Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-17 / 167. szám

1958. július 17., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Kérjük a Népi Ellenőrzési Bizottságot! Kérjük a Népi Ellenőrzési Bi­zottságot, hogy a gépállomásunkon dolgozó Pető Béla főmezőgazdász törvényellenes cselekedeteit vizs­gálja ki... így kezdődött a levél, melyet a Gyulai Gépállomáson a pártszerve­zet vezetői írták alá. Hogy mi tört tént, amíg levél megfogalmazásá­ra sor került, arra már a NEB ál­tal elkészített feljegyzések és jegy­zőkönyvek adnak bővebb választ. Kitűnik, hogy Pető Béla hogyan folytatta csaló életét a gépállomá­son. Az akták között található egy régebbi fegyelmi jegyzőkönyv is. A gépállomások igazgatósága ápri­lisi fegyelmi határozatában egye­bek között így szól Petőrőd: Pető Béla több esetben súlyo­san megsértette a szocialista munkaerkölcs szabályait. Italo­zások után nem jelent meg a munkahelyén. Az indokolás meg­említi, hogy ha mégis megjelent, az italozások miatt fáradtan dol­gozik és így nem tud nagyobb eredményeket elérni. Sajnos a fegyelmi indokolásban hallgatnak arról — amit később a NEB megállapított — hogy a le nem dolgozott napokra is bért fo­lyósítottak neki. Aztán a fegyelmi indokolás így folytatódik: 1957-ben a gépállomás dolgozói részére árpát vásárolt és azt lé­nyegesen olcsóbban vette, mint ahogy a dolgozóknak átadta. Az igy megtakarított pénzt nem ad­ta vissza a dolgozóknak, hanem azt italra költötte. (Megtakarított pénzt’’... nagyon takarékos em­ber ez a Pető Béla, az istennek ki ne mondjuk rá, hogy ellopta a dolgozót pénzét.) Felróható az a ' magatartása is, amikor a dolgo- '' zóktót fa vásárlása címén vett 1 fél pénzt és ennek éllenére az "*1általa megígért tűzifát hem biz­tosította és a felvett pénzt is csak erélyesebb felszólításra ad­ta vissza. Ezenkívül a gépállo­mással és termelőszövetkezettel szemben is van tartozása, amit részben a vizsgálat idején kifi­zetett, részben pedig még nem fizetett ki. Mindenesetre a fegyelmi bünte­tés kiszabásánál figyelembe vet­ték, hogy az utóbbi időben lé­nyegesen megváltozott magatartá­sa és törekszik arra, hogy munká­ját megfelelően lássa el, és hogy egyéni életében is vezetőállású dolgozóhoz méltó magatartást ta­núsítson. Igazuk volt, amikor ezt a hatá­rozatot írták, sajnos azonban csak annyiban, hogy ez az ember törek­szik. Csak éppen nem arra, amerre gondolták. Olvassuk csak el a NEB által elkészített egyik tanúsítványt 1958. június 9-én Pető Bélától Sz. I. gépkocsivezető azt az utasí­tást kapta, hogy a gyulavári Petőfi Tsz-től 5 mázsa műtrágyát hozzon el. Pető levelet is adott át neki, melyben a tsz-től kérte a műtrá­gya kiadását. Ugyancsak aznap délután Pető utasította a gépkocsi vezetőjét, hogy az elhozott pétisót a Béke Tsz-be kell szállítani. Aztán ő maga is a gépkocsira ugrott. Lássa a világ, hogy meg­növekedett az ambíció, hogy meg­változott a viszony, törekszik, hogy a tsz-ekért időt és fáradságot nem kímél. A városba érve azonban nem a Béke Tsz felé irányította a gépkocsit, hanem Nyíri Mihály ta­nyájára. Ott a műtrágyát lerakták. Útközben úgylátszik eszébe jutott Petőnek, hogy az egyéni gazdákat is kell támogatni. Ezután „ ha már így esett”, igazán nem kíván­hatja senki, hogy még arra is gon­doljon, hogy a fuvardíjat kifizesse. Akkor miből lett volna egy év­ben összesen több hétig részeg, hogy a munkahelyére ezeken a na­pokon még fáradtan sem tudott bemenni. Erre a célra ott takarí­tott meg, ahol csak engedték. És elég hosszú ideig engedték. így volt ideje, hogy a már említette­ken kívül, jó néhány disznóságot véghezvigyen. Pető Béla főmezőgazdász ügyé­ben felelős a Gépállomások Me­gyei Igazgatóságálnak illetékes tag­ja, amiért már első alkalommal nem vizsgálták meg alaposabban Pető tevékenységét és liberális ha­tározatot hoztak. Felelős a gépál­lomás vezetősége is, amiért egy percig is tűrték az ilyen tevékeny­séget. Azok cselekedtek helyesen, akik azonnal és keményen szót emeltek és a NEB-hez fordultak. Most már jó helyen van az ügy s Pető­nek, reméljük, nem lesz ideje és al­kalma a közeljövőben hasonló disznóságok folytatására. Boda Zoltán A kultúráiét problémái az újkigyósi tanács ülésén / (Tudósítónktól.) Az újkigyósi tanácsülésen a kulturális élet .problémáit tárgyal­ták meg legutóbb. Az ülésen Ko-: valcsik Pál, az oktatás és népmű­velés állandó bizótfeógáhalc-elnöke: tartott beszámolót, elmondta, hogy az iskola szülői munkaközössége az elmúlt évben lelkiismeretes és odaadó .munkát végzett. Igein aktív munkát fejtett ki Harangozó Jó­zsefeié elnök, Seres Jánosaié'elnök­hiszen a csoport úgyis megvan; Belépni? Még várunk egy keve­set... Furcsa nép ez a kondorosi. — Követi a termelőszövetkezetet, ellesi annak jó módszereit, el­ismeri, hogy jobb a nagyüzem, mégsem meri ezt nyíltan beval­lani. Most is újabb patkoltató fogja ki a lovát a műhely előtt: Ocsenás András. Még elkapja a szófoszlányokat, hogyhát vala­mi csoportról folyik a beszélge­tés. — Bizony — mondja meggyő­ződéssel — azok mindent job­ban csinálnak. Csak elnéztem tegnap is a szomszédomat, ott az én földem mellett van a bú­zája. Kölcsönkért egy aratógé­pét, de egész nap csak szöszmel­tölt vele, nem haladt semmire. Irigykedett is a tsz-beliekre. Onnan ugyanis mindketten lát­hattuk a Dolgozók Termelőszö­vetkezet tábláját. Gép vágta a búzát ott is, nem is állt meg es­tig... — Khm... khm... Aztán, ha o- lyan nagyon beszél a csoport mellett, miért nem követi őket? . — tromfol Lábát. — Már, hogy én? Követem én őket! — vág vissza Ocsenás. — Tavaly figyeltem ikersoros ku­koricájuk sorsát. Gyönyörű lett. No, elhatároztam, én is ikersorosan vetek, de a sorok közé borsót is ültetek, hogy job­ban kihasználjam a földet... — Illő lenne a csoportba csi­nálnia mindezt — üti tovább a vasat a kovács, de Ocsenás úgy tesz, mintha nem hallaná. A munkát sürgeti. — No, tegyük fel már azt a patkót, mert a munka nem vár... Bizony, hét órára áll a muta­tó, a Nap már magasodni kezd keleten. Labátot reggelihez hiv- ja felesége, de — ilyen a kovács sorsa —, ismét megáll egy sze­kér a műhely előtt. Megintcsak „postamunka”: patkolás. L; P. száll le a szekérről és mint ma hajnalban az első ven­dég, ö is borús hangulatú. — Elkéstem egy kicsit, a ta­nácsnál voltam adó miatt. Többet kértek a járandóságnál, morogtak is érte a gyerekeim, hogy akkor semmi sem marad nekik a pénzből; — De elintézte, ugye? — kér­di Lábát. — El hát. Csak tévedés volt... Ki van az fizetve. — Akkor nincs miért bosszan­kodnia..; — Eh! Ha nem intézték volna el, akkor is maradna bőven. Most is háromezer forintot köl­töttem a fiúkra..; dehát... Ezek a fiúk mindig többet és többet a- kamak.;. Bezzeg az én időm­ben...! Lábát György jóízűn nevet. Aztán beszélni kezd, hogy az ő gyermekkor sem volt rózsás, az ő szülei sem tudtak egyszerre háromezer forintot ráköltení. De az élet mindig jobb lejg;, ma az ő fia is egyetemen tanul, ál­latorvosnak készül..; S közben a patkolás is elké­szül. Lábát György kezet fog L. P.-vel s a konyhába siet, hogy bekapja a reggelit.;. Varga Dezső helyettes, Ősik Péterné és a töb­biek is. Az elmúlt évben hat bálát és vacsorát rendeztek, ahol a tiszta bevétel *3820 forint volt:* Megren­dezték • a ■ Télapó- és a karácsonyi ünnepélyt, ahol valamennyi tanú-, lót megajándékoztak. Az idén januárban körülbelül 25—30 tagból álló kultúrcsoport a- lakult, tagjainak többsége KISZ- tag. A kultúrcsoport szervezésében sok segítséget adott B. Kiss István és Nátor Béla. Nekik köszönhető, hogy már ebben az évben a fiatal kultúrgárda több egyfeüvomásos és egy háromfelvonásos darabot mu­tatott be, két alkalommal pedig vendégszereplésein is volt a szom­szédos községekben. A művelődési 'v, otthonban hat alkalommal volt természettudományos előadás, a- melyre igen sokan elmentek. A további tervek, hogy a követ­kező évre komolyabb darabokkal készülnek fel és vásárolnak egy zongorát is. ÉRDEKESSÉGEK A KULTIÍRA VILÁGÁBÓL Költemények Dzsamilo Buhiredről A kairói „Dar al-Fikr“ kiadónál a közelmúltban „Dzsamlla1 címmel verskötet jelent meg. A versgyűjtemény azoknak a neves egyiptomi és szíriai költőknek verseit foglalja magában, akik feU emelték szavukat a hős algériai leány védelmében. A verseskötet utószavát Kemal Abd al-Halim írta, aki ismerteti az algériai nép felszabadító harcának jelentőségét. Az arab olvasóközönség nagyon melegen fogadta a verseskötetet. Ismeretlen Van Dyck-festményt találtak Romániában A nagyszebeni képzőművészeti csarnokban hosszú évekkel ez« előtt ismeretlen művésztől származó festményt találtak. A kép címei „Cleopatra halála”. A szakértők évtizedeken át nem tudták megálla­pítani, hogy ki festette a képet. A Román Képzőművészeti Akadé­mia restaurátorainak most különleges eljárásokkal sikerült helyreál­lítaniuk a festményt, amely visszanyerte eredeti ragyogó színeit és kivehetővé vált rajta Van Dyck aláírása is. A kép hitelességét a legkiválóbb nyugati Van Dyck-szakértők is megerősítették. Az albán könyvkiadás fejlődéséről Albániában az ország felszabadulása óta ötször annyi könyvet adtak ki, mint az albán könyvnyomtatás egész története folyatnám A kiadott könyvek között igen jelentős helyet foglal el az idegen nyelvekből fordított irodalom. A mis nyelvekből fordított művek kö­zött tekintélyes számban orosz és szovjet szépirodalmi művet adtak ki, összesen csaknem másfélmillió példányban. Tűzvész egy óriási Goldwyn-studióban Samuel Gddwyn hollywoodi filmgyárában a világ második leg­nagyobb stúdiója a lángok martaléka lett. A stúdióval együtt elpusz­tult a készülő „Porgy és Bess” című Gershwin-film egy része is. A filmgyárban kósza hírek terjedtek el arról, hogy a tűzvész szabo- tázs eredménye volt. Állítólag többeknek kifogásuk volt az ellen, hogy Gershwin néger tárgyú operáját filmre vigyék. Olasz zeneszerző kapta az idei Honegger-díjat Gerolamo Arrigo fiatál palermói zeneszerző nyerte az Adai nemzet­közi „Honegger zeneszerzői díjat”. A díjnyertes mű címe: „Vasár- nap a boulevardon", A Honegger-díj 150 000 frank anyagi elismerés­sel is jár. Új Mozart a láthatáron? Ucé^es,.bécsi üú a napokban részt "vett áz'általa szerzett „Az elveszett nővér”: című operettV1,,"8sbemútatöján! PélÜr v^t^^a^^^^z^e^f^jmiíiííssÜSÍtAéa-rA brüsszeli viiáfekl- nemzetközi hallgatóság előtt nagy sikerrel játszotta.el.Bee- thowen III. zongoraversenyét. Operettjének sikeréről a .W tó. egye­lőre nem nyilatkozik. Születés — házasság — halálozás BÉKÉSI ANYAKÖNYVI HÍREK Születések t Budai Mátyás és Körön­di Margit leánya Magdolna, Kovács Ferenc és Diószegi Irén Erzsébet leá­nya Irén, Hagyó Mihály és Pplgár Eszter leánya Anna Mária, Nagy Sán­dor és Baji Mária leánya Zsuzsánna, Nyíri Gábor és Szabó Julianna fia Sándor László, Tóth Mihály Károly és Fazekas Eszter leánya Ilona. Halálozások: Fekete Erzsébet 74 é- ves, Csikós Gáborné Hajdú Zsuzsán­na S3 éves, Vass Istvánná Tarkovács Rebeka 93 éves, G. J. dévavanyai ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Budai Kálmán és Tőkés A lengyel nép 1959. évi tervéből Az 1959. évi népgazdasági terv irányelvei szerint a mezőgazda­sági össztermelés jövőre 4,1 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztés 3,7 százalékkal, az állattenyésztés 4,7 százalékkal emelkedik az idei tervteljesítéshez képest. A várakozások szerint 1959- ben a gabona átlagtermése hek­táronként 15 mázsa lesz, a burgo­nyáé mintegy 140 mázsa, a cu­korrépa kb 213 mázsa. A szarvasmarhaállomány a tervek szerint a jövő évben 430 000 darabbal emelkedik, a sertésállomány pedig 600 000 darabbal. A ló- és juhállomány­ban nem várható jelentősebb e- melkedés. A növénytermesztés előirány­zott fejlesztése csakis a jobb ag­rotechnika és fokozott műtrá­gyázás segítségével valósítható meg. Jövőre összesen 724.000 tonna műtrágyát használnak fel, vagyis 25 százalékkal többet, mint az idén. A mezőgazdaság gépellátása 4 százalékkal emelkedik az idei­hez képest. A mezőgazdaság 6700 kerekes és lánctalpas trak­tort kap. Jelentősen több -lesz a lóvontatású mezőgazdasági gép is. A talajjavítási beruházások 20 százalékkal, a villamosítási beruházások 4 százalékkal lesz­nek magasabbak. A gazdák sa­ját beruházásai előreláthatólag 10 százalékkal haladják meg az 1958. évit'. Mária Magdolna leánya Mária Mag­dolna, Bere Imre és Bajies Ilona fia József, Sípos József és Vakarcs Emília leánya Emília, Tóth Mihály és Nagy Eszter leánya Eszter, Patkós Ferenc és Faragó Aranka fia Péter, Házasságkötések: Sasvári György Zoltán és Papp Klementina, Erdős Jó­zsef és Papp Róza, Pengő Albert ' és Illyés Ibolya. 1 Halálozások: Nagy Lajos 48 éves. * MEZÖBERÉNYI ANYAKÖNYVI I?!REK Születések: Csarnai József és, ,Zaho- rán Mária leánya Mária, Házasságkötések: Hajkó András és Ibolya Margit, Emrich Márton és Ba­lázs Mária, Wagner László és Puskás Julianna, Roósz Adám és Király Ilo­na, Pallagi Mihály és Benyovszki Zsu­zsánna, Dani Mihály és Schmidt Mag­dolna. Halálozások: Schön Mihály 64 éves.­OROSHÁZI ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Pál Jenő József és He­gedűs Ilona leánya Hajnalka Ida, Domsik Mihály és Rostás Julianna fia Mihály, Kiss Endre Péter és Gellény Ilona Mária fia Endre Tibor, Dénes Sándor István és Kocsondi Margit leánya Erika Izabella, Szekeres József és Kiss Ilona Erzsébet fia József Gá­bor, Papp Károly és Szász! Erzsébet leánya Edit, Gyeraj András és Ancsi Anna leánya Andrea Anna, Tóth La­jos és Streben Ilona leánya Ilona, Kun János és Szemán Erzsébet fia János; Házasságkötések: Ambrus Lajos és Gyulai Etelka, Bus András és Szad- lics Viktória Judit, Szatmári Géza és Koős Zsuzsanna, Kovács János és Ná- dai Hajnalka. Halálesetek: Holecska Gyula 59 é- vés, özv. Takács Sándorné Fehér Ju­lianna 77 éves, özv. Tóth Sándorné Juhász Judit 74 éves, Sülé Mártonná Adrikó Zsuzsanna 66 éves, ozv. Szo­knia! Pálné Pusztai Eszter 67 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom