Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 168. szám

1958. július 18., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Jegyzetek a csabai ^gabonapiacról ■*- Mennyiért kelt el? •=» A búza 240 forintért, az árpa SlO-ért. — Maga vette meg? Én. A fehéringes, nem éppen pá­rás.« kinézésű, úgy 45—50 év kö rüH férfi idegesen kapkodja fejét, nyilván nem szereti, hogy annyit kérdezősködünk. Majdnem sze­kérre való gabonát vásárolt, fele árpa, tele búza, lehet összesen 10— 11 mázsa. Igen, a mérleg mutat­ja: ki kerekítve 5 mázsa árpa és 6,5 mázsa búza. A fehéringes ismét észrevesz bennünket a mérleg előtt, majd akkor is, amikor már a zsákok tetején ül, Laposan, lopva sandít felénk. Biztosan gyanúsak va­gyunk neki, mint ahogy ő is gya­nús nekünk. Mert nézzük csak. Azt megért­jük, hogy árpát vásárolt, talán hí­zója van, annak kell majd az ár­pa De a 6,5 mázsa búza az első eséplésekből, amikor még nem a- takultak ki az árak, de amikor jó minőségben és bőségben lehet kap­ni kenyeret a boltokban — az u- gyan mire kellhet neki? Pislogó, zavart tekintetén látszik: a gabo­nát nem a maga s a család,ja szük­ségletére vásárolta. Gyűjti azt, -'»int a hörcsög, elszipkázza a tény­„ rászorulók elől, hogy később borsos áron továbbadja. Talán már a legközelebbi piaci napon, persze nem Békéscsabán, hanem mondjuk, Vásárhelyen, ahol a ha­sonszőrű kufárok felverik az ára­kat, s a parasztok tájékozatlansá­gából húznak hasznot. Valamelyik klasszikus íróink mondta, hogy parasztembernek ünnep a piac, a vásár. Ma is ün­nep ez, akárhogyan vesszük, hi­szen a piac legtöbb esetben pénzt hoz a házhoz, ha néha lelkiisme­retlen spekulánsoktól származik is ez a pénz. A parasztember még ma sem igen törődik azzal, hogy a következő év új gabonája előtt tleg ugyanazt a gabonát vásá­ja majd vissza jóval magasabb Áron, amit most eladott. Régi szo­kásból hozza fel ide a gabona­piacra a fölöst C. Szabó is Doboz­ról. Beáll a szekérsor közé, a nap süti, égeti és várja a jóezerenesét. Már tíz. óra felé jár, s még mindig ott a három zsák a szekéren. Űj gabona, acélos, magas sikértartal­mú. Végre belemarkol valaki, s vsaik úgy foghegyről megkérdi: — Hogy adja? C. Szabóinak kell a pénz, gon­dolkozik. Ha sokat mond, elsza­lasztja a. vevőt, ha keveset, ő jár rosszul', mert hátha többért is el­kelt volna — 240 fori»; — vágja ki vé­gül. i— Mind búza? — Az... — Rendben. Mérjük le... Kész az alku, már csak a mé­rés, van hátra. De vajon jól járt-e C. Szabó? Tegyünk egy gyors számítást. Ki­kerekítve, 3 mázsa búzát adott el, összesen 720 forintért. Egy nap­ja oda van, mert Dobozról hozta. Mi lehet egy napra a napszám? Szűkén számítva, 80 forint ebbon a nagy dologidőben. No és a fu­varköltség? Ha úgy hozatta volna be, az is kitenne 80—100 forintot. De ezt — helytelenül — nem szok­ta felszámítani a paraszt, mert hát sajátja a fogat. Summa-sumrná- rum: Igaz, hogy 720 forintot ka­pott a búzáért, de a piacra jövés — nem beszélve a sörökről, mér­legelésről, egyebekről — 160 fo­rintjába került. Végeredményben tehát 560 forintért adott el 3 má­zsa búzát. És mennyit adott vol­na érte a Terményforgalmi Vál­lalat? Mázsánként 200 forintot. Kevesebb vesződséggel, fáradság­gal, egy munkanap megtakarítá­sával tehát 600 forinthoz jutott volna, ha helyben adja el fölös­legét. Ez az ember most bosszankodik, vagy nevet? Szekerén rozsdásodó tábla: Sült András, B. megye, Szabadkígyós. Mellette egy asz- szony, meg egy kisgyerek, akiket noszogat: • — No, akkor üljenek fel, ha már éppen itt akadtunk össze... Az asszony is nevet. — Ha tudtarm volna, hogy magá­nak van eladó! Most vissza ko- csizhatik a gabona a faluba... Igen. Többször előfordul, hogy egy faluból ketten találkoznak más városban a gabonapiacon. Az e- gyik kínál, amásik pedig vesz. És ha egymásra talábuik, hazáig bosz- szankodnak a „szerencsés“ vélet­lenen. Szegény lovaknak is meg lehet a véleményük az ilyen és ha­sonló Igazán fölösleges túrákról, ebben a fene kánikulában. K. A. egy környéki termelőszö­vetkezet tagja. 0 is árulja feles­leges gabonáját. Kiesik a munká­ból, legalább egy munkaegysé­get veszít emiatt. Nem jól gondol­kodik, hogy ezt teszi, A termelő­A Hőség keleten is megsxvaik Várható időjárás péntek estig: a hőség keleten is megszűnik, vál­tozó felhőzet, több helyen zápor- eső, zivatar. Élénk északnyugati, északi szél. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: 15—16 fok. Legmagasabb nappali hőmér­séklet pénteken: nyugaton 22—25, keleten 25—28 fok között. Távolabbi kilátások: a lehűlés csak átmeneti jellegű. szövetkezeti tagoknak igazán jó lehetőségük van a gabona értéke­sítésére. Ha a munkaegységre ki­adott előlegekből a fölöst el akar­ják adni, jobb, ha összeállnak és a termény forgalmi telepére viszik azt. Százötven mázsás tételeken felül ugyanis mámánként 20 fo­rint felárat kaphatnak a búza u- tán, és ha jó a búza, ezen felül 8— 10 forint«« minőségi felárat Is. Te­hát 230—235 forintért adhatják el így egy tételben a búzát, az árpát pedig 260 forintért, ha ipari árpá­nak minősül. Tiszta dolog ez, ne legyen K. A. sem a saját maga ellensége. Varga Dezső Mi igy készülünk a Vasutas Napra és alkotmányunk évfordulójának méltó megünneplésére " Ötszáz szarvasmarha hízik állandóan a Lőkösházi Célgazdaságban Második éve már, hogy állan­dóan 500 szarvasmarhát hizlal a Mezőhegyes! Cukorgyár Lő­kösházi Célgazdasága. Amint elszállítanak egy-egy — rend­szerint 100 darabból álló — csoport, azonnal újabbat ál­lítanak helyette hízóba. Az ál­latokat rendszerint kiválogat­ják szín, nem, nagyság és kor szerint. A célgazdaságban éven­ként többször fordulnak meg külföldi felvásárlók. Leggyak­rabban a Német Demokratikus Köztársaságból, Nyugat-Német- országból, Svájcból és Olaszor­szágból érkeznek vevők. A fen­ti 4 ország felvásárlóinak más­más az- igénye*'A svájciak légi- inkább fiatal tinókat, a néme­tek a nagytestű, nagy tömegű bízott szarvasmarhákat kedve­lik jobban. A célgazdaság min­den igényt kielégít, ritkaság- számba megy, amikor az 5—6 hónapig hizlalt állatok ne érnék el az export-minőséget. A békéscsabai vasutasok már eddig is szép eredményt értek el a Vasutas Napra és az alkotmány ünne­pének tiszteletére vállalt munkaversenyben. A takarékos­ságban a nagyfütőháznál Aradi János mozdonyvezető és beosz­tott munkatársai értek el kiváló eredményt: szénmegtakarításban 116 százalékot. Szabó József és brigádja pedig 117 százalékos megtakarítást ért el. A forgalomnál dolgozó cosiita- sok egy emberként igyekeznek vállalásuknak eleget tenni. A személyvonatok menetrend szer rinti indítását a vállalt 90 száza- lék helyett 92 százalékra teljesU tették. A tehervonatok menet­rend szerinti indítását — amit 75 százalékra vállaltak — eddig 81 százalékra teljesítették. Szor­galmas munkájával Szuharda Gyula forgalmi intéző és brigád­ja a fajlagos kocsimozdítási ter­vet 112,5, a személyvonatok me­netrend szerinti indítását pedig 93 százalékra teljesítette. Szilá­gyi János főintéző, forgalmi szol­gálattevő a tehervonatok 81 szá­zalékát indította pontosan. Ki- szely András tolatásvezető és brigádja a fajlagos kocsimozga­tási tervet 112,5, a fehérváriato­két pedig 83 százalékra teljesítet­te. Káli János kocsirendező a fajlagos kocsimozgatási tervet 102,3, a kocsi tartózkodási tervet pedig 105 százalékra teljesítette. A kisfűtőház vasutasai a KISZ fiatalokkal vannak minőségi és mennyiségi verseny ben. Körívé-- > lyesi Ödön és Gulyás János moz­dicsekedhet. A motorjavításban Remeczki Mihály, a tekercselés­ben Bottá Mátyás KISZ-Jiatal ért el kiváló eredményt. A rakodási főnökség dolgozói arra tettek vállalást, hogy az el­ső negyedévhez viszonyítva az egy órára eső mozdított súlyt 5 '' százalékkal teljesítik túl és az egy métermázsa mozdított súly bérköltségét is csökkentik 5 szá­zalékkal. Eddig az egy órára eső mozdított súlyt 26 százalékra tel­jesítették túl, az egy métermázsa mozdított súly bérköltségét pe­dig 22 százalékkal csökkentették a vállalt 5 százalékkal szemben. A rakodási főnökségnél szorgal­mas munkájáról lett ismertté Valach Mátyás, Kovács György, Vozár Pál, Uhrin Pál, Farkas János és Bagyinka Pál. A pályafenntartási főnökség vasutasai termelési értekezleten vitatták meg a Vasutas Napra és az alkotmány ünnepének tisz­teletére tett felajánlásukat. Vál­lalták, hogy a főnökséghez tar­tozó öszes vasútvonalat teljesen kijavítják. Vállalásukat — újjí- tások alkalmazásával ■=* már teljesítették. Az eddigi eredmények azt pél­dázzák, hogy vasutasaink nem csak vállaltak, de szorgalmas munkájukkal teljesítenek is. A KlSZ-fiatalok csaknem kivétel nélkül igyekeznek jó példával elől járni, mint a vágányszabá­lyozásnál Székely Lajos kovács, Bereczki József lakatos, Németh József és Ragály György ifjúmun- •u kas. Az idősebb munkások közül í>l ft Takács Ferenc, Herman Ferenc, donyvezetők, de MO.ec János fű^ fi&jfctrffihály, Kun László, Szar tő is szép eredményt ért el nem­csak. a minőségi munkában, de a menetrend szerinti érkezésekben is. A KlSZ-fiatalok közül Ungor Gábor fűtő a szénmegtakarítás­ban 130 százalékos eredménnyel Szaporodnak az osztagok a gyulai járásban is Csépelnek a gépek Lőkösháza határában V A közmondás sze­rint minden kezdet nehéz. Lökösházán is nehezen kezdődött meg a cséplés az i- dén. Előre megszer­veztek három cséplő­munkacsapatot, de az egyiknek tagjai meg­gondolták magukat, úgyhogy Elekről kellett embereket to­borozni. A Kétegyhá- Zi Gépállomás által kihúzatott három cséplőgép végre hét­főn megkezdhette a cséplést. Egy cséplő­gép szerdán már id. Kelemen József 14 holdas középparaszt asztagjai mellé állt. A cséplést azonban egy kis okoskodás még, mindig hátrál­tatta. Idős Kelemen József ugyanis maka­csul ragaszkodott ah­hoz, hogy a cséplő­munkacsapat tagjai abból a Norton-kút- ból igyanak, amelyből ő soha nem iszik, rossz íze miatt. A cséplő-csapat tagjai viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy Kelemen József hozasson jó minőségű ivóvizet, mert ellenkező eset­ben nem csépelik el a gabonáját. A vitába beleavatkozott a köz­ségi tanács is s végül Kelemen József kény­telen-kelletlen gon­doskodott jó ivóvízről a cséplő-munkacsa­patnak, A gyulai járásban szinte min­den községben megkezdték a hor­dást. Kétegyházán a közös szérűn is szaporodnak az asztagok. Ked­den és szerdán egész nap hordott a Gyulai Tangazdaság 7 lófogata és 2 pótkocsis Zetorja. A gazdaság­ban csütörtökön reggel mér fel­búgott a cséplőgép, csépeli az aratógéppel aratott 80 hold őszi árpát s aztán a 110 hold búza ter­mését. A fogatok csütörtök óta e- gyenesen gépbe hordják a kévé­ket, a két vontató pedig asz tagba, hogy a tarlóról minél előbb leke­rüljenek a gabonakeresztek; Érdekes megjegyezni, hogycsaik kevés helyen aratott le olyan nagy területet egy-egy aratógép, mint a Gyulai Tangazdaságban. Pongrácz János és Cseresznyés Mihály egy Zeto-r-vontatású arató­géppel összesen 200 holdat arat le, ha befejezte a zab és a takar­mánykeverék aratását. bó András, Katona Mihály és Pataki Imre érdemel szorgalmas munkájáért dicséretet. Nem érdemtelen az újítások­ról is szólni, mellyel főnöksé­günk országosan az elsők között van. Rövid idő alatt Bánffy Á- dám 32, Hortobágyi Ádám és Balogh Imre 13 újítást adott be. A beadott újítások 90 százalékát különböző munkafolyamatoknál már be is vezették, s ezzel 265 e- zer forint megtakarítást értünk el. Érdemes megjegyezni, hogy 10 év alatt vasutasaink 564 újí­tást adtak be. Boldizsár Dezső Isi alsó súlyhatár Jbikatinónál 430 kg, üszőnél 380 kg A felnőtt szarvasmarha-hízlalási akcióban a kötések ké­sőbb indulnak, ’ |az Átvételi Arak nem változtak: A tanácsi vállalatok alkatrész ellátásáért A megyei tanács ipari osztálya és a Könnyűipari Minisztérium között előzetes tárgyalások foly­nak arról, hogy a megye egyik tanácsi vasipari vállalatát profil­bővítéssel továbbfejlesztik. A fej­lesztés célja, hogy a vállalat az or­szág összes tanácsi üzemének — főleg nehezebb megmunkáló gé­pekhez szükséges — alkatrészeket gyártson. A tervek szerint jövőre már meg is kezdi ilyen irányú te­vékenységét megyénk egyik (ab­ban még nincs döntés, hogy az orosházi, vagy pedig a békéscsa­bai) vasipari vállalata. Uj szarvasmarba-hízlalási akciókat indít az Allatforgatmi Vállalat. Szerződni lehet 70—300 kg' súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, vala­mint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószer­ződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ivartalaníta- ni kell. bika tinó üsző felnőtt marha 10— 18.— forintig, 11— 17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig. Termelőszövetkezetek részére 10 darabon felüli egy­szerre leadott extrán és I. osztályú marba után 1.—• forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat [fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kel: eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendelt­ségek adnak; Békés megyei Allatforgalmi Vállalat, Békéscsabai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom