Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-13 / 164. szám
193S. július 13., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Körúton a tótkomlósi, az orosházi, a kondorosi és a békési malomban Pénteken ellátogattunk négy malomba. Kíváncsiak voltunk, hogyan készültek fel az új búza őrlésére. Vagy, ahol még tart a javítás, mikor fejezik azt be és a javítás ideje alatt hogyan látják el a lakosságot liszttel Tótkomlós Gépszerelők, asztalosok sürög- tek-forogtak a tótkomlósi malom helyiségeiben és az udvaron. Még a hozzá nem értő is könnyen megállapíthatta, hogy ebben a malomban még hetekig nem ő- rölnek. A malom irodájában találtuk Sípos Ferencet, a Budapesti Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat főszerelőjét. Tőle kértünk választ a nagyjavítás befejezésének időpontjáról. — Sajnos, csak 15-re tudjuk átadni rendeltetésének a malmot, — kaptuk a választ Sípos Ferenc- től. — Ugyanis itt nemcsak hogy javítást csinálunk, hanem átalakítást is. A tótkomlósi malmot új rendszerűre alakítjuk át. Pneumatikus — vagyis légszívásos — rendszerrel működik majd. Ez azt jelenti, hogy a megye legkorszerűbb malma lesz, ahol a liszt, a korpa teljesen zárt csöveken — légszívással — jut rendeltetési helyére. Ezzel a malom teljesen portalan lesz. Ilyen rendszerű malmokat építünk Jugoszláviában is. A tótkomlósi embereknek ezek szerint nincs miért aggódniok, mert az eddigieknél még jobb lisztet várhatnak az új rendszerű malomból. Hogy el lesz-e látva a lakosság jó minőségű liszttel a javítás és átépítés ideje alatt, arról Gyurkocsi János főmolnártól kaptunk választ. — A község őröltétől nyugodtak lehetnek, a lisztellátásban nem lesz zavar. Az orosházi, a batto- nyai és a reformátuskovácsházi malomtól kapunk megfelelő mennyiségű lisztet, hogy .cseréléssel kiszolgáljuk a lakosságot Orosháza í Az orosházi malomban még május 31-én befejezték a nagyjavítást. S egy kedves meglepetéssel is találkoztunk, amit Feldmann János kereskedelmi ügyintézőtől hallottunk. ja a 39.9 százalékot,’ lisztje pedig gyöngyház színű, rugalmas. Kondoros A kondorosi malomban Kunosi György főmolnárral beszélgettünk, — Mj július 4-e óta javítunk. Űj síkszitát szerelünk be és feljavítunk két hengerszéket. Augusztus 1-én szertnénk az őrölést megkezdeni. Csak az a baj, hogy egy asztalosunk van. Legalább kettő kellene. A javításhoz szükséges a- nyagot már megkaptuk. A javítás idejére előreláthatóan elegendő lisztünk van. Ha mégis kevés lenne, hozunk a szarvasi malomból. A kukorica- és a széna darálását a javítás ideje alatt is zavartalanul folytatjuk. Békés / Kőrútunkat a békési malomban fejeztük bg, ahol Szamos Ist- vánné könyvelővel beszélgettünk. — Július 1-ig javítottunk — mondja Szamosné. — Azóta három műszakban őrölünk, — igaz, még ó-búzát — a budapesti Gizella Malomnak és a Fővárosi Kenyérgyárnak. Azonban hétfőin már mi is kapunk új búzát a Hidasháti Állami Gazdaságtól.-oEzt tapasztaltuk e rövid körúton és úgy érezzük, a lakosságnak nincs oka az aggódásra, még ott sem, ahol még jelenleg javítják a malmokat, Balkus A jövő hónapban kezdődnek a kisiparosok mestervizsgái A képesítéshez kötött szakmákban a kisiparosok működéséről szóló rendelet mester- vizsgák rendszeresítését írja elő. A mestervizsgáikra már megtörténtek az előkészületek, megalakultak a vizsgabizottságok. Nyolcvankilenc képesítéshez kötött szakmában vidéken 256 vizsgabizottság alakult. Egy-egy megyeszékhelyen 10—15 bizottság vizsgáztat. A vizsgák augusztusban kezdődnek, s azokat tanfolyamok előzik meg. A KIOSZ kilenc szakkömyvet jelentet meg, amelyek a szakemberek ismereteinek bővítésére, az új technika elsajátítására szolgálnak. Mestervizsgát kell tenni a- zolonak a kisiparosoknak, a- kik új iparengedélyt: kérnek, vagy 1956. januárja óta kapták meg iparjogosítványukat. Beszélgetés a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet elnökével A napokban Pocsai Gábor elv- társsal, a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet elnökénvel beszélgettünk arról, hogy a harmadik negyedévben — vagyis júliusban. augusztusban és szeptemberben — mi'yen kosárféleségeket gyártanak belföldi eladásra. — A harmadik negyedévben mintegy 23 eier különböző kosarai gyártunk belföldi piacra Tervünk szerint a harmadik negyedévben tovább készítjük a kenyeres húzott tálcákat, a boiler, a hajó és a hollandi kosarakat, melyeket a háziasszonyok már évek óta kedvelnek. Nagy mennyiségben készítünk az óvodás kislányoknak, kisfiúknak uzsonnás táskákat, kis bolgár és boiler kosarakat, kis hollandiakat. De úgy véljük sok örömet szerzünk majd a több, mint 500 gyermekfotellel is. — De mivel kedveskednek még Pocsai elvtársék az asszonyoknak a már említett különböző nevű és formájú piaci kosadakon kívül? — Ugyancsak a harmadik negyedévben adunk belföldi eladásra 20 000 fűzporolót. S, hogy ne csak poroljanak, hanem seperjenek is, a már említett időszakban 16 000 szoba-seprűvel és 15 000 bébi-sepJó eredmények / a nagyszénási Lenin Tsz-ben nyékbeli dolgozó parasztok. A nagyszénása Lenin Termelő- I szövetkezet jó terméseredményeit * évről-évre számon tartják a körHétfőo megkezdi a cséplést és osztja a búza-előleget a kamuti Rákóczi Tsz A kamuti Rákóczi Tsz ellenőrző bizottságának tagjai nagy munkában vannak: ellenőrzik a munkaegység könyveket, mert a jövő hét folyamán rá kerül a sor a búzaelőleg osztásra. Először, amint mondották, az állammal szembeni kötelezettséget teljesítik közvetlen a cséplőgéptől. Beszállítják a 801 mázsa búzát földadóba és 350 mázsát a terményfargalmival kötött szállítási szerződésre, g csak aztán osztanak 4 kiló búzát munkaegységenként. Az eddig szorgalmasan dolgozó tagok jelentős mennyiségű búzát kapnak előlegképpen is. az IBi közös gazdaság jó hírnevén íonr:er;Tj;netgUt aoii.v; idén sem esik csorba. A kedvezőtlen időjárás ellenére, őszi árpából 18,8 mázsa átlagtermést takarítottak be. Az eddig learatott több, mint 100 holdnyi búza előreláthatólag 16 mázsa átlagtermést ad. A kombájnnal aratott búzát azonnal szárítják és tisztítják, A napokban megkezdték a búza-előleg- osztást is. A jó eredmények csábítóan hatnak a környék egyénileg dolgozó parasztjaira is, eddig 30-ain jelentették be, hogy ősszel be akarnak lépni a közösbe. rűvel kedveskedünk az asszonyoknak. V — Hova szállítják, hol értékesítik ezt a sok kosarat, seprűt és porolót? — Mivel mi háziipari szövetke- zet vagyunk, a készített áruféleség nagyobb részét központunkhoz, a Budapesti Kosár- és Fonottáru Háziipari Szövetkezethez küldjük. Szövetkezetünk központja küldi aztán az ország minden részébe a kért kosárféleségeket a megrendelőknek. Persze mi is küldünk közvetlenül is kosarakat különböző vállalatoknak. Régebbi kapcsolatunk van a Szegedi Üveg és Porcelán Értékesítő Vállalattal, Jelenleg is 200 ezer forint értékű munkát vállaltunk tőlük a harmadig negyedévre: demizson üvegeket fonunk be a vállalatnak. Ezen kívül kétezer ballon kosarat is készítünk a Szegedi Porcelán Értékesítő Vállalatnak. Régi vevőnk a Békéscsabai Fűszer és Édesség- kereskedelmi Vállalat is, ahová mintegy 200 ezer forint értékű különböző kosárféleségeket küldünk a harmadik negyedévben. — Ezt a sokezer kosarat, porolót és seprűt el is tudják készíteni szeptember végére? — Hogyne. Hiszen ez még csak egy része a belföldre készülő kosaraknak. A zöldmunkés részlegünk a harmadik negyedév végére több, mint 10 000 mezőgazdasági kast csinál a környékbeli termelő- szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, szeptember végére. És liúbdezgken kívül van az a jóné- hány ezer kosár, divatkcsár és bútorféleség, amit exporttervünk, — melyet e hónap 20-ra kapunk meg — majd tartalmaz. De szövetkezetünk tagjai még az expert tervet is túlteljesítik. —o— A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet tagjai —amit e rövid beszélgetés is bizonyít —, ebben az évben is becsülettel helytállnak. Az eddigi eredmények azt példázzák, hogy ezt az évet legalább o- lyan jól zárják majd, mint az 1957-est. B. I. — Mi már új búzát őrölünk. Július 7-én — ezen az egy napon — 500 mázsa kiváló minőségű jó <vvwvs%wv*wwwwswvv\vss%svwvwwvwvv»vvt\vvwvwv»vv i sikértartalmú búzát szállított a malomba a Szöllősi Állami Gazdaság, azóta pedig már mintegy 1200 mázsát. E hónap végéig 3 ezer mázsa búzát várunk ettől a gazdaságtól. A napokban várjuk Csabacsüdről is az új búzát. Eddigi értesüléseink szerint a Dombegyházi Állami Gazdaságból 2000, az Örménykúti Állami Gazdaságból 1500, a Gyulai Állami Gazdaságból ugyancsak 1500 és az ele- ki termelőszövetkezetekből 800 mázsa búzát kapunk. Június 4-e óta zavartalanul ellátjuk a tótkomlósi, a kaszaperi, a békés- szentandrási és a mezőhegyes! cseretelepeinket, de hasonlóan az Orosháza környékén lévő nyolc cseretelepet is. Három műszakban dolgozunk. Az új búza minőségéről Kiss Ferenc üzemvezetőtől kaptunk tájékoztatást. — Az eddig beérkezett búza nagyon jó minőségű és tiszta. E- mellett, ami különösen dicséretre méltó, míg a múlt években a kombájnnal aratott-csépelt búzában sok volt a tört szem, most ha keressük is, nehezen találunk benne. A napokban szállított cseretelepünkre 100 mázsa új búzát a kaszapert Lenin Tsz, de az összes príma minőségű volt. Az állami gazdaságoktól és a termelőszövetkezetektől eddig beérkezett búza sikértartalma eléri, sőt meghaladA lengyel nép életéből Irta: J. Kielducka Az új mezőgazdasági politika eredményei A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 1956. októberi VIII. plénuma, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bízottsá* gának és az Egyesült Néppárt országos bizottságának az új mezőgazdasági politika tárgyában közzétett 1957. januári i- rányelvei fordulópontot jelente« nek a lengyel mezőgazdaság fejlődésében. Az új mezőgazdasági politika egyik alapelve az, hogy a falu és a város közötti áruforgalom a gazdasági eszközökkel szabályozott piaci cserén fog egyre inkább alapulni, ami a kötelező beszolgáltatás rendszerének fokozatos megszűntetését jelenti. A mezőgazdasági termelés kifizetődőttségét biztosító szerződéses termelés és szabadpiaci felvásárlás válik az állam alapvető eszközévé a városok élelmiszerellátásának rendszeres biztosításában és a mezőgazdasági termelés befolyásol ásábam A parasztok anyagi érdekelti ségének fokozására gazdaságuk fejlesztése és megszilárdítása végett bevezették a szabad föld- forgalmat, bár az állam szabályozó szerepe e téren megmaradt. Az új mezőgazdasági politika Irányelvei a falu szocialista átalakításának alapján állnak, da szembeszállnalb azzal a módszerrel, amikor gazdasági és adminisztratív nyomással létesítettek termelőszövetkezeteket! Az irányelvek nagy súlyt fektetnek a paraszti szövetkezés hagyományos és új formáinak fejlesztésére. Ilyen formák például a fogyasztási és értékesítési szövetkezet, a tehenészszövetkezet, zöldségtermesztő szövetkezet, közös géphasználat és legelőhasználat stb. Megszűntették a mezőgazdasági termelés irányításának adminisztratív módszereit, hegy a parasztság kezdeményező készsége szélesebb körben bontan« hozhassák kii Nagy hatásuk van a mezőgazdaság fejlődésére a parasztság szakmai-társadalmi szervezeteinek! a mezői gazdasági köröknek és mezőgazdasági ágak szerinti egyesületeknek, Az állami gazdaságokban murtkáisönkarmányzat alakult és decentralizálták a termelést) Bevezették az önálló gazdasági elszámolást. Ezekkel a legfontosabb módszerekkel keli elétv niök a rentabilitást; Az új mezőgazdasági palitika eredményeképpen 1957-ben jelentősen megnőtt a gabonáié« lék termelése. A négy legfohtoi sabb gabonaféle vetésterülete több mint kétszázezer hektárral emelkedett. Ez főleg a parlagföldek Immár csaknem teljes művelésbevételének; köszönhető. A gabonafélék átlagterméshozama 1956-hoz képest hektáronként több mint egy mázsával e- melkedett A cukorrépa terméshozama a háború utáni legmagasabb szintre emelkedett, hektáronként 223 métermázsára Jelentősen fejlődött az állattenyésztés Is. A tehenek évi tejhozama több mint 50 kilogrammal emelkedett. A sertésállomány meghaladta a 12 milliót, a tehenék száma közel 3 890 900 A parasztok jövedelme 1957- ben több mint ötmilliárd zlotyval emelkedett. A természetbeni beszolgáltatások csökkentése további 1,3 milliárd zlotyt jelentett. Ebből már leszámítottuk a gépek és a műtrágya árának emeikedéséből származott pótkiadásokat. így a parasztság jövedelmének emelkedése 6,3 milliárd Zlotyt tesz ki. Megnövekedett a falu társadalmi aktivitása. Lengyelországban ma több mint 11 000 mező- gazdasági kör működik. Ezeknek 350 000 tagjuk van. A mezőgazdasági kör a paraszti szövetkezés hagyományos formája Lengyelországban. A decentralizálás során a központi szervek hatáskörének jelentős részét átadták a helyi önkormányzati szerveknek. Megjavult a több mint 3 millió hétszázezer tagot számláló fogyasztási és értékesítési szövetkezetek munkája is. Munkájukat ma már teljesen a szövetkezeti önkormányzat elvei alapján ! > szervezik meg. A tejszövetkezetek 300 000 tagot számolnak. Az új mezőgazdasági politika jelentős eredményei nemcsak az állar segítségének köszönhetik, hanem elsősorban annak, hogy a dolgozó parasztok széleskörűen támogatják, a lengyel paraszt < ság aktiv és kezdeményező, fokozottan törődik gazdaságával, jövedelme komoly részét fordítja beruházásra, főleg építkezésre. Ennek alapján bátran mond- |; hatjuk, hogy a lengyel mezőgaz- •! daság a fejlődés helyes útján halad.
