Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-20 / 222. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 186«. tmMiuiM *0 , szombat Megkezdődött a SZOT harmadik teljes ülése Csütörtök este Békéscsabán, a megyei pártbizottság tanácstermében tartotta kibővített megyei elnökségi ülését a Magyar-Szovjet Bará i Társaság. Az időszerű feladatokról Pankotal István, az MSZBT megyei titkára tájékoztatta a jelenlevőket. Beszélt arról is az előadó, hogy megyénkben 80 magyar-szovjet baráti kör működik s különösen szép eredményeket értek el Gyulán, Szeghalmon, Orosházán, Eleken és Mezőhegyesen. Elmondotta többek között Pan- kotai elvtárs azt is, hogy hamarosan megalakul a Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei egészségügyi és mezőgazdasági szakköre s különösen a hosszú téli estéiken hasznosan töltik szabad idejüket a tagoké Megismerkednek a legújabb szovjet egészségügyi és mezőgazdasági eredményekkel, a különböző tudományos módszerekkel. A hozzászólók örömmel beszéltek arról, hogy a magyar-szovjet baráti körök iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Többfelé szívesen jelentkeznek orosz nyelvtanfolyamokra és érdeklődnek a szovjet emberek életét, munkásságát ismertető előadások Iránt. Elhatározták a jelenlévők azt is, hogy méltóképpen megünneplik megyénkben a közeledő szovjet könyv-, Illetve filmhetet. A legjobb szovjet filmek vetítése előtt rövid Ismertető előadásokat tartanak. Ezenkívül a Szovjetunióban járt pedagógusok és a szovjet- magyar orvosnapokra Moszkvába készülő orvosok számos élmény- beszámolót tartanak az ősz és tél folymán. Pénteken reggel a Vasas Szak- szervezet székházának dísztermében megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának harmadik teljes ülése. Az ülésen meg. jelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke Is. A megnyitó beszédet Somogyi Október első napjaiban dr. Münnich Ferenc elnökletével tartja soronkövetkező ülését az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács. Járó Miklósaié, a tanács titkára tájékoztatta az MTI munkatársát a tanács terveiről. Most vannak elbírálás alatt a 14—16 éves fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatban kidolgozott konkrét javaslatok. Végső döntés e problémáról még nem született, arról azonban már beszámolhatunk, hogy az e korosztályba tartozó falusi fiatalok számára ebben a tanévben ismétlő és mezőgazdasági jellegű továbbképzést szerveznek. A községek általános Iskoláiban hetente két alkalommal, 2—3 órás oktatásról van szó, öt hónapig. A tanfolyamokat idén kísérleti jelleggel, 150 helyen szervezi meg a Művelődésügyi Minisztérium, majd a tapasztalatok alapján terjesztik őket tovább. Sokhelyütt javult már az ifjúsági szállásokon lakó fiatalok helyzete Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnök« mondta, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a SZOT elnökségének jelentését. A szakszervezetek XIX. kongresszusa óta végzett munkáról megállapította, hogy a szakszervezetek XIX. kongresszusának határozatai Mőis, amióta a tanács vizsgálata feltárta a hiányosságokat és felhívta az illetékes szerveket a hibák kijavítására. A tanács javaslatára az elmúlt hetekben kormányzatunk újabb húszmillió forintot biztosított gyermekvédelmi hálózatunk céljaira. Most munkáljuk ki egy társadalmi gyermekvédelmi alap létrehozásának terveit. — Az októberi ülés megvitatja majd a tanács működési szabályzatát. E vonatkozásban a legfontosabb talán az, hogy most szabályozzuk az ország megyéiben spontán, a társadalom kezdeményezésére már régebben megalakult gyermek- és ifjúságvédelmi szervek működését. Ülésünk foglalkozik majd a gyámügyi munka kérdéseivel is. A tanács a Művelődésügyi Minisztériummal együttműködve terjeszt majd javaslatot a Minisztertanács elé a gyámügyi munka megjavítására — fejezte be a tájékoztatást Járó Miklósaié. és értékállónak bizonyultak, mert megfelelőéit a nép érdekeinek és egybeesnek az MSZMP céUrftűzé seivel. E határozatokat valameny- nyi magyar szakszervezet magáévá tette és ez növelte a szakszervezetek erejét, befolyását. A szak. szerveretek tömeg befolyására jellemző, hogy a bérből és fizetésből élő dolgozóinknak 84 százaléka a szakszervezetbe tömörült. Ez a szám magasabb, mint eddig bármikor. A fejlődés okairól szólva Gáspár Sándor mint legfontosabbat, a párt politikája iránti bizalmat. a szakszervezetek megnÖvékedéit társadalmi súlyát és egyre elevenebb, úgynevezett ügyintéző munkáját jelölte meg. Majd a szakszervezeti politikai nevelőmunka hiányosságairól beszélt. Rámutatott: a szakszervezetek a nevelés, a kommunizmus előiskolái. Ehhez » mindennapi munkához a szakszervezeteknek minden eszköze megvan. A szak- szervezetnek kötelessége, hogy a munkásokat nevelve, véleményüket formálva, alkalmassá tegyék őket a vezetésre. Gáspár Sándor ezután hangoztatta, hogy néhány fontos intézkedésre van szükség a szakszervezeti nevelőmunfca elmélyítésére. Ki kell dolgozni a szakszervezeti oktatás rendszerét, továbbá az alsóbb szakszervezeti szervekkel és a bizalmiakkal való foglalkozás rendszerét. Nagyobb segítséget kell nyújtani az üzemekben dolgozó aktíváknak. Több segítséget a párta lapszervezete k vezetőségének! A PÁRTBIZOTTSÁGOK irodaiban, ha a pártvezetőségi tagok munkájáról beszélünk, gyakran hallani, hogy az elvtársak belátják: kevés segítséget nyújtanak a pártalapszervezetek vezetőségeinek. Szinte valamennyi pártbizottságnál már példásan megszervezték az alap6zervezetek :aggyű- léseinek ellenőrzését, segítését. U- gyanakkor a vezetőségi üléseknél egészen más a helyzet. Azokat nem ellenőrzik, nem segítik rendszeresen. Nem futja az erőnkből, nem jutottunk még el odáig — szokták mondani, amikor ennek szükségességéről szó esik. A taggyűlések ellenőrzésének általános és rendszeres megszervezése és a pártvezetőségi ülések segítésének elmulasztása, ez az ellentét bizonyos fokig arra mutat, hogy e- gyes helyeken nem értik a pártvezetőségi tagoknak nyújtott személyes segítség jelentőségét. .Pedig a pártvezetőségi üléseken dől el, hogy a párt és a taggyűlések határozatainak végrehajtását és ellenőrzését helyesen szervezik-e meg. DE NEMCSAK ERRŐL VAN SZÓ. A pártvezetőség munkamódszerei rendszerint nyomot hagynak a taggyűlés tevékenységén is. Attól, hogy hogyan van a pártvezetőségben megszervezve a munka, sok tekintetben függ a bírálat és az önbírálat színvonala a taggyűlésen, a határozatok szakszerűsége és konkrétsága stb. Ha a pártvezetőségek'ben következetesen, személyre való tekintet nélkül feltárják a munka fogyatékosságait, megvalósítják a bírálatot én önbírálatot, ha nem nézik el, hogy a vezetőség egyes tagjai nem aktívak, kivonják magukat a kollektív munkától és így tovább — akkor ez a munkastílus a gyakorlatban a taggyűlés munkájára is kedvező hatással van. És ez egészen érthető: a pártve. zetőségben, ha kollektiven dolgoznak, érvényesítik a demokratizmus elvét a taggyűlések előkészítésében is és gondoskodnak arról, hogy a beszámolókat az önbírálat szelleme hassa át, buzdítanak az alulról jövő bírálatra, jó határo- •-----------------------------za ti javaslatokat készítenek, és mindez nagyban segíti a taggyűlés munkájának eredményességét. FONTOS a pártvezetőségekkel többet törődni azért Is, mert a taggyűlések közötti időben a pártvezetőség irányítja az egész pártszervezet munkáját, tehát igen fontos operatív szerv. Ott, ahol a pártalapszervezet irányítása a taggyűlések között egyéni intézkedésekben merül ki. ahol a pártvezetőség egyes tagjait a munkások nem is Ismerik, ahol a párttitkár csinál mindent — és ilyen alapszervezet, van a megyénkben — ott olyan helytelen és káros nézetek támadhatnak, melyek mellőzik a párt meggyőző munkáját, ehelyett utasításokkal akarják megoldani a feladatokat. A pártvezetőségi üléseken a pártbizottság képviselőjének módja van arra, hogy a vezetőség tagjainak felelősségérzetét fokozza azáltal, hogy nagyobb tapasztalati és magasabb politikai képzettsége folytán hasznos tanácsokat, útmutatást ad a vezetőség tagjainak. HOGY EZ MENNYIRE ÍGY VAN és milyen haszonnal jár, azt bizonyítják a Gyulai Harisnya- gyárban szerzett tapasztalatok is. Amikor a pár talapszerve ze t vezetőségi ülésén részt vett a párt gyulai városi bizottságának titkára, a vezetőség tagjai kérték őt, mondja el, hogy .a ^kollektív vezetés teljes megvalósítása érdekében hogyan dolgozzanak? A pártvezetőség tagjai a pártbizottság titkárától sok segítséget kaptak és a későbbi időben is sokszor hivatkoztak szavaira, ha valaki megsértette a kollektív vezetés elvét. Amikor a pártvezetőségi ülések ellenőrzésének jobb megszervezéséről van szó, egyes elvtársak arra hivatkoznak, hogy az alapszer- vezetekben a vezetőségi ülések időpontját állandóan változtatják és ezért nehéz azt megvalósítani. Ez a technikai akadály könnyen legyűrhető, ha a pártbizottságok igazán nagyobb gondot akarnak fordítani a pártvezetőségi ülések ellenőrzésére. Boőa Zoltán Őszi és téli munkákról tanácskozott az MSZBT kibővített megyei ülése Mezőgazdasági iskola a falusi fiataloknak Gondolatok *• ' •1 v á y-ts.-a% Országos Mezőgazdasági Kiállításon \f ióta megnyílt a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, annyira vágytam látni, hogy egyébről sem álmodtam éjjelente, mint ar- Tői, hogy ott voltam, nézelődtem, tolongtam a gyönyörűséges pavilonokban és tengernyi ember+ áradatban. Végre aztán valóságban is odajutot* tam. Ahogyan ott gyönyörködöm a rengeteg szép- ségben, egyszer csak azt mondja kissé gúnyos hangon egy polgári kinézetű ember a hátam mögött: Nem volt kunszt az egész országból össze- válogatni ilyen anyagot. — Most nem is — felelte helyettem egy nagy* bajuszú, korosabb nézelődő. — De bizony 15, vagy akár 5 évvel ezelőtt is kunszt lett volna. — Ugyan már, hiszen az eddigi kiállításokra is mindig össze tudták keresgélni legszebbjeit az állatoknak és legújabbját a gépeknek — makacsko- dott az illető. — No no! Azért ilyen kiállítást az isten se tudott volna korábban összekaparni Magyarországon — avatkozott a vitába egy másik nézelődő is, mire a becsmérlőnek elakadt a szava. Az a sok iskolás gyerek — akik végeláthatatlan hosszú sorokban látogatják naponta a kiállítást az ország minden zugából — is tudja, hogy a legszebbet hozzák a kiállításra mindenből. Hiszen a kiállításnak az a feladata, hogy megmutassa, mit lehet kihozni a földből, kitenyészteni az állatokból. A korábbi kiállításoknak is megvolt a maguk újdonsága, szépsége. Néhány évvel ezelőtt még a kombájn volt a legnagyobb szenzáció, úgy bámultuk, mint valami csodát. Most a harmadik szputnyik hasonmása jelenti a legnagyobb szenzációt s mellette az a sok modern munkagép s a szebbnél szebb, valóban fajtiszta, magas életteljesítményű állat. Kovács Lajos orosházi egyéni gazdát is a gépek és az állatok látni- akarása ültette vonatra feleségével és sok száz dolgozó paraszttársával együtt. Felcsillant a szemük, amikor az egyéni gazdák díjazott állatait, köztük Bratkó Ödön gerendást dolgozó paraszt első díjas Gránit nevű bikáját látták. — Azért tudnak ám az egyéniek is — olvastam le az arcukról. Persze, hogy tudnak, nem tagadja senki. Az aztán más kérdés, hogy mennyit. A kiske- rékpár is „tud” valamit, de a Pannónia motorkerékpár többet. A Lanz-Büldog traktor is jóval többet tud, mint a ló, de a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak már csak a lánctalpas DT, meg az U—28-as és a Szuper-Zetor kell inkább. Jónak jó minden, ami hasznot hoz, jó az egyéni gazdaság is, csakhogy nagyok ám a különbségek. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság teljesítménydíjat nyert Kicsi nevű tehene mpernta 33 liter tejet is ad. A Bolyi Állami Gazdaság nagydíjas tehene viszont 46 litert. A gyulavári Felszabadítók Hagyatéka Tsz kiállított anyajuhai 5.5—7.4 kilogramm gyapjút adnak egy nyírás alkalmával darabonként, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-é viszont 6.4—9.4 kilót. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság 500 holdon átlag 21.5 mázsa búzát termelt, az egyéni gazdák viszont... jyem is folytatom az összehasonlítást, hiszen ^ " így is az a kérdés ágaskodik az agyamban minduntalan, hogy miért nem halad dolgozó parasztságunk gyorsabban a nagyüzemi gazdálkodás útján? Miért kell azt az égbekiáltó nagy hátrányt nyögni, amit a kisparcella okoz a növény- termelésben, az állattenyésztésben? Csak fél ö- röm, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaságnak szinte valamennyi állatfajtáját díjazták, vagy elismerő oklevéllel tüntették ki, mert tudom, hogy az egyéniek állatállománya korcs, alacsony termelésű, és még a tsz-ek jószágállományával sem lehet összehasonlítani, holott adva van a lehetőség, hogy nagyüzembe tömörüljenek és minél kiválóbb egyedieket tenyésszenek. Értik is az állattenyésztést, de nem tudják kibontakoztatni tehetségüket az egyéni parcella szűk lehetőségei között, vagyis csak nagyon kevesen. Ahogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság minden fajtából díjazott állatot tudott kinevelni, köztük egy szemet gyönyörködtető, 13 darabból álló szarvasmarhacsaládot kitenyészteni, amelyek közül a Bébi 8550, a Kávé 6232 kilogramm tejet termel egy laktációban — nagyüzemben nemcsak egyet-kettőt, hanem sokat és hasonló minőségűt tudnának kitenyészteni a jelenleg egyénileg dolgozó parasztok. ** A kiállításon minden azt tükrözi, bizonyítja, hogy lehet s szinte sürgeti a dolgozó parasztokat: lássanak hozzá, változtassák meg minél előbb gazdálkodási módszereiket. Ha megváltoztatnák, ha nagyüzembe tömörülnének, a következő országos kiállításra sokkal nehezebben tudják kiválogatni a rendezők a legkiválóbb állatokat, növényeket, a sokkal nagyobb számú kiváló közül. A mostani kiállítás olyan, mintha egy óriási bőségkosár tartalmát rakták volna a pavilonokba és a pavilonok köré. De ha a dolgozó parasztok nem haboznának, hanem a bolgár, a román, a csehszlovák dolgozó parasztok példáját követve, igyekeznének rátérni a nagyüzemi gazdálkodás útjára, amelyen sok lehetőség kiaknázására nyílik alkalom, akkor az országos kiállítás bősége és gazdagsága fogja jellemezni néhány év múlva egész hazánkat. K. 1.
