Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-05 / 209. szám
1958. szeptember 5.. péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A gyulai út mellett a Czé- gény laposon sjfány, gyéren kelt tengerijében találkoztam Káló Istvánnal. — Adjon az isten — nyomta meg az adjont üdvözlésemre. Az árokban, mely elválasztotta öt a műút és annak másik oldalán zajló élettől, víz volt. bőségesen. Azután érdeklődtem, hogy honnan folyik. A Vízügyi Igazgatóság emberének nézett, szavaiból ezt vettem ki. Nem rontottam el illúzióit, annak nézett, legyek az. Lehet így is beszélgetni. Előveszi clgarettadóz- niját, ha már itt vagyok, legalább cigarettaszünetet tart —t gondolta. Előbb csak a földet, a rosszul sikerült tengerit mutatja, aztán mindjobban belemelegedik. Hét hold örökölt földje van, még az apjától örökölte 1949- ben, négy és fél holdat még bérel is az állami tartalékból. Élete a munka, a hajsza. A napfelkelte mindig a határban találja és napnyugta sem jelent pihenést számára. Egyedül van, mert felesége nem bírta a nagy hajszát és otthagyta. Ahogy beszél, látszik rajta, hogy jól esik neki, megkönnyebbül, ha valakinek kipanaszolhatja magát. Az élettől nem sokat vár már. Nem elkeseredett ugyan, de nem is reményteli. — Miért nem könnyít magán — vetem közbe. De mintha várta volna a kérdést, emeltebb hangon szólt: — Nem akarok és nem is megyek termelőszövetkezetbe. Ért önállóm, függetlenül akarok dolgozni. — S szinte elfeledve eddigi kínlódásait, folytatja.. Oda azok mennek, akik nem tudnak önállóan dolgozni. Azért, hogy mái gondolkodjon helyettük, s az pedig rosszul? Hogy nekem olyan ember parancsoljon, aki magamfajta? Nem! Ügy látszik, nem első voltam, aki beszélt már a termelőszövetkezetekről neki. Talán már hívták is, de nyckassága, meg talán félénk természete miatt nem akarja a közöst, Inkább leadja a földet, de oda 6 bizony nem •megy. Pedig nem fogják bekénysze- ríteni, sem Pista bácsit, sem mást. De nem is kell, hisz ma már a tsz-eink eredményei bizonyítékai a jobbnak. Vajon Nagy Víncze bácsit, a kunágo- tai Bercsényi Termelőszövetkezet tagját is kényszerítették? Dehogy! önként ment, de még mennyire. E két ember élete, körülményeik hasonlítanak egymáshoz. Kalló bácsi 55* Nagy bácsi pedig 53 éves. Mindketten örökölték a földet, mindketten sokat dolgoztak, csak e- gyikőjük ma könnyebben. él, mint a másik, A felszabadulás élőtt nemigen jutottak ötről a hatra. -34 lehetőség mindkettőjük •előtt egyformán adva volt és ma mégis egyikük gazdagabb. — Nem volt biz’ a felszabadulás előtt semmim. Harminc évig más házában laktam — igazol Nagy bácsi. 1927-ben nősült. Majdnem 20' évig dolgoztak ketten, élete párjával, s mégis a felszabadulás úgy találta őket, hogy azon, a- mit magukra vettek és mindennapi kenyéren kívül csak puszta létük volt. ■— Megalakult Kunágotán a Bercsényi Tszcs, majd a többi. Nem bírtam túlszárnyalni. őket — emlékezik vissza. — Dolgoztam látástól vakulásig, s nekik mindig több, jobb volt. Beléptem. Ma már szépen rendezett háza van. A villanyt is bevezettette. Ha ünnep van, fel tud rendesen öltözködni. Átlagosan kétezer forintot keres havonta, '— Nem válnék meg innen semennyi pénzért. Ha még zavarnának, sem mennék — erősíti s tért ölelő tekintete szeretettel végigsimítja a határt. S míg Pista bácsi az élettől elszakadva, egyedül hajszolja magát egy nagyon kicsi eredményért, addig a közösben dolgozók együtt érik el egyre szebb eredményeiket. Pista bácsi ne m akar ja meglátni, hogy a termelőszövetkezetben dolgozók jobban élnek. Nem akarja elismerni a saját gazdasága és a termelőszövetkezet gazdasága közti különbséget. Pedig van különbség. Mit fejlődött 1949 óta Pista bácsi gazdasága? Jóformán semmit. Földje még az állatai takarmányszükségletét sem termi meg, pedig 11 és fél hold földön dolgozik. A kalászosai az elvetett mag meny- nyiségét sem adták meg, nem beszélve a minőségről. Állatállománya elenyésző. Tanyája távol esik a várostól. Éjjel-nappal csak a munka, a holnaptól való félés jelenti az életet. Ha eredményekről érdeklődik valaki, csak panaszokdik. De vajon Nagy bácsi gazdasága: a termelőszövetkezet? Kukoricájuk páratlan a kun- ágotai határban. Az őszi árpa 11—12 mázsát, a búza még többet adott holdanként. A szépen meszelt világos istállóban gömbölyödő állatok vannak. E- zernél több baromfi, csirke, kacsa. Százezer forint költséggel minden épületben villany ég. Az eredményekről boldog mosolygással beszél. Rádiója van, szórakozik, s moziba is eljut munkája mellett. Ezek bizony különbségek, melyek megszűnhetnének, csak azt a kis árkot kellene átlépni, Káló Pista bácsi.. Majnát József--------------------------------------------------T öbb mezőgazdasági szakmában meghosszabbították a tanulószerzödfetés batáridejét Sail módja van annak, hogy növeljük gabona termésátlagainkat. Az agrotechnika alkalmazása mellett egyik lehetősége lenne az, hogy jó vetőmaggal vessük be röldjeámket. Az ország és a termelők érdekében eíedől Intézkedett a forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor lehetővé tette a vetőmag csereakciót. Megyénk három járásában —- az orosházi, a mezókovácsházi és a gyulai járásban — az őszi árpa és a búza vetőmag j lentős részének kicserélését biztosították. Természetesen nem kötelező a csereakció, még a jóra sem lehet kötelezni senkit hazánkban. De mert hasznos, mindenkinek — akinek lehetősége adódik — saját jól felfogott érdeke, hogy részt vegyen benne. Milyen feltételei vannak a ve- tőmageserének? Száz kiló jó minőségű vetőmagért cserébe 110 kiló szokványárpát, illetve búzát kell adni. A régi „nem adok helyette semmit” gyakorlat most is kísértő szellemében azonban már felütötte a fejét néhány ki- .ogás a vetőmag-csereakció ellen. Egyes termelőszövetkezeti vezetők méltánytalannak tartják, hogy az akció során az állam nem tesz különbséget a termelőszövetkezetek és az egyéniek között. Sőt, mert ezt sérelmesnek vélik, kijelentették, hogy nem vesznek részt az akcióban, Mindenesetre furcsa gondolkozás ez. Egyrészt azért, mert jogtalan előnyöket akarnak a termelőszövetkezeteknek az állam kárára. Másrészt pedig azért, mert elfelejtik, hogy az eddigi nagy gabonatermelés! eredményeket nem utolsósorban a minőségi vetőmag elvetése biztosította a melőszövetkezeteknek is. A gyulai Béke Termelőszövetkezetben megint más a kifogás. Azt mondják, hogy száz kilogramm vetőmagért sok a száztíz elindultunk. A sok esztendő alatt beivódott szokások húzzák vissza az embereket, mint a saroglyához kötött tehén a szekeret, ha megmakacsodik, hiába sietős a szekéren ülők útja. Bizony úgy van az, ha egy régi épület helyén újat építenek, unos-untalan belebotlanak a régi épület valamilyen darabjába és néha annyira, hogy bele is fájdul az ember lába, dereka. Az új gazdálkodási forma, a nagyüzemi gazdálkodás építése is fájdalmat okoz. Fáj a karó, amit levert az ember, pedig közös erővel könnyebben és több karót lehet leverni. És hát együtt a bajokat is köny- v nyebb elviselni. Ha mondjuk egy ezer holdas búzatábla valamelyik sarkát elveri a jég, különösen meg sem érzik a közösben gazdálkodók, de ha egv 8—10 holdas parasztnak a 3—4 holdas búzatábláiét megveri a jég, mint az idén Hanó Jánosét, bizony csak megsínyli, még ha oly’ jó gazda is. Off vannak a gyerekek. Mi lesz mondjuk, ha 3—4 gverekre jut 8-—10 hold? Arról nem is beszélve, hogy még a szülők életében önálló emberek lesznek. Elmennek kiló szokvány minőségű csert-termény. Sajnálják a mázsánként! tíz kilós cseredíjat. Pedig, ha kiszámítanák, rájönnének arra, hogy a tíz kiló termény értéke még a vetőmag kezelésének díját sem fedezi, nem Is beszélve a szelektor ozásról, fémzárolásról, szállításról. De nem is itt ugrik ki a minőségi vetőmag és a szokvány cseretermény közöli különbség. Az a tíz kiló, amit mázsánként „ráfizetnek", tízszeresen, húszszoro- ; san térül meg az aratáskor, persze, ha a jó vetőmag jó magágyba és optimális időben kerül a földbe. Erre igen szép példát szolgáltatott az idei is a gyulai Rákóczi Termelőszövetkezet, amely minőségi vetőmagot vetett. Árpából 17.80 mázsa lett az átlagtermésük, míg a Népköz'á.rsaság Tsz-bem — ahol nem vetetlek minőségi magot — csak 13,20 mázsa. Jócskán akad tehát különbség a két tsz átlagtermése között Ha ezen gondolkodunk, egyetlen következtetést lehet csak tanulságul levonni: kifizetődik a ve. tőmagcsere! *--------------o--------------. te lepítenek az idén ősszel a termelőszövetkezetek és szakcsoportok. A Földművelésügyi Minisztérium gyümölcstermesztési osztályán adott tájékoztatás szerint az idei őszön már több mint 2600 holdon telepítenek új gyümölcsöst a termelőszövetkezetek és a szakcsoportok. Különösen nagy területeket ültetnek be a nyírségi és a Duna—Tisza-közi homokvidékeken. Az új telepítéseknek mintegy 50 százaléka lesz télialma — többsége Jonathán és Sterking — és hasonlóképpen sok kajszit és szilvát ültetnek. A telepítésekhez szükséges, mintegy 300 ezer csemetét a Földművelésügyi Minisztérium bocsátja a termelők rendelkezésére. napszámba egyik-másik gazdához? Szegényebb emberek legyenek, mint a szüleik? Nem a kivagyiság miatt, de csak nem akar egyik szülő sem rosszabb sorsot a gyerekének, mint amilyen neki van. Az igaz, a múltban nem lehetett másként. Ha elaprózódott a föld, hát elaprózódott. Mást nem lehetett csinálni. Jó gazdák fiai, unokái sokszor cselédekké váltak. De ma nincs rákényszerülve senki, hogy elaprózza a földjét. Most ezer holdakra növelheti a közösben és fiai, unokái nem válnak szegényekké. Hanó János egyik fiát abban támogatta az állam, hogy tanító legyen. És a nép államának a támogatása az is, amikor módot ad arra, hogy szövetkezzenek a parasztok, hogy Hanó Jánosnak a többi gyereke se jusson arra a sorsra, amire régen sok parasztfiatal jutott. Fáj a tanyaudvarban levert karó? Fáj, mert hozzá- tanad a gazda izzadtsága. De fáj neki az új is, mert amíg a Hanó Jánosok vívódnak, té- pelődnek, addig a szövetkezetbeliek építgetik, csinosít- gatják a maguk nagy portáját s nem gyötri őket fiaik Megkezdték a rizs aratását Köröstarcsán Már nyolc nappal ezelőtt leengedték a vizet a köröstarcsai rizstermelő szakcsoportok földjeiről s az érlelő nap fokozatosan sárgára színesítette a nagy táblákat. Míg ez tartott, a Béke csoport vezetősége is megtette az utolsó intézkedéseket a gyors aratásra. Nemcsak a családtagokkal, hanem a rokonokkal, jó Ismerősökkel is megállapodtak: segítenek betakarítani a kiváló termést. A fogatok készen állnak a behordásra, a gépállomás cséplői várják a csép- lést, amelyhez kiállították a cséplőcsapatokat is. Ilyen előkészületek után elsőnek kezdték meg az aratást a Béke szakcsoport tagjai. Nekik összesen 128 holdon terem rizs, ebből 28 hold elsőéves telepítésű és nagyon szépen sikerült. Ez a tábla a 28—30 mázsát is megadja holdanként, de a többi is 25 mázsán felüli termést ad. A község másik három rizstermelő csoportjának mintegy 150 hold árasztott területe van, a- melyböl 80 hold az új telepítésű rizsföld. Ez is igen kiváló termést ígér, de még nem érett be teljesen. A tagok úgy számolják, hogy a kiadásokat levonva 4—6 ezer forintjuk marad meg tisztán egy hold rizs hozamából.-----------------------------D erült, száraz idd Várható időjárás péntek estig: Derült, száraz idő, gyenge keleti, délkeleti légáramlás, hűvös éjszaka, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: északkeleten 4— 7 fok, máshol 7—10 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 19—22 fok között. jövője. Mert ott már nem 1—- 2 tehén bőg, hanem 30—50-^ 80—100, nem egy motorbicikli pöfög a tanyaudvaron, hanem traktorok, kombájnok morognak s az emberek egyik szeme már a holnapba néz: még több vaiat, még több búzát. Mert lehet. Sok föld- dön, közös erővel, géppel csuda dolgok születnek. Azért fáj az új a Hanó Jánosoknak, mert ők fél szemmel még a múltban járnak. A holnap bennük még csak vajúdik, a megcsontosodott évszázados csend felülete most hasado- zik. Persze, egyszer széthasad és szertefoszlik az évszázados ködburok. S kivirágzik a Kita-dűlőben is az úi élet. Mint ahogyan vasút is lett Csabacsüd—Szarvas környékén, pedig régen — a szájhagyományok szerint —, amikor vasutat akartak építeni itt, a község elöljárói nem engedték. Attól tartottak, hogy zavarja majd a lovakat. Igazuk volt, mert néhány még ma is prüszköl, amelyik még nem szokta meg, de gazdáik már szívesen beleülnek, ho^v gyorsabban jussanak oda, ahova akarnak. Cserei Pál Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága több mezőgazdasági szakmában szeptember 30-ig meghosszabbította a tanulószerződtetést. Jelentkezni lehet zöldségtermelő- és zöldséghajtató kertész, gyümölcstermelő és faiskolakezelő kertész, szőlőtermelő és borkezelő, valamint dohánytermelő és dohánykertész szakmunkás-képzésre. Akik az állattenyésztésben kívánnak tanulóként elhelyezkedni: szarvasmarhatenyésztőnek, sertéstenyésztőnek, juhtenyésztő- nek, baromfitenyésztőnek, valamint tejház-kezelőnek jelentkezhetnek. Bővebb tájékoztatásért az. érdeklődő szülők és fiatalok a lakóhelyük közelében lévő állami gazdaságokhoz fordulhatnak.
