Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

1958. 19.. péntek békés MEGYEI NÉPCJSAG 3 Elsők is lelteinek, ka az adottságokat jól kihasználják — Most egy kicsit bajban va­gyunk — jegyezte meg Váczi elv- társ, a Békési Téglagyár telepve­zető}*, amint a termelésre tere­lődött a szó. — Éppen most szá­moltuk, hogy még 1,5 millió nyers­téglát kellene ebben a hónapban gyártani. Ha ezzel megbirkóz­nánk, akkor 101 százalékra telje­sítenénk a harmadik negyedéve* tervünket. — Nem lesz ez egy kicsit sok? — Mi tagadás, nagyon össze kell szedni magunkat. Megpróbá­lunk napinként 50 ezer nyerstég­lát gvártani, hogy a múlt heti 24 órás Bagger motor hiba miatti kiesést pótoljuk. Több munkás is javasolta ezt a napokban. Az égetési terv teljesítése körül — amint Várai elvtárstól hallot­tuk — nincs baj. — Egész évi égetési tervünket már eddig 240 ezerrel túlteljesítettük Az utóbbi hónapokban téglánk minősége i& elsőosztályú, amit leg­jobban azzal tudunk bizonyítani, hogy az idén még csak egy eset­ben volt minőségi reklamáció. A későbbi laboratóriumi vizsgálat alatt azonban kiderült, hogy ez sem a mi hibánkból történt. De i minőség javulásához tartozik még az is, hogy most nyolcvan százalékkal kevesebb fél’.églánk van, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A sele-jtet is sikerült 1,2 százalékkal csökkenteni. — Mind többen vannak olyanok — kapcsolódott a beszélgetésbe * művezető — mint Tóth Gábor elszedő, Toldi József baggeros és Szabó László gépész, akik kevés beszéddel, de annál több cselek-; 'véssél segítik a terv teljesítését.,' Ilyen felelősséggel dolgozik T. Nagy Eszter lerakó brigádja is. No meg. a kocsitotók, akik na­ponként 35 kilométert, is leszalad­nak. Különösen, sokat. tett. az égetési terv túlteljesítéséért Var­ia Sándor égető-brigádja és a ki­bordók közül Gyenge Gábor, Elek János és. Samu Gábor, akik ebben a hónapban sosem maratl ak adó­sak a terv teljesítésével. A következő percben, Váczi elv- társ már a tar tatókkészJe tről be­szélt, — Eddig több mist 1-.5 millió nyerstéglát raktunk kazalba, hogy a kéthetes kemence-javítási idő- ki­vételével a téli hónapokban is tudjunk égetni. De még o hideg idő beálltáig legalább 2 millióra akarjuk kiegészíteni nyerstégla-tartalékunkat Igaz, hogy már nem itt tarta­nánk, h® a Bagger sínhálózatunk hosszabb lenne, ha nem küszköd­nénk talpfahiánnyal. Sokszor mér­gelődünk a kevés csille és a még kedvesebb nyerstéglahordó kocsi miatt is. Az utóbbiból legalább három kellene sürgősen... Igaz, hogy van még itt-ott zök­kenő, de a Békési Téglagyár — és ezzel a gyár vezetői is egyetér­tettek — sokat fejlődött az utóbbi három évben. És amint hallottuk, még ebben az évben négy kamrá­val bővítik a kemencét is. A ke­mencebővítéssel a jelenlegi 16 ezer tégla helyett 20 ezer téglát tudnak majd naponként kiégetni. Ha az eddigi adottságokat, le­hetőségeket még jobban kihasz­nálják, akkor nemcsak elsők le­hetnek a közeljövőben a Bánya- és Építőanyagipart Egyesülés töb­bi téglagyárai között, de az év vési nyereségrészesedés is na­gyobb lesz. — Balkus — Feltört a thermáluiz Gyulán Az elmúlt hetekben sokféle híresztelést hallottam ki gyulai kút­fúrásról: felrobbant, szétrepedt, gyógyvíz helyett olaj tört fel, be­letört a fúró stb. Végül is a sok ellentétes hír hatására szeptember 17-én, szer­dán este elhatároztam, hogy szem ily esen utánajárok a dolognak. Átléptem a kút köré vont drótkötelet és lassan közeledtem a hatalmas toronyhoz. A távolból erélyes hang kiáltott rám: oltsa el a cigarettát! Nem tudja, hogy tilos az átjárás!? Ijedten léptem parázsló csikkre és amikor közelebb értem, elmondtam, mi járat­ban. vagyok. — Az más — mondotta kezetnyújtva Kormányos József, fúrómester. — Mi a helyzet? — érdeklődtem izgatottan, mert a közelben erős vízömlés zaját hallottam. — Tegnap és ma négy vízadó réteget lőttünk be — adta a pá­losit fúrómester. Jelenleg percenként 500 liter 72—78 fokos vizet kapunk. Várható azonban úgy a mennyiség, mint a hőfok további növekedése is. Ez persze több tényezőtől függ. A vizet egyelőre a Körös-csatorna nyeli el, azonban ha megtör­ténnek a szükséges mérések és a vizsgálatok, lehet tervet készíteni és felhasználni — No, és miért nem szabad a környéken cigarettázni? m kér­deztem. — A tűzzel gáz is tör fel — válaszolták egyszerre többen is a jelenlévő szakemberek közül. Sajnos, a gyenge világításnál nem sokat láttam, csak inkább hallottam, hogy nagy erővel ömlik a gyulaiak által annyira óhajtott forróvíz. íme, ez a valóság. Amint visszafelé mentem a Kastélykert sö­tét útjain, itt is, ott is emberek beszélgettek. Két fiatalember ép­pen azon ábrándozott, hogy télen is fejest ugorhatnak a telt me dencébe. Egy másik társaság a fürdőépítkezések megoldásán vitat­kozott. A gyulai kisvasúton valaki jó hangosan kijelentette, hogy belőtték a gyulai kutat és van víz bőségesen. Mindenki felé for­dult és izgatottan érdeklődtek. Ügy éreztem, Gyulán azon az estén mindenki boldog volt, is­mét megvetésül egy nagyszerű álom. bo — zó Megalapozták a közös gazdálkodást Az ellenforradalom idején szin­te teljesen széthurcolták a békés­csabai Petőfi Tsz közös vagyo­nát. Vitte boldog-boldogtalan a sok verejtékkel összehordott ér­téket. A közös vagyonért felelős­séget érző emberek szíve pedig egyre jobban fájt, amikor látták munkájuk értékes gyümölcsének elherdálását. Ökölbe szorították a kezüket és az ellenforradalom fegyveres; leverése után ismét megalakították a tsz-t. Igaz, ez nem, ment egyszerűen, mert a volt tsz-tagok jó. része —- kis- és kö­zépparasztok — távol tartották j magukat a szövetkezettől. így a földnélküli, javarészben gyári­munkásokból és a háztartás ve­zetésével foglalatoskodó asszo­nyokból, igen kevés szegény- és kisparasztból tevődött össze a tag­ság. A szövetkezetre ma is jel­lemző, hogy abban igen kevés a paraszti főfoglalkozású tag, néha 1956, előtt sok középparaszt ereje egyesiül ebben a közösben. A szövetkezet 840 holdas táblája mellett egyénileg keresgetik bol­dogulásukat, Ügy gondolták, hogy egyéni gazdaságaikban megtalál­ják számításaikat. A szegény pa­rasztok és a foldnéküliel# felis­merték a szövetkezés szükséges­ségét és nekik köszönhető, hogy Békéscsabán, a‘ Petőfi Tsz kezd a szövetkezeti mozgalom erősségévé válni. 1957. január elsején a tsz-ben U szarvasmarha veit, ebből 16 tehén. Azóta Több min? tíisieresére szaporodott a siarvasmorha állomány, a tehenek száma pedig 41-re nőét Amíg az ellenforradalmi esemé­nyek után mindössze 15 sertésük volt, addig ma 241 s ebből 23 a törzsállományba tartozik. A kö­zös vagyon is dicséretére válik a tsz tagjainak. Tavaly félmillió fo­rinttal. növelték az oszthatatlan alapot. Az idén még tovább gya­zek az emberek nap mint nap beszélgetnek a szövetkezet hely­zetéről, érdeklődnek az ottani eredmények után. így az elkövet­kezendő időben igen sok múlik a szövetkezet tagságán, hogy mint fogadják a jó gazdálkodásukról közismert középparasztok közele­dését. Bízunk abban, amit ezzel kapcsolatban a tsz elnöke, Szeke­res András mondott: — A-Szövet-, kezet jelenlegi helyzetét a tsz kommunistái., az, életnek megfele­lően. mérlegelik és a szövetkeze­tért érzett felelősségük biztosítéka annak, hogy a gazdaság szervezé­sében új munkasikereket, a tsz- fejleszté® területén pedig jó ered­ményeket érnek el, Bupsi Károly Védjük meg a szocialista tulajdont A Szőlős» Állami Gazikisúg me­zőőre, Horváth István, aki egyben az üzemi bizottság elnöke is, fel­háborodott hangú levelet írt la­punknak, melyben kikel azok el­len a gépkocsivezetők és utasok ellen, akik megállnak az ittmenti dinnyefőidőn, kukoricásnál vagy gyümölcsösnél és „nem kér pénzt* hadd szedjem" alipon megrakod­va elrobognak nem egyszer $em- mibevéve azok testi épségét, akik a továbbjutásban meg akarjált <j- ket akadályozni. Felháborodása teljesen jogos. A szomorú az, hogy nemcsak jó­szágtartó emberek, hanem olyanok is rávetemednek az ilyesmire, a- kiknek úgyszólván „sport' a me­zőőr kijátszása, a közös vagyon herdálása. Egyszer már véget kell vetni az efféle szórakozásoknak, mely országos méretekben tetemes kárt okoz népgazdaságunknak. Nem­csak a zsákszámra való elemelíst, hanem az ilyen „apró-csep ő ‘ dézsmálást is kezeljék az illeté­kesek közönséges lopásként és a rajtacsípettek ellen, tekintet né- kül arra, hogy kik és honnan ho­vá igyekeznek, járjanak el érde­mük szerint. A magunk részéről csak helye­selhetjük levélírónk állásfoglalá­sát, mert valóban a népvagyon, akárhol található Is, nem esáki- szalmája, sem nagy, sem kicsi té­telben; Herdálását minden be­csületes embernek meg kell aka­dályozni S •*- húr — Vetik nx őszi árpát A gyulavári Felszabadítók Ha­gyatéka Tsz-ben hozzáláttak az őszi árpa vetéséhez. Erre a célra kiváló minőségű őszi árpa vető­magot szereztek be a Békés me­gyei Termény forgalmi Vállalat segítségével a Felsőnyomási Álla. mi Gazdaságtól. A szövetkezet tagsága elégedett a vetőmaggal és bíznak abban, hogy a jövő évben a* Ideinél sokkal jobb minőségű árpát aratnak. Hova lettek a középparasztok? twwvwwmwwwHwt%www»w»wwwwwwtw rapítják ezt s a tagság bízik ab­ban, hogy év végére a kétmilliós — Kettő helyett lesz kettőszáz iószágod. Mindegyiknek a gaz­dája leszel... —• Hisz«« ha egyedül lehet­nék! De n taggá sem érzik ma­gukat- ggzda.mk. — UgymJ: Atstán. miért? — A múltkor kérdeztem a Horváth Tónitől: mennyi nála­tok a fejőst áting? —■ Honnan, tudjam, én a növénytermelés­ben dolgozom!' — felelt» kur­tán. Hát milyen, gazda ez? — Te majd más. leszel. — Azt. még, meggondolom. — Eleget töprengtél már, csak. gyötrőd, maggd! — De mégis a magamén. — Igen-,, a,, magadén, fogsz eb­bé- balabetngßdimi s, nem lesz SSIIK, som,. — Kibírom nelküléj kibírtam eddig, — 4c gyerekek után családi. pótlékot is kaphatnál ... — ifátazí ánJ enyemr ; — JÓ. Akkor várd meg. amíg ',- vagyon is meglesz. ' Az biztos, hogy a szövetkezet. teljesen elveszel a terme lösz ö- < ilyen erőteljes fejlesztése nem ................... ......j__;... 1 ____. . _ ______________.XI, v etkezet eredményei meliert, j > — Ki mondta, hogy megvá- '! rom? — Hát belépsz? —... Be.,., már megyek is! — És mi lesz a szerződéses üsződdel? Jó. pénzt szoktál kap­ni értük. — A tsz hatvan üszőt nevet egyszerre, abból vmt az igazi pénz! — De sokfelé oszlik. — Ki hogyan dolgozik, annyit kap. — így, mondják* — Hátha csak mondják!? — Eh! Az a sok rádió meg! ! motorkerékpár a tagok házaló­ján nem a, beszédből származik... — Akkor, belépsz? — Hát. Bizony, nehéz a. döntés, sok az érv és ellenérv,, de ha a tsz­tagok leülnének Héja Jánossal ____________ ____„_____ — A kilenc hpld után meg, egy, kis eszmecserére, bizonyára;1 tűk erősödését, termeivényeik mi­földjáradékot... könnyebb volna az elhatározás. ;t nőségét, mennyiségét és a- tagság — így meg minden hozama az Varga Dezső munkához való hozzáállását, E­ment és a jövőben sem megy zök­kenők nélkül. Különösen, most, a~ mikor az elért eredmények láttám egyre jobbam előtérbe kerül- a volt tsz-tagok — köztük a Petőfi Tsz-szel mezsgye*. sözépparasztok — érdeklődése is. a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Ez nagy ered­mény és éppen ezért erről beszél­ni kell, de nemcsak a kapun be­lül, hanem kívül is Ne csinálja­nak titkot abból, hogy jó. lenne a szövetkezetbe- néhány középpa­raszt. akik készségesen adnák át a mezőgazdasági termelésben szerzett tapasztal araikat, ame­lyek felhasználásával jobb ered­ményeket érnének. eL Mái- az idén is kínálkozik j& alkalom a tsz-szel- földszomszé­dos. középparasztok. tsz-be lépésé­re, csak az a kérdés, felfigyeltek- » a szövetkezetbeliek Medovarszki Pál és a kör éje tömörülő közép­parasztok csoportjára, akik igém élénken figyelik volt szövetkeze­VJ nzarra fitmar ka - hízta tá vi akciókat indít az Allalforgahni Vállalat Szerződni lehet 78—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú. hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, vala­mint 50—280 kg-es üszőre és felriőttmarhára. Tinószer- ződés esetén a bikakurjút 4 hlnapos koráig ivariaJaníta- oí keli. bika-tinónál 430kg, üszőnél 380kg A felnőtt szarvasmarha hizlalást akcióban a kötések sőbfe indulnak­az Átvételi Arak nem változtak: ké 1#—1'<L— forintig, 11—Vt.— forintig, 0—R— forintig, 8.50464— forintig, tff darabon felüli egy­Kfca tinó üsző felnőttmarha­i Termelőszövetkezetek részére szerre leadott extrém és L osztályú marha után f.— forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kell eszközölni; Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő.- átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb- teivilágosítást a- községit felvásárlók és a> járási kirendelt­ségek adnak Békés megyei Allatforgaimi Vállalat, Békéscsaba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom