Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 195*. szeptember SÍ , vasárnap Gyermekeink kommunista nevelésének ügye jó kezekben van Készüljünk évfordulóink megünneplésére! Az idei ősz és tél igen gazdag lesz évfordulókban. Éppen ezérí szeretné a megyei KlSZ-bizottság felhívni a KISZ alapszervezetek figyelmét arra. hogy időbe« készüljenek fel ezek méltó megünneplésére. Október 29-én lesz a lenini K omszomol megalakulásának, november 20-án a Kommunisták Magyarországi Pártjának, december 30-án a Magyar Kommunista Ifjú .ági mozgalom, majd 1959. március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának a 40. év fordulója. Égy gondoljuk, hogy minden KISZ-szervezet és minden kiszea a saját ügyének tekinti az évfordulókra való jó felkészülést. Ügy kill megszerveznünk az évfordulókról való megemlékezéseket. hogy azok erősítsék ifjúságunkban a párt iránti hűséget, * szocializmus ügye iránti odaadi t, a szovjet—magyar barátság érzését, s annak tudatát, hogy a magyar nép már 40 esztendővel ezelőtt összekötötte sorsát a szocializmus és kommunizmus ügyével. Ajánljuk, hogy az évfordulók napján, illetve előestjén az alapszervezetek rendezzenek ütvn >Pi taggyűléseket. A hely i pártszervezettel, illetve a felsőbb KIS Z-szervekkel megbeszélve hívjanak ünnepi előadókat, akik mege mlékeznek az évfordulóról. Ezeken a taggyűléseken tégy ék le a fogadalmat azok a kisze- sek, akik eddig nem tették le; a legjobb kiszeseket ekkor javasolják párttagoknak. Rendezzenek találkozókat a* idősebb harcosokkal, a Magyar- országon tartózkodó komszomolis iákkal. Ott, ahol szovjet hősi emlékművek. vagy sírok vannak a klszesek hozzák rendbe azok környékét, helyezzenek ei virágot raj tűk. A KMP megalakulásának évfordulóján köszöntsék fel az idős párttagokat. A KISZ megalakítása 40. évfordulója alkalmából tartsanak előadásokat, beszélgetéseket a magyar kommunista ifjú ;ági mozgalom történetéről. Tanuljanak meg alaptBBervezeteirtkben minél több régi és új munkásmozgalmi da't. Készüljenek versekkel, jelenetekkel az évfordulók megünneplésére. Természetesen még sok más ö tlettei lehet még ünnepélyesebbé, még szebbé tenni az évfordulókat, de ez alapszervezeteink leleményességén is múlik. l.ehóczM Mihály KISZ megyei V™ -----------------------------------------------V álasz egy megjelent cikkre A MEZÖKOVACSHAZl JÁRÁSBAN az elmúlt napokban tartottuk az úttörő csapatvezetők és szervező testületi elnökök kétnapos közös éveleji értekezletét. E- zen az értekezleten megbeszéltük az elmúlt év munkájának eredményeit és a következő év feladatait. Ez alkalommal nem az értekezlet munkájáról, hanem egykét olyan gondolatról szeretnék írni, ami ezzel az értekezlettel kapcsolatban vetődött fel bennem. Talán azzal kezdeném, hogy az elmúlt év hasonló időszakában is tartottunk csapatvezetőknek egy tanévelej i háromnapos tanfolyamot. Az ellenforradalom után az első lépés, amellyel megindult járásunk területén az úttörőcsapatok egészséges szellemű munkája. Csapatvezetőink zöme először hallott a megújhódott úttörő mozgalom szépségeiről, és talán nem is sejtette, hogy egy év múltán hallani sem akar arról, hogy valaha megválik ettől a munkától. Az igazi lelkesedés akkor csak egykét elvtársnál jelentkezett és a többség egy pluszmunkának érezte a csapat vezetését. TAVALY ŐSSZEL 26-ilyen csapatvezetőnk volt. Ma 31 lelkes pedagógus vallja magát olyan csapatvezetőnek, aki szívügyének, hivatásának érzi az úttörőkkel való foglalkozást, a gyermekek is- : kólán kívüli szocialista szellem- iben való nevelését. Felfedezték a ; nevelés úttörő szervezeten belüli Uehetőségeit, meglátták és, megér- ! tették a kommunista gyermek- szervezet igazi célkitűzéseit, A mi l csapatvezetőink egy év alatt lel- 1 kés katonái lettek ennek az ügynek. Az úttörő munka nemcsak a gyerekeket, de a vezetőket is formálja. Sályi Gézáné Battonyán sírt, amikor arról volt szó, hogy másik iskolához helyezik és ott kell hagynia a csapatát. Krieger Ferencné tavaly ősszel még úgy vállalta el a csapat vezetéséi, hogy egy évnél tovább nem csinálja, ma már hallani sem akar arról, hogy más vegye át a csapatot. Arnóczki József csak hosszas vita és rábeszélés után vállalta el a végegyházi iskola igazgatását, mert nem akart lemondani csapatvezetői tisztéről. Később csak úgy vállalta el az igazgatást, ha megmarad egy kevesebb elfoglaltságot jelentő úttörővezetői funkcióban. Sípos Péten- felügyelői állást mondott le a csapatvezetés miatt. És sorolhatnám mind a 31-et, akiket az egyéves munka közben szövődött ezer és ezer szál, kirándulások és táborok élményei, csapatotthonok megteremtése, zászlóavató ünnepségek szépségei, egy-egy létrehozott barátság, fűzi a csapathoz. CSAPATVEZETŐINK sokat dolgoztak az elmúlt év alatt gyermekeink emberré való neveléséért. Sok idős bácsi és néni, nagyon sok édesapa és édesanya, sokhelyütt tanácselnökök és tsz- elnökök tanúskodnak úttörőink segítőkészségóről. Nagykamaráson az úttörő lányok egy idős néninek végezték el rendszeresen a heti nagy-takarítót. Kevermes és Kis- dombegyháza községben több mint hatezer facsemetét és husángot ültettek el az úttörők. Nagyon sok szülő csodálkozva látta, hogy úttörő fia parancs nélkül megy vízért a kútra, kislánya szó nélkül mosogat ebéd után. Rendesebbek a kis ruhák és kevesebb a betört ablak. Dombegyházán nem fognak éhezni télen a madarak, mert etetőkkel gondoskodnak róluk a pajtások. Csapatvezetőink gondoskodtak arról is, hogy egyre többen és többen kapcsolódjanak be az úttörő munkába pedagógusok és nem pedagógusok is. Köszönet érte mindenkinek, akit illet, mert sehol sem találtak ezzel a kérésükkel süket fülekre. Olyan pedagógusok segítenek, mint Ló- nyán Rudolf Battonyán, Fekete Margit Mezőkovácsiházán, Miku- la János Mezőhegyesen, akik a nyári szünidejüket áldoztáik fel, hogy a csapatvezetőknek megkönnyítsék a táborvezetés nehéz munkáját. Járásunk területén 60 KISZ-es ifivezető segíti csapatainkat mint csapatvezetőségi tagok, vagy mint rajvezetők. Közöttük olyan lelkesek, mint Sze- lezsán Mária Battonyán, Hargitai Katalin Kisdombegyházán, akik közben a pedagógus pályához is kedvet kaptak és jelentkeztek a szarvasi egyéves képzőbe. NYUGODTAN ELMONDHATJUK AZT, hogy gyermekűink kommunista nevelésének ügye jó kezekben van és szívből jövő köszönetét kell mondanunk mindazoknak, akik mindenapi munkájukon kívül elvégzik ezeket a sokszor komoly fáradsággal járó feladatokat. Petrovszki István járási úttörő titkár, Mezőkovácsháza Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy egy pár szóval hozzászóljak a folyó hó 14-én megjelent „Jampecek a tanyán” című cikkhez. Régi tüske ez a kérdés a szívemben s e cikk után szeretném a véleményem elmondani. Igaza van a cikkírónak, hogy bohócrongyok? Nincs. Mert még a bohócok sem öltöznek ily’ rút öltözetbe, azok is szerényebb öltözetet viselnek fellépéseik alkalmával. Szerintem az ilyen öltözet viselői feltűnési viszketeg- ségben szenvednek s el is érik a feltűnést, csak ellenkező hatást váltanak ki a jó- ízlésű emberekből Az ember utálattal fordul el látásukkor, de az utálat és megvetés mögött is felvetődik a sajgó fájdalom ezekért a groteszk öltözetű fiatalokért, hogy mi lesz belőlük, hogyan állják meg helyüket az életben, a munkában s ha családjuk lesz, hogyan nevelik azt? A példák egész sorozata bizonyí, hogy a jampecruha viselésével lassan átalakul a gondolkozásuk, modoruk is, fennhéjázok, gorombák és szemtelenek lesznek. Elvtársak! Megálljt kell kiáltani és segítséget kell nyújtani az illetékeseknek is ahhoz, hogy ereményesen tudjunk harcolni a jó ízlésű, szolid öltözet megszerettetésével ezekkel a Nyugatot majmoló fiatalokkal szemben. Egyetértek a cikkíróval a szülők felelősségének kérdésében. Butaság az, ha a szülő a jó ízlése ellenére megengedi, hogy fia vagy lánya az állítólagos „divat’“ szerint öltözzön. De * szülők jó ízlése és kemény ellenállása mellett is van egy még fontosabb tényező. Javaslom, hogy az illetékesek nézzenek körül a kisiparosok között s lássák meg azt, hogy népünk többségének kívánsága ellenére kirívó festésű nyakkendőket, fantasztikus szabású öltönyöket, ingeket készítenek (egy kis séta a Rákóczi úton Budapesten) és árusítanak. És több esetben még az állami ipar is remekel egy-két ízléstelen ruhát, cipőt, inget. Az hiszem, nem csak az én nevemben kérem, hogy erélye sen Intézkedjenek ezek megszüntetésére, mert ez szerintem közérdek. Ulrich Rudolf Békéscsaba, V., Fiumei u. 34 Tilzony könnyen zavarba jön az ember. •V* Az orosházi leány diákotthonban 49 elsős leány Imreházi Károlyné — Vilma néni _ előadását hallgatta, amikor rájuk nyitottam. Az igazgatónő a helyes étkezés szabályairól beszélt, hogyan fogjuk a kést, hogyan együk a töltött paprikát és a szőlőt. — Egy jó hét után hogyan értitek maga. tokát a diákotthonban? — kérdeztem a lányoktól. Egyhangú mosolygós válasz: nagyon jól. Mint Vilma néni mondja, az idei elsősök rendesebbek, fegyelmezettebbek és szófogadóbbak, mint a tavalyiak. Jobban vigyáznak a tisztaságra és... még egyik kislány sem sírt a mama után — ha csak titokban a párnáikon nem itatták az egereket. Csak aztán nehogy elbízzák magukat! JZ özvetlenség árad Vilma néni baráti ^ beszédéből. „Meg kell szoknunk — mondja —, hogy itt nem úgy beszélgetünk egymással, mint tanár a diákkal, hanem mint barátnő a barátnővel, mert csak így tudunk segíteni problémáitokban." Kos hót hogyan telt el az első nap az iskolában? Egy bátortalan, szerény kislánynak szól a kérdés. Bandi Magdolna a neve, Kaszaperről jött a gimnáziumba. — Nagyon kellemesen telt el. Az osztályfőnök elmondta, hogyan kell viselkedni, aztán arról beszélgettünk, hogy minden osztály maga takarítja a termét és a tisztaságban is versenyzőnk egymással. Egy másik kislány, aki Pesten járt iskolába, a diákotthon első napjairól is beszélt: — Eddig nagyon jól megértettük egymást a lányokkal — mondja —, bár egy szekrénybe többen is pakoltuk a holmikat. Az iskolában jók vagyunk... Osztályfőnökünk, Fótiné tanárnő nagyon kedves, nagyon jó hozzánk. Közben egyik felsőéves jön be, moziengedélyt kér. Nem volt elégtelen felelete a héten — elmehet. így szokás. — Hogy ízlik az ebéd? A kis Péterfi válaszol erre: — Nekem vagyon ízlik... A többiek is «* 82 csinos lány között zen a véleményen vannak, vagy — mivel lányok «... gye. ..bár... válogatósabbak, mint a fiúk, s nem merik megmondani, ami nem a foguk alá való. — És a napirend? — Hosszú a hajam, sokáig tart, míg befonom, de mindig jut arra is idő, hogy kitakarítsuk a szobákat reggelenként —» mondja egyik csillogó szemű kislány, Boldog Erika, — A tanulásra silenciumi idő van — teszi hozzá Vilma néni. — Akik a hangos tanulást szokták meg, az udvaron és a folyosókon, télen pedig a hálószobákban is tanulhatnak. A tanulócsoport vezetők kikérdezik társaikat, ellenőrzik egymás munkáját. JZ'erekes Marika a hálócsinosítási ver- senyröl elmondta, hogy az a hálószoba, amelynek tagjai a legszebben ágyaznak, az ágyak végére szép, ízléses függönyöket kapnak jutalmul. — Es hogyan készülnek erre a versenyre? — Reggel, ha felkelünk, már bújunk Is az ágy alá, kihúzni a lepedőket, takarítjuk, igazgatjuk, szépítjük szobánkat, hogy mi nyerjük el az elsőséget — mondja egy másik bájos kislány, Baranyai Ida. Most, mint később meggyőződtem róla, a 2-es háló vezet. — Volt már elégtelen felelet? — Nem. Megkérdeztem a lányoktól, hogy miért jöttek gimnáziumba és miért éppen Orosházára? Tóth Piroska, aki Kardoskúton jelesen végezte a nyolcadik osztályt, orvos akar lenni, közel van a lakhelyéhez a gimnázium és a kollégium, azért jött ide. Tornyost Marika azt mondja: Hallottam, hogy itt a gimnáziumban és a diákotthonban fegyelmezettek a tanulók és a tanárok nagyon jók, igazi embereket faragnak mindé- nikből. Jövőre postás technikumba akar menni, de ha úgy megszereti az orosiázi iskolát, talán itt is marad és majd tanítónő lesz... Vilma néni beszél ismét a tanulásról, az őszinte véleménynyilvánításról, a KISZ- ről, s arról, hogy sok ilyen közvetlen beszélgetést folytatnak még... Aztán végignéztük a hálószobákat. A folyosón felsőbbéves lányok sürgölődnek, vasalnak. Holnap vasárnap lesz... A tanulószobák függönyös ablakain át széles sávban pásztáz a napsugár, a falakat díszítő festményekre. A zsúfolt teremben példás rend és tisztaság, akárcsak a szekrényekben. A 4-es hálóban saját készítésű hímzett térítők takarják a párnákat. Tavaly 25-öt készítettek, az idén legalább annyit hímeznek majd. Ahogy végigjártuk a szobákat, még egy- pár percet időztem a klubhelyiségben, ahol a kis fekete hajú, mindig mosolygós Ványi Ili a leánydiákotthon KISZ-aktiva vezetője röviden tájékoztatott az egész évi tervekről. Az iskolai leánytanácsban többen dolgoznak a kollégista lányok közül. A testvérintézménnyel, a fiú-diákotthonnal közösen alapfokú politikai oktatásban vesznek részt, a felsőbb osztályosok magasabb fokú előadásokat hallgatnak, öt politikai és öt más (zenei, irodalmi, tudományos stb.) előadást tartanak, amelyek egyikére meghívják Darvas elvtársat. Szavalő- és dalversenyekkel teszik még színesebbé, színvonalasabbá mindennapi életünket. A vakációban a tótkomlósi leányok dól** goztak legjobban a KISZ-ben. Továbbra is fenntartják kapcsolatukat a vidéki fiatalokkal. Közös mezőgazdasági munkában is részt vesznek, de nem maradnak le a tanulásban sem, mert első és legfontosabb kötelességük ez. — ...Milyen kár, hogy oly gyorsan elszaladt diákéletem — gondoltam magamban, mikor kiléptem a nagy, nyikorgó tölgyfa- kapun. r r,