Békés Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-24 / 199. szám
1958. augusztus 24., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 KIKET DICSÉRNEK a mezőhegyes! szép eredmények „A gazdaság minden dolgozója nevében kijelentem, hogy jövőre nem engedjük elvinni a zászlót” — mondotta Majoros János igazgató, a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság igazgatója április negyedikén, amikor megkapták jó munkájukért és a több millió forintos múlt évi nyereségért a SZOT és a Minisztertanács vörös selyem vándorzászlaját, valamint a velejáró 117 ezer forint jutalmat. „Sok víz lefolyik még addig a Tiszán” — monja a közmondás. Bizony, év vége még odébb van, de, ha valaki alaposan szétnéz a 23 ezer holdas gazdaságban, meggyőződhet arról, hogy Majoros elvtárs szavai nem szálltak el nyomtalanul a levegőbe. Mezőhegyesen mindenekelőtt az emberek szorgalma tűnik fel az idegeneknek. A tarlókon friss trágyázást, gondos szántást lehet látni, a 900 hold kender aratását befejezték a gépek. Az 1700 hold kukoricájuk gyommentes, különösen a 900 hold hybrid azelőtt nem tapasztalt magas terméshozamot fgér. A szárazság ellenére még mindig haragoszöld a gondosan á- polt cukorrépa, amiből ezer hold átlagában 170 mázsás termést Várnak. A cukorrépa és a pillan--------------so=-------------E redményekben gazdog tíz év évfordulóját ünnepli az Endrődi Búzakalász Tsz Az endrődi Búzakalász Termelőszövetkezetben tízéves jubileumi ünnepséget rendeztek szombaton. Ez alkalom ból a szarvasi járás termelőszövetkezeteinek elnökei és jó gazdálkodásukról ismert egyéni gazdák, tekintették meg a tsz határát és állatállományát. Határszemle után Balázs István tsz-elnök mondott ünnepi beszédet s 14 alapító tag kapta meg a tízéves tsz- tagságról szóló emlékiratot. Gonda József — aki tíz évvel ezelőtt e- gyik fő szervezője volt a Búztaka- lász Tsz-nek — felszólalásában elmondotta: Annak ellenére, hogy tíz év alatt komoly megrázkódtatás érte a szövetkezetét (1953-ban és 56-ban) sokat haladtak előre. Az akkori 250 hold föld helyett ma már 2700 holdat mondhatnak magukénak s a néhányezer forint értékű közös vagyon három millió és hétszázezer forint értékre emelkedett. Egy munkaegység értéke azóta megháromszorozódott. A jó eredmények segítettek abban is, hogy az utóbbi hetekben tizenkét új belépővel gyarapodtak. A jubileumi ünnepség hangulatos közös vacsorával ért véget. gós növény bőséges magtermést ígér, amiből nagyobb mennyiséget exportálnak külföldre. Menet közben azt is megtudtuk, hogy 1000 holdról 20, 40 mázsás átlagtermést takarítottak be őszi árpából s a négyezer hold búza átlaga is meghaladta a 16 mázsát. Jól esik látni, hogy milyen sokat fejlődőt* az utóbbi években hazánk legnagyobb gazdasága. Sokan emlékeznek még a korábbi évekre, amikor katonaságot kellett mozgósítani, hogy Mezőhegyesen zsákba kerüljön a búza s valamikor karácsony táján felszedjék a cukorrépát a földből, vagy betakarítsák a kukoricát. Ez az emlék már szerencsére a múlté. Az idén mindenből bővebb volt a termés, mint azelőtt, mégis augusztus elsején már alig akadt csépelni való. Az őszi betakarításra is úgy felkészültek, hogy mindennel idejében végeznek. Amikor megkérdeztük Setényi András kitüntetett traktorost, hogy véleménye szerint minek köszönhetők a jó eredmények, rövid gondolkodás után három okot sorolt fel: Először is a jó vezetésnek tulajdonítja az eredményeket. Szerinte a gazdaság vezetője a pártszervezettel és a szakszervezettel soha nem működött még úgy együtt, mint az utóbbi években. Közösen vitatnak meg minden problémát. Másodszor a gazdaság igazgatója politikailag is tájékozott, de igen jól ért a mezőgazdasághoz is. Pontosan tudja, hogy mit miért kell csinálni, de a szakembereken kívül az egyszerű dolgozók véleményét is megkérdezi s figyelembe veszi. Meg kell mondani, hogy magunk is tapasztaltuk azt, hogy Az Orosházi Gépállomás traktorosai augusztus 14., a cséplés befejezése óta teljes erővel rákapcsoltak a nyári talajmunkára. A gépállomás erőgépei közül 32 a tsz-ekben, 37 pedig a földművesszövetkezetek irányításával az e- gyéníeknél szánt. A társulások 400 hold nyári mélyszántásra kötöttek szerződést, s 200 holdra olyan Mezőhegyesen sokat számít a dolgozók érdeke. Azonkívül hogy kitűnő a koszt, tiszta, kényelmes a munkásszállás, új, modern sportuszoda áll a rendelkezésükre. Az „Alföld Gyöngye" ligetben egy ti- zenhatszor harminchárom méteres uszoda épült a nyáron. A környékét szépen parkosították. Pesetár József üb.-elnöktől megtudtuk azt is, hogy a MEDOSZ kezelésében lévő ligetbe télire 12 kádas fürdő épül, jövő nyárra pedig a gyermekek és idős dolgozók részére külön fürdőmedence, ahol állandóan 38 fokos melegvízben fürödhetnek. Resetár elvtárs, mintha csak a traktoros szavait akarná kiegészíteni, elmondotta, hogy igen sokat köszönhetnek a dolgozóknak. Lelkiismeretes munkájukkal százával érdemlik meg a különböző célprémiumot. Igaz, hogy Mezőhegyesen minden dolgozó szak- szervezeti tag, de hallgatnak is szavukra és mindenben szívesen segítenek. Amikor a MEDOSZ kiadta a jelszót: „tegyük szebbé Mezőhegyest", egy emberként jelentkeztek társadalmi munkára. A fürdő építéséhez pl. 150 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá, ezenkívül 60 ezer forint gyűlt össze az önkéntes felajánlásból. Nem mi vagyunk jogosultak eldönteni, hogy Mezőhegyesen marad-» a zászló. Annyi azonban bizonyos, hogy ebben az évben is kimagasló eredményekkel dicsekedhetnek s most már azt is megmondhatjuk, hogy az eredmények egyformán dicsérik a vezetőség, a párt és szakszervezet, a szakemberek, a KISZ-fiatalok és a gazdaság összes fizikai dolgozójának a jó munkáját. Ary Róza dolgozó parasztok, akik egyelőre még az öszefogásnak ezt a módját sem választották. De nem Is az a baj, hogy nem társulnak, hanem az, hogy, mint megyeszerte az Orosházi Gépállomás körzetében sem halad megfelelően a nyári mélyszántás az egyéni parcellákon. Hogyan teremne a föld, ha még az alapvető talajmunkát: a tarlóhántást sem végezték el, s most a nyári mélyszántást is halogatják, s félő, hogy az ősszel is szántatlanul hagyják földjeik nagy részét. Az Orosházi Gépállomás körzetében a termelőszövetkezetek 1635 hold nyári mélyszántásra kötöttek szerződést, s emellett jelentős területet szántanak meg saját gépeikkel. S még hetek választják el a tsz-eket az ősziek vetésétől, de már gyors ütemben készíttetik a vetőszántást a gépálomással. Jól teszik, mert az a közmondás, hogy a farkas nem eszi meg a telet, vonatkozik az esőre is. Orosháza határára például minden évben leesik 500—600 milliméter csapadék. Eddig viszont csak 287,3 millimétert mértek. Mi a biztosíték, hogy a szokásos esőkülönbözet nem októberben esik le? Semmi. Éppen ezért legokosabb, minél előbb előkészíteni a magágyat, hogy a vetés ne szenvedjen hátrányt, annál is inkább, mert bebizonyosodott tény, hogy csakis az október 20-ig földbekerült búza ad jó termést. lövöldöző vendégével. Wilhel- mus Josef Dortants most tehát végre bíróság elé került — igaz, nem 1944-beli gyilkosságaiért és rablásaiért, hanem 1958-beli „engedély nélküli fegyverhasználatért és életveszélyes fenyegetésért...” A vádat Mayer, braun- eohweigi államügyész képvisel* te, a tárgyalást Kotte tanácselnök vezette. Alig kezdődött el a per, amikor szót kért a vádlott. Csak ennyit mondott: — Figyelmeztetem az uraltat, hogy én az Alkotmányvédelem embere vagyok! Ügyész és bíró egymásra néznek. Ügyész elsápad, bíró zavartan köhécsel. Bizonyára félelmetesen cseng fülükben ez a szó: alkotmányvédelem! A rettegett bonni kémelhárító Rette bíró verejtékező homlokát simogatja, mintha azt mondaná: „Ezt is jól kifogtam!" Az ügyész bejelenti: „nem tartja szükségesnek kivizsgálni, hogy a vádlott valóban az Alkotmányvédelem embere, vagy sem — csak gyors ítélethozatalt kér...,< Valóban, a bíróság villámgyorsan kimondja a verdiktet: a „fegyvert bevonja” és Wilhelmus Josef Dortants-t 500 márka pénzbüntetésre ítéli..., mely összeg fizethető havi 30 márkás részletekben, nehogy az elítéltnek terhes legyen. Wilhelmus Josef Dortants felemelt fejjel távozik a bíróság é- püleitéből. És másnap aztán eldől, hogy valóban az Alkotmányvédelem embere vagy sem. Schöne rendőrt, aki éjszakánként jazz-dobos a Tabu mulatóban, elbocsátják mindkét állásából. A rendőrségről: „illetéktelen beavatkozás” — a Tabu mulatóból: „botrányokozás" címén... Josef Dortants, volt SS Untersturmführer pedig tovább véd! a nyugatnémet alkotmányt.. Kovács Jenó Mielőbb készítsük el a magágyat Ne konzerváljuk a régit | Kétségtelen, hogy a forradal- 1 mi munkás-paraszt kormány I intézkedéseinek következtében az | egyénileg dolgozó parasztság j körében biztonságossá vált a í termelés. Ez a tény az elmúlt évekhez képest számottevően e- rősítette az egyéni gazdák helyzetét. Az eredmények helytelen elemzése következtében azonban olyan hibás, alapjaiban téves nézet terjedt el, hogy a kis- parcellákon dolgozók kezdik elI érni a lehetőségek netovábbját, gazdasági helyzetük annyira , stabil, hogy különösebb előre- I haladást már nem Is lehet várni tőlük. Néhány községben maguk a vezetők beszélnek túlzó hangon és elismeréssel az egyéni gazdák stabilizációjáról, bár előttük sem kétséges, hogy milyen elmaradott módszerek uralkodnak ma is földjeiken. Dobozon például nagy kiterjedésű területek vannak, melyekbe évek ó‘a nem került trágya, sőt mélyszántás sem. Az egyéniek tekintélyes része úgy teszi itt a dolgát, ahogy az apja. nagyapja tette, ha saját földje volt és nem Is Igen törekszik fejlettebb, újszerűbb agTotechnika bevezetésére. De ez a konzervativizmus jelentkezik az alaesonyabb típusú termelőcsaportokhan is. Egyes tszcs-kben főleg azért nines e- lőrehaladás, mert a vezetők rendszerint fogattal rendelkezők s mint régen, most is ki tudják használni ezt az előnyt. A fogatkölcsönzés révén ingyenmunkához jutnak a fogatnélkii- liek részéről. Látszólag tehát gazdasági előny származik a régi lehetőségekhez való ragaszkodásukban. De csak látszólag. Mert, ha gépek pöfögnének a nagy táblákon mind a szántáskor, mjnd a. vetéskor,, mind a kapáláskor vagy aratáskor, ez könnyebbséget, nagyobb termést biztosíthatna nekik is, mint a fizikai munkaerő. Visszatérve az előzőekre, nemcsak a kisparcellás termelésen belül tapasztalható régimódú eljárásokat nem veszik észre egyes községi vezetők, & ezzel ösztönöznek az elavul* módszerek tovább alkalmazására, hanem a termelési biztonság kihangsúlyozásával, általában az egyéni gazdálkodási forma konzerválását segítik elő. Kevermesen mondják: gazdag a község, igen jól állnak egyéni parasztjai. Lehet. De bűn arról nem beszélni, hogy a tsz- tagok még jobban állnak, hogy holdanként 3 mázsával több gabonát arattak, mint a jól álló egyéniek. Kaszaperen elismerten kitünően gazdálkodik id. Varga Gyula középparasit Évi tiszta jövedelme mégsem lesz több 15 ezer forintnál. Ugyanit* egy termelőszövetkezeti tag át lagos évi jövedelme 22 ezer forint. Igaz, id. Varga 5 évvel ezelőtti évi bevétele csak 1« ezer forint volt és azóta sokkal kedvezőbb lett a helyzete. De az is igaz, hogy fejlődése messze elmaradt egy tsz-tagé mögött. Ez az elmaradása konzerválódik törvényszerűen, ha nem ismeri fel a helyzetét és nem lép ki a zon körülmények közül, amelyek fogva tartják még oly sok társát: a kisparcellás gazdálkodásból. De ő kilépett, amikor a termelőszövetkezetet választotta. A régihez való görcsös ragaszkodás sok parasztcsalád elől zárja el az igazi felemelkedés útját. Az új út követése azonban. mint általában az új születése, mindig nagy vajúdások közepette történik. Éppen a községi vezetők, pártmunkások s már az új úton járók szent kő telessége ezért, hogy jobb élethez segítsék botorkáló társaikat. Annak hangsúlyozásával, is, hogy az egyéniek bevételének növekedése, életszínvonaluk é- melkedése csak a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés út ján, az ott lehetséges gépi munka, szaktudás felhasználása, korszerű termelési eljárások bevezetése következtében valósulhat meg. VJ szarvasmarha • hizlalást akcióhat indít az Allatforgalmi Vállalat. Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, vala mint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószerződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalaníta ni kell. 1 Átadási alsó súlyhatár bikatinónál 430 kg, üszőnél 380 kg A felnőtt szarvasmarha hízlalási akcióban a kötések ké sőbb indulnak. AZ ÁTVÉTELI ARAK NEM VÁLTOZTAK: 10— 16.— forintig, 11— 17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig, 10 darabon felüli egybika tinó üsző felnőttmarha Termelőszövetkezetek részére szerre leadott extrém és I. osztályú marha után 1.— forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hőnapban kel) eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a Járási kirendeltségek adnak. Békés megyei Allatforgalmi V általat, Békéscsaba.
