szükségünk ilyenre. Nem értelmezheti senki sam szektás, dogmatikus módon azt a vitathatatlan, helyes elvi megállapítást, hogy a kulturális forradalom nem öncél, hanem alá van rendelve az egész szocialista építő munkának. A kulturális forradalom, 3 szocialista kultúra . megteremtéséért vívott harc eleve szocialista építésünk szerves részévé teszi a kulturális munkát. Olyanná, ami segíti, támogatja ezt az építő munkát, olyanná, mely szükségszerűen képes lelkesíteni az embereket munkájuk - jobbátételére, olyanná, mely hiva_ tott arra, hogy végleg megszüntesse a volt uralkodó osztályok műveltségi kiváltságait és előnyét, ■ és nem utolsó sorban: a munkások, parasztok és értelmiségiek tudatában, gondolkodásában győzelemre viszi a marxizmus—le- nínizmus világnézetét, formálja a nép szocialista öntudatát, jellemvonásait. Ezet’-réiű feladatok e- zek és mind sorra meg kell valósítani! Nem könnyű, bonvolúlt és • nehéz. a kulturális forradalom részletkérdéseinek helyes megöl

lített intését betartjuk, — a legnehezebb feladat megoldása Is könnyebbé válik, viszonylagosan meg is gyorsul.

A közelmúltban foglalkoztunk a falusi fiatalok városba-áramlá- sának jelenségével és megállapítottuk — többele között — azt is, hogy ennek egyik oka az, hogy a város és a falu között lényeges különbség található még ma is kulturális életünket tekintve. Az irányelvek egyik feladatul tűzik, hogy a kultúra eszközeivel segíteni kell e különbség eltüntetését, végső fokon meg kell szüntetni azt.

Ha ezt a feladatot boncolgatjuk, — mivel mezőgazdasági jellegű megye vagyunk, számunkra igen fontos — eljutunk oda, hogy fel kell tennünk a kérdést: hogyan oldjuk meg tennivalóinkat? Ha kultúrforradalmunk helyzetét és megvalósulásának körülményeit vizsgáljúk, világos, hogy a falusi kultúrmunka színvonalának emelése — politikai és művészeti téren egyaránt — az első teendő. Ehhez pedig önzetlen, jó kultór- munkástíkra, falusi pedagógusokra van szükség. Olyanokra, akik nem szólamökban, nem szavakban hangoztatják az iskolánkívüli népművelés fontosságát, hanem szívvel részt is kérnek abból és szocialista szellemben munkálkodnak erősítésén. így válhat lé- pésről-lépésre, a szocialista kultúra terjesztése pozitív erővé falun is.

Sokszor beszélgettünk erről megyénk pedagógusaival, hogy csak néhányat említsünk — a bánkúti Gazsi Endrével, Szarvason Gajdár Lászlóval a tanítóképzőben, Sarkadon Csausz Vilmossal és • másokkal — és mindannyian azt mondták: nehéz a kulturális munka, sok türelmet, szeretetet és lankadatlan kedvet igényel, — de megéri, bár a „termés" csak lassan jelentkezik, lassan érik.

Lassan, de megérik.

„A kultúrában a szocializmus

térhódításának üteme lassúbb, — ez természetes is, —•

mint a gazdaságban és a politikában, ezért a szocialista kultúra csak szívósan és céltudatosan vezetett osztályharcban fejlődhet a marxista- leninista világnézet mind hatékonyabb elterjesztése, a polgári nézetek legyőzése, kiszorítása útján*’

— állapítja meg a párt művelődési politikai irányelve.

Az ellenség az ellen forradalom leverése u;án a kulturális frontra vetette magát, hogy innen támadjon a szocialista rend e^en. Az 1956-os év végére és áz 1937-cs év első felére jellemző káosz lényegében már a múlté, de kisugárzásai, a kispolgári életfelfogás, burzsoá-nacionalista ideológia ki- vetülései még ma is fertőznek.

Hogyan harcolhatunk ellenük a Legeredményesebben? Akkor, h.a mindent elkövetünk a művelődésügyi irányelvek megvalósításáért, ha sokkal jobban, min; eddig, feladatunkká tesszük az eszme'-politikai nevelőmunkát, ha a párt értelmiségi politikájának szellemében igyekszünk kialakítani a szocialista értelmiséget, terveink, céljaink segítőit, ha egész társadalmunk törődésének középpontjába állítjuk az ifjúság nevelésének ügyét, amelyről annyi szó eseti már, amellyel kapcsolatban sok helyes javaslat és cselekedet is született.

Még egyszer hangsúlyozni kell: az elmúlt 13 esztendő alatt óriási eredményeket értünk el kulturális forradalmunkban, népünk kulturális ellátottsága sokszorosa, mint az a levitézlefct Horthy-fa- siszta rendszerben volt, — fejlődésünk nagyarányú kibontakozása azonban még többet követel és ebben a még több, színvonalasabb munkában egyedüli helyes, a nép érdekében való iránytű: a oárt művelődésügyi politikájának irányelvei. Városon, -.fülűn egyaránt határozott, osztályharcos, újból és újbÓT’á tífe’glyőzés, a nevelés esziközeivel dolgozó kulturális forradalom nagy kibontakozása szükséges, és ez valóban h a r c, mely ugyan lassan tenmi sikereit, eredményeit, de ezek a sikerék, eredmények szilárdak ás maradandók lesznek;

Sass Ervin

Hírek

M

OZAIKOK

E

FEMÉNYEK

ftvlel‘I\YUgat liaráti hét

Országszene megrendezik ebben a hónapban a Kelet—Nyugat Baráti Hetei. Békés megyében október 5-től 12-ig több érdekea filmve ités szerepel a műsoron. Ezt megelőzőleg október 2-től 6-ig, a békéscsabai Brigád Moziban a Kínai népművészeti kiállítás a Szovjetunióban című filmet vetítik. A TIT rendezésében több községben tartanai; előadásokat. Például Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthonban október 29-én, este 7 órakor „A mai Kína" címen előadást tart űr. Tu Süj-hái, kínai orvos.

EGY NAP ALATT HARMINC HOLD BÚZÁT VETNEK EL.

„Minden erőt a kalászosok időbeni elvetésére.’* Ezt a jelszót adták ki a kamuti Petőfi Termelőszövetkezetben. A kukoricatörési munkák is jó ütemben haladnak. Eddig 100 holdat törtek le. A felmérés alapján előreláthatólag 30 má/.sa átlagterméssel dicsekedhet a tsz. Az őszi árpa és a takarmánykeverék vetése mellett a búza vetését is megkezdték. A zetorvontatású géppel naponta 30 holdat vetnek el.

TERMELÖSZÖ VETKEZ ETE K PROBLÉMÁIT BESZÉLTÉK

MEG A TANÁCSÜLÉSEN

Búcsún, a legutóbbi tanácsülésen a község termelőszövetkezeteinek problémáival foglalkoztak. A Rákóczi Termelőszövetkezetnek 29 hold tartalékföldet adtak, míg a Kossuth Termelőszövetkezetnek 23 holdat. Ezenkívül a Kossuth Termelőszövetkezetnek átadták még a község kezelésében lévő sertésfiaztatót, tehén-istállót ás két siiógödröt, A Rákóczi Termelőszövetkezetnek pedig barom- íiólat, juh-hodályt és több lakóházat.-SEOJ

MOTOROS ÜGYESSÉGI BEMUTATÓ

A Honvédelmi Sportszövetség keretében október 4-én, szombaton, délután 1 órakor motoros il- gyességi bemutatót tartanak ez MHS budapesti motorosok akrobatáinak részvételével. Délután f órakor pedig meghívásos háztömbkörüli gyorsasági versenyt rendeznek a Sztálin, Jókai úton. A rendezvényekre a jegyeket a helyszínen lehet megváltani 3 forintos árban.

ZÁRSZÁMADÁSI ELŐKÉSZÜLETEK A békéscsabai termelőszövetkezetek már megkezdték a zár- számadási előkészületeket. A városi mezőgazdasági osztály október 6-tól megkezdi a termelőszövetkezetek felülvizsgálatát. Többek között felméri, hogy hogyan haladnak az őszi mezőgazdasági munkákkal, és megbeszéli a zárszámadáshoz szükséges előkészületeket.

250 EZER FORINTOT FORDÍTANAK JÁRDAÉPÍTÉSRE SZEGHALMON' A Szeghalmi Járási Tanács legutóbbi ülésén elhatározták, hogy ebben az évben több mint 250 ezer forintot fordítanák járdaépítésre. így a , Maion», Sztálin. Lenin utcáikban és a Szabadság téren szélesítik és újjáépítik a járdákat. Az 1959- es községfejlesztési tervben is 100 ezer forintot fordítanak erre a célra.

JÓKAI SZÍNHÁZ

Békéscsabán, ma este fél S órakor: ROMEO ÉS JÚLIA

Jókai bérlet.

Nyolc év az emberek szolgálatában

Szerény, halk beszé- zott igazi értelmet életé- dű fiatalember Soós Sán- nek. A szülei 8 hold föl- dor elvtárs, a békési jó- det kaptak és azon dol- rási tanács elnöke. Sze- goztak. 1948-ban az egy- retik, tisztelik, ezért az szerű parasztgyereket a egyszerűségéért, őszinte- községi mozi vezetésével ségéért munkatársai, ba- bízták meg. 1950-ben, a rátái, elvtársai. Szerény- tanácsválasztás idején ségét mj sem bizonyítja tanácstagnak választot- jobban, mint az, hogy a ták s egyben a járási ta- napokban, mikor nála nácselnök helyettesének jártunk, úgy vélekedett: js új volt ez a munkamit tettem én azért, kör neki is, mint a töb- hogy rólam az újságban éteknek, akik az ekeírjanak? Inkább másoszarvától kerültek a kiről, akik tettel; is vala- vafan}a ^ kút elemi és mit... a józan paraszti gondolHogy mennyit és mit kodás, már nem volt eleteti Soós elvtárs, bizony- gendő. Úgy érezte, ínségül elég az is, ha el- nulnia kell. Ekkor már mondjuk, hogy már mint családapa, nappal a nyolc éve dolgozik a já- hivatalban dolgozott, es- rási tanácsnál. Előbb ta- t> pedig elindult a dol- nácselnök helyettes, ké- gőzöl; gimnáziumába, sőbb mint tanácselnök. Tanult nagy-nagy szor- Ez idő alatt munkájával galommal. De nemcsak kivívta az emberek sze- az általános műveltséget retetét, tiszteletét, bízat- szerezte meg, hanem po- mat- litikailag, szakmailag is

Az 6 gyermekkora sem állandóan fejlesztette fúvóit különb a többi pro- dósát. Űgyannyira, hogy lei ár gyér éknél. Előbb kis 1954 tavaszától a tanács- ítanászgyerek, nagy gaz- elnökhelyettesből tildáknál szolgált, később a nácselnök lett. Ez a be- gróf Weincheim-féle u- osztás még nagyobb fe- radalomban cselédeske- lelősséget és több mltudása ld. — de ha Lenin előbb em_ i dett. A felszabadulás ho- kit jelentett. De Soós

elvtárs nem ijedt meg az árnyékától, mint ahogyan szokták mondani. — Megbirkózott az 1953 —54-es nehéz esztendővel és helytállt 1956 októberében is, az ellenforradalom idején.

Amikor a munkájáról érdeklődünk, úgy mondja: most százszorta köny- nyebb a tanácsnál dolgozni, mint a korábbi é- vekben. Pedig sokban szaporodott a munkánk, önállóbbak lettünk. Magunk alakítjuk, magunk formáljuk életünket. Mi úgy dolgozunk a járásban, mint a jó gazda a házatáján. Tervezünk, é- pítiink. Ahogy járom a járás községeit, termelőszövetkezeteit, azt látom, hogy az emberek mindenütt megelégedettek, mosolygósak. A fogadóórák ma már nem panasznapok. Sokan jönnek jó ötlettel, javaslattal, közösségi problémákkal. Ami hasznos, azt elfogadjuk, megvalósítjuk.

Arra a kérdésünkre, hogy osztja be munkáját azt mondja:

— Minden reggel a napi munka postabontással kezdődik. Megtudom, hol vannak értekezletek, összejövetelek, fontossági sorrendbe szedve, a- hová tudok, elmegyek. Még mindig az a hiba, hogy sok az értekezlet. A napnak szinte minden szakára jutna egy. Délelőttre, délutánra, estére. Egyszóval mindig volna hova menni. Ha értekezletre nem megyek, akkor a járás valamelyik községébe, vagy termelőszövetkezetébe látogatok el. Egy-egy fél napot is eltöltők egy helyen. Mert a hivatalos munkán kívül még ott is sokan felkeresnek. Solenn ismernek a községekből és bizalommal vannak az emberek.

Amikor megkérdeztük, hogy mennyi ideje jut arra, hogy moziba menjen, családja körében legyen, azt mondja:

— Mindenre jut idő, de erre d legkevesebb. Pedig szeretem a családomat, és a jó filmet sem vetem meg.

$

MOZI HŐSÖM

BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. a—5: A világ teremtése.

K.: h.: fél 6, fél 8; v.: fél 4, fél 8, fél *s SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 2—8: Az országúton.

Kezdés: h.: 6, B, v.; 4, 6, 8 órakor* TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 2—5: Prológ.

Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6. 8 órakor* PETŐFI MOZI, SARKAD Okt. 4—8: Bűn.

Kezdés: h: 8, v: 4, 6 és 8 órakor* VÖRÖS OKTOBER MOZI,

mezökovAcshAza

Okt, 1—3: Világos ablak.

K.: ú: 8. v: 4, 6, 8 órakor.

szabadság mozi, gyoma

Okt. 4—8: Az időzár.

Ki: h.: 8, V.: 4, 6, 8.

PETŐFI MOZI, GYULA Okt. 2—5: Szerelem és fecsegés,

K.: li. 6, 8, v. 4, 6, 8 órakor.

ERKEL MOZI, GYULA Okt* 3—5: Moúlen Rouge K: ll. fél 6. fél 8, v. fél 4, fél 6. fél PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Okt. 2—8: Kopogd le a fán.

Kezdés: 6. 8, v.: l, 6 és 8 órakor.

BÉKE MOZI, OROSHÁZA Okt. 2—7: örvényben.

K: h.: fél 6, fél 8, V.: fél 4, fél 8 fél 8* BASTYA MOZI, BÉKÉS Okt. 2—7: A bigámista.

K; h: fél 7, fél 9, v: fél 5, fél 7, fél 9

TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Okt. 2—6: Bum a katona.

Kezdés: h.: 6, 8, v.: 8 órakor.

ADY MOZI, SZEGHALOM 5 Okt. 1—3: Tánc és szerelem.

— Cf —- * Kezdés: h.: 8. v.' i. 6 és 8 órakor