Békés Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-20 / 222. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 186«. tmMiuiM *0 , szombat Megkezdődött a SZOT harmadik teljes ülése Csütörtök este Békéscsabán, a megyei pártbizottság tanácstermé­ben tartotta kibővített megyei el­nökségi ülését a Magyar-Szovjet Bará i Társaság. Az időszerű fel­adatokról Pankotal István, az MSZBT megyei titkára tájékoz­tatta a jelenlevőket. Beszélt arról is az előadó, hogy megyénkben 80 magyar-szovjet baráti kör mű­ködik s különösen szép eredmé­nyeket értek el Gyulán, Szeghal­mon, Orosházán, Eleken és Mező­hegyesen. Elmondotta többek között Pan- kotai elvtárs azt is, hogy hamaro­san megalakul a Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei egészség­ügyi és mezőgazdasági szakköre s különösen a hosszú téli estéiken hasznosan töltik szabad idejüket a tagoké Megismerkednek a leg­újabb szovjet egészségügyi és me­zőgazdasági eredményekkel, a kü­lönböző tudományos módszerek­kel. A hozzászólók örömmel beszél­tek arról, hogy a magyar-szovjet baráti körök iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Többfelé szívesen jelentkeznek orosz nyelvtanfolya­mokra és érdeklődnek a szovjet emberek életét, munkásságát is­mertető előadások Iránt. Elhatá­rozták a jelenlévők azt is, hogy méltóképpen megünneplik me­gyénkben a közeledő szovjet könyv-, Illetve filmhetet. A leg­jobb szovjet filmek vetítése előtt rövid Ismertető előadásokat tar­tanak. Ezenkívül a Szovjetunió­ban járt pedagógusok és a szovjet- magyar orvosnapokra Moszkvába készülő orvosok számos élmény- beszámolót tartanak az ősz és tél folymán. Pénteken reggel a Vasas Szak- szervezet székházának dísztermé­ben megkezdődött a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának har­madik teljes ülése. Az ülésen meg. jelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke Is. A megnyitó beszédet Somogyi Október első napjaiban dr. Münnich Ferenc elnökletével tart­ja soronkövetkező ülését az Or­szágos Gyermek- és Ifjúságvédel­mi Tanács. Járó Miklósaié, a ta­nács titkára tájékoztatta az MTI munkatársát a tanács terveiről. Most vannak elbírálás alatt a 14—16 éves fiatalok foglalkoztatá­sával kapcsolatban kidolgozott konkrét javaslatok. Végső döntés e problémáról még nem született, arról azonban már beszámolha­tunk, hogy az e korosztályba tar­tozó falusi fiatalok számára ebben a tanévben ismétlő és mezőgazda­sági jellegű továbbképzést szer­veznek. A községek általános Is­koláiban hetente két alkalommal, 2—3 órás oktatásról van szó, öt hónapig. A tanfolyamokat idén kísérleti jelleggel, 150 helyen szer­vezi meg a Művelődésügyi Minisz­térium, majd a tapasztalatok alap­ján terjesztik őket tovább. Sok­helyütt javult már az ifjúsági szállásokon lakó fiatalok helyzete Miklós, a Politikai Bizottság tag­ja, a SZOT elnök« mondta, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a SZOT elnöksé­gének jelentését. A szakszerveze­tek XIX. kongresszusa óta vég­zett munkáról megállapította, hogy a szakszervezetek XIX. kongresszusának határozatai Mő­is, amióta a tanács vizsgálata fel­tárta a hiányosságokat és felhívta az illetékes szerveket a hibák ki­javítására. A tanács javaslatára az elmúlt hetekben kormányza­tunk újabb húszmillió forintot biz­tosított gyermekvédelmi hálóza­tunk céljaira. Most munkáljuk ki egy társadalmi gyermekvédelmi alap létrehozásának terveit. — Az októberi ülés megvitatja majd a tanács működési szabály­zatát. E vonatkozásban a legfon­tosabb talán az, hogy most szabá­lyozzuk az ország megyéiben spon­tán, a társadalom kezdeményezé­sére már régebben megalakult gyermek- és ifjúságvédelmi szer­vek működését. Ülésünk foglalkozik majd a gyámügyi munka kérdéseivel is. A tanács a Művelődésügyi Miniszté­riummal együttműködve terjeszt majd javaslatot a Minisztertanács elé a gyámügyi munka megjavítá­sára — fejezte be a tájékoztatást Járó Miklósaié. és értékállónak bizonyultak, mert megfelelőéit a nép érdekeinek és egybeesnek az MSZMP céUrftűzé seivel. E határozatokat valameny- nyi magyar szakszervezet magáé­vá tette és ez növelte a szakszer­vezetek erejét, befolyását. A szak. szerveretek tömeg befolyására jel­lemző, hogy a bérből és fizetésből élő dolgozóinknak 84 százaléka a szakszervezetbe tömörült. Ez a szám magasabb, mint eddig bár­mikor. A fejlődés okairól szólva Gáspár Sándor mint legfontosab­bat, a párt politikája iránti bizal­mat. a szakszervezetek megnÖvé­kedéit társadalmi súlyát és egy­re elevenebb, úgynevezett ügyin­téző munkáját jelölte meg. Majd a szakszervezeti politikai nevelőmunka hiányosságairól be­szélt. Rámutatott: a szakszerveze­tek a nevelés, a kommunizmus előiskolái. Ehhez » mindennapi munkához a szakszervezeteknek minden eszköze megvan. A szak- szervezetnek kötelessége, hogy a munkásokat nevelve, véleményü­ket formálva, alkalmassá tegyék őket a vezetésre. Gáspár Sándor ezután hangoz­tatta, hogy néhány fontos intéz­kedésre van szükség a szakszerve­zeti nevelőmunfca elmélyítésére. Ki kell dolgozni a szakszervezeti oktatás rendszerét, továbbá az al­sóbb szakszervezeti szervekkel és a bizalmiakkal való foglalkozás rendszerét. Nagyobb segítséget kell nyújtani az üzemekben dol­gozó aktíváknak. Több segítséget a párta lapszervezete k vezetőségének! A PÁRTBIZOTTSÁGOK iro­daiban, ha a pártvezetőségi ta­gok munkájáról beszélünk, gyak­ran hallani, hogy az elvtársak be­látják: kevés segítséget nyújtanak a pártalapszervezetek vezetőségei­nek. Szinte valamennyi pártbi­zottságnál már példásan megszer­vezték az alap6zervezetek :aggyű- léseinek ellenőrzését, segítését. U- gyanakkor a vezetőségi üléseknél egészen más a helyzet. Azokat nem ellenőrzik, nem segítik rend­szeresen. Nem futja az erőnkből, nem jutottunk még el odáig — szokták mondani, amikor ennek szükségességéről szó esik. A tag­gyűlések ellenőrzésének általános és rendszeres megszervezése és a pártvezetőségi ülések segítésének elmulasztása, ez az ellentét bizo­nyos fokig arra mutat, hogy e- gyes helyeken nem értik a pártve­zetőségi tagoknak nyújtott sze­mélyes segítség jelentőségét. .Pe­dig a pártvezetőségi üléseken dől el, hogy a párt és a taggyűlések határozatainak végrehajtását és ellenőrzését helyesen szervezik-e meg. DE NEMCSAK ERRŐL VAN SZÓ. A pártvezetőség munkamód­szerei rendszerint nyomot hagy­nak a taggyűlés tevékenységén is. Attól, hogy hogyan van a pártve­zetőségben megszervezve a mun­ka, sok tekintetben függ a bírálat és az önbírálat színvonala a tag­gyűlésen, a határozatok szaksze­rűsége és konkrétsága stb. Ha a pártvezetőségek'ben következete­sen, személyre való tekintet nél­kül feltárják a munka fogyaté­kosságait, megvalósítják a bírála­tot én önbírálatot, ha nem nézik el, hogy a vezetőség egyes tagjai nem aktívak, kivonják magukat a kollektív munkától és így to­vább — akkor ez a munkastílus a gyakorlatban a taggyűlés mun­kájára is kedvező hatással van. És ez egészen érthető: a pártve. zetőségben, ha kollektiven dolgoz­nak, érvényesítik a demokratiz­mus elvét a taggyűlések előkészí­tésében is és gondoskodnak arról, hogy a beszámolókat az önbírálat szelleme hassa át, buzdítanak az alulról jövő bírálatra, jó határo- •-----------------------------­za ti javaslatokat készítenek, és mindez nagyban segíti a taggyű­lés munkájának eredményességét. FONTOS a pártvezetőségekkel többet törődni azért Is, mert a taggyűlések közötti időben a pártvezetőség irányítja az egész pártszervezet munkáját, tehát igen fontos operatív szerv. Ott, ahol a pártalapszervezet irányítása a taggyűlések között egyéni intéz­kedésekben merül ki. ahol a párt­vezetőség egyes tagjait a munká­sok nem is Ismerik, ahol a párt­titkár csinál mindent — és ilyen alapszervezet, van a megyénkben — ott olyan helytelen és káros nézetek támadhatnak, melyek mellőzik a párt meggyőző munká­ját, ehelyett utasításokkal akar­ják megoldani a feladatokat. A pártvezetőségi üléseken a pártbizottság képviselőjének mód­ja van arra, hogy a vezetőség tag­jainak felelősségérzetét fokozza azáltal, hogy nagyobb tapasztala­ti és magasabb politikai képzett­sége folytán hasznos tanácsokat, útmutatást ad a vezetőség tagjai­nak. HOGY EZ MENNYIRE ÍGY VAN és milyen haszonnal jár, azt bizonyítják a Gyulai Harisnya- gyárban szerzett tapasztalatok is. Amikor a pár talapszerve ze t veze­tőségi ülésén részt vett a párt gyu­lai városi bizottságának titkára, a vezetőség tagjai kérték őt, mond­ja el, hogy .a ^kollektív vezetés tel­jes megvalósítása érdekében ho­gyan dolgozzanak? A pártvezető­ség tagjai a pártbizottság titkárától sok segítséget kaptak és a ké­sőbbi időben is sokszor hivatkoz­tak szavaira, ha valaki megsértet­te a kollektív vezetés elvét. Amikor a pártvezetőségi ülések ellenőrzésének jobb megszervezé­séről van szó, egyes elvtársak ar­ra hivatkoznak, hogy az alapszer- vezetekben a vezetőségi ülések időpontját állandóan változtatják és ezért nehéz azt megvalósítani. Ez a technikai akadály könnyen legyűrhető, ha a pártbizottságok igazán nagyobb gondot akarnak fordítani a pártvezetőségi ülések ellenőrzésére. Boőa Zoltán Őszi és téli munkákról tanácskozott az MSZBT kibővített megyei ülése Mezőgazdasági iskola a falusi fiataloknak Gondolatok *• ' •1 v á y-ts.-­a% Országos Mezőgazdasági Kiállításon \f ióta megnyílt a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, annyira vágytam látni, hogy egyébről sem álmodtam éjjelente, mint ar- Tői, hogy ott voltam, nézelődtem, tolongtam a gyönyörűséges pavilonokban és tengernyi ember+ áradatban. Végre aztán valóságban is odajutot* tam. Ahogyan ott gyönyörködöm a rengeteg szép- ségben, egyszer csak azt mondja kissé gúnyos hangon egy polgári kinézetű ember a hátam mö­gött: Nem volt kunszt az egész országból össze- válogatni ilyen anyagot. — Most nem is — felelte helyettem egy nagy* bajuszú, korosabb nézelődő. — De bizony 15, vagy akár 5 évvel ezelőtt is kunszt lett volna. — Ugyan már, hiszen az eddigi kiállításokra is mindig össze tudták keresgélni legszebbjeit az ál­latoknak és legújabbját a gépeknek — makacsko- dott az illető. — No no! Azért ilyen kiállítást az isten se tu­dott volna korábban összekaparni Magyarorszá­gon — avatkozott a vitába egy másik nézelődő is, mire a becsmérlőnek elakadt a szava. Az a sok iskolás gyerek — akik végeláthatat­lan hosszú sorokban látogatják naponta a kiál­lítást az ország minden zugából — is tudja, hogy a legszebbet hozzák a kiállításra mindenből. Hi­szen a kiállításnak az a feladata, hogy megmu­tassa, mit lehet kihozni a földből, kitenyészteni az állatokból. A korábbi kiállításoknak is meg­volt a maguk újdonsága, szépsége. Néhány évvel ezelőtt még a kombájn volt a legnagyobb szen­záció, úgy bámultuk, mint valami csodát. Most a harmadik szputnyik hasonmása jelenti a legna­gyobb szenzációt s mellette az a sok modern munkagép s a szebbnél szebb, valóban fajtiszta, magas életteljesítményű állat. Kovács Lajos oros­házi egyéni gazdát is a gépek és az állatok látni- akarása ültette vonatra feleségével és sok száz dolgozó paraszttársával együtt. Felcsillant a sze­mük, amikor az egyéni gazdák díjazott állatait, köztük Bratkó Ödön gerendást dolgozó paraszt első díjas Gránit nevű bikáját látták. — Azért tudnak ám az egyéniek is — olvastam le az ar­cukról. Persze, hogy tudnak, nem tagadja senki. Az aztán más kérdés, hogy mennyit. A kiske- rékpár is „tud” valamit, de a Pannónia motorke­rékpár többet. A Lanz-Büldog traktor is jóval töb­bet tud, mint a ló, de a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak már csak a lánctalpas DT, meg az U—28-as és a Szuper-Zetor kell inkább. Jó­nak jó minden, ami hasznot hoz, jó az egyéni gazdaság is, csakhogy nagyok ám a különbségek. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság teljesítménydí­jat nyert Kicsi nevű tehene mpernta 33 liter tejet is ad. A Bolyi Állami Gazdaság nagydíjas tehene viszont 46 litert. A gyulavári Felszabadítók Ha­gyatéka Tsz kiállított anyajuhai 5.5—7.4 kilo­gramm gyapjút adnak egy nyírás alkalmával da­rabonként, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-é viszont 6.4—9.4 kilót. A Mezőhegyesi Állami Gaz­daság 500 holdon átlag 21.5 mázsa búzát termelt, az egyéni gazdák viszont... jyem is folytatom az összehasonlítást, hiszen ^ " így is az a kérdés ágaskodik az agyamban minduntalan, hogy miért nem halad dolgozó pa­rasztságunk gyorsabban a nagyüzemi gazdálko­dás útján? Miért kell azt az égbekiáltó nagy hát­rányt nyögni, amit a kisparcella okoz a növény- termelésben, az állattenyésztésben? Csak fél ö- röm, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaságnak szinte valamennyi állatfajtáját díjazták, vagy el­ismerő oklevéllel tüntették ki, mert tudom, hogy az egyéniek állatállománya korcs, alacsony ter­melésű, és még a tsz-ek jószágállományával sem lehet összehasonlítani, holott adva van a lehe­tőség, hogy nagyüzembe tömörüljenek és minél kiválóbb egyedieket tenyésszenek. Értik is az ál­lattenyésztést, de nem tudják kibontakoztatni te­hetségüket az egyéni parcella szűk lehetőségei között, vagyis csak nagyon kevesen. Ahogy a Me­zőhegyesi Állami Gazdaság minden fajtából dí­jazott állatot tudott kinevelni, köztük egy szemet gyönyörködtető, 13 darabból álló szarvasmarha­családot kitenyészteni, amelyek közül a Bébi 8550, a Kávé 6232 kilogramm tejet termel egy laktációban — nagyüzemben nemcsak egyet-ket­tőt, hanem sokat és hasonló minőségűt tudnának kitenyészteni a jelenleg egyénileg dolgozó pa­rasztok. ** A kiállításon minden azt tükrözi, bizonyítja, hogy lehet s szinte sürgeti a dolgozó parasztokat: lássanak hozzá, változtassák meg minél előbb gazdálkodási módszereiket. Ha megváltoztatnák, ha nagyüzembe tömörülnének, a következő or­szágos kiállításra sokkal nehezebben tudják ki­válogatni a rendezők a legkiválóbb állatokat, nö­vényeket, a sokkal nagyobb számú kiváló közül. A mostani kiállítás olyan, mintha egy óriási bő­ségkosár tartalmát rakták volna a pavilonokba és a pavilonok köré. De ha a dolgozó parasztok nem haboznának, hanem a bolgár, a román, a cseh­szlovák dolgozó parasztok példáját követve, igye­keznének rátérni a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra, amelyen sok lehetőség kiaknázására nyílik al­kalom, akkor az országos kiállítás bősége és gaz­dagsága fogja jellemezni néhány év múlva egész hazánkat. K. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom