Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-26 / 200. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1958. Augusztus 28., hedd Kcvermesi beszélgetés arról, hogyan válogatják ki a pártoktatásra jelentkezőket? Szelezsán Györgyöt, a községi tanács elnökét, a pártszervezet propagandistáját ez a kérdés nem érté váratlanul. Megfontoltan maga elé húzott néhány sűrűn teleírt papírlapot és úgy válaszolta: éppen most tanácskoztunk erről a jpárt községi bizottságánál. Torna nkska Zoltán elvtárs, a párt- titkár és Pa-ulik György elvtárs volt ott. A községben induló párt- oktatási tanfolyamokon mi hárman vagyunk a propagandisták. Beszámoltunk, hogy eddig milyen előkészületeket tettünk és megjelöltük a közvetlen feladatokat. Az ide felírt elvtársak — mutatott a papírra — időszerű kérdések tanfolyamára jelentkeztek, én leszek a propagandistájuk. Nos, és mii tesznek ezután, milyen terveik vannak? — Megbeszélésünkön most még- egyszer tisztáztuk, hogy milyen tanfolyamokat indítunk és elhatároztuk, hogy augusztus végéig beszélgetünk a jelentkezett hallgatókkal. Egyénileg vagy csoportosan beszélgetnek velük? — Ezt mindenki egyéni elgondolás szerint csinálja — válaszolta Szelezsán elvtárs, és többek között elmondotta, hogy összehívja hallgatóit és úgy beszél velük. Ezt a módszert nem helyeseltem, mondván, hogy az egyéni beszélgetést nem jó dolog felcserélni értekezlettel, mert ez a módszer a Kiválogatás eredményeit veszélyezteti. A párt megyei oktatási bizottsága legutóbbi tanácskozásán hangsúlyozta, hogy a kiválogatás sóján nagyon fontos a személyes beszélgetés, mert a pártvezetőség és propagandista így győződhet meg nin izmus tanfolyamára szeretnének járni. Ezeken a beszélgetéseken igyekeznek elérni, hogy az elvtársak a nekik legmegfelelőbb oktatási formán tanuljanak. — No, és mi lesz a nem „kérdéses” jelentkezőkkel? — Jó lesz az, — néhány hibát leszámolva — tavaly is jó volt. Ismerem én a hallgatóimat — válaszolta magabiztosan, és megnyugtatásomra hozzátette, hogy Paulik elvtárs, a másik propagandista úgy tervezi, hogy minden jelentkezővel külön beszélget. — Ez megnyugtató — válaszoltam és hozzátettem, hogy még megnyugtatóbb lenne, ha ő is u- gyanezt tenné és csak azután hívná össze a kiválogatott hallgatóit egy közös megbeszélésre. Bosszantott, hogy nem tudtam álláspontomról meggyőzni. Félmegértéssel búcsúztunk egymástól. Tíz perc múlva az utcán véletlenül megint összetalálkoztunk. — Hova-hova? — kérdeztem. — Csak ide a bölcsödébe, — válaszolta, majd így folytatta — van ott egy elvtársnő, aki hiányzott a taggyűlésről, amikor az oktatásról volt szó. Tavaly hozzám járt alapfokúra. Most megbeszélem vele, hogy milyen oktatásra járjon. Azt hiszem, az időszerű kérdések tanfolyama megfelelne neki — mondotta. Ezután egyetértő mosollyal fogtunk kezet azzal a nyugodt érzéssel, hogy ezt a munkát Keverme- sen jól csinálják. ! • -vs t.-rr'fvy^ -r.-> - v Aop - ,~»r ” Bod a Zoltán Csőn En-laj az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának határozatáról Norodom. Sziltanuk herceg, kambodzsai miniszterelnök, a Kínában tartózkodó kambodzsai kormányküldöttség vezetője vasárnap fogadást adott a Kínai Népköztársaság kormánya tiszteletére, amelyen Csou En-laj kínai miniszter- elnök beszédében foglalkozott az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszakán hozott határozattal. „Az . ENSZ-közgyűlés néhány nappal ezelőtt véget ért rendkívüli ülésszaka korunk jellegzetességeit tükrözte. Ezen az ülésszakon felülkerekedett a béke és a nemzeti függetlenség megóvására irányuló vágy, amely szorgalmazza a külföldi csapatok mielőbbi kivonását Libanonból és Jordániából. Jóllehet — folytatta Csou En- laj — a közgyűlésen elfogadott határozat nem megfelelően tükrözi a világ békeszerető országainak és népeinek óhajtását és követelését, de mégis világosan megmutatja, hogy az arab országok egységes akcióval, a baráti országok támogatásával képesek meghiúsítani az Egyesült Államoknak és Nagy- Britanniának azokat a próbálkozásait, hogy kitérjenek csapataik kivonása elől és beavatkozzanak az arab országok belügyeibe.“ I Kínai Népktfztársaság és Kambodzsa kormányának közös ayilatkozata Csou Eai-laj, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának elnöke és Norodom Szihanuk herceg, Kambodzsa miniszterelnöke közös kínai—kambodzsai nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat hangoztat ja, hogy a kínai fél — azon a segítségen kívül, amelyben Kambodzsát az 1956. évi gazdasági egyezmény értelmében részesíti, — további megtérítés nélküli és semmiféle feltételhez nem kötött segítséget ad Kambodzsának egy kohásza ;i kombinát építéséhez, üzemanyag- lelőhelyek felderítéséhez, valamint több vállalat építéséhez és berendezéséhez. Atombomba - robbantási kísérletre késisül Franeiaorsság A rendszerint jól tájékozott Franee-Soir meg nem nevezett katonai szakértőre hivatkozva szombaton azt írta, Franciaország a számítások szerint szeptemberben, vagy legkésőbb okt. elején hajtja végre első atombomba-robbantási kísérletét, „amennyiben az utolsó pillanatban nem merülnének fel műszaki nehézségek a megállapított terv lebonyolítása előtt", A France-Soir szerint a kísérletet a Szahara távoli, déli részében, Coloovb Bechartól több száz mérföldre hajtanák végre. ... •'U > s-i ", ■ . Az Ui-Kína jelentése Kimoj-sziget és egy Kuomintang csapatszállító bajé bombázásáról A kínai népi felszabadító hadsereg tüzérségi egységei a fucsie- ni arcvonalon szombat délután tüzet zúdítottál! egy csangkajsekista csapatszállító hajóra amely erősítésekkel fedélzetén, Kimoj szigete felé tartott, továbbá esang- kajsekjsta katonai alakulatokra, melyek ismételten provokációs akciókat hajtottak végre a Kínai Népköztársaság partmenti területei ellen. A Kimoj szigeten és az azt környező kisebb szigeteken beásott csangkajsekista tüzérség gyakran lőtte a Kínai Népköztársaság part- menti városait és falvait, szüntelenül fenyegetve emberéleteket é# a helyi lakosság anyagi javait. Ezeknek a bűnös tevékenységet folytató áruló csapatoknak megbüntetésére a kínai népi felsza- I badító hadsereg erős tüzérségi egységei szombaton délután 11.30 órakor tüzet nyitottak és 17 pere alatt ^hallgattatták a csangkajsekista üteget. A csangkajsekista ütegállásokat és parancsnoki harc- álláspontokat tűz és füstfelhő vette körül. Találat érte a csangkajsekista csapatszállító hajót Is, amely zátonyra futott. »♦ arról, hogy a jelentkező a részére legjobb oktatási formát választotta-e, és milyen egyéni problémáik vártnak a hallgatóknak. A vitából aztán kiderült, hogy Szelezsán elvtárs a pártvezetőség egyik tagjával tervezett egyéni beszélgetést is, de csak azokkal, akik „kérdésesek”, mert az időszerű kérdések tanfolyamára jelentkezők névsorába írták őket, de a marxizmus—leMarosán György elvtárs mention itoiiepi beszédet a nagyszénás! ; tsz-ek 10 éves jubileumán Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter és Sándor József, a Központi Bizottság tagja szombaton és vasárnap látogatást tett Orosházán és Nagyszénásom. A nagyszénást Dózsa és Lenin Termelőszövetkezetek tízéves fennállásuk alkalmával szövetkezeti napot rendeztek a község sporttelepén, ahol a községből és a járásból mintegy 8 ezren gyűlteh össze. A megjelentek előtt Kuns- tár Pál, a nagyszénás! Lenin Tsz elnöke ismertette a két termelő- szövetkezet eddigi küzdelmét, e- redményét és fejlődését. Majd Marosán György elvtárs mondott ünnepi beszédet, amN a jelenlévők nagy lelkesedéssel fogadtak. A szövetkezeti nap alkalmával » helyi földmüvesszövetkezet számos sátrat állított fel, ahol a részt vevők hűsítő italokat és különböző sült húsféléket fogyaszthattak, A délutáni órákban több sportműsor váltotta egymást, este a községi kuMúrotthonbaa kultúrműsor, majd a hajnali órákig bál volt. A XX. század csodája: Kuruzslas hatósági engedély és vállalati igazolás segítségével Hirtelen fékezéssel állt meg autónk az országúton. Négyen ballagtak a pit városi állorhás fe lé; két asszony, egy lány és egy 60 év körüli bácsíka. — Nem tudják véletlenül, hogy hol lakik a „csodadoktor”J — kérdeztem köszönés után a csoporttól. — Mi is onnét jövünk, ott lakik az első utcában, a legutolsó házban — mutatott a csanádalberti házak felé az egyik asszony. Az asszony mit sem sejtve beszélt. Megtudtuk tőle, hogy hárman kiskőrösiek, a bácsika pedig Békés megyei, Mezöko- vácsházáról mió. — No, és mennyit kér az „orvos" egy vizsgálatért? — kérdeztük. — Tetszenek tudni, nem kér az semmit, de olyan tudósnak csak illő, hogy fizessünk. Én a tányér alá feltűnés nélkül 50 forintot csúsztattam. — Én százat tettem — vágott közbe a bácsika. Elképedtünk. A csanádalberti Mészáros Ferenc viselt dolgait az iratokból már ismertük. Néhány esztendővel ezelőtt u- gyanís kuruzslásért állt bíróság előtt. Akkor feltételesen nem került huzamosabb időre börtönbe, mivel megígérte, hogy nem fogja többé becsapni az embereket. Mérges, végül nyájas fogadtatás Az utca forgalmas volt. Tizenkettőn ültek egy téglarakáson. Vegyes érzelmekkel léptünk beaszemetes udvarba, ahol 4—5 idős nénikét, öregembert láttunk az ól és istállóépület tövéiben. A kis konyhából nyögdécselés hallatszott ki. Megálltunk a folyóson, amikor egy szemüveges, ingujjra vetkőzött ember sietett ki a helyiségből, — Maguk most jötték, várjanak sorukra! — kiáltott mérgesen, közben az istállóhoz ment. Felmászott a létrán a padlásra, eltűnt egy pillanatra, de a következő percben újra a folyosón láttuk, kezében 3 szál össze- fonnyadt székfűvirágot és lapulevelet szorongatott. — A rendőrségtől jöttünk — mutatta igazolványát az őrnagy elvtáms. A „ceodaorvos” arcára csodálkozás ült és nem várt nyájassággal tessékelt bennünket a szutykos falú, piszkos, lim-lom- mal telt „vizsgáló” helyiségbe. Egy 40 év körüli, megtört arcú ember ült a székben. Amikor megkapta a saékfüvet, áhítattal nézett „jótevőjére”. A betegek „gyógyítója’' magyarázni kezdte a borogatás módját, miközben a doktornő orvosi szemmel nézegette a beteg lábait. A megyei főorvos helyettese akkor, s a későbbiekben is megállapította, hogy ilyen, úgynevezett „vizsgálattal" nem lehet a diagnózist meghatározni. így természetesen gyógykezelésben sem lehet részesíteni a beteget. Mészáros Ferenc az eddigi tevékenységével elért eredményeit a szug- gesztiónak lehet tulajdonítani, amivel a régi időkben már találkoztunk, de nem a XX. században! Különös „receptek" és „gyógymódok" A „csodaarvos” nem zavartatta magát, tovább folytatta munkáját. A székbe ültette a következő vendéget, megnézte a kőimét, átnyaiábolta testéi, megrázta, hogy csak úgy ropogtak a csontjai, és máris írta a „receptet”. Alant közöljük a „különleges” kezelés módját úgy, ahogy Mészáros Ferenc csaló írta a hiszékeny asszonynak. „Négy deka ólmot vaskanálban megolvasztani, azt a fej felett, hátrafelé, 2 deci hideg vízbe önteni. A vizet előreadva, és az ólomról 10 percen belül le- inni, de csak egyszer, többször nem szabad“. A különböző növények keverékébe pedig a következő eljárást javasolta: „10—12 szem é- rett űborkamagot beletenni, negyedórái áztatás után meginni”. A „tudós” megállapította ezután, hogy vizsgálat közben a betegnek átmenetileg mellhár- tyaszakadása keletkezett, ezért disznózsírral átitatott papírborogatást rendelt. Felelőtlen igazolások, javaslatok — Van engedélye betegeket vizsgálni? — kérdezte váratlanul a velünk lévő orvosnő. A „tudós” meglepődött a kérdésen, de mindjárt rávágta, hogy van. de csak szóbeli. Persze Írást nem tudott felmutatni, ami igazolta volna „különleges" mestersége gyakorlásának jogosságát. — Kérem, én csak tanácsi igazolással fogadok betegeket —. nyugtatta meg önmagát Mészáros Ferenc, és bizony ításképper mintegy 200, különböző nagyságú gépelt papírt rakott elénk. íme, egy „Igazolás” a sok közül: Agasegyháza Községi Tanács VB 1—363/1958. sz. IGAZOLÁS Ágasegyháza községi Tanács Végrehajtóbizottsága hivatalosan igazolja, hogy K... Sándor .... alatti lakos hosszabb idő óta betegségben szenved és saját kérelmére a Végrehajtóbizottság hozzájárul, hogy Pitvaros, Albert. Csanádfelső 1. szám alatt lakó Mészáros Ferenc tudóssal megvizsgáltassa magát. Ezen igazolást a fél kérelmére egy példányban adtam ki díjmentesen vizsgálat, valamint u- tazás céljára. Agasegyháza, 1958. augusztus 18. Vgi Rácz László s. k. vb. elnök. P. H. Balogh István s. k. vb. titkár. Az emberi butaság, hiszékenység magasiskoláját láttuk és hihetetlen, mindezek hatásági engedéllyel történtek meg. Néhány igazolásra hivatkozunk aa augusztusi 162 közül: a Békés megyei Medgyesbodzás község 890-1958., a gerlai tanács 106/ 1958.., a Bács-Kiskun megyei Csengőd 300/1958., a jakabszál- lási 434/1958. iktatószámú igazolásra, a Csongrád megyei Al- győ község 107/1958., a kiskun- dorozsmai községi tanács v. b. igazolására, amelyek segítségé-