Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-12 / 189. szám
1958. augusztus 12., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Ili válik el igazán, kí illÜfSj) QOZdS A Terményfargalmi Vállalat mezőkovácsházi telepén, csak úgy mint másutt, nagy a forgalom. Recsegés kerekű szekerek, püfögő vontatók hozzák terhüket, a paraszti munka gyümölcsét: a búzát. A szekereken, vontatókon ülő emberek arcát, ha a korábbi évek paraszt-arcával összehasonlítjuk, korántsem olyan gondterhes és a beszédtéma is egészen más, mint néhány évvel ezelőtt a kötelező beadás idején. Most nem állnak szekérkaravánok estétől reggelik « terményforgalmi raktára előtt. Nem visz erélyeshangú, halaszthatatlan határidejű tanácsi felszólítást a kézbesítő vagy postás. Nem megy a végrehajtó és mégis telnek, egyre jobban telnek a raktárak az életet adó terméssel. Ahogy mondják itt Mezőkovács- házán: jobban egyensúlyba billent a parasztok gazdálkodása. Az állam elfogadható árat ad az adógabonáért meg a feleslegként jelentkező termésért és ezt nem egy- mapon kívánja mind felvásárolni, - hanem a parasztember lelkiismeretére bízza. Ahogy mondják, teljes bizalmat kaptak és ezzel a bizalommal — mivelhogy először is 'tenyérből él az ország népe — fiem is élnek vissza. Szívesen adják be az adógabonát és jócskán adnak el a fölöslet?bői az állam- v' . A reiormátuskovácsházi Viharsarok Tsz köcsikaravánja éppen ifikkor fordult be a mezőkovácsházi telepre, amikor ott jártunk. Ck „nagyszállítók’1. Három vagon búzát adóba és cséplőrészbe hoztak. A tagok egyöntetű határozata szerint pedig másik három vagonnal a feleslegből adnak el. Az átvevő Túri Lajos és a tsz- tagok megelégedéssel veszik tudomásul, hogy jó súlya van a Vörös Csillag búzájának és árgus szemekkel figyelik, mit mutat a mér- ■eg. Különösen a tagok figyelik, mert máskép van most, mint azelőtt, most jobban érdekli őket minden deka, minden szem. De nézzük csak meg jobban, mit is hoztak a Vörös Csillag emberei, milyen „portékát" adnak az államnak. A faj súlymérő ezt is megmutatja, mert olyan kis „masina’1 ez, mint az embernél a hőmérő. Kimutatja, ki hogyan termelt, hogyan adta bele, ami belevaló, a kenyérnekvalóba. A Vörös Csillag tagjai nem szégyenkezhetnek. Túri Lajos felvásárló megelégedéssel nyugtázza: 81.6 a faj súlya. A szemek érettek, kövérek, egészségesek, szemétmentes, és az elmondottak összefoglalójaként megjegyzi: exportképes. meg a hajtószárat a raktár előtt, s rövid idő alatt feszül a kar, feszül a váll, mázsára kerülnek a zsákok. Ö az adógabonát meg a géprészt hozta. S hogy van-e eladásra szárit feleslege? Az még a holnap gondja. Egyelőre ez a legfontosabb neki, mert ez törvényes kötelesség. Ha jobban ráérnek, majd azt is kiszámolják, mennyit Most egy egyéni gazda fogata j adnak el. Hagy lesz felesleg, az kanyarodik a raktár elébe. A gaz-, már biztos, mert Oláh János gazda — Oláh János 7 holdas bat- j dának 12 mázsával fizetett ka- tonyai paraszt — tempósan húzza taszteri holdja. r En is rájöttem as igazságra Sokszor elhangzik a rádióban, s az újságok is gyakran írnak a "érővel végeztük, nagyüzem fölényéről az egyéni gazdálkodással szemben. Egyeseknek lassan megszokottá válik, s közömbösen eresztik el ezt az igazan az aratást teljes érésben kézi A két eljárás összehasonlításából kitűnik a különbség. Először is a gyommentes elővetemény, aztán a SO kiló szuperfoszfát hátságot a fülük mellett. Azonban ha dánként, amit alaptrágyaként kaközclről érinti őket a dolog, akkor P?« a ff!d’ a holdankénti 50 í kilo petiso fejtragyanak. A szeelgondolkodnak rajta. így tettem én is. Díjtalan szaktanácsadás az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A szeptember 12-től 28-ig tartó Országos Mezőgazdasági Kiállításon a Mezőgazdasági Kiadó pavilonjában kiváló növény, gyümölcs, szőlőtermesztő, állattenyésztő és méhész szakemberek díjtalanul tájékoztatják az érdeklődőket. így szeptember 13-án Gonda Béla, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője a növénytermesztésről, szeptember 17-én Fenyves Pál tudományos kutató a gyümölcstermesztésről, szeptember 20- án Csepregi Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola adjunktusa » szőlőtermesztésről, szeptember 21- én Mohácsi Mátyás, Kossuth- díjas egyetemi tanár a gyümölcs- termesztésről, szeptember 27-én Báldy Bálint, a Gödöllői Kisállat- tenyésztő Kutató Intézet osztályvezetője a baromfitenyésztésről és szeptember 28-án Koltay Pál, a Méhészet című szaklap felelős szerkesztője a méhészetről ad felvilágosításokat az érdeklődőknek. 1957 nyarán családom elhatározta: kilépünk az újkigyósi Űj Élet Tsz-ből. Abban a hiszemben tettük ezt, hogy majd többet termelünk, s nagyob lesz egyénileg a jövedelmünk Elhatározásunkat tett követte. Tavaly ősszel a tsz kiadta a korábban bevitt 9.5 hold földünket. Örültünk, hogy jó he- I lyen kaptuk vissza, egy betagosí- tott táblából. Ezt a területet az e- Icző évben azok kapták és művelték, akik az ellenforradalom idején kiléptek, majd 1957 tavaszán ismét visszaléptek a szövetkezetbe. Tavaly ősszel három holdba búzát vetettünk, majd összeállítottuk a tavaszi növényekből is vetéstervet, s magunk módján gazdálkodtunk. Most a cséplés után meglepődtünk. Búzánk 8.30 mázsát termett holdanként. Ezzel szemben az Űj Elet Tsz a szomszédos tábláról 13.5 mázsát csépelt holdanként. Mivel mi minden tőlünk telhetőt elkövettünk, hogy minél jobb termést takarítsunk be, és mégis lemaradtunk a tsz-től, felkerestem az elnököt, Matuska Andrást és a tsz agronómusát, Flender Jánost. Kérésemre készséggel elmondták, hogy milyen agrotechnikai eljárásokkal érték el az 5 mázsa 20 kiló terméskülönbözetet: A búza előveteménye négyszer kapált, tehát teljesen gyommentes kukorica volt. A magágyat traktorral készítették elő, s sze- lektorozott, csávázott bánkúti 1205-ös búzát vetettek. Tavasszal meghengerezték, majd megboro- nálták, s mivel az ősszel szántás előtt holdanként 80 kiló szuper- foszfátot és fogasolás előtt 30 kiló pétisót szórtak, tavasszal csak 50 kiló p,étisót adtak holdanként fejtrágyának. Miután mindezt elsorolták, ösz- szehasonlítottam az ő agrotechnikai eljárásukat a miénkkel. A mi búzánk előveteménye kétszer kapált kukorica volt, amelyben a sok gyom magot eresztett. A vetőszántást mi is traktorral végeztettük, a vetőmagot pedig a tsz-től kaptuk, ugyanazt a fajtát, amelyből a tsz vetett. Vetés előtt holdanként rászórtunk 30 kiló pétisót. Tavasszal megboronáltuk, az\ lektorozott és csávázott vetőmag- j nah is csak a gyómmentes talajban van előnye. Ráadásul a tsz 1 nem teljes-, hanem viaszérésben, | kévekötő aratógéppel vágta le a ; búzát. Ezek a tényezők eredményezték a tsz holdankénti 520 kiló terméstöbbletét. A fenti módszereket a kisparaszti gazdálkodásban legfeljebb csak részben lehet megvalósítani. Mindent összevetve rájöttem, hogy a szövetkezeti gazdálkodás bizony fölényben van a kisparaszti gazdálkodással szemben. A terméskülönbség nemcsak a búzában, hanem az árpában és a zabban is megvan. Az Űj Élet Tsz holdanként 850 kiló tavaszi árpát és 1200 kiló zabot termelt. Viszont mi holdanként 798 kiló tavaszi árpát takarítottunk be. Mindezekre azt mondhatná valaki, hogy mi bizonyára rosszabbul gazdálkodtunk, mint más e- gyéniek. Ennek cáfolására megemlítem, hogy 15 egyéni termelő közül, akik abból a táblából kapták ki földjüket, amelyikből mi, nekünk volt legjobb termésátlagunk. S értesülésem szerint a község egyénileg gazdálkodóinak átlagtermése a mieink alatt van. Azt hiszem, a mi esetünkből világosan látszik, hogy a xöbbter- melés minden lehetősége, s ezzel együtt a nagyobb jövedelem elérésének egyedüli biztos útja a nagyüzemi gazdálkodás. Minél előbb lépünk mindnyájan, erre az útra, annál előbb biztosíthatjuk a nyugodt, biztonságos életet és az egyre növekvő jómódot. Ösztönző mimkayenseny a Békéscsabai Ruhagyárban! Nagy Antal Az utóbbi hetekben a megye területén több üzem, vállalat és gyár igazgatójával beszélgettem a munkaversenymozgalomról. Olyan üzemet, vállalatot, gyárat azonban — és ez örvendetes — nem találtam, ahol valamilyen formában ne versenyeznének a munkások. Bár módszerében sokban különbözik egymástól a vállalatokon, gyárakon belüli versengés, azonban céljában valamennyi megegyezik. Csaknem kivétel nélkül mindegyik helyen a minőség javítását, az önköltség fokozottabb csökkentését, a későnjövők, az igazolatlan mulasztás megszüntetését, az anyar gokkal való takarékoskodást, a selejtcsökkentést célozzák a munkások vállalását Egyszóval a gazdaságosabb és olcsóbb termelésre törekednek, E törekvések már eddig is meghozták az eredményt. Hogy miennyire így van ez, azt a Békéscsabai Ruhagyár példája is bizonyítja. A ruhagyárban — amint azt Nagy Antal elvtárstól, a gyár igazgatójától hallottam — féléves verseny van. A verseny felételei a száz százalékos tervteljesítésen túl a minőség javítása, a belső visszavetés (vagyis a selejt) csökkentése, a későnjövés, az igazolatlan mulasztás megszüntetése. Ezek a versenypontok — és ez a kollektív felelősséget meghatványozta a gyárban — nem sze- . mélyekre vonatkoznak, ban run a szalagok dolgozóinak összességére. Vagyis, amelyik szalagtól akár egy személy is elkésett, vagy igazolatlanul hiányzott, a szalag kap rossz pontot, Már az első félévben ennek a- lapján értékelték a szalagok versenyeredményeit. A féléves versenyszakasz befejezése után az a három szalag kapott értékes jutalomtárgyat, amelyik a pontozások alapján a már ismert feltételeknek legjobban megfelelt. így lett első helyezett az első félévben az 5-ös varroda l es szalagja, második helyezett az 1-es varroda 7-es szalagja, harmadik helyezett pedig a kettes varroda 3-as szalagja. A versenyben élre került szalagok vezetőit a gyár vezetősége kiváló dolgozó kitüntetésre is javasolta. A belső visszavetés is igen gyorsan csökkent a gyárban.. Ebben legjobb eredményt a 4-es varroda piros-műszak 2-es szalagjának KlSZ-fiataljai értek el. Ezért a fiatalok már május 1-én igazgatói dicséretben részesültek. A második negyedév végére ezek a KISZ-fiatalok azt vállalták, hogy a 14,4 százalékos visszavetést 14 százalékra csökkentik. Vállalásukat 12,92 százalékos eredménnyel zárták. A kettes varroda 7-es szalagjának dolgozói most a második félév megkezdésekor újabb versenyt kezdeményeztek. Vállalták, hogy a jelenlegi 25 százalékos visszavetést 19 százalékra csökkentik, augusztus 20-ra, illetve az év végére. Ezenkívül a kellékek felhasználásánál 4000 forintos megtakarítást érnék el és igazolatlanul mulasztó nemcsak augusztus 20-ig, de az év végéig sem lesz. A 2-es varroda 7-es szalagjának lányai asszonyai ezentúl — mint az első félévben — a minőségről, a tervteljesítésről, az Önköltségcsökkentésről sem feledkeztek meg, E feltételekkel hívták versenyre július 23-án a többi szalag dolgozóit. A gyár igazgatója —1 az első félévhez hasonlóan — újabb tárgyjutalmakat tíízött ki a három legjobb eredményt el", érő szalagnak. Nagy elvtárs örömmel újságolta azt is, hogy az eddigi e- redmények alapján 4.6 napra már biztosítva van a nyereség- részesedés. így versenyeznek a Békéscsabai Ruhagyár szorgalmas lányai, asszonyai, most az alkotmány évfordulójának ünnepe előtt. (Balkus) •v%Hat-héiezer literes tehenekkel, tíz kiló gyapjút adó anyajuhokkal készülnek a Mezőgazdasági Kiállításra Békés megyéből Békés megyében többszöri gondos felülvizsgálat után döntötték el a szakemberek, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéniek milyen állatokat vihetnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A tizenhét jól tejelő magyartarka tehén között például egyik kiemelkedő lesz a Mezőhe- gyesi Törzsállattenyésztő Állami Űjkígyós, Nyomási tanya 13. Gazdaság 309-es Kicsi nevű tehe- ----------------.-----------------------------------T eljesítette tavaszi — nyári idénytervét a Kondorost Gépállomás A Kondorosi Gépállomás dolgozói a tavasszal elhatározták: augusztus 31. helyett 20-ra, az Alkotmány ünnepére teljesítik tavaszi-nyári együttes tervüket. A gépállomás minden tagja lelkiismeretesen dolgozott a saját munkaterületén. A gépjavítók gondosságát dicséri például, hogy géphiba miatt semmi kiesés nem volt. A traktorosok sürgős munka esetén ünnepnapokon is a határban tevékenykedtek. A kollektíva jó munkájának eredménye: a vállalt határidő előtt tíz nappal, auguszus 10-én teljesítették tavaszi-nyári idénytervüket. A kondorosiak ez idő alatt csakne m huszonegyezer normálhold- nyi munkát végeztek. ne, amely kilenc év alatt összesen 53 342 liter tejet adott 3.9 százalékos zsírtartalommal. Legnagyobb tejhozama egy laktáció a- latt 7847 liter volt. A kiváló tehén nyolc ellésre tíz egészséges utódot adott. Méltán számíthat elismerésre a gádorosi Petőfi Tsz saját nevelésű elsőborjas Annus nevű tehene, amely első laktáció a- latt 5236 liter 4.5 százalékos zsír- tartalmú tejet adott. A 33 juh közül ugyancsak a mezőhegyesiek a legszebbek: a nagytestű magyarfésűs merinói ariyátói 10.2 kiló finom gyapjút nyírtak. Hasonló szép anyajuhokkal büszkélkedhet annak idején a gyomai Dózsa Tsz is. A nagyszénási Dózsa Termelő- szövetkezet szépen fejlett elit, illetve elitrekord szülőktől származó 14 fehérhús-sertés tenyészsül- dőt, a kunágotai Bercsényi és nz endrődi Béke Tsz pedig Mezőhegyesről származó, de már saját u* tódként nevelt fajtiszta fehér magyar baromfikat mutat be Budapesten. A szakemberek állandó ellenőrzése alatt mindenütt különös gonddal ápolják a kiállításra készülő állatokat;
