Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-14 / 191. szám

f»§8, MgU*MUS 14, csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Nők <»t forint «okra iBiejjy Július végéig házi'ól-házra jár­va, az ossz. sortósáljományt beol­tották Orosházán a körzeti állat­orvosok, Azaí, hogy be kellett volna oltani minden háromhóna- posnál idősebb sertést, dehát he­lyenként furcsa delgok történtek. — Beoltatja-e a süldőket? — kérdezte a? Október ® utcában Jónás Ferenc, Sándor László ál­latorvos felcsere Borszéki And- fásnétól. — Mennyiért oltják darabját? — Harminc forintért — hang- zott szemrebbenés nélkül a vá-* lasz. Borszékiné számolni kezdett: tizenötször harminc, az négyszáz­ötven. — Ha ilyen sokba kerül, akkor nem oltatom — jelentette ki, s ol­tatlan maradt a tizenöt süldő. Le­het, hogy mások is sokallták a kért összeget és nem oltattak, do­hát kinek val1 ideje beházalnj Orosházát és minden állattartót megkérdezni? Borszékiné negye­dik szomszédja, Holecska Anial beoltatta hat süldőjét és felesége úgy emlékszik vissza, — nyugtát ugyanis senkinek sem adott Sán­táé László állatorvos sem az oltás, sem a biztosítás összegéről —, hogy 160 forintot fizetett. Ügy lát­szik, hogy „fizessenek a gazdagok" elv alapján oltott Sándor László bent a városban. A Rákóczi-teíe- pen már más volt az elv. Ha kicsi volt a süldő, ha nagy, 17—19 fo­rintért oltotta darabját. széd persze nagyon elcsodálko­zott: hogy az istencsudájában le­het ez, az egyik ennyiért olt, a másik annyiért Aztán megkérdezte egy másik, majd egy harmadik szomszédtól is, hogy nekik mennyiért oltottak, dehát ember legyen a talpán, aki el tud ezen igazodni. Bedon And­rás és Megyeri Lajos darabonként húsz forintot fizetett a háromhó­napos süldőkért, — Csakhogy az én süldőmet egy­szerre oltotta be a doktor úr or- hánc ellen is, pestis ellen is — magyarázta Bedon András. Az­tán hozzátette: Azért, mert sza­badságra, üdülni igyekezett a dok­tor úr, aztán egyszerre vetette el az oltás gondját. Jó dolog a szabadság s még johb az üdülés, de az egyáltalán nem helyes, hogy Sándor László emiatt egyszerre két szérumot is oltott a süldőkbe. Node nem is ea annyira csodálatos, mint az, hogy egy oltás tizenhét forintba, két oltás pedig húsz forintba került Csak három forintot számolt vol­na az orbánc elleni szérumért? Lehet, hogy annyi az ára. A pes­tis elleni védőoltásnak viszont 80 kiló súlyig biztosítással és fogó- díjjal együtt 12 forintba kellett volna kerülni darabonként. A 80 kilón felüli sertések oltása pedig 16 forintba. , Csakhogy Sándor László úgy csinálta, hogy minél jobban jöj­jön ki Darabonként 1 forint ősz­hanem a darabszámot nézte. A beoltott sertések túlnyomó része jóval 80 kilón aluli volt. Tehát sok jogtalan öt forintot szedett fel.' Jogtalant, mert ki hiszi el neki,1 hogy a háromhónapos 30 kilós süldőkbe is annyi szérumot ol­tott, mint a nyolcvan kilón felüli­ekbe? Sándor László azzal védekezik, hogy ilyen átalányban állapodott meg Dén Sándorral, a városi fő- állatorvossal. A mások zsebére könnyű megállapodni és a könnyű keresetet felszedni Csakhogy van állatorvos: etika és tisztesség is, amit egyes állator­vosok, különösen Sándor László, eléggé megsértett. Az állattenyész­tők nem sokat értenek az állator­vosi szakmához, ők csupán azt tudják, hogy egyiküktől ennyit, a másikuktól annyit kért Sándor László, akiről tudják, hogy autó­ja van. S az ilyen jogtalan dijak felszedése után azt kérdezik, mit akar még összeharácsolni az ál­latorvos? De azt is mondják, hogy nem viszik beteg állataikat Sándor Lászlóhoz, mert többet kér keze­sükért, mint amennyit az állat ér. Valamit tenni kellene az ilyen „annyit kérek, amennyit akarok” gyakorlat ellen, amíg jobban el nem harapódzik s amíg az állatte­nyésztők, kis- és nagygazdaságok nem vesznek minden állatorvost „egy kalap” alá s nem tekintik va- lamennyiüket kapzsinak, pénzhaj- hászónak. KI A spekuláció ellen Kedden adta tudtul az ország­nak a Békés megyei Termény- forgalmi Vállalat, hogy gabona­felvásárlás! tervét 103 százalék­ra teljesítette. Ugyanakkor kö­zölték a lapok azt is, hogy a leszállított gabona 75 százalékát a termelőszövetkezetek adták el az államnak. örvendetes ez a hír. Először azért, mert megyénk nem szé­gyenkezhet az ország előtt a gabonafelvásárlásban sem. Má­sodszor azért, mert tudjuk, hogy a megye szántóinak mindössze egyharmadán folyik nagyüzemi termelés és mégis ez az „egy- harmad” az eladott mennyiség­nek háromnegyedét tudta a te­lepekre szállítani. Kétségtelen, hogy a fenti szá­mok a nagyüzemi termelésben kialakuló ..gabonagyárak” utol- érhetetlensége mellett tanúskod­nak. Am az is kétségtelen, hogy a jelzett arány mögött — abban a tényben, hogy a megye szán­tóinak kétharmadán gazdálkodó egyéniek az eladott mennyiség­nek csak 25 százalékát adták —• mást is fellelhetünk. Mégpedig a spekulánsok kezét. A Gyula-környéki községek­ben az elmúlt héten egy vonta­tóra való búzát vásárolt fel to­vábbértékesítés céljából egy régi gabonakereskedő. A medgyes- egyházl piacon hasonló jelensé­geket tapasztaltak a hatósági közegek. Sőt egyes spekuláns elemek már az ókukoricát is szekérszámra vásárolták fel, mondván: „hátha nem lesz eső, s nem lesz kukoricatermés”. A piaci hiénák még óvatosan, de egyre gátlástalanabbal pró­bálkoznak elvonni a gabonát az állam raktáraitól. Arra számí­tanak, hogy ha ez sikerül , ők diktálhatják majd az árakat. Tevékenységük az osztályellen ség támadása a lakosság ellen. Ügy gondolkodnak, hogy né­hány fiét múltán kirukkolhat­nak majd az új árakkal, főleg olyan területeken, ahol valóban gyenge volt a termés, s így a parasztok kénytelenek lesznek a magas árat is megfizetni. Meg kell mondani, hogy saj­nos, akadnak becsületes gazdál­kodók, akik még nem látnak át ,a szitán s a spekulánsok háló­jába kerülnek. Kiviszik fölösle­geiket a piacra, s 5—10 forintos különbséggel eladják azt isme- retlemjek. Nem gondolnak ar­ra, hegy a piacra jövetellel e- gyütt nekik is többe van a ga­bona. Nem gondolnak az elpaza­rolt időre, az elveszett fogatnap­ra és főleg arra, hogy vajon ki­nek a kezére kerül árujuk. A vártnál jobb termés lett megyénkben, s ez keresztülhúz­za a spekulánsok számításait. De azért nem akadályozza meg őket abban, hogy mégis próbál­kozzanak. Ebben csak maguk a fölöslegekkel rendelkező dolgo­zó parasztok akadályozhatják meg őket. Ügy, hogy az ország érdekeit szem előtt tartva, nem a spekulánsok kezére juttatják, hanem a felvásárló telepekre vi­szik a szabad gabonát. — Csernainé, maga mennyit fi­zetett a négy nagy, éves süldő darabjáért? — kérdezte az egyik szomszéd. -* — Tizenöt forintot. — Hogy lehel az? Az. én há- romhóaapes süldőimet 1? forintjá­val oltotta Sándor László. — A miénket Marsai oltotta — elelte Csémái imréné. A szom­—--------—■—-----------tó r szeí rási díjat, 2 forint fogódíjat, 1 forint kiiométerpénzt számolt fel. Nem rossz fizetség, Például Jónás Ferenc felcser beköszönt egy ház­hoz, s megkérdezte, oltanak-e és hányat ©Itatnak be? Ahol azt mondták, hogy tizenötöt oltanak, ott 15 forintot keresett csupán azért, mert felírta a tulajdonos nevét, lakcímét és a sertések szá­mát. Persze Sándor László is jói jött ki azzal, hogy nem a súlyt, Műtrágyával növelik a termést ápífnyagkészletét. A múlt A csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezetben mütrágyár val igyekeznek növelni a talaj S/erctnrk látni a jobbat (Tudósítónktól). Körösúj falú községen a legu­tóbbi tanácsülésen a mezőgazda- sági munkák végzését vitatták meg. Simon Imre elvtárs, a köz­ségi tanács vb. elnöke beszámolt az eddig végzett munkákról és megemlítette, hogy az újonnan a- lakúit III. típusú Rákóczi Terme­lőszövetkezetnek már 26 családja van és új belépők rendszeresen je­lentkeznek. Papp Lajos tanácstag hozzászólásában elmondotta, hogy nagyon sok esetben hallottaik a kerösújfalui dolgozó parasztok a füzesgyarmati termelőszövetkeze­tek jó munkájáról és szeretnének egyszer ezekbe a termelőszövetke­zetekbe ellátogatni, hogy saját szemükkel győződjenek meg mindazokról, amit már hallomás­ból tudnak. Bíznak abban, hogy a községi tanács vb. ezek után rövidesen megkeresi a módját annak, hogy a körösújfalui dolgozó parasztok, tanácstagok ellátogathatnak Fü­zesgyarmat községbe az ottani ter­melőszövetkezetek meglátogatásá­ra. N. J. tápKnyagkészletét. A múlt évben kísérletképpen több hold búza alá műtrágyát szórtak és az ez évi be­takarításkor az a tábla három- négy mázsáival többet adott hol­damként, mint ahol nem szériáik műtrágyát. Ez évben még nagyobb százalékban veszik igénybe a 2004-es kormányhatározat biztosí­totta kedvezményt. A cukorrépára 150 kilogramm szuperfoszfátot, 200 kiló kálisót és 100 kiló pétisót szórtak, melynek eredménye, hogy az orosházi járásban a Köztársa­ság Termelőszövetkezetnek van a legszebb cukorrépája. Holdanként több mint 200 mázsát várnak. A műtrágyázás mellett az istálló- trágyázást sem hanyagolják el. Ennek érdekében ez évben szarvasmarha állatállományukat duplájára emelik. Eddig 100 ezer forint jövedelem Barnára sült asszonyok, lányok hajladoznak a pradicsocntövek kö­zött, kötényükbe gyűjtik az érett, vérpiros bogyókatraz orosháziBó- zsa Termelőszövetkezet kertész- brigádjának tagj,ai. Csapatvezető­jük, Szekeres Antalné büszkén mutogatja gyönyörű birodalmu­kat. — Harmadszor szedjük a para­dicsomot. Teherautóink már vagy 100. mázsát szállítottak belőle; de nézze, még mindig mennyi van. A múltkoriban irtana egy egyé­ni kertészről, mert megcsodál­tam bőtermésű paradiesemtöveit. A Dózsa. Termelőszövetkezet para­dicsoma mellett azonban messze elmarad az övé is. Nem sajnálták tőle a munkát, s a vizet sem. Nemcsak ezt a há­rom. és fél holdat — amelyen a paradicsomot termelik —,, hanem mind a 20 holdnyl kertészetüket öntözéses rendszerrel művelik. A berendezést tavasszal állították be, kísérletképpen. — Bevált a kísérlet, ki Is tar­tunk mellette — mondja Zaho- rec2 János, a brigád egyik férfi­tagja. Ok most másfélholdas területet árasztanak, hogy beültethessék korai káposztával. A hajtást az­a kertészéiből A KŐSZIGETI ÁLLAMI GAZDASÁG az alábbi elfekvő készleteket kínálja fel eladásra: 1200 db 5-ös lőpatkő-sarok (téli) 20 kg 2—3-as lópatkó­szeg 1 20 kg kubikoscsákány 50 db kézi kasza 50 db 5-ös lámpaüveg. A fenti anyagok értékesítése megegyezés szerint, készpénz- fizetés ellenében történik. Érdeklődni: Telefon: Dévaványa 17. tán elföldelik, s jövőre már kora- tavasszal, lesz primőr árujuk.. Az. Idén 120. mázsa korait káposz­tát adtak el, kilónként 3 forintos áron, orosházi standjukon, Pé­csett meg Budapesten. Harminc­ezer forint jövedelmük lett belő­le, mert az utolját L50; forintért adták. Körülbelül 30 mázsa pap­rikát is piacra vittek,, a cecei' fáj­tát 3.60 forintért árulták. 220 ezer tiszta jövedelmet ter­veztek 20, hold. kertészetükből.. Az eddigi bevételeket csak azért em­lítettem, hogy lássuk: igaza van Zahoreez Jánosnak, amikor a ter­vezett évi hevételneic majdnem duplájára, 380—400 ezer forintra számít Mert nézzük csak mi van, amiből még pénzelhetnek? Két hold kései káposzta, 3- hold szedetlen paradicsom, 2000s öl zöldségféle, 3.8 hold1 karfiof, 900 Ő1 uborka és zeller, aztán dinnye, főzőtök és még paprika: S min­denből annyi, hogy a kosárba va­lót máris alig győzik szedni. Még csak néhány hete kezdték meg termelvényeik árusítását, de augusztus 6-ig 100 ezer forint lett belőle a jövedelem. Am a java még hátra van. A 38 tagú kertészbrigád szor­galmasan dolgozik. Erre bizonyí­ték, hogy Zahoreez Jánosnak is 69 munkaegysége lett a múlt hó­napban. A férfiak átlagosan 45— 50 munkaegységet szereznek ha­vonként, a nők pedig — mert ők délutánonként jóval korábban hazamennek — 28—30-at. Mindán hónapban 8 forint előleget oszta­nak ki egy munkaegységre. Most augusztus 20-ára tolták ki az elő­legosztást, hogy legyen miből ün- nepelniök az alkotmányt. Lesz is miből. Gondolom, az olvasók már közben kiszámították, hogy Za- horecz János 552 forintot kap előlegként. 'TiVr/'v* Követésre méltó... Vasutasaink szorgalma a. vas­utas nap titán sem hagyott alább. Valamennyien igyekeznek műn- Teájukat becsülettel teljesíteni. Ki­tartó munkával szorgoskodnak az üt-ott fellelhető hibáit helyrehozá­sában. Vasutasaink most az Al­kotmány évfordulójának méltó megünneplésére, az őszt forgalom zavartalan lebonyolítására tme- kednek. Ugyanakkor már gondol­nak a Nagy,, Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett fel-1 ajánlásaik teljesítésére is. Mert vasutasaink jól tudják, hogy e ne-* mes versengések alapját képezik majd a téli forgalom sichres lebo­nyolításának és a javé évi munká­nak. A verseny közben különös gondot fordítanak az anyagtaka­rékosságra. A vállalások teljesítésén túl a vasutasok közül a „hivatalos” munka után társaiknak is szívesen segítenek. Az emberségnek, a munkatársi szeretetnek szép pél­dáját láthattuk a napokban Sar­kadon, ahoi Sárközi János pálya­fenntartási dolgozó házának épí­tésénél harminc vasutas társa je­lent meg, hogy segítsenek. Mind a harmincán munkához láttak és rövid idő alatt felrakták Sárközi János házának falát. Dicséret il­leti ezért a sarkadi XU-es pálya­mesteri szakasz dolgozóit, akik —* Sóti Frigyes pályamesterrel —* már nem először nyújtottak segít­séget egymásnak. Szolgálati he­lyükön legalább igy megállják he­lyüket, amiért már többször kap­tak dicséretet és jutalmat. Boldizsár Gyula levelező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom