Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

1958. szeptember 13., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 Töviike§i bonjodaliiuik Szeghalomtól északi irányban, községtől 1 kilométernyi távolság­ra a régi Sárrét kellős közepén 15 kilométer hosszúságban terül el a 13 000 holdas Töviskesi Állami gazdaság. Csöndes ez az istenháta- mögötti terület, egyrészt azért, mert távolesik Szeghalomtól, másrészt pedig — a nyári idősza­kot kivéve — nem szívesen láto­gatnak az ellenőrző szervek ebbe az óriási sártengerbe. Talán ennek tudható be, hogy lő év óla meg­számlálhatatlan igazgató fordult meg ott. Valamennyi münkáská- dert — a jelenlegi igazgató kivé­telével — az ország különböző ré­szeiből ideverbuvált, vagy javító munkára ítélt s ide irányított dzsentrik, horthysta katonatisztek, a börtönbüntetésre érdemes „ki­válóan képzett” régi mezőgazda- sági szakemberek lebuktattak. Most azonban pórul jártak, mer: a gazdaságban működő pártszerve­zet felfedte aljas tevékenységüket. Ha nincs otthon a mocska, eincognak az egerek De mi is történt? Amíg Virágos elvtárs, a gazdaság igazgatója e- gyetemi vizsgákra készült, addig a 13 000 hold irányítását mint ki­nevezett igazgató helyettesére, dr. Végh Istvánra bízta. Az elkövet­kező napok teendőivel jó előre megállapodtak, mégis az Akasztó- pusztai üzemegységben — dr. Végh hasonszőrű barátja — Koós Endre iizemegységvezető 10 nap­pal később vágatta le a lucernát, azaz a lucerna egy részét. Olyan csíkosra hagyták a táblát, mint a zebra, méghozzá 20—25 centimé­teres tarlóval. A dolgozók egy ré­sze szót emelt a hanyag munka el­len, mire Virágos elvtárs vizsgála­tot kért a vásárhelyi területi Igazgatóságtól. A vizsgálat több, mint 100 000 forint értékű kárt állapított meg. A területi igazgató­ság nem habozott, Koóst a rendőr­ségen feljelentette. Amikor a rendőrségi vizsgálat megkezdődött és Véghék látták, nem babra Í iegy a játék, Koóst kórházba irá- yították, ahol azóta is valami o- lyasféle betegségből akarják ki- RJ’ógyítani, amelyikkel szerencsé­sen megélte a 45 évet. Koós helyére — mivel az üzem­egység nem maradhat vezető nél­kül — a gazdaság igazgatója Ka­pitány Jánost állította. Kapitány elvtárs az ellenforradalom idején fegyverrel védte a népi hatalmat és megtisztelő megbízatásnak vet­te a pért bizalmát, amikor rábíz­ták az Akasztó-üzemegység veze­tését. A munkafegyelemiben igen erő­sen leromlott üzemegység Kapi­tány elvtórs és az ottani pártcso­port munkája nyomán talpraállt. Ezt egyébként elismeri dr. Végh István is, mégis 1958. július 27- én ezt írta közvetlen vezetőjének, Virágos elvtársnak: (Csak leve­lezés útján tartják a kapcsolatot. Szerk.) „Sajnos a többi állami gazdaság fejlődésével a növény- termelés és kapcsolt részei vonat­kozásban a szűklátókörű alsóbb vezetés miatt nem tudunk lépést tartani s ez a lemaradás évről-év- re nagyobb teher az üzemnek...” Egy alkalommal ugyancsak Végh ezt a kijelentést tette: „Most már elég a Kapitány Jánosokból.” Mit is okart es a dr. Végh? Elsősorban a munkában oly nagyszerűen helytálló Kapitány Jánosok — a munkáskáderek — elbocsátását, mert ezek az emberek nem dzsentrik s nem hódolnak be sem a doktor úrnak, sem pedig a nagyságos Véghné aszonynak, a volt Horthy-rezsim államtitkárának. Az fáj Véghék- nek, hogy az állam pénzén vásá­rolt olcsó népszerűségük egyre o- lajosabb talajú, ahol ők már nem egyszer elcsúsztak és csak kiahij- ján múlott, hogy a gazdaság dol­gozód nem egyenesítették ki oldal­bordáikat. Amikor Végh látta, mint tornyo­sulnak köré a komor felhők, egy­szeriben taktikát változtatott. A vezető beosztású munkáskádere­ket ugyanúgy le akarta járatni, mint 1956 előtt. Hamis, áskálódó jelentést adott Kapitány Jánosról Virágh elvtársnak. A jelentéseket a gazdaság igazgatója nyomban e’lenőrízte s megállapítota: „dr. Végh István főállattenyésztő hazu­dott." Mintha mi sem történt volna. Végh tovább folytatta tí­zeiméit. Egy alkalommal az igaz­gató személyére hivatkozott, mely szerint Virágos elvtárs megtiltot­ta, hogy szombaton délben kifizes­sék az esedékes dekád munkabért. „Majd csak estére lesz fizetés” — mondta Végh begyeskedve. Erre az igazgatót több munkás felke­reste és megkérdezték, miért nem engedélyezi a munkabér kifize­tését. Végh hamis kártyái egyből megcsillantak Virágos elvtárs sze­mel előtt s nyomban elrendelte a bérek kifizetését. így részleteiben nem nagy dol­gokat vittek véghez Vighék, de ha csokorba szedi ezeket az ember, akkor egyre többet nyomnak a latban. Jól látták ezt a gazdaság komunlstái is, akik Végh manőve­reit már ismerik, s a gazdaság műnkafegyelmében itt-ott tapasz­talt lazaságokért Véghet okolják. Ez érthető, hiszen Virágos elvtárs az egyetemi vizsgák Idején távol tartózkodott munkahelyétől. így ez az időszak alkalmas volt a visszaélésekre. Végh ebben a munkában nem volt egyedül. Mel­lette állt Fittler Dezső főagronó- mus, Sz. Tóth Lajos brigádvezető és azok a dolgozók, akiket a gaz­daság pénzén, saját céljaira meg­vásárolt, megtévesztett. Nem ért figyelmeztetni dr. Véghet a július 27-én kelt Virágos elvtérshoz intézett levelének záró soraira, amely szerint, ha nem rendezik a személyi ügyeket, az üzem lezüllik. És vajon dr. Végh mit tesz azért, hogy ezt megaka­dályozza? Semmit. Sőt, a közel­múltban utasította Herpai Lajos gyakornokot, hogy a juhnyírók részére egy birkát ajándék címén adjon ki. Horváth Ferencnek en­gedélyezte, hogy a gazdaság lu- cematáöléjából lekaszáljon egy darabot és a szénából lucernalisz­tet készítsen. Koósnak az igazga­tó tudta nélkül 500 forint gyors­segély kiutalását elintézte. Ungi Gyuiánét, — akit egyébként a gazdaság fizetett — berendelte a lakására, s vele takanttatott. Doniján Gyulának engedélyezte a tehéntartést és a legelőbér fejé­ben naponta azokból egy liter te­jet kap... és így tovább. A sza­bálytalanságokat sorolhatnánk to­vább olyan tényekkel, amelyek a gazdálkodási tevékenységben a szabotázs fogalmát megközelítik és több esetben ki is merítik. Ezekért pedig rövidesen felelni fognák a szeghalmi Járási bírósá­gon. Nehéz harcot vívnak a töviske­si kommunistáit. Alhatatos har­cuk végül is eredménnyel jár, merd a töviskesi bonyodalmak tisz­tázásában a vásárhelyi igazgató­ság támogatja őket, így előbb- utóbb sem Végh, sem Koós, nem pedig a többi szekértoló nem ke­rülheti el a felelősségrevonást minazokért a dolgokért, amelye­ket a munkafegyelem lazításában, a társadalmi tulajdon herdálásá­ban elkövettek. Dupsi Károly Ikersoros Mkoricatemesztési bemutató volt Dombegyházán Békés megyében a Dombegy házi Állami Gazdaságban a gö­döllői ikersoros kukoricatermesztési módszer tapasztalatait megvi­tató értekezletet rendezett csütörtökön az Agrártudományi Egye­tem növénytermesztéstani tanszéke a KISZ és a Földművelésügyi Minisztérium védnökségével. A meghívott tsz-vezetok, gépállomá­st szakemberek és egyénileg dolgozó parasztok előtt ismertették a Kolbay-féle termesztési módszer előnyeit, s a gazdaság százhar­minc holdas ikersoros vetésű kukoricaföldj-n gyökér mosási, vala­mint betakarítási gépi bemutatót tartottak Fái István tanársegéd előadásával. Délután a látottakat megvitatták. A célok elérése teszi egységessé /a. Lenin Tsz tagjait — Azok az emberek ugyancsak kitesznek magukért. Ügy igyekez­nek, mintha nem számítana bele a nyugdíjba minden óra. Ezt az elismerő megjegyzést hallottuk a minap a nagyszénási tanácsházán, amikor érdeklőd­tünk a Lenin Termelőszövetkezet felől. Az ismertetésnek meg­felelően valóban olyan moz­galmas a tsz határa, mint a hangyaboly. A kitűnő ter­mésű kukoricát törik emitt a szorgalmas kezek, amott a vető­szántás folyik, mások silókukori­cát raknak el télire, a növényter­mesztési brigád egyik munkacsa­pata pedig megkezdte az őszi ár­pa vetését. Nem kerülhetjük el az alábbi számok ismertetését, hogy hű ké­pet adjunk a termelőszövetkezet őszi munkák során elért s a jövő évi bő termést megalapozó ered­ményeiről. Péter-Pál előtt 560 holdról ta­karították be a kalászosokat s a cséplés végeztével szinte egy idő­ben, befejezték a tarlóhántást is. A kalászosok területének majd­nem ejí'harmadát, 180 holdat trá­gyáztak meg, s a trágyát alá is szántották. Ezenkívül 150 holdat DT-vel szórtak fel, de összesen 280 holdon végezték el a mély­szántást. Abban a 82 holdban, a- melybe most kezdték vetni az ár­500 vagon vetőmag termett Mezőhegyesen A Minisztertanács és SZOT vö­rös selyem vándorzászlajával ki­tüntetett Mezöhegyesi Törzsállat, tenyésztő Állami Gazdaságban összesen ötszáz vagon jó csíraké­pességű különböző vetőmag ter­mett, amit helyben tisztítanak és fémzárolnak. A gabona, kukorica és cukorrépa magon kívül nagy- mennyiségű fű- és pillangósma­got szállítanak, az állami gazdasá­goknak és termelőszövetkezetek" neki Lucernából például 450 má­zsa nemesített magot takarítanak be, aminek csaknem felét elit ve­tőmagként — mázsánkint 7000 fo_ rintért — exportra adják el. pát, már jó két hete kész a vető­szántás. •» Azért írjuk le mindezt ilyen aprólékosan, mert a Lenin Tsz tagjai is ilyen aprólékosan ügyel­nek a korai vetést megelőző jó magágy készítésére. Megadják a földnek azt, ami a bő termés biz­tosításához kell. Még egy Ilyen számadatoktól nyüzsgő példát mondunk el, amelyet érdemes kö­vetni. Azért, mert gyakorlatával a Lenin Tsz az aszályos eszten­dő ellenére jó termést ért el a ka­pásokból is. Hogyan készítették el most a cukorrépa földet? Hatvanegy holdat jelöltek ki a kalászosok területéből a cukorré­pa számára. Először is a tarlóhán­tást végezték el benne, aztán ez a tábla holdanként 100 kilogramm pétisót, és 200 kilogramm istálló­trágyát kapott, amit alászántot­tak. -Erre holdanként 20 kiló szu­perfoszfátot és 100 kilogramm ká­lisót szórtak, mindezt pedig 35 centiméter mélyen beszántották. Tavasszal még 50 kilogramm péti­sót káp a cultt>rrépafölcf/'aztán jö­hetne az aszály is, úgy meglesz a 250—300 mázsás átlagtermés, mint most a 240. Végeredményben a fenti adat­tenger nem más, mint az agrotech­nika alkalmazása a gyakorlatban. Ám a Lenin Termelőszövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértés­ben nemcsak a föld intenzív mű­velésével igyekszik bevezetni a jövedelmet fokozó módszereket, hanem a termelési ágak és ará­nyok helyes kialakításával is. A termelőszövetkezet össz-szán- tóterületének 37 százalékáról a- rattak búzát. Jövőre, az agrotech­nika alkalmazásával akarják biz­tosítani a mostani mennyiségi e- redményt úgy, hogy a szántóknak csak 33 százalékán vetnek kenyér- gabonát. Ugyanakkor az állatál­lomány minőségi fejlesztése ér­dekében növelik a takarmánynö­vények vetésterületét. Zabot és árpát együttesen a szántók 12 szá­zalékán termesztenek, a tavalyi 7 százalékkal szemben. Kukoricát 3, évelő pillangósokat 1, nyári ta­karmánynövényeket pedig 4.5 szá­zalékai vetnek nagyobb területen, mint tavaly( A belterjes gazdálkodás így válik gyakorlattá a Lenin Tsz-ben A jövő évi tervek vázlatosan már készen vannak; A növényterme­lésben imigyen kialakított ará­nyokkal kívánják növelni az állat- tenyésztés hozamát. Azért csak minőségi előrehaladást tűztek cé­lul az állattenyésztésben, mert már ebben az évben jó eredmé­nyeket értek el az állatállomány mennyiségi fejlesztése terén: száz holdanként 33 darab számos­állatjuk van; A következő lépés tehát az egyedenkénti hozam nö­velése s ennek biztosítására kell mind a siló, mind a szálas, mind pedig a szemes takarmánynövé­nyek termőbázisát megteremteni; Hogyan válik aprópénzzé már*1 jövőre ez a gondos, szakszerű ter­vezés? Csak néhány példát erről. Ügy, hogy az 1959-es évi zárszámadás­kor a mostani 27—17 forint helyett 38—17 forint lesz az arány a pénz és a természetbeni juttatás között a pénzosztás javára. Ebből kitű­nik, hogy az állatálomány minő­ségi fejlesztése jövőre legkeve­sebb 11 forinttal fogja növelni egy munkaegység értékét. De amj talán a legközvetlenebb haszon} az idei 10 forintos pénzosztás he­lyett a jövő gazdasági évben 20 forintra növelik az egy munka- ' egységre eső havonkénti előleg­osztást a tervek szerint. E célok elérése kovácsolja egy­be a Lenin Tsz tagjait és ösztönzi őket most őszei is a szorgalmas* jó munkára. (v. d.)-H­Szolgálati lakást építenek Vésztőn a vízügyi szakaszmérnökségén Hosszú évek óta húzódott a vésztői vízügyi szakaszmérnökség szolgálati lakás építésének ügye. Az idén végre lezáródik. A szol­gálati lakás építését a napokban megkezdték és december 31-ig az épületet fedél alá hozzák. Az új szolgálati lakásban három szobát, konyhát, ^kamrát, fürdőszobát, is­tállót és garázst építenek. Az építkezés 250 ezer forintba kerül. Amint a lakást belülről is rend­behozzák, akkor abba nyomban beköltözik egy vízügyi mérnök, aki a:tól az időtől kezdve a víz­ügyi szakaszon tartózkodik. Óránként 30 mássa vetőmagot csáváénak ír A Tarhosi Növényvédő Állomá­son három nagyteljesítményű PC újtípusú magyar csávázó géppel óránként 30 mázsa vetőmagot csá­váznak. A három gép napi telje­sítménye 900 mázsa. Az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek igen nagy elő­szeretettel veszik igénybe a csá­vázó gépeket, amelyeket a napok­ban a csárdaszállási és az ör­ménykúti Állami Gazdaságban, valamint a békési TV-telepen (Nosztra) állítottak üzembe. A termelőszövetkezetek minőségi ve­tőmagjából eddig 27 vagonnal csáváztak le. Ha a békési TV-te- iepen az összes vetőmagot lecsá­vázzák akkor a csávázó gépet rendelésre azokba a termelőszö­vetkezetekbe vontatják, ahol na­gyobb mennyiségű vetőmag vár csávázásra. Esztergályosokat felvessük Munkásszállást és kedvez­ményes étkezést biztosí­tunk. * Jelentkezés írásban vagy személyesen: SZELLŐZŐMÜVEK, BUDAPEST, XI., te., Gyapott u. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom