Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

lifet. szeptember 3., szerda BÉKÉS MEGTEl NÉPÜiSÁG 3 Hogyan alakult a tsz-ek és as egyéniek termésátlaga Endrődön ^Tudósítónktól.) Napjainkban sok szó esik a | nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, n termelőszövetkezetek fejleszté­séről. Vajon miért beszélünk er­ről ennyit? Miért hangoztatjuk nap mint nap, hogy a nagyüzemi gazdálkodás célszerűbb, olcsóbb és eredményesebb, mint az egyé­ni? Azért, mert hosszú évek ta­pasztalatai igazolják, hogy csak­is ezen az alapon érhetünk el na­gyobb terméseredményeket és e- zen az alapon biztosíthatjuk a dolgozó parasztság részére a jobb, a gondtalanabb életet. Persze sokan nem látják még ezt világosan és amikor a tsz fej­lesztéséről hallanak, csak bólint- gatnak: Jó nekem egyénileg is, a tsz-ben sem keresek többet. Va­jon igazak-e ezek a vélemények? Válóban úgy van, mint ahogy néhány egyéni gazdálkodó mond­ja? N -p! Ezt bizonyítja az e idrő- di példa is. Hasonlítsuk csak ösz- szeatszpk és az eeyéniek ez é- vi termécíjiacját. Vajon milyen képet kapuek? íme: T$z Egyéni mást. Ebből a mennyiségből pedig búza 6.04 q 4.45 q 124 darab 130 kilogrammos ser­őszi árpa 7.8 ? 4.7 q tést lehetett volna hizlalni. tavaszi árpa 6.52 q 5.— q Sztanyifc Károly zab 4.05 q 2.57 q rozs 8.83 ? 2.31 q ** Ezek a számok világosan mu­tatják, hogy csak Endrődön is hány mázsa gabonával termeltek többet a tsz-ek és mennyivel ke­vesebbet az egyéniek. És most nézzük meg, a különbözet mit jelent községi viszonylatban. Az egyéniek búzavetés területe 3.191 hold volt ebben a gazdasá­gi évben. Ha ezt beszorozzunk a 951 kilogramm holdankénti át­lag mínusz terméssel, a különbö­zet 1.712 személy évi kenyérszük­ségletét fedezte volna. Vagy nézzük meg a takarmány- gabonát. őszi árpából holdanként 310 kilóval volt kevesebb az e- gvénúk átlagtermése, mint a tsz- eké. Ha most figyelembe vesszük, hogy Fodrodon 200 hold az e- gyéniek ősziárpa vetésterülete, mindjárt láthatjuk, hogy ez 620 mázsával jelent kevesebb ter­II legkorszerűbb baromfifeldolgozó lesz a csabai Bányatörvényt készítenek Réssvéttávirat a lengyel szakszervezetekhez A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének Elnöksége keddi ülésén megvitatta a Nehézipari Minisztérium jelentését a bányá­szat első félévi bérgazdálkodásá­ról. Az elnökség egyetért a jelen­téssel. Az elnökség többek között ki­mondotta, el kell készíteni a bá­nyaipar távlati kolonizációs ter­vét. Ki kell dolgozni a követelmé­nyeknek megfelelő bányatörvényt. Az elnökség végül a bányász­nap lebonyolításával kapcsolatban tett intézkedéseket. A lengyelországi KatDwice Na- koszowyi bányájában a múlt hé­ten tűz következtében súlyos sze­rencsétlenség történt, amelynek 72 halálos áldozata volt. A Bá­nyaipari Do’gőzök Szakszervezete táviratot intézett a lengyel szak- szervezethez és részvétét' fejezte ki az egész bányásztársadalmat | lesújtó tragédia miatt. Helyiípari kiállítás nyílik Békésen A Viharsarki Hónapok kereté­ben szeptember 4-én, csütörtök délelőtt 9 órakor nyitja kapuit Békésen a helyiipari kiállítás. Már napok óta nagy a készülődés a járási kultúrotthon termeiben, hogy tartalmában, mondanivaló­jában egyaránt elérje célját az ipari sergeszemle. A Békési Köz­ségi Tanács végrehajtó bizottsága a kiállítás megrendezésére 3000 forintot adott a Hazafias Nép­front-bizottságnak. A földművesszövetkezet leg­újabb fazonú bútorait, cukrász- különlegességeit, hidegétel-újdon- ságait mutatja be, a megyei Víz­mű- és Kútépítő Vállalat érdekes munkagépeket visz a kiállításra. A Kosáripari Vállalat közkedvelt kosár- és bútorféleségeivel reme­kel majd, és grafikonokon, tabló-; kon mutatják be a vállalat fel- szabadulás óta megtett fejlődését. A DÁV nagy térképén automati­kusan gyulladnak majd ki a szí­nes égők, melyek 1948-tól mutat­ják a megye villamosításában el­ért eredményeket. Ott lesznek a szabó, a cipész, az építőipari, a járműjavító ktsz tagjainak gon­dosan elkészített munkái is. A Háziipari Kosárfonó Szövetkezet a tágas előcsarnokban mutatja be újdonságait. Néhány kisiparos is részt vesz remekeivel a kiállítá­son. Előreláthatóan sok nézője lesz a Szőnyegszövő Háziipari Szövet­kezetnek, a Kesztyúkötó Háziipa­ri Szövetkezetnek, és a kultúrház gazdasszony kör készítményeinek. A Munkaügyi Minisztérium béké­si ipari tanuló iskola tanulói is bemutatják munkáikat. A békési múzeum ipari vonatkozású régi­ségeivel teszi gazdagabbá, látvá­nyosabbá a kiállítást. A kereskedelem és a szabó ktsz divatbemutatókat rendez ebből az alkalomból. A divatbemutatón felvonuló lányok, asszonyok haját a fodrász kts2 dolgozói daueroz- zák majd nagy gonddal. Saaks*erve*eti találkozót rendeztek Gyopárosfnrdőn Vasárnap 9 órai kezdettel ren­dezték meg a megyei szakszerve­zeti találkozót Gye pár os-íürd őn. Az ünnepségen Török elvtárs, a Vasas Szakszervezet főtitkára tar­tott előadást, amely ben a szak- szervezet feladatáról, valamint ar­ról a küzdelemről 'beszélt, amit a szervezett munkásoknak az élet- színvonal további emelkedéséért tenniök kelL A szakszervezeti találkozót kul­túrműsor, sportrendezvények tet­ték még emlékezetessé. Tanullak-e föleirnírvelöínlá az idei szárazságból? Beszélgetés a megyei öntözési felügyelővel Míg a.z üzemek, vállalatok, gyárak vezetői általában az ered­ményekkel szokták kezdeni mon- dókájukat, Meszjár elvtárs, a Baromfifeldolgozó Vállalat igaz­gatója minden kertelés nélkül be­szélt arról, hol „szorít a cipő”. , — Mi tagadás —kezdte —, már évék óta nem tudtuk teljesíteni tervünket. Mielőtt megkérdezné, l^ogy, miájjt, megmondom ennek' az okát. is. Azért, mert mi keve­sebbet tudtunk fizetni a felvásá­rolt baromfiért, mint a kofák, a- kik Budapestre és az ország kü­lönböző városaiba szállítva feke­téitek a felvásárolt baromfival. Ezért a múlt évben is két és fél agonnal maradtunk le a terv tel­jesítésétől. — Ha már itt tartunk, milye­nek a kilátások a mostani idény­ben? — Okulva a múlt évek tapasz­talataiból, most egy új módszert vezettünk be, mely az eddigiek szerint hasznosabb lesz. Még a tavaszon naposcsibe-akciót indí­tottunk a megye négy járásában és a hozzánk tartozó Hajdú-Bihar megye négy járásában. A naposcsibe-akció keretében — amint Meszjár elvtárstól meg­tudtuk — a vállalat kétmillió na­poscsibe felnevelésére és beszál­lítására kötött szerződést a terme­lőszövetkezetekkel és az egyéni parasztokkal. Az egyes számú ak­cióba besorolt és beszállításra ke­rülő csirkék kilójáért 23—27 fo­rintot fizetnek. Az említett akció 16 vagon primőr árut jelent majd. A kettes számú akció alapján le­kötött csirkék kilogrammjáért 21 torintot fizet a vállalat, és ez hat vagon feldolgozásra váró csirkét jelent. Megyénk termelőszövetke­zetei több mint három és fél va­gon csirkére kötöttek szerződést a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalattal. De az említett napos­csibe-akción kívül — Meszjár elv­társ szerint — legalább annyi sza­badáru is érkezik majd a piaci fölvásárlásokról, mint amennyire szerződést kötöttek. A feldolgozás­ra előirányzott libák és kacsák 70 százalékát is szerződésileg bizto­sította a vállalat, hogy a feldol­gozás megkezdése és az export­kötelezettségek teljesítése zökke­nőmentes legyen. Majd a termelés gépesítéséről hallottunk érdekes dolgokat a vál­lalat igazgatójától, — Az eddigi szakaszos feldolgo­zásról a folyamatos, vagyis a sza­lagos módszerre tértünk át. Ezzel . mintegy 50 százalékkal növeke­dik már ebben az évben a válla­lat termelékenysége. Még a múlt évben a pulykákat is ölben ko- pasztották az asszonyok és lá­nyok, az új idényben már szalag szállítja eléjük a kopasztásra váró baromfit. A naposcsibe akció és az üzem korszerűsítése nyomán összessé­gében is több árut dolgoznak fel az 1957—58-as idényben, mint ed­dig bármikor. A múlt évhez vi­szonyítva baromfiból előrelátha­tóan 28 százalékkal, tojásból pedig 21—23 százalékkal többet szállíta­nak exportra ebben az idényben. A Békéscsabai Bamevá’nál az a szó, hogy export, igen széles skálát jelent. Olaszországba, Ausztriába, Izraelbe, Törökország­ba, Görögországba, Nyugat-Né- metországba, Franciaországba, Svájcba, Spanyolországba és más országba exportálnak. Ezen kívül jó néhány népi demokratikus or­szágban is kedvelik a vállalat áruit. Kőzben a beszélgetéssel vissza­kanyarodtunk a felkészülésre. — A felkészülést már befejez­tük. Sót két üzemrészben — a csirke- és a libako-pasztó'ban — már megkezdtük a munkát. De a pulykakopasztó is két hét múlva már teljesen készen lesz. És még két érdekesség, amit a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vál'alat igazgatója mondott el: — A vállalat nagyobb kapaci­tásához több jégre is szükség van. Ezért a napi jégtermelést is 150 mázsával növeljük. Ezzel a me­gye jégellátásának megoldásához is hozzájárulunk. És amiről még biztosan kevesen tudnak: a jövő | évben egy új tojásos helyiséget | kap a vállalat 1,5 millió forintos beruházással. Ha ez meglesz — mivel a gépesítéssel már jelenleg is országosan a legjobb helyen j állunk —, akkor minden remé­nyünk megvan ahhoz, hogy az or­szág legkorszerűbb baromfifeldol­gozója lesz a békéscsabai. — Raj'fcus — Az idei szárazság vizsgáztatta és tanította megyénk földműve­lőit. Vizsgáztatta abból, "hogy mi­lyen mélyen kell szántani a til­dékét a minél több nedvesség megőrzése érdekében. Tanította őket a megyében lévő öntözési le­hetőségek fokozott kihasználására. — De vajon alkalmazzák-« a ta­nultakat megyénk földművelői? A kérdést Sebestyén Antalhoz, a megyei öntözési felügyelőhöz in­téztük, aki nemcsak jó ismerője az öntözési lehetőségeknek, hanem „prófétája” is. — A tavalyi 1500 hóid helyett az idén 3000 holdat öntöztek me­gyénk tsz-ei, tszcs-i és a szakcso­portok. Csak ezekről beszélek, mert az állami gazdaságok nem tartoznak a hatáskörömbe. Ha az ország többi megyéinek öntözési eredményeit nézzük — amelyeket évek óta magunk mögött hagy­tunk az öntözéses gazdálkodásban, különösen a rizstermés átlagában —, akkor kiválónak mindható a 3000 hold. A Körösök völgyében azonban sokkal többet kellett vol­na öntözni. Csakhogy nem vártuk az aszályt és nem készültünk fel rá. Nemcsak az állami irányító szerveken múlott ez, hanem a ter­melőszövetkezeteink vezetőin és tagjain is. Még a kimondottan jó adottságokkal• rendelkező körös- tarcsai tsz-ek és szakcsoportok sem törekedtek felszerelést besze­rezni, az öntözéses gazdálkodást szélesíteni, rizst sem termelnek, vagy csak igen kis területen. — Milyenek a terméskilátások, biztosítva van-e a gyors betaka­rítás? — Amint említettem, a rizster­més áthgával elsők vagyunk az ország megyéi közölt már évek óta. Tavaly is 16 mázsa termett holdanként. Az idei nyár nagyon kedvezett a rizsnek és a tavalyi átlagot 50—100 kilogrammal igen csak'túlszárnyaljuk. Néhány nap múlva, szeptember 10-e körül már megkezdődik az aratás s aztán a cséplés. A korábbi évek hibáját kijavítva most nem 60—70, hanem 40—45 holdanként állítunk ki cséplőgépet, hogy ne nyúljon bele a rizscséplés a késő őszi esős idők­be, mint ahogyan már annyiszor történt. A termelőszövetkezetek és szakcsoportok 4600 hold rizs­termésének gyors elcséplésére kb 100 cséplőszekrényt alakítottak át a gépállomások. Ha nem lesz gya­kori esőzés, akkor október 20—25- ére befejeződik a betakarítás. — Gondoskodás történ t arról is, hogy az aratással egy időben megkezdődjön a rizsföldek fel­szántása. A gépállomások 55 lánc­talpas traktort biztosítanak erre a célra különösen a kiöregedett, vagyis a harmadéves rizstelepek felszántását szorgalmazzuk, hogy tairasszal be lehessen vetni vörös­herével. Már az idén is nagy gon- dot fordítottunk arra, hogy ne maradjanak parlagon a kiörege­dett rizsföldek, de a jövőben még szigorúbban felügyelünk erre. Pél­dául az egyik gyomai rizstermelő szakcsoportnak is csak akkor en­gedélyezünk új rizstelep létesíté­sét, miután igazolja, hogy a gép­állomás előkészítette vöröshereve­tésre a kiöregedett telepet. Az a világ elmúlt, amikor a kiöregedett földet kényük, kedvük szerint ott hagyták s új telepet építettek a rizstermelők. S nemcsak arra vi­gyázunk, hogy ne maradjon par­lagföld, hanem arra is, hogy csak ott termeljenek rizst, ahol gazda­ságos az öntözés. Az idén is 1500 hold, fekvése miatt kevésbé alkal­mas területet kapcsolunk ki a rizstermelésből. Ehelyett új tele­peket létesítünk a megfelelő he­lyeken, ezért nemhogy csökken­ne, hanem jövőre növekszik, s kö­rülbelül 5000 hold lesz megyénk­ben a rizs vetésterülete. — Hogyan biztosít ják szövetke­zeteink az állattaikarmányt, az öntözési lehetőségek felhasMiálá­sávtil? ■— Az idei szárazság, no meg a Solti Szikra tsz-ben tartott tapasz­talatcsere-látogatás megnövelte megyénk termelőszövetkezeteiben az öntözés becsületét. Az idei -3000 hold szárazföldi árasztás és per­metező öntözés helyett a jövő évre tízezer holdra •adtak be igényt a termelőszövetkezetek. Az idén is többet öntöztek volna, de nem volt felszerelés. Most a ■ me­gyei tanács kezdeményezésére az FM tárgyalásokat folytatott az i- parral, 50 esőztető berendezés gyártására megyénk termelőszö­vetkezetei számára. Egy-egy hor­dozható csőrendszerrel, 4 szóró­fejjel és agregátorral felszerelt berendezéssel naponta 10—15 hol­dat lehet megöntözni. Ennél van egy sokkal modernebb öntözési berendezés, amit jövőre 1500 hol­don akarunk beépíteni, vagyis az úgynevezett felszín alatti esöz- tetőt. A Solti Szikra Tsz nagyon sikeresen alkalmazza, kukoricát is öntöz vele s holdanként S0—90 mázsa termést takarít be. Ennek a berendezésnek az a lényege, hogy 12 atmoszféra nyomást ki­bíró eternitcsöveket ásnak le egy- méter mélyen a földbe s ebből 100 méterenként nyúlnak fel a nyomó csonkok, amelyekre csak rá kell tenni a szórófejet. Igen nagy elő­nye ennek a berendezésnek, hogy nem gátolja a vetésforgót és bár­milyen növényt lehet vele öntözni, A berendezés holdanként körülbe­lül 6000 forintba kerül, de a rá- i fordított költség gyorsan megté­rül. Amint említettem, a solti Szikra Tsz 80—90 mázsa kukori­cát termel öntözéssel a szárazföl­di 25—30 mázsa helyett. Öntözés­sel egy hold cukorrépa 100—150 mázsával terem többet, azaz 5—6 ezer forinttal növeli a bevételt. Érthető, hogy termelőszövetkeze­teink, köztük a sarkadi Dózsa, a szarvasi Táncsics, a gyomai Űj Élet, kapva kap az ilyen öntöző- I berendezés után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom