Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. október 19., vasárnap Beszédes adatok Békés megye fejlődéséről összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága II. A felszabadulás előtt csak a főúri és jómódú gazdatársadalom lakott egészséges és jól felszerelt lakásokban. A szegényparasztság, a zsellér és az uradalmi cseléd­ség, valamint az ipari munkásak túlnyomó része szűk, egészségte­len tömeglakásokban élt. Az 1930-as évek táján a Horbhy-rend- szer a kisparasztság részére nyúj­tott különböző lakásépítési (Faksz) kölcsönökkel kísérelte meg a la­kásépítés fejlesztését. Mire azon­ban a lakás felépült, az adósággal és banki uzsora'kölcsönökkel túl­terhelt lakások jórészét a végre­hajtó elárverezte. A lakásépíté­sek üteme a múltban sosem tar­tott lépést a népesség szaporodá­sának arányával- Ennek termé­szetszerű oka az volt, hogy az or­szág, illetve a meäye népessé°é- nek többségét a nincstelen föld­munkás és ipari munkástömegek, Valamint a szegényparasztság al­kotta, akik a múltban házat, vagy lakást építeni nem tudtak maguk­nak. Ilyen előzmények után súlyos örökségként érte felszabaduláskor megyénket is a lakáshiány. Az ártámogatásával megindult lakásépítési kedv csak némileg tudta enyhíteni az elmúlt évtize­dek nyomasztó lakáshiányát. A Horthy-rendszer 25 év alatt fele annyi lakást sem épített, mint a- mennyit az utóbbi 5—6 év óta a megyében építettünk. Az állami gazdaságok, gépállomások, terme­lőszövetkezetek központjaiban, városokban és községekben új, egy és kétszobás, fürdőszobás, vízve­zetékes lakóházak, lakások szá­zai épülnek. Üj községek, tanya- központok, új város- és községré­szek épültek (Felsőnyomás, Te­lekgerendás, Mezőgyán, Bélme- gyer, Tarhos, Kamut, Kertész- sziget, Nagyszénás). A nagyméretű állami, közületi és üzemi (állami gazdasági, gépállomási) építkezé­sek mellett a jómódú szövetkezed és-egyéni óólgssá-'parsisiságurik-ás az alkalmazottak lakásépítési’ kedve is fokozódott. Az érdeklő­dés az utóbbi években oly nagy arányú, hogy megyénkben-, is i- dőnként — különösen a külföldről beszerzendő —épületfa, deszka és lécanyagokban hiány is mutatko­zott. Az állam hatalmas' összegű OTP kölcsönök útján támogatja és fo­kozza a do'sozók lakásépítési kedvét. Ai állami támogatás évről-évre nő: Kölcsönben Folyósított részesült kölcsön építtetők összege ÉV száma millió Ft 1954 34 0,9 1955 84 2,3 1956 119 3,1 1957 249 7,3 Fenti összegek mellétU az áh l^m jelentős OTP-hitelt ;.pyújt Jakáshelyreállí'tások és átalakítá­sok céljaira is. A magánerőből történt építke- aések növekedését az alábbi szám­adatok hűen rr>"*atják: Épült lak száma 1953 125 1954 208 1955 437 1956 340 1957 809 A magánépítkezéseken kívül óriási erőfeszítéseket tesz álla­munk az állami, közületi lakás- építkezések fokozására. Állami gazdaságokban, tsz-ekben, üze­mekben, községekben és városok­ban több millió forintos beruhá­zással új, modem lakások százai létesültek az elmúlt évek folya­mán. 1953—1957. években a me­gyében állami lakásépítkezésekre 47 millió forintot fordítottak. 1953. óta a megyében 3389 új lakás épült, abból 1091 lakás 1957. évben létesült. A dolgozók növek­vő igényeinek kielégítése érdeké­ben az 1957. évben épült lakások ^akmm-ifíie és egy­harmadrésze fürdőszobával is fel . van-, szépéivé.. a, lakás­építkezések üteme tovább növe­kedett, 1958. év első 9. hónapjá­ban épített lakások száma már meghaladja az 1957. év eredmé­nyeit is. Elég, ha csak a békés­csabai Bánszky utcai bérházak és a Vécsey utcai társas lakások építését figyeljük meg. Még be sem fejeződött egy-egy újabb la­kóház építése, már újabb ház­tömbök alapozása és építése kez­dődik. Mindez államunk áldozatkész­ségének, támogatásának eredmé­nye és a szocializmust építő orszá­gunk dicsősége a múlttal szemben. Az elért eredmények pedig dolgo­zó népünk további jólétét, élet­színvonala további emelkedését van hivatva biztosítani. (Folytatása következik.) Jelölőgyűlésen követelték a választók az atomfegyverkísérletek azonnali megszüntetését Pénteken, október 17-én a U. kerület 25. választókörzetében a Jól sikerült az értelmiségi ankét Békésen A Békés megyei Tudományos Ismeretterjesz'ő Társulat rendezé­sében Békés községben október 17-én este a járási művelődési otthonban nagyszabású értelmisé­gi ankétot rendeztek. Az ankét előadója Tóth Lajos, a megyei ta­nács művelődési osztályának veze. tője volt. Tóth elvtárs az MSZMP művelődési politikájának irány­vonaláról tartott vitaindító elő­adást. Az ankéton mintegy 120- an vettek részt s a vitában töb­ben felszólaltak. Az értekezleten részt vett és felszólalt Csatári elviére, az MSZMP Békési járási bizottságának első titkára Is. Hazafias Népfront jólsikerült je- lölőgy ülést tartott. A jelölőgyű­lésen megjelent mintegy 100 vá­lasztópolgár nagy lelkesedéssel egyhangúlag jelölte városi tanács­tagnak Such János elvtársat, az MSZMP békéscsabai bizottságá­lak titkárát. A lelkes hangulatú jelölőgyűlésen értékes hozzászó- ás és javaslat hangzott el, Az e- gyik hozzászóló javaslatára a gyű­lés részvevői egyhangúlag tiltako­zásukat fejezték ki az Egyesült államok háborús politikája ellen és táviratban emelték fel tiltako­zó szavukat mindenféle háborús készülődés ellen. Követelték a táviratban a részvevők, hogy a nagyhatalmak sürgősen üljenek össze és határozattlag mondják ki vz aíomfegyverkisérletek azonnali beszüntetését. Washington tovább taktikázik Az elmúlt hét kavargó eseményeinek sodrában a nemzetközi politikai élet számos fontos kérdé­se felmerült: az ENSZ Politikai Bizottságában folyó leszerelési vitától, a kimoji újabb kéthetes tűzszünet után bekövetkezett helyzettől Burgi- bának kétségtelenül sugalmazott, az arab egység ellen irányuló robbantási kísérletén át egészen De Gaullenak, a közüdv-bizottságok katonai tag­jaival kapcsolatban kiadott utasításáig. Az érdeklődés középpontjában álló nemzetközi kérdések közül elsősorban az ENSZ-ben folyó le­szerelési vitát kísérte a megegyezést, a nukleáris kísérletek haladéktalan megszüntetését áhító embertömegek szorongó érdeklődése. Handabanda és huzavona jellemezte Kikben a napoírflSn is . a SJugatí ha- íá írnak viselkedését a leszerelési vitában. Az a- merikai javaslatot köntörfalazás és — mint Zo­rin szovjet ENSZ-küldött megállapította — az jellemezte, hogy a lényeg hiányzott belőle, az a- tom. és hidrogénfegyver-kísérleteket végző ha­talmak által és a kísérletek haladéktalan abba­hagyására vonatkozó indítvány. A javaslat ki­agyalóinak óvatos fogalmazásából kiderült, hogy nem egyszersmindenkorra, hanem csak „bizo­nyos meghatározott időre" kívánják beszüntetni a kísérleteket. A világ népei azonban végleg meg kívánnak szabadulni az atomhalál rémétől. De az is kitetszik a kibúvókat, hátsó ajtókat hagyó javaslatszövegezésből, hogy készítői kategorikus intézkedést sem kívánnak, ellenzik a nukleáris fegyverkezés haladéktalan és feltétel nélküli be­szüntetését. Az egész vitát politikai síkról a le­szerelés kérdésének technikai kezelése felé kí­vánja terelni, ezt égető, a népek milliói által ag­gódó érdeklődéssel kísért kérdést a hosszúlejára­tú, halogató tárgyalásokra annyira alkalmas mű­szaki irányba próbálják átjátszani. Egyre világo­sabban látszik, Washington minden kibúvót meg­ragad, hogy ne Összefüggésében tárgyalják ezt a problérhát: Visszaréít'é'n 'múltától és á hatásos tárgyalás megakadályozására összes ócska, elkop­tatok érVeit előszedi a lomtárból. Ismét beleka­paszkodik régi taktikai módszerébe, megkísérli elérni, hogy az egész kérdéskomplexumról együtt tárgyaljanak és döntsenek, s ebbe a probléma­tömegbe fullasszák a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének gyors, határozott megegyezést kívánó kérdését. Míg azonban ezen a vonalon a technikai megbeszélésekhez ragaszkodnak az a- merikai diplomaták, addig az általános leszerelés kérdésében homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalnak el. Itt a legbonyolultabb kérdés megol­dásához, mint például a német egyesítés kérdé­séhez kötik a megegyezést. A nyílt és határozott szovjet javaslattal szemben — mely radikális határozatot akar minden atom- és hidrogénfegyver-kísérlet azonnali megszünte­tésére — az amerikai küldött azzal kívánja az ok­tóber 31-én kezdődő genfi tárgyalásokon az időt fecsérelni, hogy vitassák meg, miként lehet el­lenőrizni a nukleáris tilalom betartását. Az ENSZ pedig szólítsa fel a genfi értekezlet részvevőit: tegyenek meg minden erőfeszítést a mielőbbi megállapodásért. Csupa odázó, halogató szándé­kú indítvány, melynél még látszata is hiányzik az őszinte vágynak, hogy végre komoly lépést te­gyenek ennek az évek óta vajúdó kérdésnek meg­oldása felé. Ezzel szemben a szovjet kormány azt kívánja, hogy Genfben politikai hatáskörrel fel­ruházott diplomaták, lehetőleg külügyminiszte­rek tárgyaljanak, akiknek felhatalmazásuk van a megegyezésre. A szovjet diplomáciának a helyzet valamennyi árnyalatát figyelembe vevő, sokrétű és átfogó mielőbbi megegyezésre törekvő kezdeményezése ’ 1«..gy hutáit váltott ki .nemcsak a SzocjaJjgjg.és el nem kötelezett országok küldöttei körében, ha­nem az atomfegyverrel nem rendelkező tőkés or­szágok egy részénél is, akik egyre hevesebb nyo­mást gyakorolnak az „atomklub" lovagjaira. A nyugati hatalmak diplomatái körében „is egyre több azoknak száma, akiknek nem tetszik Dul- lesék haláltánca a szakadék szélén, s nem óhajt­ják oda követni az őrült fegyverkezési hajsza megszállottjait. Ezért egyre nagyobb figyelem és együttérzés kíséri Indiának tizenegy más ázsiai és afrikai ország támogatásával benyújtott javas­latát is, mely a nukleáris kísérletek azonnali be­szüntetését követeli. Ez a javaslat, mint a svéd külügyminiszter fel­szólalása az ENSZ-ben, kísérlet az ebben a kér­désben. beterjesztett indítványok összeegyezteté­sére, A kulisszák mögött folyó tárgyalásokat E2 jellemzi, hogy egyre fokozódik a nemzetközi nyo­más a nyugati hatalmakra: csökkentsék esztelen fegyverkezési hajszájukat, egyezzenek meg az a- , tomfegyverkísérletek megszüntetésébe!^, -t(KÍ ( w Majd holnap.,, Nem kétséges, hogy a világ közvéleményének, a szövetségesei táborából is egyre ingerültebben feltörő sürgetésnek eredményeként előbb-utóbb módosítania kell Dulleséknek jelenlegi köntörfa- lazó viselkedésüket és kénytelnek lesznek min­den huzavona dacára is „a tárgyra térni", még ha ezzel rossz napokat szereznek is a manőverei­ket irányító nagytőkéseknek, halálgyárosoknak; Addig azonban még az időhúzás minden esélyét megjátsszék. Hiszen nagyjában — egészében ezt a taktikát követik valamennyi vonalon. Ezt tet­ték a kimoji újabb tűzszünet után is, amikor a Kinai Népköztársaság ezzel a kezdeményezésével újra megmutatta törekvését, hogy a tajvani kér­dést, melyet az amerikai beavatkozás nemzetközi problémává forrósított, visszazökkentse normális keretek közé, s az újból Kína belügyévé váljék. tWWWWMWWWHWW HMWHMMUHHMMMMWUHMHtUMMMMHMMMMMtmHVU (16) Egyszer azért ült össze a bé­késcsabai „forradalmi bizott­ság“ elnöksége, hogy, meghall­gassa Goes Lászlót, aki a mis­kolci helyzetről számolt be. ■ Igaz, hogy ezekben a napokban nem is volt Miskolcon. De hát ezt is megkívánta a „nemzeti ügy”. — Győzött a forradalom, min­denki tisztán látja dolgokat — foglalta össze mondanivalóját. Fekete Pál elnökölt itt is. A bizottság egyes tagjai nem is tudták már, melyük a megyei, melyik a csabai. Az egyik ezért szólalt fel. — Nem értem, hogy van ez. Nem jól van ez így. Legyen egységes a vezetés. Bár a jegyzőkönyv nem jegy­zi fel a nevét, s több esetben is csak az áll a hozzászólás ele­jén: Hozzászóló ismeretlen. Elég volt, hogy a fővezérek, a vezérek és alvezérek ismerték egymást, hiszen a fullajtárok cserélhetők voltak mindennap. De kelleni azért kellettek. Csak így nevez­hették nemzeti mozgalomnak, amit csináltak. És hát a fullaj­tárok sem voltak restek. Most is elvitték a hírt, amit Goes László hozott Miskolcról. Már hogyne vitték volna, amikor Fe­kete külön biztatta erre Őket. — Polgártársak! Vigyétek szét a hírt. Tudta meg mindenki. De mert a fővezértől nem il­lett, hogy csak ennyit mondjon, ő is „tájékoztatta” a bizottság tagjait. Pedig bevezetőül figyel­meztette őket, hogy most gyor­sabban kell befejezni az ülc.ú, mert sok dolguk van. — Az oroszokat félrevezették, azért jöttek ide. Itt. nyílt, ki a szemük és érdeklődéssel, hhii- gátják a magyar híreket. Ro­konszenveznek velük. Hallot­tam, hogy egyesek fegyverestől átállték hozzunk. Svetz „polgártárs“ njereven bámult Feketére. Alig győzte ki­várni, hogy ő is szóljon. Nem tetszett neki a csabai helyzet. Igen, Gócs László azt mondta, hogy győzött a forradalom. De hát vannak itt érthetetlen ’ dol­gok. A röpcédulákon az van, hogy az oroszok azonnal vonul­janak ki az országból. Beszél­nek, beszélnek róla és az embe­rek nemhogy haragudnának rá­juk, hanem parol áznak velük. — Tanúja voltam — állt fel ingerülten —, hogy. az orosz pán­célos készültséget körülvette a

Next

/
Oldalképek
Tartalom