Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

1658. szeptember 2., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Egy tömegszervezet születése, fejlődése Lőkősházán Uáromsxáxhatvan fajta virágmag érik Békéscsabán A békéscsabai virágmagtermelő telepen az üveg-házakban és a sza­badföldi kertészetben összesen há- xomszázfriatvan fajta cserepes és kerti virágmag érik. A tarka vi­rágrengetegben az ismert magyar fajtákon kívül számos Svájcból, Dániából, Norvégiából, Ameriká­ból és más országból származó óriás virágú újdonságot látni. A vörös és narancsszínű, hatal­mas virágú gumós begónia pél­dául csak mesterséges pót bepor­zásai képes magot hozni. Gondos leánykezek parányi ecset segítsé­géivé! viszik egyik virágról a má­sikra a finom megtermékenyítő port. Megéri a fáradságot, mert egy gramm gumósbegónia mag ára háromszázhatvan forint. Ha­sonló módszerrel termelnek ma­got a nagy virágú fehér petúniából és még számos virágból. Egyéves nemzetiségi óvónőképző nyílt Gyulán A Gyulai Állami Óvónőképző intézetben hétfőn* ünnepélyese» nyitották meg az egyéves nemze­tiségi óvónőképző tagozatot, me­lyen az ország minden részéből ér­kező, érettségivel rendelkező né­met, szlovák, délszáv és román- m,/' p r > , • , anyanyelven huszonöt leány tá­jául. A megnyitón Hartz Rezső igazgató mondott ünnepi beszédet, p'kit többek között a hazánkban nemzetiségiek alkotmányban biztosított egyenjogúságáról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy az új nemzetiségi tagozat megnyitása nagy. jelentőségű a nemzetiségiek életében, mert egy év múlva a legifjabb nemzedék számos cso­portjával foglalkozhatnak saját anyanyelven az óvónők. A gyulai Vöröskereszt helyisé­gében tavasszal felkeresett há­rom elvtársnő: egy az országos központtól, kettő a megyétől volt. Megjegyezték, hogy kocsi­val vannak és személyesen sze­retnének meggyőződni a közsé­gekben folyó vöröskeresztes munkáról. Kértek, vigyem ki őket olyan helyre, ahol nehezen boldogulok a dolgokkal. Egy percnyi gondolkodás után a leg­nehezebben megközelithető he­lyet ajánlottam, ahol szerettük volna újra megalakítani a Vö­röskereszt szervezetet. A választás Lőkösházára e- sett, így tehát autóba ülve, egy órán belül a helyszínen voltunk. A tanácstitkártól, Köves elv­társtól megérdeklődtük, hogy régebben kik foglalkoztak a Vöröskereszt szervezettel. Mon­dott vagy 3—i nevet s mi őket felkerestük. Nem mondhatnánk, hogy valami nagy lelkesedéssel fogadtak bennünket. Arról igye­keztek meggyőzni, hogy telje­sen reménytelen a helyzet, mert már máskor is volt, de nem le­het az asszonyokkal kijönni. Nem segítik a vezetőséget, nin­csenek aktívák, személyes kér­dések folynak, csak a csomag érdekli őket és így tovább, se vége, se hossza az ellenvetések­nek. Ügy, hogy ha nem va­gyunk elég szilárd alapon, fájó szívvel, könnyes szemmel odébb is állhatunk és többé feléje sem nézünk hőkösházának. Nem csoda, ha nem túlságos remé­nyeket táplálva tértünk vissza a tanácsházára, Köves elvtárs­hoz. Tájékoztattuk a helyzetről. Az ő véleménye is az volt, hogy fog az menni. Vállalta is, hogy össze fogja hívni az asszo­nyokat.­A megállapított időben ismét elmentem LökösKázára, de már ekkor tizenegy asszony jött össze. Az első úttörők ők vol­tak. Nagyon bizakodók voltak. Azt javasolták, állapodjunk meg egy másik időpontban, a- mikor többen lesznek, akkor a- Xakuljon meg a községi Vörös- kereszt szervezet. A szervezést ők vállalják. Ebben maradtunk. A következő alkalommal már tizenöten voltak. Megalakult a Vöröskereszt szervezet. Meg lett választva a vezetőség. En köz­ben háromhónapos egészségügyi nak a községi vöröskeresztes iskolára mentem Budapestre, de érdeklődtem, hogyan halad- munkával. Örömmel értesültem, hogy május 1-én már külön csoportokba vonultak, zászlóval, karszalaggal. Több egészségügyi előadást tartottak. Egészségügyi filmeket vetítettek, bálát ren­deztek. Bármilyen megmozdulá­sukat a község lakói örömmel látogatják és támogatják. A lő- kösházi mozihelyiségben ilyen­kor alig férnek be. Ilyen előzmények után került sor aug. 26-án a vezetőség újjáválasztására, amiről el le­het mondani, hogy ünnepi ese­mény volt a községben. Dacára, hogy esett az eső, a mozihelyi­ség megtelt a vöröskeresztes ta­gokkal és a meghívott vendé­gekkel. A megjeletek között ott Volt Csáki elvtárs, a községi párttit­kár, B. Tóth elvtárs, a tanács­elnök, a Hazafias Népfront elnö­ke, a Nőtanács, a KISZ, a ha­tárőrség, a MÁV képviselői. A- mit még sehol sem tapasztal­tam, ott voltak a lőkösházi pe­dagógusok teljes létszámmal, az igazgató elvtárs vezetésével. Az egész taggyűlés szép példája a község összefogásának. A vezetőség beszámolója tájé­koztatót nyújtott az eddig vég­zett munkáról, s a jövőbeni fel­adataikról. Kongresszusi válla­lásuk között van megjelölve a Vöröskereszt tagság egészség- ügyi előadásokon való nevelése, ifjúsági Vöröskereszt szerveze­tek alakítása a nevelők segítsé­gével, a szervezet tagságának a jelenlegi 130-ról 200-ra való nö­velése. A lőkösházi példa mutatja, hogy nincsenek közömbös em­berek. Türelemmel, szeretettel kell az emberekkel foglalkozni és az eredmény nem marad el. Létre lehetett hozni a Vöröske­reszt szervezetet Lőkősházán, de ahhoz olyan lelkes aktívák kellenek, mint az öreg Petro István elvtárs, és azok a szív- Vel-lélekkel dolgozó asszonyok, akik fáradságot nem ismernek, vidáman végzik a Vöröskereszt, munkát, mint öze Imréné, Ujj Józsefné, Berta Ferencné, Pal- lag Jenőné, a kis Magyar Erzsi és a többiek. Kohári István járási Vöröskereszt titkár. Ünnepelt Pusztaföldvár Szoka.lan hangos zeneszóra ébredtek vasár- , .nap — augusztus 31-én — a pusztaföldváriak. A csabai vasutas zenakar bejárta a községet, in­dulókat játszottak. így adták a lakosság tudtára a községi szövetkezeti napot. Délelőtt 10 órakor községi kultúrházban mintegy 400 községbeli itsz-tág és egyénileg gazdálkodó jött össze, hogy részt vegyen a helybeli Dózsa Tsz tízéves fenn­állásának ünnepélyén. Szegvári Péter, a Dózsa Tsz el-nöke nyitotta meg a gyűlést. Megnyitójá­ban ismertette a Dózsa Tsz tízéves működését. — Amikor megalakult ez a tsz, se épülete, se jószágl állománya nem volt. Néhány év alatt azon­ban megerősödött, olyannyira, hogy Nagy Imre két vihart okozott politikája ellenére is megma­radt és ma erősebb a tagság jövőbe vetett bizal­ma, mint bármikor a tíz év alatt. Az ellenforra­dalom idején széthurcolták a közös vagyont. Nem maradt semmi 126 hold földön kívül. Ma büsz­kén mondhatjuk, hogy az ellenforradalom óta föld­területünk és a tagság létszáma megnégyszerező­dött, ugyanakkor a tagság jövedelme is gyarapo­dott. Ezután Laszli Pál elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának másodtitkára mondssü ün­nepi beszédet. Megemlékezett a helybeli Dóra« Tsz tízéves fennálásáról. — A pusztaföldvári Dózsa Tsz tagjai <t leg­nehezebb időben is helytálltak. Legyűrték azokat a gazdasági nehézségeket, amelyeket Nagy Imre revizionista politikája állított eléjük. — A Dózsa Tsz-ben átlagosan 12,32 mázsa búzát takarítottak be, ugyanakkor az egyéniek 8 mázsát. Az őszi árpa terméseredménye a szö­vetkezetekben 4 mázsával több, mint az egyénie­ké. De szép a tsz kendere is. Megadja holdanként a 37—38 mázsát. Ilyen eredménnyel pedig egyet­len egyénileg gazdálkodó sem dicsekedhet. Ezek az eredmények országépítő munkánban igen je­lentősek. Laszli elvtárs ezután külpolitikai kérdések­kel foglalkozó1*. Majd beszédének befejező részében emlékez­tette a pusztaföldváriakat a felszabadulás előtti állapotokra, amikor a község határában két grófi birtok, mellettük Ravasz József 600 holdja és a Székácsok 100 holdja terült el. Akkor ezek az urak irányították a község és az ország politikai, gazdasági életét. Felsorolt néhány adatot az 1932- es évből, amikor Pusztaföldváron 2.5 kiló lisztért egész nap is dolgoztak a falusi nincstelenek. És hol van ma az akkori ínség?, amikor egy ilyen háromezer lelket számláló kisközségben, mint Pusztaföldvár is 520 rádió, 120 motorkerékpár, 120 új családi lakás található, melyet a községbeliek főként az ellenforradalom óta vásároltak, illetve építettek. Laszli Pál elvtárs beszéde után Ungi Imre. az Orosházi Járási Tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője ünnepélyesen adta át az újonnan alakult Lenin Tsz elnökének, Prágai Jánosnak, s szövetkezet működési engedélyét. ÜIOZIK BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Äug. 28—szept. 3: Betörő az albérlőm. K.i h.: fél «. fél 8; v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Aug. 28—szeptember 3: Tájfun Naga- szaki felett. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 8, 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Szeptember 1—3: A negyvenegyedik. Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 8, 8 órakor, PETŐFI MOZI, SARKAD Szeptember 3—4: Apák és fiúk. Kezdés: n.: 8, v.: 4, 8 és 8 ómkor» VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKO VÁC SHAZA Szeptember 3—5: Graciela. K.: h: 8, v: 4, 6, 8 órakor. SZABADSÁG mozi, gyoma Szept. 3—5: Áruló jel. K.: h.: 8, V.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, GYULA Aug. 28—szept. 2: Az időzár. K.: h. 6, 8, v. 4, 6, 8 órakor^ ERKEE MOZI, GYULA Szeptember 2—3: Ok voltak az elsők. K: b. fél«, fél 8, v. fél 4, fél«, fél 8. BÁSTYA MOZI, BÉKE9 Aug. 28—szept. 2: Szállnak a Oarvak. K.: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél8. Műsora I PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Aug. 28—szept. 3: Az utolsó paradi­csom. Kezdés: í. 8, v.: 4, 8 és 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Aug. 28—szept. 2: Római vakáció. K.: h.: fél«, fél 8, v.: fél 4, féle, fél3, TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Szeptember 2—3: Kisfiú és a varázsló. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 8, 8 órakor. ADY MOZI, SZEGHALOM Szeptember 3—5: CsódaeSatár. Kezdés: h.: 8, v.: 4, I és 9 órakor,--------­JÓ KAI SZÍNHÁZ tajelöad.as Eleken, szept. 2-án, este 8 órakor: MARICA GRÓFNŐ FIGYELEM! FIGYELEM! Megérkezett Gyulára, a Kossuth térre, a Budapest Nagycirkusz Ma» szeptember 2-án este 8 órakor megnyitó díszelőadás Jegyek délelőtt 10 órától a cirkusz pénztáránál kaphatók. Termelőszövetkezeteit! Dolgozó parasztok! íemieli»! ■ •*<> VT pjojnr . t• »o.q.ßfrfKt : • • .. * Teljes ütemmel beindult ai *1959. évi _____________ ( SERTÉSHIZLflUSI AKCIÓ J Az akció keretében szerződés köthető minden meglevő jó csontozatú, hizlalásra alkalmas 20 kg- nál magasabb súlyú süldőre. 1 A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes elő­leget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden da­rab sertés után. A szerződés alapján átvett serté­sért az alábbi vételárat fizeti a vállalat közvetlenül az átvételkor: lJ6—125 kg súlyú fehér hús tökesertésért 15 50 H—kg 106 kg-on lelüli hús-és húsjellegü sertésért 1480 R—kg 126—165 kg súlyú zsír-és zslrjellegü sertésért 14 50 R— kg 165 kg-on felüli zsír- és zslrjellegü sertésért 14 80 R—kg 170 kg-on lelüli súlyú tenyésztésbe logoit koca, kanlott sertésért 14 00 R-kg Fehér hÚ3 tőkesertésként csak olyan fajtatiszta, fehérbőrű síma lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaság­ban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azo­nos minőségű és fajtájjellegű sertésekért, melyek­nél íalkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg-nál nagyobb egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért * I. II. tip. Tsz. Mg. Ts?» és egyszerű társulások 20-50 úrb. falkásított egyöntetű sertés után f— Ft—kg V50 R-kg 50 drb-on lelüli falkásított egyöntetű sertés után 150 Ft—kg 2 — R—g& Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bő­vebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalatok Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom