Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-23 / 224. szám
19MI. •oepíember 23 , kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Nem mindegy bogy a dolgozó parasztok hogyan gazdálkodnak, mennyit termelnek a földön Hetek óta ünneplés ünneplést követ a magyar falvakban: százak és ezrek vesznek részt a jubiláló termelőszövetkezetek gyűlésén, gazdaságuk megtekintésén. így volt ez most vasárnap Battonyán é* Medgy esegy házán is. A két „gyermek”, akikre a bölcsőnél azt mondták, hogy életképtelenek, s akikről az utóbbi évekig csak gúnyosan beszéltek, — ime felcseperedtek, s ha még nem is váltak egészen a falu „legényeivé”, de mér bámulják, csodálják erőteljességét, izmosodását. „Az idén bú. zából 12.80, árpából 16 mázsát termeltünk, 84 szarvasmarhánk és 400 sertésünk van — mondotta az ünneplő sokaság előtt Szelezsán elvtárs, a battonyai Dózsa Tsz elnöke. Legközelebbi célunk százra növelni a tehénállományunkat s az idei 200 hízott sertés helyett évente legalább négyszázat adm népgazdaságunknak". Természetesen nemcsak a népgazdaságnak jut egyre több gabona és hús a Dózsa Tsz-ből, hanem tagjainak is. Például Bessenyei József családjának 51 ezer forint érték jutott tavaly. Milyen sok egyénileg dolgozó parasztcsalád esett el eddig hasonló összegű jövedelemtől, az egyhelyben topogás miatt. S nemcsak ők rövidültek meg, hanem mezőgazdaságunk és népgazdaságunk is. A battonyai Dózsa Tsz jubiláló ünnepségén felszólaló Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes megdöbbentő számokat mondott el erről a megrövidülésről. — A mező- kovácsházi járásban 1958-ban a termelőszövetkezetek átlagos búzatermése 11.5 mázsa, az egyénieke pedig 8.9 mázsa volt. A különbség 350 kilogramm. A járásban az egyéniek kenyérgabona vetésterülete 28.135 hold volt az idén, ha ezt megszorozzuk a kisparcellán elvesztett hoidankénti 350 kilóval, akkor kiderül, hogy a járásban 985 vagon kenyérgabona nem ter- oeft meg. Ennyi gabona elég volna Mezőkovácsháza é; Kevermes lakosságának négy évre A vetésterületet s a terméseredményeket figyelembe véve őszi és tavaszi árpából 108 vagonnal termett volna több, ha a járás egész földterületén nagyüzemi gazdálkodás volna. Ennyi árpából 21.700 bacon-sertést lehetne meghízlalni, vagy 20 forintjával 27.1 millió forintért eladni. Ez csak a mezőkovácsházi járás vesztesége, az egész országban — minden növény féleséget figyelembe véve — százmilliókra rúg a veszteség. Keresztes Mihály elvtárs hangsúlyozta: a párt és a kormány tiszteli és védi a magán- tulajdont. De az a föld, amit aj dolgozó parasztok müveinek, nemcsak a parasztoké, hanem az egész- nemzeté, és a nemzetnek nem mindegy, hogy a dolgozó parasztok hogyan gazdálkodnak, mennyit termelnek a földön Nem mindegy, hogy az agro- és zootechnika alkalmazásának tágterű nagyüzemben, vagy keskeny kisparcellán régi elavult módszerekkel dolgozik a parasztság. S ez nemcsak Magyarországon nem mindegy. A nagyüzemi gazdálkodás nem kommunista találmány, nemcsak a szocializmust építő országokban, hanem a kapitalista országokban is rohamosan tá Másítanak. A kettő között persze óriási különbség van. A szocialista országokban a nagyüzem az addiginál sokkal nagyobb jobblétet biztosít a volt kistulajdonosoknak, a kapitalista országokban pedig földönfutókká válnak, szolgasorsba süllyednek. Amerikában 1935 és 1955 között összesen 2,032.500 kis farmot szüntettek meg államhatalmi eszközökkel, Franciaországban 756.800 kisgazdaságot, Nyugat-Né- metországban 1949 és 1955 között 9500-al csökkent a kisparaszti gazdaságok száma. Angliában az ossz földterület 75 százaléka 38 ezer földesúr tulajdonában van. A magyar dolgozó parasztok hallani sem akarnak kapitalista módszerű tagosításról — és bebizonyosodott 1956-ban, De bebizonyosodott az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok ragaszkodnak közös gazdaságaikhoz, mert az a legjobb gazdálkodási forma jólétük növelésére s ezért még azok többsége is visszalépett, akiket kiijesztett az ellenforradalmi vihar. A parasztság jövedelme annál nagyobb, mennél többet termel S amíg a tsz-tagok egyre többet termelnek, az egyénieké egyhelyben topog. A tízéves jubileumát ünneplő medgy esegy házi Béke Termelőszövetkezet 1956-ban 11 mázsa búzát termelt, az idén a szárazság ellenére 13.4 mázsát. E- gyenletesen és állandóan növekszik az állatállomány, a közös vagyon, s természetesen a tagok jövedelme is. 1956-ban egy tag átlagos jövedelme 10.612, 1957-ben 15.074 forint volt. Az idén több lesz. A három tagú Herman-család 19.527 forint. Dusik Margit pedig 10.118 forint készpénz előleget vett fél augusztus 31-ig. Ezenfelül megkapták a természetbeni járandóságból, a búzából, árpából is az előleget. Hát nem vétkezik önmaga és a népgazdaság ellen az, aki húzza- halasztja a tsz-be lépést? Nem volna-e jobb, ha már az idén se károsodott volna a népgazdaság a kisparcellák miatt több millió mázsa búzával, takarmánygabonával? Gondolkozni kell ezen, aztán cselekedni, mert a nagyüzemi gazdálkodás gyorsan növekszik világszerte, gyorsan emelkednek a termés-átlagok, ha a ml parasztságunk sokáig fontolgat, nagyon lemaradhatunk a többi országoktól. Mezőgazdaságunk színvonala sajnos így is alacsonyabb sok országénál. Ha a hazánk lakosságának felét kitevő dolgozó parasztság összefogna és vállvetve, egy akarattal dolgozna a magyar földben rejlő lehetőségek kiaknázásán, akkor egy újabb 10 év alatt mögöttünk maradna a legfejlettebb kapitalista mezőgazdaság is. K. I.--------------------------:—4+ 1 0 mázsás átlagtermés — 35 ezer forint jövedelem egy holdról — Megkezdődött a dohánybeváltás Befutott az első szállítmány a Dohánybeváltó békéscsabai telepére. Igaz, még csak az alj-dohányt hozta Elekes István újkí- gyósi termelő, de ebben is az „első fecske” a megyében. Nyolcvan- négy kilogrammot hozott és 530 forintot kapott érte. Mennyit hoz még, mennyire számít, hány zsinórja van? — ezt kérdezi tőle Papp elvtárs, az üzemvezető. — Körülbelül 3 és fél mázsás termésem lesz az idén, 440 négyszögölön. Tavaly ugyanennyin termeltem és 9300 forintot kaptam a termésért — feleli. — Az idén sem lesz sokkal kevesebb a termés, de minőségileg jobb a tavalyinál. Kifizetődő a dohánytermelés, ezt mutatja, hogy noha csak 1400 holdas terve volt dohányból a megyének, ennél száz holddal többet ültettek be. Tavasszal kevés csapadék esett, sokat kellett bajlódni a tőpótlásokkal, de volt értelme a fáradozásnak, 10 mázsás megyei átlag lett, ahogyan Papp elvtárs mondja. — Negyvenhárom esztendeje dolgozom a szakmában — mondja Papp Imre és nyolc éve vagyok Békéscsabán. A legnagyobb me- *V-----------------------------J ól dolgoznak a cukorgyárak, de a termelők nem használják ki a jó időjárást, kevés répát szállítanak adjanak át a Felülvizsgálták a szeghalmi járás termelőcsoportjainak működését (Tudósítónktól). Az 5/1958. sz. kormányrendelet alapján a Szeghalmi Járási Tanács a járás egyes típusú termelőcsoportjainak munkáját felülvizsgálta. Tokaji Sándor, a bizottság egyik tagja elmondotta, hogy a szeg- helmi járásban 31 tszcs működik, 12124 kát. hold földterületen. A bizottság feladata az volt, hogy megvizsgálja: a termelőszövetkezeti csoportok az alapszabály szerint végzik a munkájukat és a vizsgálattal egy időben a következő évek feladatait, irányelveit ismertették. A bizottság véleménye a vizsgálatok után az, hogy az elmúlt évek. hez viszonyítva lényeges javulás tapasztalható a minta- alapszabály betartását illetően. A tszcs-k túlnyomó többsége a rendeletnek megfelelően gazdálkodik, a- zonban kivételt képez a szeghalmi Honvédő, Aranykalász, a füzesgyarmati Ady és a körösladányi Ady, ahol nem tartják be minden esetben a mintaalapszabályt. A bizottság felhívta e tszcs-k figyelmét a mlntaaiapszabály betartására, hiszen ez saját érdekükben is fontos, mert csak a- zok a tszcs-k részesülhetnek az állam által nyújtott kedvezményekben, melyek a rendelteteknek megfelelően gazdálkodnak. N. J. A mezőhegyesi, a sarkadi és a szolnoki cukorgyárban jól halad a cukorrépa feldolgozása. A Mezőhegyesi Cukorgyárban a tervezett 200 varrtnál töt% cukorrépát, dolgoznak fel naponként. A termés aránylag jól fizet, az egyénileg gazdálkodók körzetei átlagban véve száz mázsát, a tsz-ek mintegy 140 mázsa répát szednek fel holdanként, de olyan termelőszövetkezetek is akadnak, a- melynek földjén 180 mázsás az átlagtermés. A kedvező időjárás és termés ellenére a mezőkov ácsb ázi, a nagybárthegyesi, az orosházi, a íótkomlósi, a kardoskúti, a békés- sámsomi, a medgyesegyhári, a kevermesi és a battonyai termelők — még a tsz-ek is — nagyon kevés cukorrépát szállítanak a cukorgyárnak, jóval kevesebbet, mint amennyit naponként feldolgozhatnak. A Mezőhegyesi Cukorgyárnak hétfőn már csak három és fél napra elegendő cu- korrépakészlete volt. Hasonló helyzetben van a sarkadi és a szolnoki cukorgyár is. Az igen vontatott répaátadásnak az oka az, hogy a termelőket jelenleg a kukoricatörés foglalja el, és a száraz időben nehéz a répa felszedése. A cukorgyárak a- zonban több megértést várnak a parasztságtól. Mivel az előrejelzések szerint a hét végére nagyobb esőzések várhatók, ajánlatos, hogy amíg tart a kedvező idő, minél több cukorrépát gyáraknak. Attól is tartanak, hogy később viszont egyszerre elözönlik az átveyő. helygket cukorrépával, s akkor a túlzsúfoltság zavarokat Okozhat, nem vehetik át minden termelőtől egyszerre a termést. A cukorrépa mielőbbi szedése az őszi kalászosok vetése miatt is szükséges. Ezért a cukorgyárak arra kérik a termelőket, hogy mi. nél több répát szállítsanak ezekben a napokban az átvevőhelyekre, a folyamatos cukorgyártás miatt is. gyei átlag eddig 12 mázsa volt, három évvel ezelőtt. Az idei termés azonban, amióta itt vagyok, minőségre a legjobbak közé tartozik. Papp elvtárs, az élelmiszeripar kiváló dolgozója, szakértelemmel beszél a dohánybeváltás ,munka-- járói, de magáról a dohánytermelésről is. A békéscsabai telep a debreceni központhoz tartozó telepek között a legnagyobb. Raktárai 15 ezer kilogramm befoga- dóképességűek, amelyek minden- évben meg is telnek. A beváltó 72 megyei termelőszövetkezettel áll összeköttetésben s a tsz-ek adják a termelt dohány zömét. A nagyszénási Lenin például az ' elmúlt évben 30 holdon 420 mázsa dohányt termelt, amiért 1 millió 083 729 forintot és teljesen ingyen 828 700 db Kossuth cigarettát kapott. Az idén 12 mázsás termésre számítanak, mivel azonban 15 holddal nagyobb területen termelnek dohányt, mint tavaly, meglesz a másfél millió forintnyi bevételük. Harmincöt ezer forint egy holdról — nos, mondja valaki, hogy nem érdemes dohányt termelni! , Az új gazdasági évben a tsz-ek nagyobb kedvezményt kapnak, mint eddig. Megszűnik az igazságtalan többtermelési prémium, ezzel szemben felemelték a beváltási árakat. Míg eddig 1 mázsa első osztályú dohányért 1430 forintot adtak, jövőre ugyanez a minőség 1940 forint lesz. ötszáztíz forint a különbség! A termelőszövetkezetek pedig 50 mázsás szállításon felül 20 százalék nagyüzemi felárat kapnak. Hogy ezt a mennyiséget megtermelhessék, ahhoz legalább öt hőldön kell dohányt ültetni; ha mire a kisgazdaságok nem képezi sek. Viszont alig akad termelőszövetkezet, amelyiknek 5 holdnál kisebb lenne a dohánytermesztési területe. Érdemes ezért még szakcsoportot is alakítani az egyéni termelőknek, hiszen 50 mázsás szállítás után, ha a dohány első osztályú, csak a nagyüzemi felár 20—25 forintot tesz ki. (v. d.) Egymilliárd cigarettához elegendő dohányt termeltek Békés megyében A százéves békéscsabai dohánybeváltóban hétfőn megkezdték a dohányátvételt, amiből különösen a termelőszövetkezetek kimagasló terméseredményeket értek el. Általában holdanként 10 mázsán felüli jó minőségi dohányt értékesítenek. Békés megyében a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok összesen egymilliárd cigarettához elegendő finom dohányt és ötezer mázsa nikotingyártásra alkalmas kapadohányt termeltek. VJ szarvasmarha hizlalást akciókat indít az Allatforgalmi Vállalat 1 Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, valamint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószerződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalanfta- ni kell. Átadási alsó súlyhatár bika-tinónál 430kg, üszőnél 380 kg A felnőtt szarvasmarha hízlalási akcióban a kötések sőbb indulnak. az Átvételi Arak nem változtak: ké 10— 16.— forintig, 11— 17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig. bika tinó üsző felnőttmarha Termelőszövetkezetek részére 10 darabon felüli egyszerre leadott extrém és I. osztályú marha után 1.— forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kell eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendeltségek adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, Békéscsaba.
