Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-07 / 211. szám

1 BÉKÉS MEGYEI NÉP Cl SAG 1958. szeptember X, vasárnap A tőrwénjhíró szerepében Mennyi gondja* baja van egy tanácstitkárnak, azt csak akkor tudja a kívülről szemlélő le­mérni, ha legalább egy napját vé­gignéz, végighallgat. Nem kivé­teles nap volt ez a csütörtöki, még nem is piaci nap, amikor az asz- szonyok úgy varrnak, hogy most itt vagyok, beszaladok a tanács­hoz és egyúttal elintézem az ü- gyemet. Mégis minden idejét le­foglalták az ügyfelek. Reggel már 8 óra előtt benn volt, előbb át­nézte a hétfői VB-ülésen készült jegyzőkönyvet, s még le sem tet­te, amikor jött, illetve jöttek az első „felek’1. Két lakótárs és há­lom gyerek. A gyerekek édesanyja azzal a panasszal kereste fel a tanácstitkárt, hogy kislányát a la­kótárs férje véresre verte. Itt bi­zony gyorsan kellett igazságot tenni, mert az asszonyok csaknem felverték az egész épület csendjét, úgy kiabáltak. Mire a .Lakótárs fér­je előkerült és bebizonyosodott, hogy nem bántotta a gyereket, jól eltelt az idő. Közben a folyosón már mások várakoztak. Szintén igazságtétel végett. Itt ugyancsak ■ ■IC«IIU(HC1CI Erősebb seprűvel... Megyénkben már több párt- szervezetben hallottuk a párt­titkártól, vagy a pártvezetőség egyik-másik tagjától, hogy gyakran mennek kérelemmel, panasszal hozzájuk olyan ü- gyekben is, melyeket az illeté­kes állami szervek elintézhet­tek volna. Ilyen eset történt nemrégiben Nagyszénáson. Egyik nap korán reggel, egy ■Asszony kereste lel a párt köz­ségi bizottságának titkárát és elpanaszolta gondját-baját. El- ni&hdta, hogy áImfli tartalék- földön egy rozoga tanyát bérel­nek, ott laknak férjével, aki az állami gazdaságban dolgozik, és a gyerekekkel. A tanácstól nemrég felszólítást kaptak, hogy lejárt a bérlet, keressenek maguknak másik lakást. A fel­szólító írással a tanácsra sietett, hogy megkérje őket, maradhas­sanak. Az elnök helyettese volt bent. De őt hiába kérte, hiába ajánlotta fel, hogy ha más meg­oldás nincs, hát szívesen meg­vennék azt a tanyát, ötezer fo­rintot is adnának érte. A ta­nácselnök helyettese ridegen azt válaszolta: Ha maguknak ötöt megér, akkor megér az tí­zet is... — Hát ezek után és ahhoz az emberhez többet nem megyek *— mondta az asszony. A párttitkár meghallgatta a panaszt, aztán tanácsolta; men­jenek el együtt a tanácselnök­höz. Megint csak a helyettest ta­lálták az irodán, aki a párttit­kár szavaira egyszerre előzé­keny lett és udvariasan megma­gyarázta a lehetőségeket, ho­gyan lehet eljárni, hogy a csa­lád a lakásban maradhasson. Igényelhetik és minden bizony­nyal megkapják. Csak nyugod­tan maradjanak, tapasszák, hoz­zák rendbe a tanyát télire — mondta. Az aszonyka megkönnye b- biiltene felsóhajtot, de közben a tanácselnök-helyettes felé villant a szeme, melyből az nem sok jót olvasott ki. A párttit­kár elvtárs is levonta a tanul­ságot. Arra gondolt, hogy erő­sebb seprűvel kell kiseperni a hivatalokból az átkos Horthy- örökséget, a bürokratikus szel­lemet, mely úgy látszik, egyes munkásból lett vezetőket még 13 év múltával is megmérgez. Boda Zolién meghallgatta a panaszt, de intéz- I kedni nem tudott, mivel a beidé­zettek nem jelentek meg. Azután egy házvétel körül bonyolódott az j ügy. Közben hivatalos emberek is érkeztek a járási népi ellenőrző bizottságtól. Megvizsgálták a pa­naszok, beadványok intézését. Mintegy 40 panaszt, beadványt néztek meg. Itt nem is volt hiba, hiszen határidőre valamennyit el­intézték, de hiba volt a szóbeli panaszokkal, melyekről egyetlen alkalommal sem csináltak feljegy­zést, s így az intézkedést sem tud­ták ellenőrizni. A bizottság tagjai felhívták a tanácstitkár figyelmét, hogy pontosan, a legkisebb pa­naszról is feljegyzést kell csinálni és mellétűzni az intézkedés mód­ját. Délután újból a tönvény- bíró szerepe jutott neki; itt Békés- szén tanóráson nem restek az em­berek a legkisebb panaszukkal is felkeresni a tanácsot, mert a leg­kisebb ügyben is intézkednek, vá­laszt kapnak. Ma már arról is .tudnak a tanács vezetői, kinek a libája rágta le a szomszéd kukori­cáját, ki vágott ki fát, ki az, aki nem fizeti rendesen a gyerektar­tást, ki vesz, ki ad el földet. Kicsi ügynek látszanak ezek, mégis na­gyok azoknak, akiket érint. Békésszentandráson a tanácstit­kár nemcsak az emberek szemé­lyes ügyeit ismeri, de minden e- rővel küzd a közös ügyért. Kozák Jánosnak nem kell sokáig keres­gélni gondolatában, hogy rájöj­jön; mi a legfontosabb most a községben. — Nálunk most a villany a leg­nagyobb dolog — mondja. — E- gósz, k 3lyá$át.,jáffki^'.jnár miat­ta, de akármi is történik, meg kell lenni az idén a Dózsa telepen a villanynak. Megígértük 1 a tanács­ülésen, kisgyűlésen és nem aka­runk szégyenben maradni az em­berek előtt. A Dózsa telepiek ed­dig már 68 ezer forintot ajánlot­tak fel, a többi pénzt a tanács pó­tolja. A hiba ott van, hogy nincs nökhelyettes elv társsal a község egyik felét már bejártuk, hogy oszlopnak való akácfát keressünk. Sajnos nemigen van. Eddig 48-at szedtünk össze, de még ez sem biz­tos, hogy mind megfelel. Száz, százöt darab kellene. Ha másképp nem megy, veszünk máshonnan. Sok a gondunk-bajunk. Járdát ja­vítunk, sporttelepet építünk. A lelkes sportolók és szurkolók eh­hez is mintegy 30 ezer forintos társadalmi munkával járultak hozzá. Hangszórót vezettünk a község más részébe, könyvtárat bővítettünk. Egyszóval: gazdago­dik, kulturálódik községünk. A saját háztartásában is gondot okoz az embernek, ho­gyan ossza be a pénzét. De milyen nagy gond ez akkor, ha az egész község pénzgazdálkodását kéU intézni. Kozák János vb-titkár pe­dig ezt csinálja. Nem új ez előtte, — igaz nem mindig ezt csinálta —, de beleszólt, ha mások nem a köz­ség fejlődését tartották szem élőt A tanácsok megalakulása óta ta­nácstag és azóta tagja a végre­hajtó bizottságnak is. 1957-ben tit­kárnak választották. Szeretik tisztelik az emberek, ezért is van az, hogy bizalommal fordulnak hozzá. Csepkó Eta A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata Újabb lépések a német békeszerződés előkészítésére kozásokat folytatna, a német bé­keszerződés előkészítése végett. A bizottság egyik feladata az lenne, Berlin (TASZSZ) Mint a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökségének sajtóhivatala jelenti, a Német _ Demokratikus i hogy kölcsönös megértésre jusson Köztársaság Minisztertanácsának I egyfelől a négy nagyhatalommal, csütörtöki ülése nyilatkozatot fo­gadott el és elhatározta, hogy a- zonós tartalmú jegyéket intéz a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz. Azt is elhatároz­ták, hogy jegyzékkel fordulnak a Német Szövetségi Köztársaság kormányához. A nyilatkozat bírálja a Német Szövetségi Köztársaságnak azt az álláspontját, mely szerint az egy­séges Németország megteremtése állítólag a négy nagyhatalom ü- gye. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a jelenlegi viszonyok között a békés és demokratikus alapon való egyesülés leginkább járható útja a két német állam szövetsé­gének megteremtése. A Német Demokratikus Köztár­saság nyilatkozatában ugyanak­kor hangsúlyozza, hogy a béke- szerződés kérdése a német prob­léma olyan része, amelyben ille­tékesek mindazok az államok, a- melyek az elmúlt háborúban részt vettek. Javasolja, hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország kormánya a négy hatalom képviselőiből ala­kítson bizottságot, amely tanács­másfelől pedig a két német állam­mal arról, hogy melyik szakasz­ban és milyen formában vonják be a két német államot á tárgya­lásokba. A nyilatkozat közlése szerint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya, nak, hogy a két német állam kép­viselőiből szintén alakítsanak bi­zottságot, amelynek arra kellene törekednie, hogy lehetőség szerint dolgozza ki a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közös állás­pontját a négy nagyhatalommal folytatandó tárgyalásokra a béke- szerződés alpvető kérdéseit illető­en. A bizottságot esetleg azzal is megbíznák, hogy vitassa meg az egységes, békeszerető és demokra­tikus Németország megteremtésé­nek problémáit. (MTI) A pártélet hírei A békéscsabai városi pártbizott­ság a napokban tartott végrehaj­tó bizottsági ülésen a városi ifjú­ságának munkájával, valamint a dolgozók panaszos leveleivel, be­jelentéseivel foglalkozott. , Az orosházi városi pártbizottság a napokban tárgyalta meg a város községészségügyl helyzetét, szeptember 19-én pedig kibővített pártbizottsági ülésen beszélik meg az 1958—59-es pártoktatás előké­születeit, •o­Köröstarcsán a pártok tatásra je­lentkezők kiválogtására öttagú bi­zottságot szerveztek. A politikai tanfolyamra jelentkezőkkel a be­szélgetéseket hétfőn este kezdték meg. A KISZ és a KISZ-en kívüli fiatalok politikai oktatásáról saj­nos a legutóbbi időkig megfeled­keztek.-o­Köröstarcsán negyvenegy elő­fizetője van a Népújságnak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága lapjának, A párt községi bizott­ságának titkára ismeretlen ok miatt nem szerepel az előfizetők között. A NÉMET DEMOKRATIKUS köztársaság JEGYZÉKÉT Átnyújtottak A NÉGY NAGYHATALOM ÉS A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁ­NAK Berlin. (TASZSZ) A Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának jegyzékét átnyújtották a négy nagyhatalom — a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kor­mányának. ■ : ivf.li f Ugyancsak pénteken a Német Demokratikus Köztársaság Kül­ügyminisztériumának megbízott­ja átadta a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériu­mának azt a jegyzéket, amelyet a Német Demokratikus Köz'ársaság kormánya intézett a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányá­hoz. oszlop. A napokban a tanácsel­vwwwwwwwwwvwttwnwvwwwvwM szén a kínai partvidékig terjed­jen ki; Déhát hogyan is festenek ezek az amerikai „videilmi" érdékek — a kínai partvidékén? A csangkaj- sekistáktöl megszállt Kimój' és Macu szigetek az amerikai 'stra­tégiában a népi Kínának ..szeg- zett ágyúk’*szerepét töltik be.'Im­már kilenc esztendeje —5 azóta, hogy a csangkajsekisták a 1 kínai szárazföldön az utolsó talajt is el­vesztették lábuk alól —' ezekről a szigetekről indulnak, ki .-szinte nap-nap után a népi Kína elleni provokatív támadások. Ezek a szi­getek blokádirozzák Kína két fon­tos kikötőjét, Amojt és Fugsouí, s innen indulnak - portyázásra a csangkajsekista kalózbajék, za­varva Kína egész hajózását. Mindez, pedig a 7- amerikai flotta védőszárnyai alatt történik. Mégsem a farok csóválja a kutyát. Tíz nappal ezelőtt a Washing­ton Post ezzel a frappáns címmel közölte vezércikkét: „A faxok csó­válja a kutyát..." A kissé meg­hökkentő cím alatt a befolyásos amerikai napilap vezércikkírója hosszas eszmefuttatást szentelt Eisenhower elnök előző napi saj­tónyilatkozatának. Ebben a nyi­latkozatában az elnök a hivatalos­nak tekinthető amerikai álláspon­tot fejtegette a tajvani „válság­ról”. A Washington Post kommentár­jából megtudjuk, hogy a címben szereplő kutyán maga az Egye­sült Államok értendő, a farok sze­repébe pedig Csatig Kaj-seket kell behelyettesíteni. De vajon mi in­dította erre a rendkívüli szemlé­letes eszmetársításra a lap hírma­gyarázóját? Nos a hírrr arázó túlságosan gyermetegnek alálta EisenhoweT elnöknek azt igye­kezetét, hogy úgy állítsa b dol­gokat, mintha az Egyesül Álla­mok kormányának semmi külö­nösebb szerepe nem lenne a há­borúval fenyegető új távol-keleti válsággóc kialakulásában. Az el­nök ugyanis nem kevesebbet a- kari elhitetni sajtóértekezletének hallgatóiv ’ minthogy az ameri­kai kormány „csupán.'1 szerződés­beli kötelességét teljesíti, amikor „nem tér ki a nacionalista Kína megvédésének felelőssége alól”, A nagyobb nyomaték kedvéért az el­nök ehhez még hozzáfűzte: a kí­nai partmenti szigeteknek, a Ki- moj és Macu szigetcsoportnak „most fokozott jelentősége van Formóza védelme szempontjából „mert" a kínai nacionalisták szá­razföldi haderejüknek körülbelül egyharmadát ezeken a szigeteken összpontosították.’1 Az elnök magyarázatából tehát ez következik: miután már elvé­geztetett, hogy Csang Kaj-sek a kínai partokhoz irányította had­erejének jelentős hányadát — az Egyesült Államok nem tehet mást, mint hogy kiterjeszti a 7. flotta „védemyőjét” a partmeníi szige­tekre is. Azaz, a farok csóválja a ku­tyát! Ámde ennél az elnöki „tervnél” már a Washington Post cikkíró­ja is felkiált és megkérdezi: „De hát ki biztatta a Csang Kaj-seket arra, hogy haderejének ilyen nagy részét a kommunista Kína küszö­bére helyezze?" A felelet olyan­nyira nyilvánvaló, hogy a lap szükségtelennek véli a kérdés megválaszolását. Viszont megteszi ezt helyette a New York Herald Tribune ismert szemleírója, Jo­seph Alsop, aki elárulja, hogy Csang Kaj-sek annak idején ame­rikai parancsra építette ki erődít­ményekké a partmenti szigeteket. Az amerikai „atomfurkóstoot”-po3i- tika hívei tehát tudatosan terem­tették meg azt a helyzetet, ame­lyet ma ürügyül használnak fel új háborús válság előidézésére. Amerikai „érdekek" — a kínai partok mentén? Jogos a kérdés: milyen ame­rikai „érdekek” forognak kockán ezeken az apró partmenti szigete­ken, amelyek mindössze harminc kilométernyire feküsznek a kínai szárazföldtől, földrajzi és történél, mi szempontból pedig — csak úgy, mint Tajvan — vitathatatlanul oda is tartoznak. Vajon mit szól­na az amerikai elnök, ha kínai íolttát irányitanának a New York­kal szemben fekvő Long Isiand- hoz, mondván, hogy ott kell meg­védeni a kínai érdekeket?! Ugye milyen képtelen gond slat? Mégis a hivatalos amerikai sajtó — s maga Eisenhower elnök is — ar­ról beszél, hogy nem az Egyesült Államok, hanem a Kínai Népköz- társaság idézi elő a feszültséget a tajvani szorosban s hogy az Egye­sült Államok nemzeti érdekei, sőt Amerika biztonsága követeli hogy az amerikai „védelmi vonal” egé­A Népi Kína visszaüt... A tajvani „válságot” tehát nem az idézte elő, hogy a csangkajse­kista támadásokra válaszolva, a népi Kína tüzérsége ezúttal eré­lyesen visszajött! Ezt a vistzáütést megelőzte Dullés amerikai kül­ügyminiszter augusztus 10-i nyi­latkozata, amelyben leszögez-te, hogy Washington távol-keleti po­litikája továbbra is a Kínai Nép- köztársaság el nem. ismerésén nyugszik. Szavainak nagyszabású flottatüntetés adott nyomatékot. Emlékezetes, hogy ekkor • tett „udvariassági” látogatást a 7. flotta Szingapúrban. Ezzel egyide­jűleg megsokszorozódott a hadi- anyagszállítás Tajvanra s' „meg­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom