Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

1SSÍ. október M.. vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 A művelődés százados útjai Petőfi kapcsolatai Békés megyével (II, rész) Második, 1843-ban tett látogatá­sakor már nem volt diák. Ekkor már elindult az írói pályán, s a színészélet keserveinek is egy idő­re búcsút mondva, eredeti költe­ményeinek és fordításainak tisz­teletdíjából tartotta fenn magát. Az vált azonban most is a terve, hogy a Robin Hood lefordítása ti­tán felszedi sátorfáját, s elszegő­dik valamelyik jó vidéki társulat­hoz. A műfordításért járó tiszteletdí­jat főként színészi felszerelése be­szerzésére használta fel, s színpadi öltönyökkel, trikókkal, nyomta­tott és kézzel írt szerepekkel meg­rakodva, most az egyszer fogadott kocsin és „újdonatúj ládával“ megjelent Mezöberényben. Vidám hetet töltött itt barátja körében. Felelevenítette barátságát Bony- hai Benjáminnal, akinek 1846-ban megjelent A falu bírája c. nép­szerű elbeszélése népi tendenciá­jával és hangjával az Apostol-ra is hatott. Bonyhainak bizonyára jelentős szerepe lehetett abban, hogy Petőfi ifjúkori kísérletek u- tán egyre több figyelemmel for­dult a népdal felé. Hosszú kilométereket volt képes logolni, hogy megismerhesse haSánk várait. „Oly jól esik ott színom a dicső lovagkor levegő­jét, melyben születnem kellett vol­na igazság szerint. Én a tollat meglehetősen forgatom, de úgy érzem, nagyobb hivatásom lett volna a kardviselésre, mire — fájdalom — későn születtem'’ — írta az üti jegyzetek-ben, A történelmi levegő csalogatta Gyulára is el, hogy meglátogassa barátjával, Orlaival a várat. *«» ­Már ekkor határozott életelve vált, s bátran szembeszállt min­denkivel azok megvédéséért. Szent és sérthetetlen volt számára a köl­tészet, amely őt az élet poklából is kiemelte mindig, s a színészet, - 'yet többször abbahagyni kény­szerült, mivel számára megfelelő megélhetést sohasem biztosított. Mégis hevesen védelmezte azokat Mezőberényböl Debrecenbe vezető útján Tessedik Sámuel megyei mérnökkel szemben, aki különö­sen a színészetről nyilatkozott na­gyon lesajnálóan. Nézetei nem tetszhettek annak a Petőfinek, aki sohasem nézte a maga egyéni érdekeit, aki büszkébb volt annál, hogy a könyörületből fakadó se­gítséget elfogadta, s az élet bár­minemű beosztását, hivatását a nép, az ország szolgálata szerint mérte. Ezért becsülte sokra egyre jobban kibontakozó Lrodalmunlcat és gyermekcipőben járó színésze­tünket, bennük a nemzet ön tv da­to:, itásának hatékony eszközeit lá'va. Orlaihoz, aki számos képet fes­tett barátjáról, több levelet írt. Sajnos, nem mindegyik maradt fenn. Azok azonban, melyeket ma is ismerünk, a legszebb, legbecsü­letesebb emberi kapcsolatokról szólnak, s eloszlatják azt a tévhi­tet. hogy Petőfi nehéz, izgága ter­mészetét csak az olyan angyali tü­relmű ember bírhatta él, mint a- milyen Arany János volt. Petőfi és Arany nyugadt barátságának alap­ja elvi alap volt, s ezt kell feltéte­leznünk Orlaival való barátságá­ról is. Távol áll tőlem, hogy Or Iái­ból Petőfihez hasonló forradalmi lelkületű embert faragjak, de az a tény, hogy Petőfi állandóan ra­gaszkodott hozzá, hogy haláláig mély és megbonthatatlan kötelék fűzte őket össze, nem képzelhető el másként, csak úgy, hogy Petőfi j barátjában is megtalálta lelke ma­gasrendű eszményeit. Élete minden fontosabb esemé­nyéről értesítette barátját. Beszá­molt. sikereiről, pénzt és dicsősé­get kívánva neki („én már jóllak­tam az utóbbival, nekem hát csak az első kell” — írta hozzá hu­morosan), neki, a „barátom Rafael en miniatűré"-nek árulta el talán legelőbb élete legmélyebb szerel­mi élményét: .JSzatmárban egy o- lyan lyánykát ismertem meg, ami­lyen Párizsnak is sok volna, a George Sand-ok hazájának, nem pedig Szatmémak, az ólmos füty­kösök termőföldjének. És én sze­retem e lyánykát, és ő szeret en­gem és -mi boldogok vagyunk és talán még boldogabbak is le­szünk, mert meglehet, hogy mi­előtt a most születendő év meg­hal, mi úgy fogjuk egymást szólí­tani: — Hallod, kedves felesé­gem?... Hallom, édes férjem. Ör­dög bújjék beléd, szeretett bará­tom, ha nem örülsz...“ Tőle tuda­kozódott 1848. októberében apjá­ról, mielőtt visszament volna Deb­recenbe zászlóaljához, őt kérte meg arra, hogy az Életképeket Ér­dedre küldesse felesége címére. Máskor A vén zászlótartó című, apjáról szóló versét Kossuth hír­lapja szerkesztőségéből vele kéret­te ki, ha azt ott nem közölnék és küldötte él Jókaihoz. Bizalmas ba­rátságát szépen igazolja, hogy 1848. novemberében azzal bízta meg, hogy szülei számára nyugta ellenében vegyen fel pénzt és adja át nekik. A nagy barátság legszebb doku­mentuma azonban az 1849-es me­zőbe rényi látogatás volt. Ekkor 2 hétig volt Petőfi Mezöberényben. mi. 5.—18.) feleségével és kis­gyermekével. Itt írta meg Zoltán fia életrajzál hét hónapos koráigs legutolsó ismert versét, a Szörnyű időt. A kikerülhetetlen tragédia előre ve­tette már gyászos árnyékát. A versben ott dobog ennek megfele­lően a költő háborgó lelke, szívét kegyetlenül mardossa a honfibú: Talán az ég megesküvék, Hogy a magyart kiírtja, Minden tagunkból vérerünk, Hogy is ne, villog ellenünk A fél világnak kardja. Tálán a nemzeti katasztrófa e- lőre sejtett hatása alatt kezdett neki a Caraffa című drámájának is, hogy kísérteties realitással meg­rajzolja benne, mi vár a magyar­ra, Művében a magyar történelem lebvéresebb emlékét akarta meg­örökíteni, hogy az még erőtelje­sebb gyűlöletet fakasszon a vérpa­dokra támaszkodó bécsi udvar el­len. Egyszer-egyszer még bement Gyulára, s Szakái Lajos és Sárosy Gyula kattőtársaival elbeszélge­tett a nemzet várható jövőjéről, majd Bonyhai Benjámin kocsiján Csipkár Pál mezöberényi szűcs­mesterrel igen rossz előjel után (eltört kocsijuk rúdja), felesége, Szendrey Júlia szavaira Bemhez indultak, Orlaira hagyva Petőfi tárcáját, leveleit, s egy láda iro­mányát. Még egyszer — Biharug- rán — megszállták, s aztán Pető­fi örökre elhagyta a megyét. A volt Orlair-hdz helyén épült községi tanács épülete falán ezt a szomorú utat örökíti meg a tábla: Petőfi! Innen ragadott a Végzet Harcok terén keresni dicsőséget, Innen távozva ért utói hálálod, S leltél háláiban halhatatlanságot. Elek László MOZIK MŰSORA BRIGÁD MOZL, BÉKÉSCSABA Okt. 23—Mi: Atkrlós Párizson. K.: h.: fél 6, fél 8; v.: fél 4, fél 6, félS SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 23—29: Csempészek. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 érakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 23—2«: Bomba. K.: h.: fél S, fél S, V.: Sél 4, fél 6, fél 8L Pénztámyitás: délelőtt 10 órakor: PETŐFI MOZI, SARKAD Okt. 25—27: Múló évek. Kezdés: h: 8, v: 4, 6 és 8 érakor. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVÁCSHÁZA Okt. 25—27: Legenda a szerelemről. Kezdés: h.: 8. v.: 4, 6 és 8 órakor. SZABADSÁG MOZI, GfOMA Okt. 25—27: Múló évék. K.: h.: a, v.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, GYULA Okt. 23—2«: Micsoda éjszaka. K.: h. 6, 8, V. 4, 6, 8 órakor. EBKEL MOZI, GYULA Ok* 24—29: Sóbálvány. K: h. fél 5, fél 8, v. fél 4, fél«. fél 8, PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Okt. 23—29: Micsoda éjszaka. Kezdés: «, 8, v.: 4, « és 8 órakor. BEKE MOZI, OROSHÁZA Okt. 23—28: Csempészek. K: h.: fél S. fél 8, v.: fél4, féli fél8. BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Okt. 23—28: Fekete szem éjszakája. K: h: fél 7. fél 9, v: fél 5, fél 7, fél 9. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Okt. 23—29: Fekete szem éjszakája. Kezdés: fi.: «, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. ADY MOZL SZEGHALOM Okt. 25—27: Üjévi áldozat. K.: ti: 8. v: 4, 8, a órakor* JÓKAI SZÍNHÁZ Békéscsabán, ma délután 3 órakor: ELVESZEM A FELESEGEM Bérletszünet. Békéscsabán, ma este fél 8-kor: ELVESZEM A FELESÉGEM Csortos és szelv. bérlet. Előadás titán autóbuszjárat. TAJELÖADÁS Dévaványán, ma este fél 8-kor: ROMEO ÉS JÚLIA Tervek és leltek (Tudósítónktól.) Az újkígyósi emberek is szeret­nek moziba, színházba járni, de szeretik a helybeli kultúrgárda színjátszását is. Nátor Béla, a kul­túrotthon vezetője minden igyeti­zeiével azon van, hogy az embe­rek még jobban megszeressék úgy a kultúr csoportot, mint a kultúr- házat. A közelmúltban dolgozták ki a téli kulturális tervet. A tél folyamán több széleskörű előadást tartanak a kultúrteremben. Az előadások mezőgazdasági, tudomá­nyos és egyéb témájúak lesznek. Az előadás színesebbé tételére rö­vid kis kultúrműsort is tartanak. Az Erkel Ferenc Dalkör, amely a békéscsabai találkozón is jól sze­repelt, a nyári szünet után vasár­nap mutatkozik be először önálló műsorral. A közeljövőben ünnepli a dalkör fennállásának 35. évfor­dulóját. Erre az alkalomra meg­hívják a környékbeli énekkarokat is. A kultúrház színjátszó csoport- ja most készül a Zsuzsi című há- romfelvonásos színdarabbal. A helyi párt és tanács minden se­gítséget megad, hogy a munka mi­nél sikeresebb legyen. A tanács több mint 550 ezer forintos költ­séggel korszerűsíti a kultúrházat, melyben külön könyvtár és olva­sószoba is lesz. lS59-re betervez­ték, hogy parkírozzák a kultúrház környékét és egy szabadtéri szín­padot is építenek. G. J. INKURRENCIA-AJÁNLAT! A GYOMAI JÁRÁSI SÜTŐIPARI VÁLLALAT az alábbi el­fekvő áruit kínálja eladásra: Forma tepsi 1197 darab Űj burgonyás láda 20 darab és használt burgonyás láda 26 darab Érdeklődni a Gyomai Sütőipari Vállalatnál, Gyoma, levél­ben vagy telefonon. Isz-ek, dolgozó parasztok, egyéni termőtök! A szerződéses felnőtt szarvasmarha hízlalási akcic állandó magas jövedelmet biztosít! OKTÓBER 31-IG KORLÁTLAN MENNYISÉGŰ FELNŐTT SZARVASMARHÁRA KÖT SZERZŐDÉST 1959 januári Átadásra az Állatforgalmi Vállalat. A szerződéskor 1000 Ft kamatmentes előleget, az átadás­kor magas vételárat fizet a vállalat. MIELŐBB keresse fel a községi állatfelvásárlókat, és KÖSSÖN SZERZŐDÉST felnőtt szarvasmarhára Békés megyei Állatforgaími Vállalat. Termelőszövetkezetek! Dolgozó parasztoki Termelők! Szerződés köthető az új sertéshizlalási akcióban A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 106 kg-on felüli hús- és húsjeüegű sertésért 126—165 Kg súlyú zsír- és zsíriellegű sertésért 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertésért 15.50 Ft/kg 14.80 Ft/kg 14.50 Ft/kg 14.80 Ft/kg 14.— Ft/kg I., II. tip. tsz. Mg. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után 1.— Ft/kg 1.50 Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egvöntetű sertés után 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg Felkérjük a tsz-eket és az egyéni termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állat­felvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Köz­pontjához forduljanak. Békés megyei Adatforgalmi Vállalat Tolefon- 10—34

Next

/
Oldalképek
Tartalom