Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-15 / 165. szám
im Július 15 , kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A Balassi Művelődési Otthon új igazgatója terveiről nyilatkozik? A közelmúltban új igazgató látott munkához Békéscsaba orszá- goshírű művelődési otthonában. Bemutatkozáskor nagyszabású, de véleményünk szerint — reális tervekkel lépett elő, melyek megvalósítása már régóta égető kérdése a békéscsabai kultúréletmek. Felkerestük őt, és elbeszélgettünk e- eekről a tervekről, elképzelésekről, és úgy gondoljuk, feltétlenül szükséges, hogy mindezekről értesüljön a város minden kultúrát szerető lakosa, mert csak közös összefogással, közös munkával lehet megoldani azokat. De legyen a szó Gavenda Béla igazgatóé: — Az otthon feladata,—mondja, •— hogy a művelődni és szórakozni vágyó dolgozók szolgálatába álljon, irányítsa érdeklődésüket olyan kulturális és tudományos területekre, melyeket megismerve szélesedik látókörük, gyarapszik műveltségük. Jó előadásokat, nívós tanfolyamokat kívánunk rendezni, — irodalomról, zenéről. a természettudományról, történelemről. földrajzról. Szeretnénk, ha művelődési otthonunk nemcsak Békéscsabán, hanem az egész méhen iránymutató munkát prouukálhatna már a közeljövőben. — Sajnos kevés a helyiségünk, ez- régi baja a Balassi-nak. Éppen emiatt nehezen tudjuk megoldani a szervezett klub-életet, de egy-egy jó ötlet sokszor segít és ezt mi el is várnánk régi barátainktól, az otthon rendszeres látogatóitól. Ezután a nyári tervek iránt érdeklődtünk. mi előadássorozatot szervezni, mely sokak régi kívánsága már városunkban. Az országosfoírű Balass-i-együt- tes tervei: — Fejleszteni akarjuk az együttest! Azt szeretnénk elérni, hogy népi együttessé lépjen elő: önálló énekkarral, zenekarral és népi színjátszókkal. A további tervekről még így nyilatkozott Gavenda Béla: — A színjátszást szerető gyermekekből ..mese-játszó’* csoportot szervezünk, szakember vezetésével Lehetőségeink erre biztosítottak, a ruhák, színfalak, kellékek nem hiányoznak. Tánciskoláink jóhírét úgy kívánjuk öregbíteni, hogy tánctermünket megjavítjuk, csinosítjuk, a balettiskola színvonalát pedig úgy növeljük, hogy előkészítő gyermek-tánc:an- folyamot szervezünk, és az itt legjobban szereplő gyermekeket veszszük fel a balettiskolába, ahol a balettmester már magasabb színvonalon oktatná őket tovább. Az ifjúsági moziban még több oktató, nevelő filmet vetítünk, és szakköreink — különösen a képzőművészkör — fejlesztését is fontosnak tartjuk. — Egy irányvonalunk van: pártunk művelődési politikája, a szocialista kultúra terjesztése. Tudom. hogy mindez nagy feladat, de megéri, mert nincs annál szebb, mint a munka eredményét látni, tapasztalni, elősegíteni az emberek műveltségi színvonalának növelését, a kultúra eszközeivel. íme, a tervek, melyekhez a kő» zösség, minden kultúrát szerető ember támogatására szükség van. Ha ez így lesz, akkor a tervek nem maradnak papíron, nem mának meg csupán Gavenda Béla igazgató elképzeléseiben, •— megvalósulnak egytől-egyig. S. E. Lesz-e thermálkút Békéscsabán? ötszáztizenegy vagon Nincs Békéscsabán egyetlen ember sem, akit nem érintene előnyösen a thermálvíz. A föld felszíne alatti homokrétegben gazdag, szinte kimeríthetetlen hőforrások vannak. A víz melegét a föld gyomrának izzó magmája biztosítja. Az 1700—2300 méter mélységben húzódó homokrétegekben 80—90 fokos forróvizet találtak pl. Nagyszénáson, amikor olaj után kutattak. Gyulán pedig a városi fürdő'és. a'belváros fűtésé*; j készítenek egy thermálkutat. szén évi oiegtakaritás letten techrjfka folytán — hatszáz méternél tönkrement. A kút fúrását abbahagyták. Jelenleg a Szovjetunió gazdasági segítsége tette lehetővé, hogy Gyulán és a későbbiek során majd Békéscsabán is thermálvizet tudjunk a felszínre hozni. Olyan biztonságos fúróberendezést kaptunk a szovjet elvtársaktól, hogy akár 3000 méterig is fúrhatunk. — Van-e jövője a Ihermál- kutnak Békéscsabán? Nyári terved? Van, bőven. Elsősorban a szabadtéri színpadon sok• nívós .előadást szeretnénk, bemutatni. Jó lenne, ha városunk közönsége ilyen irányú kívánságaival is felkeresné igazgatóságunkat. Távolabbi tervek: a Vöröskereszt, a nőtanács, a TIT rendsze- i, előadás-sorozatokat indít otthonunkban, á KPVDSZ bábcsoportját sokkal többször felléptetjük mint eddig, a serdülő korú fiatalok számára pedig pedagógusok vezetésével a pályaválasztásban segítséget adó, ismeretterjesztő üzemlátogatásokat szervezünk, ősszel megkezdődnek a nyelvtan- folyamok, tánctanfolyamok. Szeretnénk őszre egy szabadegyeteemlékezzenek az emberek, hogy ' milyen adomát mondott, vagy hogy kinek mondta meg a véleményét, hanem a munkamód• szere is ragadjon meg az emlékezetükben! Sohase feledkezzék meg arról, hogy magatartása * mindig példakép a többi kisebb- nagyobb vezető előtti... Minden ,< beszélgetés a néppel olyan adott szót jelent, amelyet okvetlenül meg kell tartani. Erezz felelősséget a szavaidért! Félj a haszontalan beszédtől, a fecsegéstől!... — Amikor traktoros voltam — mesélte Marja Szergejevna —, láttam én is olyan vezetőt, : aki igazán félt az emberektől. Megérkezett a kerületi központból elment a lakókocsi mellett, ki a mezőre, messze, ott letépett néhány kalászt, szétmorzsolta a tenyerén, v izsgáigatta a szerrie- • két, majd magához intette a bri- gádimokot, kérdezősködött tőle a napi teljesítményről, az adatokat feljegyezte, aztán olyan érdeklődéssel bámulta egy órán át az ekéket, a kultivátorokat, mintha még sohasem látott volna Ilyesmit. Mi, traktorosok meg dühöngtünk, miért menekül tőlünk, élő emberektől a holt vasdarabokhoz, Békéscsabán a városi tanács városgazdálkodási osztályán most dolgoznak a kalkulációs terveken: mibe kerülne a városnak egy 1700—2000 méter mély thermálkút fúrása, a belváros • hőigényének kielégítésében mennyi szenet. takarítanának meg és általában ;■ a város lakói mit nyernének a hőfúrással? E kérdéscsoport tisztázására felkerestük Zelenyánszki Györgyöt, a városi tanács városgazdálkodási osztályának vezetőjét. —• A múlt rendszerben próbál-, koztak Békéscsabán is thermálkút fúrással. De a fúró, az akkori fej— Az emberi lélek mérnökei... — jegyezte meg Martinov. — Kikről beszélsz? — kérdezte Marja Szergejevna. Rólad és magamról. A pártmunkásokról. Ok az emberi lélek mérnökei. — Ha jói emlékszem, ezt az írókra mondták. — Nem baj. Az írók nem sértődnek meg, ha osztozunk velük ezen az elnevezésen, mert ez ránk is illik. Mindenesetre a pártmunkásoknak az emberi lélek mérnökeinek kell lenniük!... A kádereket pedig, Marja Szergejevna, a gépállomáson is, a kolhozban is az egyszerű emberek közt kell keresnünk. Ez nem mindig könnyű dolog. Ha a káderek tömegestől járnák az utcákat, csapatokban vonulnának el az ablakunk előtt, mi sem lenne könnyebb, tarnt kiválasztani a legrokonszenvesebbet és odaküldeni, ahol szükség van rá. Csakhát a rendes, használható emberek nem jönnek oda hozzánk, hogy: „Én rendes ember vagyok. Tegyetek vezető beosztásba.’* Kutatni keH utánuk Ha olyan könnyű lenne rájuk találj, s nem küszködnénk káderül ánnyal — ugyan mi bajunk, bánatunk lenne még?! — Igen, van. A város lakosságának fürdési igényét mindössze 2,6 százalékig tudja a jelenlegi Árpád-fürdő kielégíteni. De nemcsak a fürdőzésben áll majd be változás, hanem a belváros tizenkét intézményének fűtésében is. Egy évben ugyanis ötszáztizenegy vagon szenet tudunk a népgazdaságnak megtakarítani. — És a költségek? — Az 511 vagon szén ára kétmillió forint. A thermálkút pedig 2 800 000—3 000 000 forintba kerül. Másfél év alatt visszatérül a beruházott összeg. — Van-e lehetőség a Bánszki utcai lakások fűtésére és melegvíz-ellátására? — Ha a kút 80—90 fokos melegvizet ad, 1000—1500 liter percenkénti létesítménnyel, akkor semmi akadálya nem lesz a Bánszki utcai lakások melegvízellátásának. A thermál-kút vizére é- gyébként számíthatnak az ott lakók. Ugyanis a Bánszki és a Wi- lim utca között felépítendő új sorházak tervét már úgy készítették el, hogy ott a thermálvíz füti a lakásokat. Ügy gondolom, hogy az ilyen 1 biztató válaszok után már csak I egy kérdés megválaszolatlan: 1 — Mikor kezdik meg a kút l fúrását és mikorra számíthatunk a thermálvíz áldására? I — A békéscsabai kút fúrására már kikértük az Állami Földtani 1 Intézet professzorainak szakvéle- i ményét. A kalkulációs tervek ellenőrzésére és a költségvetés elkészítésére rövidesen sor kerül. A 1 kút fúrására aztán kerülhet sor, i amikor Gyulán a thermálvíz keresésében célhoz értek (számítások szerint októberben). 1 Tekintettel arra, hogy a ther- : i málkút elkészítése Békéscsaba va- . lamennyi lakóját érinti, helyes : lenne, ha a város társadalmi szer- 1 ved a fürdő, a kórház és az SZTK l vízellátásának gyorsítására társadalmi mozgalmat szerveznének. Dupsi Károly LEVÉLPÁRBAJ HELYETT ÉRDEMBEM ELINTÉZÉST A Békés megyei Tanács Bánya és Építőipari Egyesülésének vezetősége úgy érezvén, hogy egy ügyben reménytelen küzdelmet folytat a Békés és Csongrád megye területén működő, Gyulán székelő Kovács Gyula főmérnök kazánbiztossal, elhatározta, hogy az igazságtevés reményében szerkesztőségünkhöz fordul segítségért. Látszólag nem nagy dologról, egy gőzkazánról van szó. Ezt a hal év óta üzemképtelen készüléket már rég kiselejtezték volna, mert a 30 000 forint értékű „vasanyag“ után évenként 1650 forint érték- csökkenés-leírást kénytelenek fizetni: Legésszerűbb eljárás lenne a kazánt szabályszerűen kiselejtezni és eladni a MÉH-nek, hogy juttassa el beolvasztásra. így is cselekedtek, azaz pontosabban ott tartottak, hogy a megyei tanács vb ipari osztálya képviselőjének, Széplaki Imrének a jelenlétében, múlt év május 21-én a vállalat irodahelyiségében elkészítették a kiselejtezési jegyzőkönyvet. Ennél tovább azonban nem jutottak. Hogy miért nem? Mert az eljárásról szabályszerűen tájékoztatott kozánbiztos május 24-én a következő \ávirati tömörségű levélben válaszolt: „Értesítem, hogy a 8342 számú gőzkazánt nem selejtezem ki, a Címnek pedig nem áll módjában azt kiselejtezni, tehát jegyzőkönyve semmis.” Puff neki! Jól megadta! Valami azonban még kell kiegészítésül a jégcsaphidegségű válasz megértéséhez. A vállalat a jegyzőkönyv elkészülte előtt már értesítette szándékáról Kovács József kazánbiztost, melyre ő a követ-* kezőket írta: „Az 1230/957 sz. a. küldött — a 8342 számú gözlokomobil ügyében — levelével kapcsolatban közlöm, hogy a gőzkazánt egyik községünk veszi át, fürdő létesítésénél fogja felhasználni.” — Ejtipe, vállalatiak, — mondhatná valaki — az a lokomobil, mely tartozékaitól megfosztottan ugyan már csupán kazán — „egyik községnek’’ adatik át hasznos célra és ti kiselejteznétek? Node, félre a kedélyeskedéssel. Mondjuk ki kereken, hogy ezt az ügyet nem úgy kell intézni, ahogy intézik. Olyan társadalmi tulajdonról van szó, mely jelenlegi állapotában is 30 000 forintot ér. Nyilvánvaló dolog, hogy évenként 1650 forintért való hevertetése nem lehet a Bánya és Építőanyagipari Egyesülés érdeke, tehát túl kell adni rajta, de mielőbb! Gyerünk, vele a MÉH-hez! Viszont az is igez, hogyha egy község fürdőjéhez még alkalmas kazánnak, akkor minek beolvasztani? Az egész község hálája kíséri majd a helyesen intézkedőket, mert gyorsan és olcsóbban juttatták kazánhoz a Köz- títáőt. r.Haríertf.‘#an,uakJwr,,f József kazánbiztosnak — ab- ■ ban a szelíd hangnemben, ahpgyán a vállalat levelez vele — rajé- í- koztatvi.kellett vóUfitoM «<?két1' arftöt; Hogy rhélylk iá n-’je- lenleg még a titokzatosság homályába burkolt község, amelyik átveszi majd a kazánt? Ez azért lenne fontos, hogy a tanács és a vállalat közös megegyezéssel gereblyézze el az 1650 forint értékcsökkentési leírás fizetésének a módját. Ha pedig utasítás van arra, hogy ilyen célra kell megtartani a kazánt, a vállalat mentesíthesse magát az önhibáján kívül fizetendő díjtól, továbbá az elszállítást illetően valamiféle határidővel számolhasson. Ilyen magától értetődő utalásokat a kazánbiztos furcsán kurta levelei nem tartalmaznak. — Másrészt a vállalat panaszához meUékelt levélből nem derül ki, hogy ilyen értelemben felvilágosítást kért volna a kazánbiztostól. Józanul vizsgálva az esetet, régesrég, mindenféle levélpárba) nélkül, közmegelégedésre elintézhető lett volna az ügy. Mirídenesetre közérdekű dolognak nem az efféle eljárás az elintézési módja. Ilyen fényűzést életünknek, különösen a mostani szakaszában még egy egyszerű gőzkazán kérdésében sem engedhetünk meg. Ne feledjék a vita résztvevői, hogy nem a saját zsebükre és idejükre folyik már több mint egy éve a játék, hanem az államéra! Huszár Rezső Láttuk! ; Váratlanul lobbant i elénk a tanyák felől, • a csillagos ég mélyé- ! ről, és méltóságtelje- : sen ívelt „delelőjére”, £ majd világítótorony ■ fényeként viliódzva ; eltűnt a fák lombko- S rónájának fekete raj- ; zolata mögött. ■ Pontosan érkezett! » — kiáltotta valaki • lelkesen és az este ■ tengermélyéből öröm■ teli, meg csodálkozást ■ kifejező indulat-sza■ vak röppentek fel »visszhangként. Meg• lepődtem, mert azt j hittem, hogy csak a : családom és én va■ gyünk kíváncsiak az í emberkéz alkotta égi • vándorra, a környék ! lakói a közöny vas• tag takarója alatt he■ vernek házaikban. De • lám, ehelyett száz és száz szempár figyelte a műcsillag vonulását, száz meg száz nyelv formálta érzelemdús szavakká az első találkozás felemelő érzését. Akadnak még, különösen az öregek közt olyanok, akik azt tartják, hogy kitalálás az egész. Ilyen lehetett az a hálóingben csodálkozó mamóka is, aki mikor megpillantotta a felette úszó csillagot, szinte önmaga meggyőzéséért ejtette ki száján a szót: — A szputnyik... Persze egy kicsit most is tévedett. Honnan is tudhatta volna, hogy ez csupán a hordozó rakéta, mely hűségesen követi a duruzsoló és jeleket küldözgető igazi szputnyikot, miként édesanya a testéből szakadt gyermekét. Mire a nézőközönség szétoszlott, a mesterséges égitest valahol az ukrán mezők felett, vagy talán már Moszkva egén csillogott. — S a szputnyik és kisérő rakétája fáradhatatlanul rója a Föld körüli pályáját, miközben szovjet földön a tudás és lelkesedés már formálja az újabbat, mellyel még messzebbre jutnak a világűrben a íJörós csillag jelében alkotó embermilliók. Uj Rezső
