Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-24 / 251. szám

1958. október 21., péntek BÉKfiS MEGYEI NfiPÜJSAG Korkép a giiilai liaiárliol Amint magamögött hagyja az ember Gyulát és elindul a Sza­badkígyósra vezető műúton, kelle­mes kép tárul elé. A téglagyár mögött feltűnnek az 500 holdas Népköztársaság Tsz remekbe sza­bott nagy táblái. Az első ember, «kivel találkozunk, fodor József traktoros. Hoí'herr-traktcrja ki­mért egyenletességgel pöfög. Hä­rten rögtörő hengert vontát, *— Istentelen kemény a föld, de megbirkózunk vele — mondja. A fasor mellé, szélvédett helyre ál­lunk és a munkakörülményekről beszélgettünk. — Búza alá készí­teni a talajt — ezzel lenyúlt a földre és egy maroknyi földet vett a tenyerébe. — Áldott jó föld. Most még kemény, de amikorra vetnek, akkora megpuhul és jó vetőágy lesz. — Akad-e még a tsz-ben sok szántani való? — kérdezte Gecsei Zoltán brigád-agronómus. — Egy-két n ip múlva felszánt­juk azt a 25 holdat, ami még hát­ra van. Ha a tagok a jelenlegi i- rammal vetnek, akkor a héten befejezik. Az agronómussal nem sokat időztünk. Alig motoroztunk 500 métert, amikor megpillantottuk a tsz cukorrépa-tábláját. A táb­lán szorgalmas szövetkezeti tagok szedték a répát, s rakták a Ze- tor pótkocsijára. Iparkodtak a szedéssel, mert október 19-éig a még földben levő 7 holdht is át szeretnék adni. 170 mázsa répát szállítottak le eddig egy holdról. A cukorrépát azonban nemcsak mi csodáltuk meg, hanem az egyéni­leg gazdálkodók is. Az idén ugyan­úgy, mint tavaly, igen jól gazdál­kodott a Népköztársaság Tsz. Az aszályos idő ellenére teljesítik 'pénzügyi' tervíiket, s így a 47 fo­rintos munkaegység részesedés jut % tágoknak. ’ * A hármas határnál, ahol Kígyós, Békéscsaba és Gyula külterülete találkozik, a dűlöúttól alig 100 mé­terre egy paraszt kettes lófogat­tal szántott. Kíváncsiak voltunk, vajon milyen mélyen jár az eké­je? Az eke szarva mellett Gazsó Mihályt találtuk, .akinek bátyja a Népköztársaság Tsz tagja. — Szánt, szánt? — kérdezte Ge­csei. 1 — Gyilkolom a földet, úgy, mint amikor az asszonyok a krumplit hámozzák. — Közben nagyot ká­romkodott, mert csak 5—6 cen ti­niéterre járt az eke, a két ló mégis izzadtságban fürdőit, — Nini — szólalt meg az agro- nóim us —, hát maga meg kézzel szórta el a búzát és .azt szántja alá? — Nincs vetőgépem, meg így munkát takarítok meg. — De a termés is kevesebb lesz — szakította félbe Gecsei a pa­raszt válaszát. — Kevesebb! De mit csináljak? — Miért nem lép a Népköztár­saság Tsz-be, a bátyja mellé?! Ott biztonságosabb, könnyebb és jobb. Több a jövedelem is. Gazsó nem vitatkozott az agro- nómussal, hanem maga. is he­lyeselte, amit az mondott, hiszen a testvére már beszélt neki a szö­vetkezeti életről. — Még egy évig megpróbálom — mondta —, habár az. idén sem lesz nagy jövedelmem. — És ha jövőre is aszályos év lesz? — Akkor tehetetlen maradok. — Máris nógatta két lovát, tovább szántott. * Metz István jómódú középpa­raszt. Tizennégy hold földjén há­lom lovat tart. Éppen szántott bú­za alá. A magasan hagyott kuko­rica szártöveken emelt lábbal járt, a három ló vontatta kettes eke után. —Ez igen, ez szántás és még műtrágya is — szólt a gazdához Gecsei. — Ezen a hafárrészen még nem talál koztam ma az egyé­nileg gazdálkodók földjein ilyen jó szántással, de még műtrágyával sem. — Én beszereztem a 3 hold bú­zaföldre két és fél mázsa szu­perfoszfátot Gecseinek szemet szúrt a maga­— És még? — Nem tudom én magamat jól kifejezni. De azt hiszem a- zért, mert szabadabbak vá­gjunk. Meg jobban törődnek ve­lünk... Pontosan nem mondja, hogy miért, csak érzi, tudja, hogy más, jobb, az életnek több ér­telmét látja. Pedig látástól va- kulásik dolgozik. A családot is már legtöbbször ágyban találja, talán szót sem válanak egy­mással, csak megcsókolja asz- szonyát és gyermekét, hogy új­ra kezdje a fárasztó napot. Nem könnyű élet ez. Nehéz, sokszor nagyon is nehéz. De tudja, hogy nincs máskép. Az élethez munka kell, vállalja, csinálja hát. Azt mondja, többet törődnek velük. Tehát vezetőkről van szó, és a traktorosokról. Próbá­ra teszem, de nem is őt, hanem a veze‘őit. Mikor beszélt velük utoljára, voltak-e már itt, kint a földön? — Hogyne. Ma beszéltem a brisádvezetővel. Minden nap kijönnek. Most őket is kötele­zik, meg számonkérik. Azelőtt, még ötvenhat slőtt, ritkán lát­tam őket. Most, mondom napon­ta. Aztán egy kicsi dologról be­szél. Kicsi? Nem. Az élet. Ar­ra mondja példának, hogy: „e- zek a Kádárék munkásembs- rek." — Ha az ember dolgozik, könnyen törik a szerszám, meg el is vész. Én is veszítettem el kulcsokat. Aztán, mikor kér­tem másikat, kérdőre vontak, gyanúsítottak, de szerszámot nem kaptam. Azt mond ák, saj­nos, nincs. Még saját pénzemért sem kaptam meg. Mehettem a mezőre, oszt1 ha valami baj volt, fél napot ült az ember, mert szerszám nélkül nem tu­dott a géphez nyúlni. Most, ha esetleg valami baj történik, meg lehet kapni s 'ehet dolgozni to- tább. Aki munkás volt, tudja, hogy ott történik a baj, ahol dolgoznak... Mennyire ismert és igaz sza­vak: Aki munkás volt, az, ha vezető, akkor is tudja hogyan megy az élet vagy mivel jár az. De ha ezt elfelejti, mint ahogy vol tak és vannak, akik elfelej­tették az életet, megszűnnek a dolgozók tiszteletében lenni. — A vezetők meg a párt? Ar­ra most nem lehet panasz, a mi embereink azok. nekünk tesz­nek mindent- Dolgozni kell, de nem kell idegeskedni... , A gépéhez tekinget, mely egy­kedvűen pöfög, ütemesen szórja szét hangját a határba. Menni szeretne a traktoros, türelmet­lenül fészkel (kük: — Azt hiszem eleget beszéld gettünk — pislog elnézést ké­rőén —, a gép megy és fogyaszt most is... Mikor kezet fogunk, még visszaszól: — Jó nekünk, csak maradjon így ahogy van... Azt hiszem, rajta és rajtunk áll, hogy megőrizzük a tó jón­kat, s tegyünk hozzá. Xmtfa Tibor san hagyott kukoricaszártö. — De kár, hogy ilyen magasra hagyta. — Miért? Ha kisebbre vágjuk, akkor tavasszal senki sem vállal­ja az összeszedését. Az agronómus magyarázata, hogy a magason hagyott kukori­catövekben búvóhelyet talál a ku­koricamoly és jövőre nem 70 szá­zalékos lesz a fertőzöttség. mint az idén, hanem még annál is több. A gazda tiltakozott, érezve a ku- korjtgnoly edszaporodásáért a Jé­üt A Béke Tsz-ben, a Népköztársa­sághoz hasonlóan, jól haladnak az őszi munkákkal. Szedik a cukor­répát, vetik a búzát. Szóntanivaló- juk is csak egy pár hold akad. A tagság, különösen a fiatalabbak a 6 hold almáskert érett gyümölcsét szedik. Óvatosan végzik ezt a munkát, vigyáznak minden almá­ra, mert a földművesszövetkezet­tel két vagonos szállítási szerző­dést írtak alá, abban pedig a gon­dos munkát kikötötték. Lehoczki György, a szövetkezet tagja neheztelt a gépállomásra, mert egy jól üzemelő traktort be­rendeltek javításra. Találóan je­gyezte meg: — Az ember nem egyforma, a gép sem. Van olyan ember, aki 100 évig is él, vagyis kétszeresen túléli az átlagos életkort. A gépet ha eljön a tervszerinti javítás, még akkor is szétszedik, ha jó. Felesleges, kiadásokba bocsátkoz­nak ahelyett, hogy a jól üzemelő traktorokat ilyen nagy munka idején jobban kihasználnák. Kár, hogy Lehoczki szavad nem jutottak el a gépállomásra, de azóta már biztosan megjavították a traktort. A határszemléről hazatérve, ösz- szesí tettük a látottakat és megál­lapítottuk: Az őszi betakarítási, szántási és vetési munkálatokkal a termelő­szövetkezetekben igen jól előreha­ladtak. Az egyénieknél kisebb le­maradás tapasztalható. De, amint kedvezőire fordul az idő, a lema­radást behozzák. Igaz, ez már kockázatos, mert az a biztos ve­tés, ami október közepére befeje­zést nyert. Ilyet pedig egy-két e- gyéni gazda kivételével csak a tsz-ekben lehet látni. Dupsi Károly Beszédes adatok Békés megye fejlődéséről Összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága V. A nép széles rétegei számára a .els/abadulás tette lehetővé tudá­suk, kultúrájuk fejlesztését. Meg­nyílt a lehetőség az addig elnyo­mott — és az ország lakosságának zömét kitevő — paraszt- és mun­kásszülők gyermekei számára, •rogy tanuljanak, középiskolákba, főiskolákba, egyetemekre, tiszt- tépző akadémiákra járjanak. A tanulás lehetőségét államunk óriási erőfeszítések árán biztosít- á. Békés megyében csupán 1958. évben iskolák építésére 6 millió 745 ezer forintot, iskolák és e- >yéb neveltetési intézmények fel­újítási céljaira pedig 5 millió 280 ezer forintot fordítottak. Legféltettebb kincsünk, a gyer­mek fejlődésére nagy hatással Óvodai intézmények száma Óvodás gyermekek száma Étkezésben részesülő gyerme­kek száma Óv ónők száma Egy szakképzett óvónőre jutó gyermekek száma van az óvodai nevelés. Államunk mindent megtesz, hogy megíeleiő* egészséges, jól felszerelt óvodák, álljanak gyermekeink rendelkezé­sére. A dolgozó szülők gyermekei gondos óvónői lei ügyelet mellett óvodai és napközi otthonos intéz­ményekben, nevelkednek és része­sülnek ellátásban. A felszabadulás előtt csak a vá­rosokban és nagyobb községekben voltak óvodák. Békés megyében 1951-ben már 107 óvodában 7596 volt az óvodások száma. Az első ötéves terv alatt 37 új óvoda nyílt és az óvónők száma több mint kétszeresére emelkedett Az évenkénti fejlődés az aláb­biakban szemlélhető: 1953 1955 1956 126 148 151 8525 18 614 16 4S8 2115 3196 4889 165 248 343 52 37 25 létesítésére, fejlesztésére és fel­szereléseik pofására kormányza­tunk a megyében több mint fél­millió forintot, viszont csupán ' 958. évben 875 ezer forintot for­th tett. A múlttal ellentétben, az itt élő nemzetiségiek gyermekei számára nemzetiségi nyelvű óvo­dák fenntartásáról is gondoskodás történt. Megyénkben két román, egy délszláv anyanyelvű óvoda, továbbá 3 román, két német és 9 szlovák nemzetiségű nyelvet is oktató óvoda van. A szülő nélküli, elhagyott, vagy1 fogyatékos gyermekek ingyenes neveltetéséiül a gyermek Védő ots-i honok, gyermekotthonok ' és gyógypedagógiai intézmények út­ján gondoskodnak. A megyében működő gyermekvédő otthonok­ban 245 a gyógypedagógiai intéz­ményekben 515 gyermek nevelte­téséről gondoskodnak. Államunk 1958. évben ezen szociális intéz­mények fejlesztésére, felszerelé­seik pótlására 335 ezer forintot fordított. Az alsófokú oktatási rendszert a felszabadulás után átszervezték. A régi, különböző színvonalú, el­térő végzettséget nyújtó és to­A kesztyűk birodalmában Közel hat éve, hogy dolgozik a Gyo­mai Kesztyűkötő Há­ziipari Szövetkezet. Hat év alatt sok e- zer és ezer pár kesz­tyűt kötöttek meg a fürge női kezek. A gyomai központi iro­dában, a szövetkezet elnökével, Benjámin Istvánnal beszélget­tünk: — Hány dolgozója van a szövetkezet­nek? — Ezerötszáz—két­ezer. Ez mind bedol­gozó. összesen 22 részlegünk van az or­szág különböző ré­szein. Ezek közül Bé­késcsabán, Mezőtú­ron, Sztálinvárosban stb. — Hány pár kesz­tyűt kötnek ebben az évben? — Több mint két­százezret. Ebből szál- ttttmk belföldi fo­gyasztásra is, igen ol­csó gyermek- és női kesztyűket. Az egy­ujjas gyermekkesz­tyűk 23.60 forintba kerülnek, az ötujjas női kesztyűk pedig 55.60 forintba. Ezek 100 százalékos tiszta gyapjúból készülnek. — Külföldre is szál­lítanak? — A Szovjetunió­ból most érkezett 50 ezer párra rendelés. Ezenkívül mi kötjük az úgynevezett nor­vég kesztyűket is, a- zokból most küldtünk mintát. Angliába is szállítunk több ezer párat. Közben megtekint­jük a MEO-irodát, a- hol 6—8 asszony és leány dolgozik. Itt vá­logatják és vasalják a kesztyűket, majd osz­tályozzák. Mintegy 200—210 féle mintájú kesztyű van itt. O- tyan ez a kis terem, 1954 óta négy év alatt óvodák vábbtanulást az esetek nagy ré­.................................szében nem biztosító intézmém ela h elyett 8 évfolyamos ál .alános is­kolai hálózatot hoztak létre. A felszabadulás előtt az uradal­makban, tanyaviláfeban és a tá­volabbi községekben (Kétegybáza, Méhkerék, sarkadi járás egyes községei) hatalmas méreteket öl­tött az analfabétizmus. Sok száz gyermek csupán két-három, jó e- setbem 4 elemit végzett. Jelenlegi oktatási rendszerünk kötelezővé tette a nyolc általános iskola el­végzését. Államunk ezen felül a a iskoláikat be nem fejező, idősebb dolgozók számára, ingyenesen te- '■^■^ÉaSetSvé alapismereti és esti tanfolyamokon tanulmányaik folytatását és befejezését. 1954—56. években Kásdomtoegy- hózán, Eesegfalván, Zsadányban, Kaszaperen, Kertészszigeten, Ke- reW-majorban, Muromyban és Orosházán létesített kormányza­tunk íöbbtantermes iskolákat, kö­zel 2 millió forintos beruházással; 1957-toen pedig újabb öt, össze-' sen 14 tantermes iskolát létesí­tettek több miint 2 millió forintos beruházás felhasználásával. Most van befejezés előtt a zsadányi is­kola két tanteremmel és előcsar­nokkal való bővítése és Békés-* Sámsonban 4 tantermes iskola és nevelőlakás építése. Az általános iskolák, tanerők ét) íz iskolába járó tanulók száma ■évTŐl-évre növekedett. Az elmúlt öt év alatt Békés megyében 13 új iskola létesült, mely lehetővé tet­te a tanulók jobb elhelyezését. Míg az 1952—53. tanévben 1372 osztályteremben 1598 tanulócso­port tanult, az 1957—58. tanévben a tanulócsoportok száma 1934-re növekedett. Jelentősen javult az elmúlt években a tanerő ellátott­ság is. Az 1957—58. tanévben a megye általános iskoláiban 2490 tanerő volt, az öt év előtti 1854 “övei szemben. A tanerő ellátott­ság javulása következtében a la p­jaiban megváltozott a tanú1 ókkal való foglalkozás is. Amíg az 1952 —53. tanévben egy tanerőre 43 tanuló jutott, az 1957—58. tanév­ben egy tanerő átlagosan 25 ta­nulóval foglalkozott. A tankötelesek iskoláztatási a- ránya is fokozatosan távul. A tan­evet vesztett tanulók számának 'olyamatos csökkenése következ­tében az általános iskolát végzet­tek száma évről-évre -nő.- Míg az 1954—55. tanévben 5272 term'd az 1957—58. tanévben már 5»66 ta­nuló végezte el a megyében az általános iskola nyolcadik osztá­lyát. ^Folytatása következik.) mint egy mesebeli bi­rodalom. A tarka­mintás szarvas, ba­ba, és hattyúfejjel dí­szített kesztyűk « népművészet igazi re­mekei. Sok száz nő kezemunkája fekszik itt, kik nemcsak a fo­nalat, az örömüket, a szerelmüket is bele­kötötték. Az innen ki­került kesztyűket a raktárba szállítják, ahol előkészítik a külföldi szállításra. Ebben az évben ed­dig több mint 130 e- zer pár kesztyűre ér­kezett megrendelés külföldről. Benjámin elvtárs szerirbf igen keresett cikk, és szí­vesen rendelik meg a külföldi országok. A gyomai szövetkezet a közelmúltban kapott egy üdülőt, ahol tíz­naponként 15 dolgo­zót üdültetnek. (Jantyik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom