Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-22 / 249. szám

1938 október *9., Merd* BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Sikeres kísérletek új öntözéses módszerrel Szarvason Puskás Antal íőagronómus találmánya forradalma siti a az eddigi eljárásokat Hogyan működik a Puskás-féle ,.Flóra" öntözőgép? Többtermelés és öntözés egy­más függvényei. Különösen ná­lunk az Alföldön kerül előtérbe a mesterséges öntözés gondolata, hiszen az ország esőben legszegé­nyebb vidéke vagyunk, ugyanak­kor sikeres nagyüzemi gazdálko­dás el sem képzelhető öntözés nélkül. Valahogy így kezdődött a be­szélgetésünk Puskás Antallal, a szarvasi ÖRKI főagronómusával, amikor érdeklődtünk új találmá­nya felől. Puskás Antal 20 éve dolgozik a mezőgazdaságban, munkáját a- zonban 10 éve csupán az öntözés foglalja el. — Mi indította arra, hogy jó­formán az egész életét ennek szentelje? — Olyan esetekben, amikor nagy vízmennyiséget igénylő nö­vények öntözéséről van szó és egy alkalommal 50—60 mm-nél nagyobb vízmennyiség adagolása a feladat, a hazai gyakorlatban tiszántúli talajainkon a különbö­ző felületi öntöző módszerek, mint a barázdás öntözés és a sá­vos csörgede7tető öntözés volt használatban. Oly növényeknél, kis vízmennyiség adagolásá- van szükség, sikerrel alkal­mazták az esőszerű öntöző-mód­szert. Hazai viszonylatban az e- lőbb emlitett öntözési módszerek nagyüzemi alkalmazásának sok nehézsége van. Minden öntözési módszer a ma­ga nemében jó, eredményes. Fél­reértés elkerülése végett hang­súlyozni kell, hogy nem rossz e- gyik sem, csak az a hibájuk, hogy költségesek,'ék nem állandó jelle­gűek. Gondoljunk csak egy csa­tornarendszer megépítésének hor­ribilis költségeire, vagy a csator­nahálózat fenntartásának költsé­geire. nem is beszélve arról, hogy valmilyen oknál fogva száraz gaz­dálkodásra kell áttérni, ott ma­radnak a csatornák kihasználat- > ml. Ezeket látva felvetődött bennem az a gondolat — mondja Puskás elvtárs —, hogy kevesebb mun­kaerővel és minél nagyobb ' gépi kihasználással kellene öntözni úgy, hogy az öntözéses területen bármikor át lehessen állni — szá­razgazdálkodásra is. Ebből az el­gondolásból fakadt a permetező- öntőzőgép megtervezése. 1954-ben két társammal az újítást be is ad­tuk. A MÁVAG öt darabot gyár­tott belőle és az ország különbö­ző részein nagy közmegelégedés­sel, sikeresen használják. Az ön­töző-permetezőgépnek „Flóra" nevet adtuk. — Hogyan működik? — érdek­lődtünk tovább. A „Flóra” tulajdonképpen egy lánctalpas traktorra szerelt ma­gasnyomású szivattyúból és szó­rófejből áll. A traktor az ideigle­nes csatornára állva közvetlenül öntözi meg a környező területet, így semmiféle csőhálózat alkal­mazására nincs szükség. Az ÖRKI bikazugi gazdaságában egy DT- 410 traktorra szeréit „Flóra” szi­vattyú közvetlen meghajtással P-5-ös szórófejbe nyomja az öntö­zővizet s így teljesítménye 2400 szivattyú fordulószámmal 46 liter másodpercenként, a szórótávolság pedig 55—60 méter. A berendezés­sel egy óra alatt kb. 2 katasztrális hold területet lehet megöntözni 11 mm esővel, ha a szórófej teljes körben forog. ÖRKI gazdaságában üzemelte­tett öntözőberendezés a követke­zőképpen működik; Az öntözendő táblán a DT-413 traktor egymás­tól 100—110 méter távolságra meghúzza az ideiglenes csatorná­kat (a csatomanyitó eke ma már sorozatgyártásban készül és be­szerezhető), ezután a traktor két lánctalpával a csatorna töltéseire áll, 50—55 méter távolságra attól az állandó csatornától, amelyből a traktor által húzott ideiglenes csatornát vízzel kívánjuk ellátni. Az ideiglenes csatornát egy hor­dozható tiltóval a traktor mögött lezárjuk, hogy a víz ne folyjon a traktor alá, és ne áztassa el a csatorna töltéseit. A hordozható tiltó mögé behelyezik a szivattyú szívócsövét, melynek végén láb­szelep és szívókosár van. Szükség esetén a szivókosár helyén az ide­iglenes csatorna medrét kissé ki lehet mélyíteni. Ezután az állan­dó csatornából beeresztik a vizet az ideiglenes csatornába és a víz- mennyiséget úgy szabályozzuk, hogy egyezzen meg az öntöző be­rendezés vízs' állító képességével. A szívócsövet kb. öt liter vízzel megtöltve, az esőztetést meg lehet kezdeni. A gyakorlatban nem al­kalmaztatjuk a szórófejnek tel­jes körben való üzemeltetését, ha­nem csak 180 fokos szektorban, hátrafelé úgy öntözünk, hogy a traktor előtt levő csatorna sza­kaszt víz ne érje és az egy állás­ból történt beöntözés után a trak­tor 50—55 méterrel előbbre tud­jon állni a még száraz csatorna- szakaszon. Az átállás után a fenti eljárás is megismétlődik. — Mi az előnye a „Flórának" más esőztető berendezésekkel szemben ? T. Az erőgép jól kihasznál­ható. mert amikor nincs öntözés, egyéb talaj-munkát végezhet. Két műszakban történő üzemeltetésé­nél nappal te1 ármunkát végezhet és éjjel öntözhet, mert ilyenkor nincs vagy csak gyenge szél van, ami az öntözést nem zavarja. 22. Az erőgép maga végzi el az ideiglenes csatornák nyitását ott, ahol éppen alkalmazásra ke­rül s erre a feladatra nem kell más erőgépet igénybevenni. 3. Területkiesés csak a 100 —110 méterenként húzott, mint­egy 2—2 és fél méter széles ide­iglenes csatornák miatt van, mert a traktor az ideiglenes csatorna töltésem járva, más területet nem tapos össze. 4-. A ritka ideiglenes csator­nahálózat a növényápolást és be­takarítást nem zavarja. Az öntö­zési idény után az ideiglenes csa­tornákat megszüntetve, a talajmű­velés és vetés az egész táblán egységesen hajtható végre. Kisebb mértékű terepegyenetlenségek a berendezés üzemeltetését nem za­varják, mert elegendő, ha a csa­tornáiban lévő üzem vízszint a te­rep alatt van. 5. Az öntözött területen a alaj és növény taposása nem okoz károkat, mert csőhálózat szállítá­sára és átrakására nincs szükség. 6» Az üzemeltetéshez csak két ember szükséges, egyik a gép­kezelő, a másik, aki az ideiglenes csatorna vizét szabályozza a fo­gyasztásnak megfelelően, és az átállásnál segít a gépkezelőnek. 7» Az üzem nem drága, mert az erőgép fogyasztása óránként 3 -4 kilogramm gázolaj, kenő­anyag. A jelenlegi berendezés az eddigi gyakorlat szerint nagyüzemi ön­tözésre jól bevált, nem helyhez -ütött és mindig ott alkalmazha­tó egy öntözésre berendezett nagy területen belül, ahol éppen szük­ség van rá. A berendezés műszaki ökéletesftését ezután oldjuk meg. ami az erőgépben Tejlő lehetősé­gek mellett a távolság növelését is lehetővé tenné. — Miért csak ötöt gyártottak ebből a remekül bevált öntöző- gépiből? — érdeklődtünk még. — Sajnos, országos viszonylat­ban még nincs elterjedve, mert az illetékesek nem foglalkoztak ele­get vele. Hát ez bizony baj. Több támo­gatást és megértést kérünk mi is, jöjjenek ki és nézzék meg, győződ­jenek meg a „Flóra” működésé­ről, gyártsák minél nagyobb számban. Sáfár Sándor Egy kis emlékeztető Egyik üzemi munkás ismerő­söm a napokban arról beszélt, hogy milyen keservesen nevelte őket az annyiszor munkanélküli apja. Sokszor napokig nem láttak kenyeret az asztalon. Ha egy-két pengő össze is jö;t, a hat gyerek­szájnak mit sem jelentett az érte vásárolt néhány kiló liszt és ke­nyér. így aztán a hat gyerekből jutott kettő-három az urak által rendszeresített, keserű emlékű népkonyhákra is. Az a harminc év körüli fiatal­ember, aki igy élt a múltban és ezeket elmondta a napokban — nőst sokszor elégedetlen. Elégé­üMmetek Hol torthotó háziállat Békéscsaba területén? — kérdezik sokam, szerkesztőségünktől. Erre, a lakosság nagy részét érdeklő kér­désre válaszként idézünk Békés­csaba Város Tanácsa 2/1957. szá­mú és már 1957. március 31. óta érvényben levő rendeletének ide­vonatkozó részéből: Békéscsaba városának a Sztálin út mindkét ol­dalán, a Luther-u. mindkét olda­lén a Jókai utcáig, a Kinizsi u., Munkácsy u., Bartók Béla út, a Beloiannisz utcáig, a Felsőkörös- sor, DerkovUs sor, Kiss Ernő ut­ca által határolt belső övezetben, számosállatot (ló, tehén, szamár, öszvér, bivaly, juh, sertés, kecske) tartani tilos. Tilos az említett ál­latok tartása: kórház, iskola, kol­légium, orvosi rendelőintézet, óvo­da, napközi otthon, bölcsőde, lakta­nya, mozi, színház udvarán, üze­mi konyha, park, játszótér környé­kén, áltáiáff&A 'Köiiiieti éé 3áírii- dalmi rendeltetésű, valamint na­gyobb számú személy befogadásá­ra szolgáló épület, terület közeié­ben. Gyuláról és a megye más részéből érkeztek levelek. Íróik közük, hogy olvastak özvegy Gaaső Má­tyásáé levél takarmányt hasznosí­tó és évi háromszori krumpliter­mést biztosító módszeréről, s az újításnak nagyon örülnek. Mivel a cikkek nevezettnek a címe nél­kül jelentek meg, kérik azt a szer­kesztőségtől, bogy a 74 éves, lelkes mezőgazdasági módszerátadónak megköszönhessék jó tapasztalatait és alkalomadtán további tanácsát is kérhessék, özvegy Gazsó Má­tyásáé címe tehát: Békéscsaba, Dózsa György ét 9. szám. zetelésben, hogy nem vette észre az előadó huncut mosolyát és nem hallotta a hallgatóság hfengo® de­rültségét. Ákócfamogot hol vesznek át és mennyit fizet­nek érte, eziránt tudakozódik Ke­pe nyes János, szarvasi olvasónk. Ilyen értelemben érdeklődtünk a földművesszövetkezetnél, a Mag- termeltetőnél, a Terményforgalmi Váltakénál, Kertimagtermeltető- nél, Gyógyszer Vállalatnál, isko­láknál, úttörőknél, sőt még a MÉH-nél is, azonban átvételével nem fagialkoznak. Azt tanácsol­juk, forduljon a Herbaria Válla­lathoz, amely gyógynövények gyűj­tésével és exportálóéval foglalko­zik. Cimet t Bv«tagéit, - V., Arany Jánoe-utca 29. detlen és türelmetlen azért, hogy 1700 forint fizetéséből és felesé­gének a 950 forintjából — amit" az üzemben keresnek — még nem jutott motorkerékpárra. Arról persze már nem beszél, hogy négy év óta, amióta megnősült, 9 ezer forintos hálószobabútort, négy és félezer forintos konyhabútort vet­tek. S közben két gyermekük is született Az elsőnek — és ezt ő mondta el —■ mély gyermekko­csit vettek. De ezeken túl jutott szépen ruhára is. Ezt persze már természetesnek tart ja — az egy­kori tnségkomyhás, rongyos pro­letárgyerek. Sokan megfeledkeztek a múlt­ról, arról, hogy milyen mélyről indultunk el 1945-ben. Természe­tesnek tartják, hogy még nyáron is alig lehet mezítlábas gyereket látni, hogy vannak már üzemi or­vosok a gyárakban, hogy van ü- zemi konyha étkezdével, hogy kedvezményesen lehet nyaralni a Báláimnál, hogy 930-nál több la­kója van megyénkben a területi, üzemi és idénybölcsődéknek, hogy Gyulán csecsemőotthon van, hogy tavaly a napközi óvodákban több mint 3350 óvodás s az általános is­kolákban 2400-nál több tan uló ét­kezett és tanult, s talált második otthonra minden nap a késő esti órákig, amíg szüleik az üzemek­ben, a gyárakban dolgoztak. Hegy hogyan öltözködnek ma a fiatalok? Ügy, mint még egyetlen társadalmi rendszerben sem. És nindezt, de legalább néhány fon­tosabbat nem ártana emlékezetbe vésni, esetleg a régi múlttal öez- széhaíonlitami s elgondolkodni az élét menetén, a fejlődésnek e gyóVS ütemén. Megérné ez az időt; B. I. Orosházára üzenjük F. B.-nének, hogy & Gö­döllői Agráregyetem Tanársegédé­nek orosházi előadását méltató le­vele utolsó bekezdésének komoly­ságát illetően erősen kételkedünk. Ugyanis szószerint ezt írja: „A Gödöllőd Agrártudományi Egye­temen 700 mezőgazdasági felső­képesítésű szakember tanul és kb. 150 oktatója van.” Ezt eddig he­lyénvalónak tartjuk. Kételkedé­sünk következő sorainak az olva­sásakor jelentkezik: „A mezőgaz­dasági tanulmányokon kívül a tu­dományos kutatómunka arra is irányul, hogy az űrhajózás meg­kezdésével az egyébként termé­ketlen Holdat a kiváló Békés me­gyei talaj takaró via 1 teszik termő­vé. Távlati tervükben 8—10 éven belül jutnak él odáig." Levélírónk oly mélyen merülhetett el e jegy­Születés — házasság — halálozás Szarvasi anyakönyvi hírek Születések; Borgulya Pál és Toman Judit fia Pál, Gyurecska Mihály és Szél Zsuzsanna fia Já­nos. Házasságkötések: Solymári Já­nos és Kozsuch Judit, Brusznyicz- ki Mihály és Fulajtár Mária, Omszki Pál és Medvegy Zsu­zsanna, Czerjak Pál és Czeszna Mária, Molnár Mihály András és Uhljár Anna, Litauszki László és Juhász Terézia; Halálozások: G ily an Györgyné sz. Szeljak Zsuzsanna 61 éves, Pásztó Pál 44 éves, Opavszki Ist­ván 56 éves. Dévavámyai anyakönyvi hírek Születések: Moldván Mihály és Harbula Margit fia Mihály, Bon­dér Sándor és Márkus Emma leá­nya Irén Emilia, Fazekas János ás Papp Margit fia János, Szabó Imre és Ungi Mária fia Imre, Nagy János és Földi Mária íia Já­nos. Házasságkötések: Árvái Imre és Berta Erzsébet, Tóth Imre és Ko­vács Mária, Szűcs Bálint és Ke­resztúri Eszter, Bodnár János és Erdős Julianna, Hidli Gyula és Barabás Ilona, Laskai Lajos és Fehérvári Hedvig Erzsébet, Hi­mer Gyula és Nagy Amália, Diós lózsef és Czencz Terézia, Kéki István és Erdős Erzsébet Orosházi anyakönyvi hírek Születések: Sánta Ferenc és Szabó Terézia leánya írén, Tom­pa Pál József és Lénárt Esz. er leány* Edit Ágnes. Horváth Gusz­táv és Nagy Katalin Éva fia Gusz­táv, Ravasz Béla és Török Irén fia Zoltán Mihály, Bónus Pál és Kovács Julianna fia Pál, Bálint Lajos János és Berta Julianna Eszter leánya Judit Mária, Sol­tész Árpád és Pusztai Julianna Erzsébet leánya Éva, Zsedényi Pé­ter és Tóth Mária leánya Ibolya Magdolna, Szemsmyei Béla Bá­lint és Györgyi Erzsébet leánya Erzsébet Julianna, Zsifarita And­rás és Gerebencs Anna leánya An­na, Csikós János és Balogh Má­ria leánya Mária, Nagy Emil és Nagy Margit Éva leánya Edit, Puskás Mihály és Juhász Nagy Mária fia Mihály, Malkócs István és Farkas Ibolya Klára fia László. * Házasságkötések: Kristóf Gá­bor és Fekete Ida Margit, Varga László István és Varga Julianna, Mihalecz László István és Galea Anna, Varga Antal Béla és Szabó Margit, Joó Ferenc és Sárközi Éva, Budai István Illés és Aradi Rozália, Szemenyei József és Szmedó Judit, Bors József And- ás és Dimitrov Gizella, Horváth István Lajos és Sülé Ibolya Mar­git, Ugró Ferenc és Sülé Mária Katalin, dr. Máté Ferenc és Papp Klára Mária. Halálozások: özv. Lichtenstein Lajosné sz. Csepregi Katalin 82 éves, Farkas János 64 éves, özv. Dénes Sándomé sz. Gajda Mária 76 éves, özv. Véró Mihályné sz. Babar Mária 83 éves, Berta An~ talné sz. Kovács Rozália 68 éves, Hemző Károly 84 éves, Ka ki a Lajos Jákab 58 éves, Stern Her­mann 90 éves, Multyán György- né sz. Keresztes Zsuzsanna 62 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom