Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-14 / 191. szám
f»§8, MgU*MUS 14, csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Nők <»t forint «okra iBiejjy Július végéig házi'ól-házra járva, az ossz. sortósáljományt beoltották Orosházán a körzeti állatorvosok, Azaí, hogy be kellett volna oltani minden háromhóna- posnál idősebb sertést, dehát helyenként furcsa delgok történtek. — Beoltatja-e a süldőket? — kérdezte a? Október ® utcában Jónás Ferenc, Sándor László állatorvos felcsere Borszéki And- fásnétól. — Mennyiért oltják darabját? — Harminc forintért — hang- zott szemrebbenés nélkül a vá-* lasz. Borszékiné számolni kezdett: tizenötször harminc, az négyszázötven. — Ha ilyen sokba kerül, akkor nem oltatom — jelentette ki, s oltatlan maradt a tizenöt süldő. Lehet, hogy mások is sokallták a kért összeget és nem oltattak, dohát kinek val1 ideje beházalnj Orosházát és minden állattartót megkérdezni? Borszékiné negyedik szomszédja, Holecska Anial beoltatta hat süldőjét és felesége úgy emlékszik vissza, — nyugtát ugyanis senkinek sem adott Sántáé László állatorvos sem az oltás, sem a biztosítás összegéről —, hogy 160 forintot fizetett. Ügy látszik, hogy „fizessenek a gazdagok" elv alapján oltott Sándor László bent a városban. A Rákóczi-teíe- pen már más volt az elv. Ha kicsi volt a süldő, ha nagy, 17—19 forintért oltotta darabját. széd persze nagyon elcsodálkozott: hogy az istencsudájában lehet ez, az egyik ennyiért olt, a másik annyiért Aztán megkérdezte egy másik, majd egy harmadik szomszédtól is, hogy nekik mennyiért oltottak, dehát ember legyen a talpán, aki el tud ezen igazodni. Bedon András és Megyeri Lajos darabonként húsz forintot fizetett a háromhónapos süldőkért, — Csakhogy az én süldőmet egyszerre oltotta be a doktor úr or- hánc ellen is, pestis ellen is — magyarázta Bedon András. Aztán hozzátette: Azért, mert szabadságra, üdülni igyekezett a doktor úr, aztán egyszerre vetette el az oltás gondját. Jó dolog a szabadság s még johb az üdülés, de az egyáltalán nem helyes, hogy Sándor László emiatt egyszerre két szérumot is oltott a süldőkbe. Node nem is ea annyira csodálatos, mint az, hogy egy oltás tizenhét forintba, két oltás pedig húsz forintba került Csak három forintot számolt volna az orbánc elleni szérumért? Lehet, hogy annyi az ára. A pestis elleni védőoltásnak viszont 80 kiló súlyig biztosítással és fogó- díjjal együtt 12 forintba kellett volna kerülni darabonként. A 80 kilón felüli sertések oltása pedig 16 forintba. , Csakhogy Sándor László úgy csinálta, hogy minél jobban jöjjön ki Darabonként 1 forint őszhanem a darabszámot nézte. A beoltott sertések túlnyomó része jóval 80 kilón aluli volt. Tehát sok jogtalan öt forintot szedett fel.' Jogtalant, mert ki hiszi el neki,1 hogy a háromhónapos 30 kilós süldőkbe is annyi szérumot oltott, mint a nyolcvan kilón felüliekbe? Sándor László azzal védekezik, hogy ilyen átalányban állapodott meg Dén Sándorral, a városi fő- állatorvossal. A mások zsebére könnyű megállapodni és a könnyű keresetet felszedni Csakhogy van állatorvos: etika és tisztesség is, amit egyes állatorvosok, különösen Sándor László, eléggé megsértett. Az állattenyésztők nem sokat értenek az állatorvosi szakmához, ők csupán azt tudják, hogy egyiküktől ennyit, a másikuktól annyit kért Sándor László, akiről tudják, hogy autója van. S az ilyen jogtalan dijak felszedése után azt kérdezik, mit akar még összeharácsolni az állatorvos? De azt is mondják, hogy nem viszik beteg állataikat Sándor Lászlóhoz, mert többet kér kezesükért, mint amennyit az állat ér. Valamit tenni kellene az ilyen „annyit kérek, amennyit akarok” gyakorlat ellen, amíg jobban el nem harapódzik s amíg az állattenyésztők, kis- és nagygazdaságok nem vesznek minden állatorvost „egy kalap” alá s nem tekintik va- lamennyiüket kapzsinak, pénzhaj- hászónak. KI A spekuláció ellen Kedden adta tudtul az országnak a Békés megyei Termény- forgalmi Vállalat, hogy gabonafelvásárlás! tervét 103 százalékra teljesítette. Ugyanakkor közölték a lapok azt is, hogy a leszállított gabona 75 százalékát a termelőszövetkezetek adták el az államnak. örvendetes ez a hír. Először azért, mert megyénk nem szégyenkezhet az ország előtt a gabonafelvásárlásban sem. Másodszor azért, mert tudjuk, hogy a megye szántóinak mindössze egyharmadán folyik nagyüzemi termelés és mégis ez az „egy- harmad” az eladott mennyiségnek háromnegyedét tudta a telepekre szállítani. Kétségtelen, hogy a fenti számok a nagyüzemi termelésben kialakuló ..gabonagyárak” utol- érhetetlensége mellett tanúskodnak. Am az is kétségtelen, hogy a jelzett arány mögött — abban a tényben, hogy a megye szántóinak kétharmadán gazdálkodó egyéniek az eladott mennyiségnek csak 25 százalékát adták —• mást is fellelhetünk. Mégpedig a spekulánsok kezét. A Gyula-környéki községekben az elmúlt héten egy vontatóra való búzát vásárolt fel továbbértékesítés céljából egy régi gabonakereskedő. A medgyes- egyházl piacon hasonló jelenségeket tapasztaltak a hatósági közegek. Sőt egyes spekuláns elemek már az ókukoricát is szekérszámra vásárolták fel, mondván: „hátha nem lesz eső, s nem lesz kukoricatermés”. A piaci hiénák még óvatosan, de egyre gátlástalanabbal próbálkoznak elvonni a gabonát az állam raktáraitól. Arra számítanak, hogy ha ez sikerül , ők diktálhatják majd az árakat. Tevékenységük az osztályellen ség támadása a lakosság ellen. Ügy gondolkodnak, hogy néhány fiét múltán kirukkolhatnak majd az új árakkal, főleg olyan területeken, ahol valóban gyenge volt a termés, s így a parasztok kénytelenek lesznek a magas árat is megfizetni. Meg kell mondani, hogy sajnos, akadnak becsületes gazdálkodók, akik még nem látnak át ,a szitán s a spekulánsok hálójába kerülnek. Kiviszik fölöslegeiket a piacra, s 5—10 forintos különbséggel eladják azt isme- retlemjek. Nem gondolnak arra, hegy a piacra jövetellel e- gyütt nekik is többe van a gabona. Nem gondolnak az elpazarolt időre, az elveszett fogatnapra és főleg arra, hogy vajon kinek a kezére kerül árujuk. A vártnál jobb termés lett megyénkben, s ez keresztülhúzza a spekulánsok számításait. De azért nem akadályozza meg őket abban, hogy mégis próbálkozzanak. Ebben csak maguk a fölöslegekkel rendelkező dolgozó parasztok akadályozhatják meg őket. Ügy, hogy az ország érdekeit szem előtt tartva, nem a spekulánsok kezére juttatják, hanem a felvásárló telepekre viszik a szabad gabonát. — Csernainé, maga mennyit fizetett a négy nagy, éves süldő darabjáért? — kérdezte az egyik szomszéd. -* — Tizenöt forintot. — Hogy lehel az? Az. én há- romhóaapes süldőimet 1? forintjával oltotta Sándor László. — A miénket Marsai oltotta — elelte Csémái imréné. A szom—--------—■—-----------tó r szeí rási díjat, 2 forint fogódíjat, 1 forint kiiométerpénzt számolt fel. Nem rossz fizetség, Például Jónás Ferenc felcser beköszönt egy házhoz, s megkérdezte, oltanak-e és hányat ©Itatnak be? Ahol azt mondták, hogy tizenötöt oltanak, ott 15 forintot keresett csupán azért, mert felírta a tulajdonos nevét, lakcímét és a sertések számát. Persze Sándor László is jói jött ki azzal, hogy nem a súlyt, Műtrágyával növelik a termést ápífnyagkészletét. A múlt A csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezetben mütrágyár val igyekeznek növelni a talaj S/erctnrk látni a jobbat (Tudósítónktól). Körösúj falú községen a legutóbbi tanácsülésen a mezőgazda- sági munkák végzését vitatták meg. Simon Imre elvtárs, a községi tanács vb. elnöke beszámolt az eddig végzett munkákról és megemlítette, hogy az újonnan a- lakúit III. típusú Rákóczi Termelőszövetkezetnek már 26 családja van és új belépők rendszeresen jelentkeznek. Papp Lajos tanácstag hozzászólásában elmondotta, hogy nagyon sok esetben hallottaik a kerösújfalui dolgozó parasztok a füzesgyarmati termelőszövetkezetek jó munkájáról és szeretnének egyszer ezekbe a termelőszövetkezetekbe ellátogatni, hogy saját szemükkel győződjenek meg mindazokról, amit már hallomásból tudnak. Bíznak abban, hogy a községi tanács vb. ezek után rövidesen megkeresi a módját annak, hogy a körösújfalui dolgozó parasztok, tanácstagok ellátogathatnak Füzesgyarmat községbe az ottani termelőszövetkezetek meglátogatására. N. J. tápKnyagkészletét. A múlt évben kísérletképpen több hold búza alá műtrágyát szórtak és az ez évi betakarításkor az a tábla három- négy mázsáival többet adott holdamként, mint ahol nem szériáik műtrágyát. Ez évben még nagyobb százalékban veszik igénybe a 2004-es kormányhatározat biztosította kedvezményt. A cukorrépára 150 kilogramm szuperfoszfátot, 200 kiló kálisót és 100 kiló pétisót szórtak, melynek eredménye, hogy az orosházi járásban a Köztársaság Termelőszövetkezetnek van a legszebb cukorrépája. Holdanként több mint 200 mázsát várnak. A műtrágyázás mellett az istálló- trágyázást sem hanyagolják el. Ennek érdekében ez évben szarvasmarha állatállományukat duplájára emelik. Eddig 100 ezer forint jövedelem Barnára sült asszonyok, lányok hajladoznak a pradicsocntövek között, kötényükbe gyűjtik az érett, vérpiros bogyókatraz orosháziBó- zsa Termelőszövetkezet kertész- brigádjának tagj,ai. Csapatvezetőjük, Szekeres Antalné büszkén mutogatja gyönyörű birodalmukat. — Harmadszor szedjük a paradicsomot. Teherautóink már vagy 100. mázsát szállítottak belőle; de nézze, még mindig mennyi van. A múltkoriban irtana egy egyéni kertészről, mert megcsodáltam bőtermésű paradiesemtöveit. A Dózsa. Termelőszövetkezet paradicsoma mellett azonban messze elmarad az övé is. Nem sajnálták tőle a munkát, s a vizet sem. Nemcsak ezt a három. és fél holdat — amelyen a paradicsomot termelik —,, hanem mind a 20 holdnyl kertészetüket öntözéses rendszerrel művelik. A berendezést tavasszal állították be, kísérletképpen. — Bevált a kísérlet, ki Is tartunk mellette — mondja Zaho- rec2 János, a brigád egyik férfitagja. Ok most másfélholdas területet árasztanak, hogy beültethessék korai káposztával. A hajtást aza kertészéiből A KŐSZIGETI ÁLLAMI GAZDASÁG az alábbi elfekvő készleteket kínálja fel eladásra: 1200 db 5-ös lőpatkő-sarok (téli) 20 kg 2—3-as lópatkószeg 1 20 kg kubikoscsákány 50 db kézi kasza 50 db 5-ös lámpaüveg. A fenti anyagok értékesítése megegyezés szerint, készpénz- fizetés ellenében történik. Érdeklődni: Telefon: Dévaványa 17. tán elföldelik, s jövőre már kora- tavasszal, lesz primőr árujuk.. Az. Idén 120. mázsa korait káposztát adtak el, kilónként 3 forintos áron, orosházi standjukon, Pécsett meg Budapesten. Harmincezer forint jövedelmük lett belőle, mert az utolját L50; forintért adták. Körülbelül 30 mázsa paprikát is piacra vittek,, a cecei' fájtát 3.60 forintért árulták. 220 ezer tiszta jövedelmet terveztek 20, hold. kertészetükből.. Az eddigi bevételeket csak azért említettem, hogy lássuk: igaza van Zahoreez Jánosnak, amikor a tervezett évi hevételneic majdnem duplájára, 380—400 ezer forintra számít Mert nézzük csak mi van, amiből még pénzelhetnek? Két hold kései káposzta, 3- hold szedetlen paradicsom, 2000s öl zöldségféle, 3.8 hold1 karfiof, 900 Ő1 uborka és zeller, aztán dinnye, főzőtök és még paprika: S mindenből annyi, hogy a kosárba valót máris alig győzik szedni. Még csak néhány hete kezdték meg termelvényeik árusítását, de augusztus 6-ig 100 ezer forint lett belőle a jövedelem. Am a java még hátra van. A 38 tagú kertészbrigád szorgalmasan dolgozik. Erre bizonyíték, hogy Zahoreez Jánosnak is 69 munkaegysége lett a múlt hónapban. A férfiak átlagosan 45— 50 munkaegységet szereznek havonként, a nők pedig — mert ők délutánonként jóval korábban hazamennek — 28—30-at. Mindán hónapban 8 forint előleget osztanak ki egy munkaegységre. Most augusztus 20-ára tolták ki az előlegosztást, hogy legyen miből ün- nepelniök az alkotmányt. Lesz is miből. Gondolom, az olvasók már közben kiszámították, hogy Za- horecz János 552 forintot kap előlegként. 'TiVr/'v* Követésre méltó... Vasutasaink szorgalma a. vasutas nap titán sem hagyott alább. Valamennyien igyekeznek műn- Teájukat becsülettel teljesíteni. Kitartó munkával szorgoskodnak az üt-ott fellelhető hibáit helyrehozásában. Vasutasaink most az Alkotmány évfordulójának méltó megünneplésére, az őszt forgalom zavartalan lebonyolítására tme- kednek. Ugyanakkor már gondolnak a Nagy,, Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett fel-1 ajánlásaik teljesítésére is. Mert vasutasaink jól tudják, hogy e ne-* mes versengések alapját képezik majd a téli forgalom sichres lebonyolításának és a javé évi munkának. A verseny közben különös gondot fordítanak az anyagtakarékosságra. A vállalások teljesítésén túl a vasutasok közül a „hivatalos” munka után társaiknak is szívesen segítenek. Az emberségnek, a munkatársi szeretetnek szép példáját láthattuk a napokban Sarkadon, ahoi Sárközi János pályafenntartási dolgozó házának építésénél harminc vasutas társa jelent meg, hogy segítsenek. Mind a harmincán munkához láttak és rövid idő alatt felrakták Sárközi János házának falát. Dicséret illeti ezért a sarkadi XU-es pályamesteri szakasz dolgozóit, akik —* Sóti Frigyes pályamesterrel —* már nem először nyújtottak segítséget egymásnak. Szolgálati helyükön legalább igy megállják helyüket, amiért már többször kaptak dicséretet és jutalmat. Boldizsár Gyula levelező.
