Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-12 / 215. szám
1958. szeptember 12.. péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPOJSAG 3 Ma reggel hat órától újra dolgozik a Sarkad! Cukorgyár A több hónapos nagyjavítás után, ma reggel újra fífzúgtak u gépeik *a Sár kari i Cukorgyárban s a gyár kéményéből felszálló, gomolygó füst jelezte, hogy több mint ezer munkás újra meg kéz te a cukorgyártást Tegnap, vagyis csütörtökön estig mintegy ezer vagon cukorrépát vettek át a termelőktől a gyár megbízottai, de ma reggel, az indulás pillanatáig a. gyár udvarába beszállított cukorrépa is meghaladta a 600 vagont. A gyár folyamatos termelését a megye különböző területén létesített átvevőhelyeken több mint 500 rakodómunkás és a különböző beosztásban dolgozók biztosítják. Amint a gyár igazgatójától hallottuk, ebben az idényben a Szolnoki Cukorgyártól is kap a Sarkadi Cukorgyár mintegy 1500 vagon cukorrépát feldolgozásra. A ma megkezdett cukorgyártási idányben előreláthatóan 18 500 vagon cukorrépa feldolgozására számítanak a gyár vezetői. És méz egy örvendetes értés :ilés Gáspár Árpád igazgató elv- társtól: a jövő héten hétfőn és kedden a gyár már útnak indít ja az ©tső vagon cukrot a kereskedelemnek hogy az minél előbb eljus- «un a fogyasztókhoz. Többen nem tizeitek községfejlesztési atiét Kertészszigeten (Tudósítónktól.) * A legutóbbi tanácsülésen Kertészsziget tanácstagjai az évi községfejlesztési terv végrehajtását vitatták meg. Sinkovicz Mihály vb-titkár részletesen beszámolt az évi munkákról és örömmel jelentette, hogy elkészítették az új, korszerű mázsaházat. Sok létesítmény elkészítését hátráltatta a pénz hiánya és főlfeg az, hogy többen nem fizették be a községfejlesztési adót. Szarka Ferenc tanácstag a tervek végrehajtásánál megjegyezte, hogy a hátralékosokkal szemben keményebben járjon el a végrehajtó bizottság, és a törléseket csak nagyon indokolt esetben eszközölje. Egy óra az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalaínál 7 Aki még nem járt az Orosházi 1 Üzemlátogatás közben megnéz- Baromfifeldolgozó Vállalatnál, an- tűk az üzemi konyhát is,' ahol nak azt javasoljuk, kérjen valakit modern gőzfűtése» üstökben főtt maga mellé, hogy eligazodjon a megannyi raktár és feldolgozó ü- zemrész között, — arról nem is beszélve, ha valakivel személyesen akar az ember találkozni. Mi lagadás, mi is legalább negyedóra »hosszáig bolyongtunk az épületek Jíözött, mire rátaláltunk Gulyás Sz. János elvtársra, a vállalat termelési osztályának vezetőjére. Gulyás elvtárs kalauzolásával látogattunk el az egyik, még átalakítás alatt lévő csirke és tyúk- feldolgozó terembe. Itt még szerelnek. De egy másik teremben már napok óta rendes ütemben dolgoznak az ügyeskezű lányok és asszoSySk! A pulyka-kopasztó is iuemképe^ állapotban várja már a novembert, vagyis a pulyka-szezont A kövér liba vágása már megkezdődött ugyan, de a rendes kapacitáshoz viszonyítva még csak 20 százalékos. — A majdnem 300 ezer kilogramm szállítási szerződésre lekö- tett csirkének egyharmada már Ibeérkezett feldolgozásra — mondja az irodában egy elvtársnő. — Ezenkívül még 50 ezer libát, több mint 36 000 kacsát és 30 000 pulykát várunk ebben az idényben. A már említett mennyiségben benne van az 52 ezer csirke, a mintegy 10 000 kacsa, liba, pulyka is, apait a . termelőszövetkezetektől varunk. Amint Gulyás elvtársíól hallottuk, mintegy 8 —10 országnak exportálnak ebben az évben is vágott baromfit, azonkívül, hogy Budapestre igen nagy mennyiséget szállítanak élve. a finom ebéd. Szerda délben . — vagyis, amikor ott jártunk — tarhonyaleves, krumplifőzelék és fasírt várta a vállalat munkásait. De az irodában mást is megtudtunk. — Korszerűsítjük az üzemi konyhát! A beszélgetés során megtudtuk, hogy a jelenlegi ebédlőhelyiség sötét és rideg. Ezt a már erre a célra betervezett 30—40 000 forintos beruházással még ebben az évben megváltoztatják. Ugyanakkor a konyha mellé létesítenek hús, tészta és zöldségelőkészítőt is. A konyha gépesítését is tovább bővítik. Az újjáalakított konyhából nem hiányzik majd a krumplipucoló és krumplitörő gép sem. De van itt más szóra érdemes dolog is. Alig ha lehet erről megfeledkezni, hisz* rajta bukdácsoltunk. Most építik 64 ezer forintos költséggel az udvarban a betonú tat, a betonjárdát. A 600 négyzetméter betonút, a 450 négyzetméter betonjárda és a 355- folyóméter útszegély nemcsak látszatra változtatja meg az Orosházi Baromfifeldolgozó arculatát, de gazdaságilag is jelentős lépés lesz. — Nemcsak tisztaság tekintetében javul meg az eddigi már-már tűrhetetlen állapot — mondja Gulyás elvtárs. — Villamos targoncáink is tovább tartanak majd. De balesetek is minden bizonnyal ritkábban fordulnak elő. És amíg hat ember alig bírta húzni a baromfival megrakott, ketrecekkel teli kézikocsit, ezentúl két ember is könnyen elbírja a betonúton. Megoldódoit a jövő évi tenYésztojás-ellátás Gyomán A Gyomai Baromfikeltető Állomás körzetében az idén 44 termelőszövetkezetben foglalkoztak nagyüzemi csibenevelései. Mivel a tsz-ek naposbaromfi kereslete ebben az évben a múlt évit jóval megtízszerezte — s jövőre az ideinél is nagyobb naposcsibekeresletre számítanak —, a abromfite- nyésztési szakemberek úgy döntöttek, hogy 4 darab tízezres keltetőgéppel bővítik az állomás gépparkját. A megnövekedett géppark tojásellátásáról már gondoskodtak. Amíg az Idén hat tsz dig is 20 tsz jelentkezett a te- nyésztojáfc, szállítási szerződés megkötésere. Lesz bőségesem gyümölcsfa-csemete A Békés megyei faiskolákban a napokban ellenőrzik növényegészségügy! és szakmai szempontból a kitelepítésre váró gyümölcsfa-csemetéket és su- hángokat. Az ellenőrzést a megyei tanács kertészeti előadója, és a Tartiosi Növényvédő Állomás megbízottai, vég- tik. Külön-külön ellenőriznek minden csemetetáblát. így biztosítják, hogy az ősze! és a tavasszal hlültetésre "váró De ami minden szónál jobban bizonyítja a vállalat belső útjainak javítását: eddig — tavaly is — minden évben több, mint 20 000 forintba került a járdák, utak javítása és mégis mindig balesetveszélyes volt. A néhány napja beindult termelésről megtudjuk, hogy jobban kezdték ezt az idényt, mint a múltévit. A már dolgozó üzemrészekben zökkenő mentesen halad a csirke és részben a kövér liba vágása, szállítása. Ha a most szerelés alatt lévő csirke és tyúkfeldolgozó üzemrész is elkészül, akkor nem lesz semmi akadálya, bogy az Orosházi Baromfefeldol- gozó Vállalat munkásai időben feldolgozzák, a majdnem 350 va- 'gon baromfit. Balkus Imre 9.500 köbméter A Mezőhegyesig Törzsálattenyésztő Állami Gazdaságban nagy gondot fordítanak a silótakarmány készítésére. Az idén 9500 köbméter különböző ösz- szetételű zöldtakarmány-keverékből töltik fel a silógödröket. A silózás jó ütemben hal^d, és előreláthatóan szeptember 15-ig be is fejezik. Az addig lesilózott takarmány bőségesen fedezi majd a megnövekedett állatállomány téli takarmányszükségletét. Tízéves sJM Dózsa Tsz (Tudósítónktól.) Nagy előkészületek kezdődtek a körösladányi Dózsa Termelőszövetkezetben. Szeptember 14-ére készülnek, amikor 10 éves fennállásukat ünnepük. A hivatalos ünnepséget délelőtt 10 órakor kezdik, amit a községi kultúrparkban rendeznek. Délben közös ebéd lesz, a- hol a termelőszövetkezeti tagságon kívül száz meghívott is részt vesz, köztük több egyéni gazda. ' Az ünnepségen átadják azokat a dicsérő leveleket, amelyeaz alapítástól kezdve ott vannak. Tarsoly Károly pedig 1 Budapestre utazik,1 hogy - a kormány kitüntetését átvegye. Sánta Imre, a tsz elnöke elmondotta, hogy most is nagy tervek megvalósításán < dolgodnak és a jövő'évben újabb 150 kát. hold földterületen szeretnének talajjavítást csinálni. Az építkezésekről sem feledkeznek meg: egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót építenek,, ugyanakkor egy tíztonnás hídmérleg építését szeretnék megkezdeni. 1 A belépések alkalmával a két a 10 éves munka jutalmául kapnak azok a tsz-tagok, akik \ földterületüket is növelik. ----------------------A gépállomás munkáját beszélték meg a vésztői tanácstagok (Tudósítónktól) Vésztőn a tanácstagok az állami mezőgazdasági gépállomás munkáját beszélték meg. Tobai László igazgató beszámolójában elmondotta, hogy az elmúlt évhez viszonyítva, ebben az évben kevesebb géphibával dolgoztak. A cséplőmunkacsapatok kivétel nékül becsületesen dolgoztak. Az előre elkészített rajo- nirozási tervet kisebb hibáktól eltekintve, betartották. A cséplései terveiket nem teljesítették, aminek viszont oka volt, hogy Vésztőn az egyéni dolgozók területein búzából mindösz- sze 4,7 katasztrális holdanként! termést értek el. A termésá.lagok kedvezőbben alakultak a termelőszövetkezeteknél és az eddigi megállapítások szerint a termelőszövetkezetek átlaga mintegy 2,5 —3 mázsával több volt, mint az egyéniek termése. A cséplés befejezése után rög.ön megkezdték a iaiajmgijkákai, ...... A beszámoló után a tanácstagok ígéretet tettek, hogy a gépállomás munkáját segíteni fogják azáltal, hogy a tanácstagi körzeteikben a szántási társulások megalakítására világosítják fel a .parasztokat! N. .1. Szakoktatás a szeghalmi járásban (Tudósítónktól) Szeptember ló-én, szerdán a szeghalmi járás tsz és tszcs ellenőrző bizottság elnökei részére szakoktatást tartottak a járási mezőgazdasági osztályon. Az előadó, Bede Ilona járási főkönyvelő ismertette az ellenőrző bizottság elnökeivel a könyvelés fontosságát, annak ellenőrzésének lehetőségét, továbbá a pénz- és hitelgazdálkodás szükségességét. Szabó József, a füzesgyarmati Győzelem Tsz ellenőrző' bizottság elnöke, de a többiek is elmondották hozzászólásaikban, hogy esi-' nek az oktatásnak a megtartása nagyon fontos volt. A jövőben az itt hallottak alapján jobban tudnak majd ellenőrizni. Kérték, hogy többször tartsanak számukra ilyen kioktatásokat Beszállították a kendert a iiagrbánhég)esi Zalka Tsz-ből Nagybánhegyesen a Zalka Máté j meghaladta a 35 mázsát. Kender- Tsz területén minden évben igen I termésüket, mely a községben, a2 jó termést ad a kender. Az idei idén is egyedülálálóan magas, mór le is szállították a kaszaperi ví's- ionóság ellenére a szövetkezet 15 j útállomásra, ahonnan azt a Nagy- holdas kendertábláján. átlagosan laki Kendergyárba irányították 200 ezer koronás és suhángfa egészsészállltótt csak tenyésztojsst kelte- ges álapotban kerüljön a gyümolcsfa- tés céljára, addig jövőre már ed- i telepítők rendelkezésére. Árgyelán János is tudja már, hol a jobb Az újságíró zsebre tette a jegyzetét és ellépett a meleg téglakatlantól, melynek párkányát eddig íróasztalnak használta. Árgyelán János szavai u„ tán pillanatnyi csend lett, csak a vodka és a pálinka csobogását lehetett hallani. A főzdéfoen néhány termelőszövetkezeti tag tartózkodott, az ajtóban pedig két egyéni gazda a félfát támasztotta, várták, hogy kifőzzék a szilvájukat. Amikor Ár- gyelán János befejezte a mon- dókáját, az egyéniek arcán töprengés ült. Ez az Árgyelán olya-. nokat mondott, ami felkavarta a gondolataikat; — A legnagyobb bánatom, hogy csak három éve és nem előbb léptem be — mondotta szívből jövő bosszankodással. — Pedig az apám, aki tíz éve tagja a szövetkezetnek, sokszor nyag_ gatott; lépjek be. Az öreg már resteilte is néha szóvátenni a dolgot, mert hajthatatlan voltam. Vártam, mert mindenki azt beszélte, hogy az ember cseléd lesz megint. Rémi tgettek jobbról-balról, hogy az egész szövetkezés csak furfang. Ilyent és hasonlókat mondtak a szomszédok. Sokáig hittem is — közben megigazította az egyik edényen a szűrőt és azután folytatta. — Ügy gondoltam, a hat holdon gondtalanul élek. Nevetve tette hozzá: — Most élek gondtalanul. Azelőtt több gondom volt, mint a szövetkezetben tíz tagnak együttvéve. Most a szeszfőzdében dolgozom, de ha itt nincs munka, akkor a mezőn, a többiekkel. Van évente három-négyszáz munkaegységem és a háztájiból is jön. Már sokszor összehasonlítottam a jövedelmem a szomszédokéval; Mindig több jött ki, mint azoknak, pedig sokkal többet dolgoznak és ezerféle gondjuk van. Közben, amíg beszélt, tettvett a fényes rézcsövek és edények között. Ahhoz az emberhez hasonlított, akinek nagy öröme van és ezt szeretné megosztani másokkal. Aztán a „cse- lédsorsot’* hozta fel megint. Szélesen, felszabadultan nevetett, hogy egy időben hitt az ilyen beszédnek. Ezen aztán a többiek is jót nevettek, csak a két egyé. ni nem nevetett, komolyan csavargatták a fejüket jobbra-bal- ra nézgelődtek, úgy tettek, mintha nem hallottak volna semmit. Árgyelán János pedig felkapott egy edényt és kisietett vele az udvarra. Az egyéniek olyan- formánt néztek utána, mint a- hogy a bátortalan gyerek nézi tárnát, aki vidáman szórakozik a hullámvasúton, de ő még nem mer felülni arra a csodálatos masinára. Árgyelán János amint visszajött, ismét beszélni kezdett. — Szamár voltam, de azok is azok, akik most ezen annyit rágódnak — mondta mosolyogva. Nem akart és nem sértett meg senkit, csak hát a nyelvére szaladt a gondolat. Az újságíró arra gondolt, hogy még sok mindent kellene kérdezni, de amint a két egyéni gazdára nézett, arcukról leolvashatta, hogy ez most felesleges. Árgyelán János mindent elmondott, amikor arról beszélt, hogy miért érzi magát kitűnően a termelőszövetkezetben és esze ágában sincs újra egyéninek lenni. Boda Zoltán
