Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-22 / 249. szám

r«4* «vh**u**m BÉKÉS MEGYEI MSZi •kits, BEKÉ S Mi t&YEt BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. OK TÚBER 22., SZER DA Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM \r. élet szolgálatában Irta: Dr. Szentkereszty László Jól haladnak az őszi munkák a szeghalmi tsz-ekben A lassan hűvösre forduló időjárás sietteti az őszi munkák vés­zesét. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák a nap minden per­cét kihasználva szántanak, vetnek, s betakarítják a még határban lé­vő termést. A mezőgazdasági munkákkal Szeghalmon a termelő- szövetkezetek jóval előbbre vannak, mint az egyéniek. A Béke Ter­melőszövetkezetben a vetési munkákat csaknem 100 százalékosan befejezték. Október 20-ig 70 hold búzát és 25 hold őszi árpát vetet­ték el. A gabonákon kívül a takar mánysziikséglet biztosítása végett ez évben vetettek 35 hold lucernát is. A termelőszövetkezet pillan­gós területe ezzel 105 holdra emelkedett. Az ez évi tapasztalatok alapján a termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy még na­gyobb mennyiségben használnak mű- és szervestrágyát ebben, il­letve a következő évben. Csak ez év őszén mintegy 90 holdat szór­nak be szervestrágyával, főként a tavaszi vetések alá. A Béke Ter­melőszövetkezethez hasonlóan jól halad a munka a Kossuth Tsz- ben >s. Eddig több mint 150 hold búzát, 48 hold árpát, 16 hold rozst és 21 hold takarmánykeveréket vetettek el. A Rákóczi Ter­melőszövetkezetben szintén .jól sz -nézték meg a munkát s vetés­tervüket időben teljesítik. Mindhárom termelőszövetkezetben Igen jól sikerült a lucerna magfogás. Különösen a Rákóczi Termelőszö- vefckezstben volt jó, ahol 40 hold lucerna területről 48 mázsa ma­got takarítottak be. A Béke Terin 'löszövetkezetbe az ez évi ered­mények láttán eddig 3 új tag kérte felvételét, de a zárszámadásig még lesznek újabb bepélők is, mindhárom termelőszövetkezetbe. Trautman Rezső építésügyi miniszter nyila tkom ta a lakásépítő szövetkezeti mozgalomról At, idősebb korosztály képzeleté­ben a Vöröskereszt neve, kis jel­vénye összekapcsolódott az öldök­lő háborúkkal, pusztítással, s az «lernt csapásokkal, veszedelmek­kel: árvizekkel, földrengésekkel. Biz érthető, mert régebben a Vö­röskereszt akkor szerepelt, amikor valamilyen baj, megpróbáltatás közepette éltünk. Ott láttuk jel­vényét a háborúba induló katona­oszlopok utolsó tagjainak karján, akik a herdágyak léceit cipelték vállukon, a sebesültszállító kocsik oldalán, a kórházak épületein. Más esetben a nyomorenyhítő ak­ciók alkalmával, amikor tűz, ár­víz vágj' földrengés sújtotta em­bereken kellett hirtelen könyör- •»domanrokkal segíteni. A Vöröskereszt régen, s a kapi­talista világban maisa bajok pil­lanatnyi elhárításával foglalkozik. Szocialista társadalmunk, mint minden mást, a Vöröskereszt lé­nyegét, belső tartalmát is megvál­toztatta, átalakította. Ez a nem­zetközi testület a népi demakrafi- feiut országokban szocialista ízt kapott. Ma már a széles tömegek­re támaszkodik és le (felsősorban mindennapi békés életünket, jö­vőnket szolgálja. Fő feladata ná­lunk az egészségre nevelésben, az emberek mindennapi életének e- gészsógesebbé tételében van. Ná- •tiik a Vöröskereszt legelsősorban at. életet szolgálja! Sokan kérdezhetik: miért van szükség még a Vöröskeresztre is, amikor egy nagy egészségügyi ap­parátussal rendelkezik hazánk? Azért, mert népi egészségügyet a- karunk. Ezt pedig a dolgozó tö­megek aktív hozzájárulása, tény­leges, tevőleges ilyen irányú mun­kája nélkül nem tudjuk megvaló­sítani. Mi az egészségügyet közfel­adattá akarjuk tenni, mindenki feladatává. A Vöröskeresztnek minden jóérzésé, hazáját és annak népét őszintén szerető emberre, éppen programjánál fogva is, szüksége van, nemcsak egyesekre, hiszen feladata mozgósítani, ok­tatni, nevelni a tömegeket, fejlesz­teni népünkben az egészségügy kultúráját. Ezért ott kell lennie az iskolákban gyermekeink védelmé­nél, egészséges életre nevelésénél, a gyárakban, a bányákban, az tí­ze mekben a dolgozók egészsége megvédése érdekében. Ott kell lennie a gépállomásokon, az álla­mi gazdaságokban, a tsz-ekben és mindenütt, ahol embert védeni, tanítani, nevelni, esetleg első se­gélyt nyújtani kell. Az ember csak akkor lehet kiegyensúlyozott, nyugodt, elégedett, ha egészséges. Olyankor látjuk, érezzük, ha öre­gek vagyunk, hogy milyen nagy­szerű volt, amikkor egészségünk még nem szenvedett csorbát. A Vöröskereszt tagjainak kell az egészségügy lelkes sorkatonái­nak lenni. A tanfolyamokon szer­zett tudásuk segítségével éppen úgy védik a közegészségügyet, harcolnak a járványok ellen, igye­keznek megszüntetni az egészség- ügyi ártalmakat, mint a hivatalos egészségügy emberei és állandó, folyamatos őrzői a dolgozók kö­zött a legnagyobb emberi érték­nek — az egészségnek. Ott kell áilniök a közegészségügyi munka mellett a gj’ógyítás segítségére a véradók toborzásánál, az anya-és csecsemő védelem, a munkaegész­ségügy, az üzemegészségügy és szocialista munka területén is. Sok-sok becsületes emberre van szüksége a Vöröskeresztnek, mert miinél több a sorkatona, minél többen akarunk egyet, annál töb­bet tudunk javítani a nagyon szép haladást elért, de sok tekintetben a régi bűnök miatt is, egyes te­rületen elmaradt egészségügyi helyzetünkön. A megjavult Magyar Vöröske­reszt, mint demokratikus tömeg­szervezet, igazán a dolgozó nép széles rétegeire akar támaszkodni. Ez látható abból is, hogy az utol­só hetekben fdlyta'k le teljesen de­mokratikus alapokon az alapszer­vezetek, valamint a községi, a já­rási és városi szervezetek újjáala­kuló közgyűlései, ahol küldötteket jelöltek a megyei értekezletre. Kérgeskezű asszonyok, férfiak, dolgozó emberek: munkások, pa­rasztok, értelmiségiek tárgyalták meg a felmerülő kérdéseket. A megyei vezetőséget választó kül­döttek ma jöttek össze Békéscsa­bán tanácskozásra, hogy megvá­lasszák a ftiegyei vezetőségen kí­vül azokat is, akik az I. Országos Kongresszuson képviselik me­gyénk vöröskeresztes tagságát, a- kik majd kinyilvánítják ország- világ előtt: mi, Békés megyeiek e- gész munkánkkal, népünk terme­lő munkáját, a szocializmust épí­tő embereik egészségét, a békét szolgáljuk. Megyei agropropagandiáták első országos tanácskozása Kedden délelőtt a Földművelés- ügyi Minisztériumban megkezdő­dött a megyei tanácsok agropro- pagandistáinak első országos ta­nácskozása. A részvevők előtt Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes beszélt az ag- rcprapaganda helyseiéről, a leg­fontosabb feladatairól, majd be­mutatták a Nyitva a kis kapu cí­mű új magyar filmet.------------■ a ■------------­lié töiással egybeveti Yfflmi üfifieusés a békéscsabai Szabadság Moziban Kedden délelőtt Békéscsabán, a Szabadság Moziban kiállítással egybekötött jubileumi ünnepséget rendezett a Békés megyei Mozi­üzemi Vállalat. Kétszázötvenen hallgatták érdeklődéssel Orosz Sándor igazgató beszámolóját, aki részletesen ismertette az államo­sítás óta elért eredményeket. Ai ünnepségen megjelentek és fel­szólaltak a Filmművésze'i Fő- igazgatóság, a Filmművészeti Dolgozók Szakszervezete, az MSZMP megyei bizottsága, a me­gyei tanács és a Hazafias Nép­front képviselői is. A filmszakma államosításának tízéves évfordulóján a megyei ta­nács elismerő oklevéllel tüntette ki a megye legjobb három mozi­ját — a tótkomlóst t, vésztőit és a tanyavilág egyik vándormoziját. Ugyancsak elismerő oklevelet ka­pott „A kulturáltabb moziért" in­dított verseny hét győztes mozija is. Ezenkívül pénzjutalomban és különböző kitüntetésben részesült a Moziüzemi Vállalat ötvenegy dolgozója, akik különösen az esz­meileg és művészileg legtartalma­sabb filmek közönségszervezésé­ben segítetek sokat. A Balatonielvidéki Állami Er­dőgazdaság az Országos Erdészeti Főigazgatósággal karöltve a me­zőgazdasági termelés és üdültetési érdekek figyelembevételével elké­szítette a Balaton környékének távlati fásítási tervét. A terv szerint a különböző jelle­gű területek fásítását 197 5-ben fe­jezik be. Elsősorban a kaparóso­kat fásttják, így a Uté-ri, a hírály- szentis tváni kopárosokat, a bala­tonfüredi nagymezőt, a Tamáshe­gyet, a Tapolcai medencében a diszelharaszti kopár területet, Fa­csemetékkel ültetik be további « Tapolcai medencében a páratlanul szép látványt nyújtó „Tawúhegye- ket" is. Véglegesen megszüntetik Badacsonyban és Gulácsost a kS- bdnyászatot, s így mód nyílik ar­ra,, hogy elkészült fásítási terv sze­rint a kőbémtémm áttal d*e¥ te* Országszerte nagy örömmel fo­gadta a lakosság a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bi­zottságának határozatát a mun­kásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról. Különösen .nagy ér­deklődés nyilvánul meg a határo­zatnak ama része iránt, amely ar­ra vonatkozik, hogy a jövőben az állami lakásépítés és a magáné­pítkezés jelenlegi formájának fenntartása mellett, széleskörűen ki kell fejleszteni a dolgozók la­kásépítő szövetkezeteinek moz­galmát, amelyre múlt heti vá­lasztási beszédében Kádár János, az MSZM'P Központi Bizottságá­nak első titkára is utalt. Az MTI munkatársa megkér­dezte Treutman Rezső építésügyi minisztert, milyen elgondolások vannak a szövetkezeti lakásépítés elindítására, mi a mozgalom lé­nyege és hogyan szándékúinak megmozgatni a társadalmi erőket a pánt kezdeményezésének kifej­lesztésére. — Kisebb keresetű dolgozókról van itt szó, akiknek anyagi ereje nem engedi meg, hogy családi házépítésbe vágjanak bele, vagy öröklakást vásároljanak, hiszen ezeknek feltételei között szerepel, hogy bizonyos nagyobb összeggel rendelkezni kell, mielőtt az épít­kezés megkezdődnék. — Az állam többféle módon, ki­emelten támogatja majd a szö­vetkezeti lakásépítést. A támoga­beket a Keszthelyi Állami Erdő- gazdaság őshonos fafajokkal el­tüntesse. A Szentgyörgy-hegy, a Csobánc-hegy és a Haláp-hegy ko- párosait is fásítják. Az üdültetési érdekeknek meg­felelően a Balaton víztükrét az északsomogyi, a keszthelyi és a bahatonf elvidéki erdőgazdaságok „zöld keretbe" foglalják. A tó partvonalán, az északi oldalon 270 holdon, a délin pedig körülbelül S0 kilométeres hosszúságban, 1200 holdon ligetesen fásítanak. A me­zőgazdasági termelés fokozására főleg a szőlők és a gyümölcsösök közelében, a szél- és csapadékeró­zió fékezésére, valamint a gyümöl­csösök nemes érleléséhez szüksé­ges mikroklíma kialakítására, a két megyében összesen 4300 hol­don telepítenek erdősáv oá. tásnak igen lényeges része, hogy a szövetkezeti lakásokat többszin­tes, többlakásos házakban maga az állam építi meg és teljesen ké­szen bocsátja a szövetkezeti ta­gok rendelkezésére. A másik nagy segítség, hogy a lakásokat az ál­lam a fogyasztói árnál lényegesen olcsóbban adja, ami biztosítéka annak, hogy kisebb keresetűek is hozzá j uthat nak. — A szövetkezetekbe a lakásé­pítéshez szükséges bizonyos kez­dő összeggel lehet majd belépni Az összeg előteremtéséről előta- karékosság útján kell gondoskod­ni a belépőnek. A lakás árának a belépési összegen felüli részére az állam kölcsönt folyósít, mégpedig — és ez a harmadik nagy kedvez­mény — kedvező visszafizetési fel­tételek mellett. — A szövetkezeteket az üzemek és a munkahely vagy a lakóhely szerint illetékes tanácsok támoga­tásával maguk a dolgozók alakít­ják meg. A jelenlegi elképzelés szerint az első kisebb szövetkeze­tek már a jövő év elején megala­kulnak. Lakásigényük a háromé­ves tervben meghatározott keret bői nyer kielégítést. A követkéz*' két év tapasztalatai alapján az­tán az 1961-ben kezdődő ötéve* tervben nagyob arányban indul meg a szövetkezet szervezése. A hároméves tervben épülő szö­vetkezeti lakásokat a már meglévő tervek szerint építik fel, a követ­kező két évben azonban számos új, korszerű lakás: ípust alakíta­nak ki, hogyha majd az ötévé* tervben megindul a nagyarányú szövetkezeti építkezés.------------------*-----------------­A jövő évtől kezdve gyártjuk a „vasalásmentes“ pupliningeket Több országban ismert már az úgynevezett „no iron”, a vasalást nem igánylő férfi ing és blúz, a- melynek különleges puplin anya­gát ugyanúgy kell mosni, mint a nylont. Szálai nem/veszik maguk­ba a piszkot, hanem szinte taszít­ják. Fogasra akasztva kihúzód­nak, a gallér és a kézelő is kisi­mul. A Hazad Pamutszövő és a Pá­pai Textilgyár már kísérletezett ilyen pulin gyártásával és az in­geket kiadták próbahordásra. A vasalást nem igénylő puplint a jö­vő évtől rendszeresen szövik és az ebből készült ingeket 1959. köze­pétől már árusítják. Az ország egyik legkorszerűbb üzeme lesz a Békési Nyomda Békéscsabán egyik legkorszerűbb tizemmé alakítják át fo­kozatosan a Békési Nyomdát. A jövő évben egymillió nyolc- százezer forintos költséggel emeletes, alápincézett géptermet és fcltildolgozó üzemet építenek, egy helyen központosítják az eddig egymástól távolabb levő, szétszórt Üzemrészeket. Az új gépteremben harminc nyomógépet helyeznek el, amelyekből számos újat a Német Demokratikus Köztársaságból szereitek---------------------------------------------------------------------—------­E lkészült Balaton környékének fásítási távlati terve

Next

/
Oldalképek
Tartalom