Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-10 / 213. szám

J* 1*68. szeptember 1*l, MectU BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Gyümölcsösöket telepítettek a tsz-ek Megyénk termelőszövetkezetei, ben megkedvelték a gyümölcsfa­kertészetet. Ezt igazolja az a tíz termelőszövetkezet példája is, a- melyekben az idén összesen 130 hold új gyümölcsöst telepítenek. Ezek között szerepel a sarkad! Lenin Tsz 36, a Dózsa Tsz 19.5 hold új telepítésű gyümölcsöse. Mivel a megyei tanács csak azok­ban a szövetkezetekben engedé­lyez gyümölcsöstelepítést, ahol megfelelő szaktudású kertész áll a tsz rendelkezésére, így megyénk 10 tsz-ében máris intézkedtek gyümlöcsfakertészek munkábaál- lítáarról. Az őszi gyümölcsfatele- pitéshe» «z említett 130 holdra — mirt üzemi gyümölcsös telepítésé­re — 10 730 különböző fajtájú ko­ronás és suhángfát biztosított a megyei tanács.--------------------­A mezőhegyesiek nagy célja: 12 millió forintos nyereség! A Mezőhegyes! Állami Gazda­ságban arról beszélnek, hogy rz idén megduplázzák a múlt évi nyereséget. Tavaly 6 és félmilló forint tiszta bevételt tettek a nép­gazdaság asztalára, az idén ennek a kétszeresét akarják. A 12 millió forint nyereséget még kimondani is sok, hát még 23 ezer holdcm ennyi értékű mező- gazdasági terméket, húst, tejet, vetőmagot előállítani! A mezóhe- gyesiek pedig ezt tűzték felada­tukul. A gazdaság vezetői a kom­munistákkal együtt szilárdan áll­nak munkahelyeiken. E nagy munkában felzárkóznak mögéjük a pártonkívüliek. E tervek meg­valósításának módozatait beszélte meg a műit hetekben az üzemi há­romszög: az igazgató, a párttitkár és az ÜB-elnök. Lesz ió füstölnivaló bőven! Holdanként 13 mázsás termés a kamu ti Petőfi Tsz dahányíöldjein Megkezdődött megyénkben a dohányszüret s a várakozásnál is jobb termést takarítanak be a ter­melők. Elsősorban minőségileg, de mennyiségileg is elérik a tavalyi kitűnő átlagot. A becslések sze­rint 10 mázsás termésre számíta­nak a megyében beültetett 1511 hold területen. Az átlagnál magasabb eredményt ért^k el az újkígyósi Űj Élet Tsz tagjai, 15 hold dohány vetésük 180 mázsa termést adott, holdanként 12 mázsát. A kamu ti Petőfi Tsz- j ben még ennél is jobb az ered­mény: 13 mázsa holdanként. A többtermelés; prémiummal együtt egy kát. hold dohány hozama 25 —26 ezer forint lett ebben a ter­melőszövetkezetben. Érdemes dohányt termelni kü­lönösen most, hogy a jövő gazda sági évre szóiban felemelték az átlagárakat. Míg ebben az évben ÍOOO—1100 forintot fizetnek egy mázsa dohányért, az új évben 1200—1300 forint lesz az átlagár, s ezer Kossuth cigarettát adnak minden mázsa átadott dohány u- tán. ft hiten megkezdik a kukorica törését a békéscsabai Bőre Tsz-beu A békéscsabai Előre Termelő- szövetkezetben teljes erővel halad az őszi betakarítási munka. A növénytermesztési brigád tagjai a cukorrépa- és dohányszedés. mellett a napokban megkezdik a kukorica törését is. A kertészeti brigád tagjai az almát és a szilvát szedik, valamint a fiatal -gyü­mölcsfák szemzését végzik. Összeül • MEDÖSZ méi konferencia Szeptember 11-én, csütörtökön a délelőtti órákban Békéscsabán a szakszervezetek székházában összeül a MEDOSZ Békés megyei női konferenciája* A konferencia megvitatja a mezőgazdasági üze­mekben és vállalatoknál dolgozó a Az új igazgató bejelentéseit kez­detben fenntartással fogadták szakvezetők, de amikor az első fél­év gazdálkodásáról készített mér­leg adatait megismerték, maga a főagronómus tette le a garast Számolt és látta. okosan mórlegelte • lehetőségekek az üzemi háromszög A két napon át tartó vitatkozás után úgy döntőiek, hogy üzem­áganként tervet dolgoznak ki a 12 millió forint jövedelem blztcsítá- tására. Ennek alapján a növény­termelésnek az év hátralévő idő­szakában 2,8 millió forint többlet- bevételt kell biztosítani. Ez az összeg pedig csak akkor lesz meg, ha holdanként 180 mázsa cukorré­pát, 17 mázsa májusi morzsolt kukoricát takarítanak be és ha a lucemamagbói 1 millió 600 ezer forint bevételre tesznek szert. Az állattenyésztésben dolgozóknak terven felül másfélmillió forint értékű állati terméket kell az év végéig előállítani. Ennek érdeké­ben tejből 68 000 literrel fejnek többet. A mesterséges borjúneve­lőben elérik a napi 90 dekás súly- gyarapodást, a hízómarhák hizla­lásánál a napi egy kilogrammos- eredményt, a sertéstenyésztésben átlagosan a 16 kilogrammos vá­lasztási súlyt, süldőknél a havi 7 és félkiló növekedést,, hízóknál pedig a havi 16 kiló ráhízlalást. A juhászaiban tízezer liter tejet kell év végéig kifejni... és így to­vább. Amikor az üzemágankénti terve­ket elkészítették, tanácskozásra hívták a kerületek párt és KlßZ- titkáraij.^Jb. eir^kök^az ü- zemek vezetőit, beosztott agronó- musait. Eléjük tárták a gazdaság A dolgozók ezreivel kellett ■ BMMIiaHMItSHBM rőt pedig jobb nem beszélni, — legyintett lemondóan és cipője orra elé köpött. — 1800 négyszögölön 9 mázsa termett. Hát mi az7! — Nem sok, az biztos — szólalt meg Pailag. — Ez vitt rá, ez duruzsolt a fülembe eséplés éta és most sike­rült igen szép vetőmagot kifognom. De még milyet! — kiáltott fel. — A búzaszemek teltek. Színűk olyan, mint az aranyé. A te­lepen azt mondták: bánkúti fajta. Annál jobb búzát pedig a kör­nyéken sem ismerek. — És kifizetődik-e a csere? — A mú’t évi példát alapul véve: ige«. Számoljuk ki — in­vitálta Orosz Pál tagot. — Ha jövőre holdanként három mázsa bú­zával terem több. akkor hármunknak .ingyenbe«” lesz a kenyér­nek való. És ha az árpa is 3 mázsával fizet többet, akkor a két hold többletéből éppen három disznót tudok a hizlalásig felnevel­ni. De ez csak az egyik része a dolognak. A másik része, az ám az igazi. Minden nap ott járok el az állami gazdaság földje mellett. Láttam őket tavaly szeptemberben, amikor porba vetették a sze­met és mégis micsoda árpájuk lett! — mondta elismerően. — Az én árpám olyan mesze állt az övékétől, mint Makó Jeruzsálemtől. Tő­lük tanultam, hogyan kell jól gazdálkedmi. Alkonyodon. A gazda az istálló felé fordult, ahol két lova az üres jászol mellől az itatásért nyerített. P&Hag elbúcsúzott. — Szóval jó vetőmagot kaptam — így Orosz. — Akkor esak becsülje meg — válaszolta Pailag. A gazda pedig rávágta: — Ne féltse, abban nem lesz hiány. D. K. jelenlegi helyzetét, a jövedelmező­ség további növelésének lehetősé­geit. Ekkor már azon vitatkoztak, hogyan tudnának év végén a ter­vezett kétheti fizetésnek megfele­lő nyereségrészesedés helyett egy havit osztani. A vita eredménnyel járt. A résztvevők határozatot fo­l nők helyzetét s kijelöli azokat a ! gadtak el, melynek alapján a feladatokat, amelyéket a jövőben j idén 12 millió forint üzemi nye a dolgozó nők munkaköriilmé- [ reséget biztosítanak a népgazda nyeinek megjavítása érdekében | ságnak. tenni kell. Erre a tanácskozásra : ^ munka neheze ezután kezdő­megyénk 75 mezőgazdasági tíze- [ mének asszony és leényküldötteit hívta meg a MEDOSZ Békés me­gyei bizottsága. megértetni .. a jövedelmezőség biztosításának • újabb lehetőségeit. A gazdaság • pártszervezetének javaslatára í összehívták az üzemi tanács kom- : munistáit, akik, miután megismer­• ték az új helyzetet, lelkes agitáto- ■ • rokká váltak. Ezután az üzemi ta- » • nács 101 tagja vette bonckés. alá ■ ! a gazdaság vezetőinek javaslatát S és egyöntetű határozatot hoztak m • annak végrehajtására. A kerüle­• lekben rendkívüli taggyűlésre • • hívták a kommunistákat, majd ü- j zemi értekezleteken, termelési ta­j náeskozásokon, brigádonként, • munkacsapatonként vitatták meg • a kezdeményezést ás a tennivaló- ■ , jj kát. És a termelés frontján ma í csak ez az egy dolog szerepel: ■ „Előteremtjük a tizenkét milliót!” » A földeken, istállókban ti s ezért a célért dolgoznak, • : sőt egyes üzemegységben — mint 5 Ömezőhegyesen is — a dolgozók külön vállalásokat is tettek. A te­henészetben a havi 70 000 liter tej helyett 75 ezret akarnak kifejni, ugyanakkor a tej terv szerinti ön­költségét 2,32 forintról 2,10 forint­ra csökkentik. Ugyancsak ebben a kerületben 200 mázsa cukorré­pát takarítanak be a tervezett 180 helyett. Ugyanezt mondhatjuk a kukoricáról is, amely májusi morzsolt ban számolva — a ter­méskilátások: szerint — nem 17, hanem 21 mázsájával fizet. Nem kis dologra vállalkoztak a mezőhegy esi emberek! Elhatáro­zásuk záloga az a lelkes tenniaka- rás, amely eltölti ma egész Mező­hegyest, s példázza az ottani kom­munisták akarategységét, a párt­tagok és a pártonkívüliek széttép- hetetlen összeforrottságát. Dupsi Károly Érdemes megnézni t A Békés megyei Malomipari Egyesüléshez tartozik az Eleki Hengermalom. Négy évvel ezelőtt, amikor ott jártam, feltűnő helyen a következő feliratra lettem fi­gyelmes: „Békés megye legpisz­kosabb malma.’' örvendetes, azóta sok minden megváltozott itt, az Eleki Hengermalomban. Üj igaz­gatót küldött az egyesülés a ma­lom vezetésére, irányítására. És ezzel napról-napra változott a ma­lom külső és belső képe. Ma már nemcsak tiszta az eleki malom, de a község legszebb és kgrende- zettebb épülete, A Malomipari Egyesülés veze­tőjének és az Eleki Hengermalom igazgatójának lelkiismeretes in­tézkedéseiért mondok köszönetét a község lakossága nevében. Alter Jánr.- tanácstag, Ekk. Továbbfejlesztik az öntözéses vízgazdálkodást Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság tájékoztatása szerint az el­következendő években jelentősen fejlődik hazánkban az öntözéses vízgazdálkodás. Napjainkban — mondották az Országos Vízügyi Főigazgatóságon — a vízügyi szer­vek elsőrendű problémája, hogy az öntözésre felhasznált víz no tartalmazzon káros sókat. El sze­retnénk kerülni, hogy — a Ti­szántúlon és a Duna—Tisza közén, ahol a nem elégsége és^a kedve­zőtlen csapadékellátás miatt dön­tő *zgrepe ^í^;öntö«tón^^— éppen az életet adó víz szennye­zettsége növelje a szikes területe­A legcélszerűbb vízgazdálkodá­si kultúra elterjedését akadályoz­za az is> hogy eddig nem volt e- legendő vízmérő óra. így az öntö­zésnél a felhasznált mennyiséget csak becsléssel lehetett megállapí­tani, pedig a víz túlzott adagoló« sa inkább káros, mint hasznos volt. A költségcsökkentés és a túl- öntözés elkerülésére kiépítjük aa öntözővíz pontos adagolását bizto­sító vízmérő berendezéseket. Rá-i térünk a gazdaságos vízfeihaszná-l íéfcb; ^ iTjódszerek kísérletezésére, Megvizsgáljuk a talajra hulló, on« nan elfolyó, vagy abba beszivár« két. A jövőben fokozottabban el- I gó víz törvényszerűségeit, hogy a termelőket megtaníthassuk a leg« előnyösebb vízgazdálkodási mód­szerekre. lenőrizzük a természetes vízfolyá­sok — patakok, a folyók — vizei­nek szennyezettségét. Sej! Termelőszövetkezeti élet!... Szarvas és Csaba­csüd között terül el az a virágzó szövetke­zet, melyik már tíz esztendeje, hogy léte­zik és fejlődik. A ne­ve: Táncsics. Most, hogy a nyári munkák után vagyunk, jól ki­fújjuk magunkat, a- n»i nálunk azt jelen­ti, hogy amiként minden évben, most is, ősz elején megtar­tottuk nagy, közös vacsoránkat. Mert a szövetkezeti élet nemcsak munkából meg munkaegység­számlálásból áll ám, hanem alkalomadtán derék mulatságokból is. így történt a múlt vasárnapon nálunk is! A vezetőség tisz­telettel meghívott minden Táncsics-beli tagot, azok családját, de még kívülállókat s. így jött el a közös, nagy vendégségbe számos egyéni gazda, tanácsi meg gépállo­mási dolgozó is. A szarvasiakat gépko­csik hozták ki. Jó néhány százan sz tolgatták a levegőben úszó ínycsiklandozó vacsoraülatot, a sza­bad tűzön, nagy pász­torbográcsokban fölö jó birkapaprikást. Ez alkalomra kivonult a szövetkezetbe a szarvasi kettes és né­gyes számú italbolt alkalmi részlege, e- zért aztán bőségesen volt bor, sör és e- gyéb hangulatkeltő i- talféleség. Csicsely Mihály brigádja ha­talmas sátort állított fel, hogyha netán az időjárás rakoncátlan- kodott volna, meg­előzzük a bajt. A sá­tor előtt a szarvasi fúvószenekar csillog­tatta hangszereit és tudását akkora tehet­séggel és lelkesedés­sel, hogy a vendégko­szorúnak már a zené­től danolós jó kedve kerekedett. Az érkezőket maga az elnök fogadta, üdvözölte és kedves szóval irányította a sátorponyva alatti helyükre. A fiatalság derekasan segített a kiszolgálásnál. Mikor aztán mindenki e- vett-ivott s a zenekar talpald való csárdás« ba kezdett, öregje-fi­atalja egyként tánc- raperdült és tartott a tánc, a vigalom kivi- lágos-virradatig! Azzal oszlottunk szét, hogy a régi ku­ruc katonanótát ek­ként is énekelhet­nénk: „Sej, ha), gyöngyélet a tsz-élet, gyöngy élet!...“ Mert ami Igaz, az Igaz; nemcsak a termés- eredmények, nem­csak a díjnyertes ál­latállomány, de az efféle igazi mulatság is kinyitja sokak sze­mét, akik még a ma­gánosság egyhangú útját járják és azt mondatja velük: -s Ahol az én gondtalan, szép vidámságom, oda vágyom! Nagy Lajos a csabacsüdi Táncsics Ter­melőszövetkezet tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom