Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

*95». «eirteuibtr 14., vasárnap

BtKf S [MEGYEI NfiPÜJSAG

3

Tsz jubileumi ünnepség Békéscsabán

✓

Békéscsabán két termelőszöv — kedden, szeptember 16-án dél dísztermében, tízéves fennállásuk get rendeznek. Erre az ünnepségr tagjait, a testvérszövetkezetek és egyénileg gazdálkodót. Az Ünnep késesabai bizottságának titkára a megyei tanács mezőgazdasági o okleveleket ad át a szövetkezeti

etkezet — a Kossuth és az Előre után 4 órakor a városi tanács alkalmával jubileumi ünnepsé- e meghívták mindkét tsz alapító a tszcs-k elnökeit és harminc ségen Such János, az MSZMP bé- niond beszédet, majd Nánási Illés, sztályvezetője kitüntetéseket és mozgalom tízéves harcosainak.

Német vendégeket várnak az NDX-ból Mezőhegyesre

Szeptember 15-e körüli Schwanebergből, az ottani állami gazdaságból német vendégeket várnak a Mezőhegyes! Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságba. A mezőhe- gyesiek értesülése szerint a Scwaneberg Állami Gazdaság igazgatója és felesége lá- togaT ebből az alkalomból Mezőhegyesre, hogy viszonozza a mezőhegyesiek látogatását, a- melyet a gazdaság igazgatója, vezetöszakemberei és az üzemi bizottság elnöke júliusban tett az NDK-ban,

3fí6 hold cukorrépa rár felszedésre f Vésztőn

A vésztői termelőszövetkezetekben és az egyénileg gazdálkodók földjein az idén összesen 386 hold cukorrépát termeltek. A cukorrépa szedését a napokban megkezdték. Eddig mintegy száz holdat szedtek fel, melyből már több vagonnal útba is indítottak a Sar- kadi Cukorgyárba. Az egyéniek terméskilátásai a nagy forróság után közepes; 110 mázsa holdanként, a tsz-eké 15—20 százalékkal jobb.

Szállítási szerződést lehet kötni a jövő évi kenyérgabonára

Nagyfontosságú határozatot hozott a kormány, amikor a kenyérgabona vetésterület biztosítása érdekében lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek, a tszcs-ék, a szakcsoportok és az egyénileg gazdálkodók mar most szerződést köthetnek a jövő évi termésű kenyérgabona eladására. Azok a termelők, a- kik december 1-ig szállítási szerződést kötnek a Terményforgalmi Vállalattal, vagy a földművesszövetkezetekkel, a jövő évi állami felvásárlási áron felül 10 forinttal többet kapnak a búza és a rozs mázsájáért. Ezentúl — 1959, január ár 1-től — minden leszerződött mázsa kenyérgabonára — ha a termelő kéri — 60 forint kamatmentes előleget is biztosítanak. Az új rendszerű kenyérgabona szállítási szerződések megkötésére szeptember 15-én és az art követő időszakban kerül sor.

a darálásra és silózásra alkalmas kalapácsos daráló

Amíg a gyapjúból ruha lesz

Sok csodálója volt a megyei j ipari kiállításon a Békéscsabai j Vasipari Vállalat újdonságának: a kombinált kalapácsos darálónak. Ez a gép alkalmas szemes- | takarmányok darálására, de siló- I zásra is kiválóan használható.

Az új gép története egyszerű. Az ötlet Szűcs Lajosnak, a vállalat műszaki vezetőjének fejében született meg mintegy három hónappal ezelőtt. Közölte a vállalat vezetőségvei, majd a megbeszélés után hozzáláttak, hogy az ö letet megvalósítják. Miklya László főművezető végezte el a szükséges számításokat, majd megszerkesztette a prototípust. A műszaki rajzók elkészítése után pedig hozzákezdtek a gép elkészítéséhez. A golyóscsapágy kivételével, minden alkatrészt a vállalatnál gyártottak. A protótípus kivitelezése több lakatos ötletességét dicséri: Bük* falfi Péter, Háromszéki Pál, Veres Pál, Tóth Tivadar és Vecsernyés András sokat tettek azért, hogy az. ötletből valóság legyen.

_ Mit osztanak itt? — kérdezi

is

merősöm, akivel együtt baktatunk az í'-'á-./i utcán, a Hunyadi téri piac felé. Egy jelentéktelennek látszó irodaféle előtt nagy csoport férfi és nő álldogál, nyilván várnak valamire. Mint háború alatt, amikor kenyeret vagy cukrot osztottak valamelyik üz. letben, olyan a kép. Ismerősöm újra megkérdi.

Tényleg, nem tudod, mit osztanak itt?

— Pénzt — hangzik a sorból a tömör válasz.

— Affene?! Akkor mi is beál- lunk — tréfál ismerősöm.

— Lehet, ha maguk is beadták már a gyapjút...

Gyapjúnk az nincs, de a Gyapjú és Textilnyersanyagfor- galmi Vállalat irodájában járva, mégis meggazdagodtunk — ismeretekben.

Tíz éve áll fenn a vállalat,

g az egy évtized alatt annyi gyapjút vett át, hogy a belőle készült szövetből beboríthatnák a Duna— Tisza közét s még a Körösök vidékére is jutna egy-két ruhára való. Pedig 1945-ben mindössze 20 ezer darabból álló juhállománya volt megyénknek, amelynek gyapjúhozama a 8 vagonra valót sem érte el. Ma 100 ezer birka bégét a megye legelőin és évente 50—55 vagon gyapjút ad az országnak.

— Nálunk egyik fontos jövedelmi forrás a juhtenyésztés — mondja Sebestyén Imre, az ecseg- falvi Űj Alkotmány Tsz elnöke. S----------------------------minteg

y szemléltetve, hogy ez mennyire így van, aláírásával nyugtázza, hogy a vállalat a most átadott gyapjúért ezúttal is majdnem tízezer forintot utalt át a termelőszövetkezetnek.

— Pedig csak 150 bárányról hoztuk most ide a második nyírás hozamát — folytatja Sebestyén elvtárs. — Alig volt több három és fél mázsánál. A tavaszival együtt 50 ezer forintunk lett a gyapjúból.,

ők Is csak egy törzzsel kezdték évekkel ezelőtt. A szaporulatokból emelkedett évről-évre áz állomány és ma már kerek számban 500 juhuk van. Ezt 800-ra növeiik jövőre. Emellett azonban állandóan adnak el ürüt, darabonként 450 forintos áron és évente ez is jelentős összeget biztosít számukra.

A vállalat 160 termelőszövetkezettel és sok egyéni gazdával áll összeköttetésben szerződésileg. Nemcsak átveszi a gyapjút és azt továbbítja a feldolgozó üzemeknek hanem törlesztésre is kiad törzseket, hogy állandóan növekedjen a juhállomány és így a gyapjúhozam is. A gyapjú igen fontos, szinte

nélkülözhetetlen nyersanyaga a textiliparnak

Különböző arányokban keverve,

■ belőle készül a ruhának való szövet s száz és száz fajta gyermek, női és férfi kötöttáru. Hazánk még jelentős behozatalra szorul ebből a cikkből, de jó úton haladunk arrafelé, hogy rövidesen mi ex- —-------------------------F

öldmüvesszövetkezetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron

Az ország 1450 földmű vessző vetkezetének keretében ma már mintegy 1 millió 600 ezer tag tevékenykedik. Jobbára dolgozó parasztok, akik életének úgyszólván egyetlen területe sincs, ahol ne érintkeznének közvetve, vagy közvetlenül a földművesszövetkeze- tekkel. Ehhez országosan 17 ezer üzemegység nyújt segítséget, a- melyek ellátják a falu lakosságát iparcikkel, felvásárolják a gazdák termelvényeit, vendéglátó ipari egységeket üzemeltetnek, a legértékesebb támogatást pedig a mezőgazdasági termeléshez, a • terméshozamok növeléséhez nyújtanak. Hogy milyen tevékenységet fejtenek ki a földmüvesszövetkezetek, ezt mutatja be a 62. mezőgazdasági kiállí'áson a SZÖVŐ SZ önálló pavilonja.

A pavilon megismerteti a látogatót a szakcsoportok, különböző társulások munkájával, eredményeivel. Szemléltető eszközökkel képet nyújt a műtrágyák és növényvédőszerek helyes felhasználásáról. A pavilonban helyet kapott a legújabb szövetkezeti forma, a falusi takarékszövetkezet is, melyek életét fotók szemlélteik. Ezen kívül a látogatók megismerkednek az fmsz-ek kiskereskedelmi hálózatának fejlődésével, összehasonlítva azt a régi, elavult boltokkal.

portáljuk a gyapjút. Urüket — amelyeket azelőtt nemigen tartottak a juhtenyésztők, mert nem találták kifizetőnek s így hamar túladtak rajta — már exportálunk. A dévaványai juhtenyész- tő-telepen sok ürü hízik, a- melyek — mivel továbbtenyész- tésre nem alkalmasak — kitűnő gyapjúhozamot adnak. Ezekből az ürükből vesznek át nagyobb mennyiséget a görögök a következő hetekben, wuo -;8*> ah ,-*1

A juhtenyésztők igénylik a vállalat ségftségét állományuk fej-, lesztése érdekében. Érdemes is igénybe venni, mert az állam o- lyan lehetőségeket biztosít, amelyek felhasználásával egy-két é- ven belül ingyen jutnak juhnyáj- hoz. Hogyan? Mondjuk átadnak egy törzset X. tenyésztőnek törlesztésre. Ezt négy év alatt kell visszaadni. De a törzs szaporula-, tából már az első év után ki lehet egyenlíteni a tartozást. A második évben pedig 150 anyajuh, 150 bárány marad, amely már teljesen a tenyésztőé. Hivatalosan csak ekkor — a második évben — kell 15 anyajuhot törlesz- i tenl. Ezzel a kedvezménnyel szin- i te befektetés nélkül fejlesztette j juhállományát a gádoros! Petőfi Termelőszövetkezet Is. És most több mint 500 juha van, ezenfelül pedig ebben az évben körülbelül 400 ürüt adott el összesen 150—160 ezer forintért.

— Oly nagy a kereslet a törlesztésre adandó törzsek iránt, hogy ki sem tudjuk azt elégíteni. Az év elejétől mostanáig

600 anyajuhot adtunk ki, főleg

a termelőszövetkezeteknek, i

» i

i

de ötször ennyit igényeltek — j mondja Szabó István, a vállalat j vezetője. j

Az a cél, hogy minden igényt | kielégítsenek, hiszen a lakosság | életszínvonalának állandó növelé- j se követel egyre több gyapjút az országnak. Ha meggondoljuk, hogy : egy kilogramm zeírosgyapjából j mintegy 33 deka tiszta, mosott | gyapjú lesz s száz juh átlagos évi ■ hozama hozzávetőlegesen 150—160 j kilogramm tisztagyapjú, amiből á 50—60 férfi öltöny készülhet, élőt- j tünk áll az is, hogy milyen fontos j feladata van a Gyapjúforgalmi • Vállalatnak. |

(v. a.)

Megjutalmazzák a sokgyermekes anyákat

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete értelmében pénz, jutalombn részesítik azokat az a- nyákat, akiknek 6, illetve, annál több élő gyermekük van. A Békéscsabai Városi Tanács VB szeptember Géúj a szociálpolitikai al-! bizottság ülésén két sokgyermekes anyát részesített pén'zjúta’tóm-i ban, összesen 6 ezer forintban. Danczik Jánosné 13 gyermekes é- desanyának kétezer forint jutalmat adott. Dancziknének 4 gyermeke a békéscsabai Szikra Tsz- ben dolgozik, így a munkájuk után a nagy család megélhetése biztosítva van.

Rendkívül hasznos ez a gép — vélekednek a darálóról a válla- la nál. Különösen jól kifizetődik üzemeltetése a termelőszövetkezeti gazdaságokban. Darálásnál a gép óránkénti teljesítménye 4—5 métermázsa. Meghajtásához 8—10 lóerős villanymotor szükséges, de természetesen más meghajtó erővel is működtethető.

Előreláthatóan még az idén gyártíák az új gép null-szériáját. Abban is reménykednek a vállalatnál. hogy a termelőszövetkezetektől és a keresik edel em tői érkező megrendelések után a jövő év eleién megkezdhetik a sorozat* gyártásit is.-»*„l liess és Qomlorz annyi fut. ahány érés rogy!’*

Az Erdészeti Főigazgatóság és a KISZ együttesen készíti elő az ő- szi és a jövőbeni fásításokat. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság és a KISZ intéző bizottsága e- gyüttesen vizsgálta meg az őszi fásítások előkészületeit. Közös határozatuk helyesli az „ültess és gondozz annyi fát, ahány éves vagy” jelszót, és javasolja, hogy a KISZ- és az úttörőszervezetek az állami erdőgazdaságok tsrvei alapján fásítsák a silány talajú parlag területeket, kopár legelőket. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok területén létesítsenek mezővédő erdősávokat, fasorokat, a fő közlekedési és a dűlőutak, továbbá a vasútvonalak, az öntözőcsatornák és a vízfolyások rn'en- tén telepítsenek fasorokat,: mezővédő erdősávokat. A határozat javasolja, hogy a KISZ-szervezetek kezdeményezzék a községekben fásítási bizottságok szervezését, készítsenek távlat; terveket a fásításra.

Jampecek a tanyán

Vasárnap délután a

tanyán: a jó szomszé\ dók kiülnek a füves

I árokpartra és az esti

! etetésig elbeszélget1 nek. Közben elnézei getik a falu felé tar| tó ifjúságot, megkérj dezik: mozi vagy tánc

! lesz-e az esti szóra- •

i kozásf A legények sí- i ma, sötétkék ruhá- | ban, fehér ingben, a \ lányok színes sely- \ mekben haladnak el i előttük, mintha csak i a városon lennének, j olyan divatosak.

Vagy mégsem? Ott j mos a divat? íme itt | közeleg négy ismeret- \ len 16—19 éves fiú.

; Combjukon pattaná- ! sig feszül a pírosvar- ! rásos cowboy-nadrág,

: nyakkendőjükön tájképek és... ki látott már ilyen csudát! — az egyik fiún újságpapír utánzatú ing!

— Kik lehetnek e- zek a maskarák! — dörmög pipája mellől István bácsi.

— Én tudom — mondja az öreg Erzsi néni. — Bögölyösék- nél van egy pesti

fiú, a másik három most jött le utána.

No, van mit beszélni egész estig! De másik vasárnap is meghozza a maga érdekes esetét. Motor- kerékpár áll meg az úton, egy férfi és egy nő Bögölyösék tanyája felől érdeklődik. S megtudva, hogy senki sincs otthon, azt kérdezik: — itt vannak- e még a pesti fiúk?

— Elmentek azok már régen — mondja a néni. — Azt mondták, hazamennek.

— No, akkor mi meg a rendőrségre megyünk — mondja a motorbiciklls. Rokonok vagyunk — az «- gyik fiú szülei küldtek, mert nem írt a gyerek, s haza sem jött, holnap pedig kezdődik a tanítás! A harmadik héten már megtudták a tanyán is, hogy bizony a fiúkat a határon fogták el, nyugatra indultak. Hazavitték őket a megrémült szülőkhöz. Hogy miért indultak világgá.

azt pontosan csak a vallomásukat tartalmazó jegyzőkönyv tudná elmondani.

De valami igaza le• hét István bácsinak is, aki a hallottak u- tán így vélekedettt — Azt hiszi az a sok zöldfejű, hogy oda- kint ingyen osztogatják az ilyen bohóc- rongyokat. Dolgozni meg nem kell!

A gyerekek még „zöldfejűek”, de az a baj, hogy a szülők nem tudják, hogy e- zek a fejek mit forralnak. Nincs idő, vagy talán kedv a velük való törődéshezi Csak akkor jajdulnak fel, mikor a baj megvan. „Mindent megadnak" a gyereknek. Ha kedve van, még bohócruhába is járhat. De arra is gondoljanak, ennek a kis történetnek tanulságaként, hogy törődjenek gyermekeik lelki életével, — mutassák meg számukra a helyes utat.

— r.— é —