Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 158. szám
RÉKÉS MEGYEI Világ proletariat egveeiHJeteki MSZMP B ÉKES MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 195». JÚLIUS 6., VASÁRNAP Ara 60 fillér III. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Éjjel ősziárpát, nappal búzát aratnak a kombájnok S a sarkadi Lenin Tsz földjén A hazánkban elsőnek alakult Sarkad! Lenin Tsz határában * fekete-éri szurkos, tata jón, az esős napokat követő jó melegben azonnal beérett a búza, az őszi árpa pedig túlérett, amiből nappali a- ratás esetén sok szem pergett volna ki. A Sarkadi Gépállomás két korrbájnosa ezért éjjel aratta-csépel te a tizenegy-tizenkét mázsa* átlagtermésű abrak takarmányt. A kivilágított gépek éjjel is tökéi« tes munkát végeztek. A kombájnok és aratógépek nappal búzát aratnák, amiből szintén tíz mázsa körüli átlagtermésre számítanak. Az összefogás jegyében Ez a szó. összefogás és ennek gyakorlati jelentősége már rég bevonult az emberek tudatába, gondolkozásába. A történelem során számtalan példa igazolja, hogyan értek el sikereket, győzelmeket embereknek azon csoportjai, akik erejüket, anyagi és szellemi gazdagságaikat összevetve közösen tevékenykedtek; szövetkeztek. A kapitalizmus farkastörvényeivel birkózó, küzdő emberek előtt sem új a szövetkezés gondolata. Kistő- kéjű, az élet óceánján hánykódó emberek hányszor és hányszor adták össze pengőiket nálunk is, remélve azt; hogy jobbá, emberhez méltóbbá formálódhat sorsuk. Csakhogy az akkori viszonyok nem kedveztek a szövetkezésnek. A leggyakoribb esetben éppen a- zok kezébe került a vezetés, akik ellen összefogtak, hogy fenn tudják magukat tartani a tőkés versengés szédítő iramában. Sok volt akkoriban az álszövetkezet, mely a nagytőkések, kulákok eszköze volt a kisparasztok függő viszonyba taszítására, kizsákmányolására. De a felszabadulással gyökeresen megváltozott a helyzet. Ha voltak is a 60 éves magyar szövetkezeti mozgalomnak hagyományai, a legdicsőbbeket most éljük, napjainkban. Most, amikor a falvak parasztjai, a termelési és értékesítési társulások számtalan formáját hozzák nap mint nap létre, szövetkezetbe tömörül a kisiparos és százakkal, ezrekkel gyarapodik a falusi földművesszövetkezetek taglétszáma. Valamikor fennen hirdették a letűnt osztályok itthonmaradt emberei, hogy nem magyar embernek való a szövetkezet. Amit mondtak, nem ok nélkül mondták. Tudván tudták, hogy a szövetkezéssel a nép. az egykori zselléremberek megsokszorozzák erejüket s ami a legfájóbb volt nekik mindenek között, hogy az ő portájukon ütötték le a mezsgyekarókat az első szövetkezetek, és az egykori kisemmizettek ültek a szövetkezetek vezető székeibe, hogy harcot hirdessenek a kizsákmányoláson alapuló gazdálkodás ellen. Beszéltek ők. De szavukat elnyomta az élet. A magyar paraszt az eltelt 13 év alatt rácáfolt e tőkés maszlagra és tettével igazolta, hogy nem konzervatív, nem haladásellenes, hanem értelmes és el tudja választani a jótól a rosszat. S hogy a magyar parasztnak vérébe ivódott a szövetkezés gondolata, annak é- kes bizonyítéka, hogy megyénkben az ellenforradalom viharában foggal, körömmel, vasvillával védve a közöst, 272 termelőszövetkezet és szövetkezeti csoport ma radt meg és ma alacsonyabb, vagy fejlettebb társulásokban 30 ezer paraszt járja tovább saját meggyőződése alapján a szövetkezeti gazdálkodás útját. Hogy a szövetkezeti mozgalom így terebélyesedett. izmosodott, abban nagy részük van a falusi földművesszövetkezeteknek. A párt irányítása mellett ők voltak a bábái a termelőszövetkezeti mozgalom születésének, izmosodásának és erőre kapásnáak. Sok helyen épületekkel, gépekkel, jószágokká] segítették az akkor még járatlan utat taposó szövetkezeti parasztokat. Igaz, hogy a korábbi években falusi földművesszövetkezeteink eltértek ettől a nemes hivatástól és csaknem kalmárkodó, a termelőszövetkezeti mozgalomtól távol álló kereskedelmi szervekké váltak.- De a jelen biztató. A párt, a kormány politikája visszatérítette földművesszövetkezeteinket a helyes útra és egyre inkább ezen haladnak. A termelői szaktársulások egész sorát hozták létre e másfél év a- latt és egyre inkább szerepet kap munkájukban a szocialista termelő mód kialakítása, propagálása. Egyre jobban egyengetik az utat, mely a haladottabb gazdálkodáshoz, a termelőszövetkezethez vezet. Ebben a küzdelemben, haladni akarásban, ilyen vagy olyan formában ott van . megyénk 110 ezer földművesszövetkezeti tagjának kezdeményezése, tette, akarata. Ma, amikor a nemzetközi szövetkezeti napot ünnepeljük, jól- esően könyveljük el eddigi eredményeinket. Együtt tartunk seregszemlét megyénk mintegy 3600 szövetkezeti kisiparosával, akik a maguk módján hasonlóan védték, és az ellenforradalom vihara után új erőre kaptak. De az ünnep, az eredmények seregszemléje közben arra is gondolnunk kell, hogyan, miként kufárkodjunk ezekkel az eredményekkel. Mit tegyünk, hogy mihamarabb és még jobban kamatoztassuk ezeket. Talán néhány szóban is összefoglalható: alkossunk, dolgozzunk, fogjunk össze holnap többen, mint ma, és a szövetkezetek tagjai a saját sorsuk tapasztalatai alapján győzzék meg a ma még egyedül haladókat. Hogy ma nincs újra földbirtokrendszer, nincs bankuzsora, abban szövetkezetbe tömörült parasztságunknak is nagy érdeme van. ők voltak azok, akik legel- szántabban kiáltottak nemet az ellenforradalmároknak. Összevetett vállal védték közös javaikat és az egymást segítés, az erő tudata acélozta akaratukat a múlt ármányával folytatott viaskodás- ban. Győztek akkor. Győznek holnap, s ez a győzelem akkor lesz egyre fényesebb, ha a százezres szövetkezeti tagság továbbra is az összefogás jegyében indul harcra azért, hogy egyre többen és többen találják meg helyüket a szövetkezetek nagy családjában, A termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek egységes mozgalmat alkotnak Dobi István nyitotta meg a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepségeit Az Országúuz.Vui szombaton délelőtt megkezdődtek a Nemzetközi Szövetkezeti Nap hazai ünnepségei. A Termelőszövetkezeti Tanács elnöksége, a SZÖVOSZ Igazgatósága és az OKISZ vezetőség*» együttes ünnepi ülést tartott, amelyen részt vett Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, Friss 1st ván, Tömpe István és K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, valamint több szakszervezet és intézmény képviselője. A tanácskozást Nyers Rezső, a SZÖVOSZ elnöke nyitotta meg. Ezután Dobi István mondott ünnepi beszédet. Dobi István beszéde Magyarországon és világszerte immár harminchatodszor ünnepük meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napot — mondotta, összegyűltünk mi is, hogy megvizsgáljuk a magyarországi szövetkezeti mozgalom helyzetét, s a magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatait. Mindkét értelemben bőven van tennivalónk. Több mint két millió magyar szövetkezeti tagot tartunk nyü- ván és nemcsak ez a szám, hanem a kézzelfoghatóan mutatkozó eredmények sokasága s szöve;- kezeti mozgalmunk fejlődéséről tanúskodik. Hogy a termelés, a beszerzés és az értékesítés szövetkezeti formái között imitt-amótt a- ránytalanságok mutatkoznak, annak magyarázatát a mozgalomban elkövetett hibáinkban találhatjuk meg — mondotta, majd részletesen elemezte a szövetkezeti mozgalom eredményeit, s a szervezésben elkövetett hibákat. A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárprogramja — folytatta — a szövetkezeti mozgalomban nemcsak az önkéntesség tisztelet-----------*C----------S zombaton este Sztálinvárosnál tetőzik a Duna A Duna Budapestnél pénteken, az éjszakai órákban 683 centiméterrel tetőzött. Az árhullám előreláthatólag három napon belül elhagyja az országot. 1 A Győri Vízügyi Igazgatóság területén a készültség megszűnt, kivéve a szigetközi vízvonal egyes szakaszait. Az ár- vízvédelmi munkában a váci és a Dunakeszi Tanács példamutatóan dolgozott, a Tököli Tanács ellenben — bár ez a szakasz veszélyeztetett volt — nem mozgósította kellően a lakosságot. A Völcske—madocsai szakaszon elsőfokú készültséget rendeltek el. Az árvízvédelmi szervek július 5-én a hajnali órákban befejezték a dunakömődi főcsatorna elzárását. A Sajó és a Hernád mentén helyreállítják a gátakat. Ezen a területen az árvízveszély teljesen megszűnt. A hevesi belvíz- rendszerben a Rima, a Csincse és a Laskó-patak mentén a gátak helyreállításán és a vizek levezetésén dolgoznak. ben tartására kötelez mindenkit, i hanem a lenini szövetkezeti elvnek a fokozatosságnak is kellő fontosságot tulajdonit. Ennek az eredménye, hogy a földművesszövetkezetek megfelelő szerepet kaptak a mezőgazdasági termelésnek szövetkezeti úton történő növelésében. Alig másfél esztendő alatt a dolgozó parasztság négy százaléka vált a különböző szakcsoportok, szövetkezetek tagjává és ma már szakképzett földműveszövetkezeti mezőgazdász segíti a társulások és általában a dolgozó parasztság törekvéseinek a termelés színvonalának növelésében. Bátorítani kell mindazokat, a- kik megértik, hogy a különböző, igen sokféle tevékenységet kifejtő társulások és csoportok, szakszövetkezetek működésükkel, közös tevékenységükkel, közös szövetkezeti vagyonuk állandó fejlesztésével jelentős részesei tudnak lenni szocialista építkezésünknek a mezőgazdaságban. Az idei szeszélyes időjárás következtében — mondotta többek között a továbbiakban — a tavalyinál is nagyobb különbségeket várhatunk a termelőszövetkezeti gazdaságok és a kisparcellák terméseredményei között, — s mindenütt a nagyüzem javára. Ebben az esztendőben a szövetkezeték terméseredményeivel, általában a szövetkezeti gazdálkodás eredményeivel nemcsak azt kell beigazolnunk az egyénileg gazdálkodó parasztok előtt, hogy megtartottuk termelőszövetkezeteinket, hanem azt is, hogy megvan az alaipja a termelőszövetkezetek további fejlődésének, terjeszkedésének is. A barátságos, becsületes felvilágosító munka mellett, amit a termelőszövetkezetek tagsága mellett a földművesszövetkezetek; szakembereinek is végezniök kell, döntő fontossága lesz a szövetkezeti terméseredményeknek, s annak, hogy a termelőszövetkezetek idei bevételeik felhasználásával hogyan rakják le jövő fejlődésük alapjait. A továbbiakban a kisipari szövetkezetek feladatairól szólott, majd a szövetkezeteknek nyújtott állami támogatásról, annak fel- használásáról beszélt, s így folytatta: — Helyes és szükséges volt, hogy háromfajta szövetkezetünk munkáját egymáshoz közelebb vittük. így a mezőgazdasági terme - Iől zövetkezeteki a földmúves- szövetkezetek és a kisipari szövetkezetek egységes mozgalmat alkotnak. Közös az eszméjük. azonosak az alapelveik, egy a céljuk. A háromfajta szövetkezet gazdasági tevékenysége is szorosan kapcsolódik egymáshoz. Beszéde befejező részében Dobi István, a szövetkezetek nemzetközi kapcsolatait elemezte. A világ minden szövetkezeti embere békés termelő és értékesítő munkára társult, éppen ezért a békés, közös munka emberei is csak gyűlölettel gondolhatnák a háborús uszítókra. fejezte be beszédét Dobi István. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából kiadott felhívást, a- mely meghatározza a soronlévő feladatokat és fokozott segítségra kéri az ország dolgozóit, az ünné- pi ülés résztvevői egyhangúlag elfogadták. Végül Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke kitüntetéseket adott át a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért kiválóan dolgozóknak* * 1 2 A genii alomszakértőí értekezlet munkájáról Ügy hiszik, hogy a kelet-nyugati atomszakértői értekezlet szombati ülésén megvizsgál néhány technikai beszámolót arról a kérdésiről, hogy milyen kísérleteket hogyan és milyen eszközökkel lehet felderíteni. Pénteken, miután az értekezlet megállapodott a tárgyalások napirendjében, megvitattak három beszámolót, amelyek közül, egyet egy francia, kettőt pedig szovjet szakértők terjesztették elő. Tájékozott körök szerint valószínűleg a következő két kérdés- csoport kerül megvitatásra: 1. A robbantások fajtáinak és a felderítés módjának megvitatása. 2. Milyen javaslatokat lehet tenni egy nemzetközi ellenőrző és felügyeleti gépezetről, amelyet akkor hoznának létre, ha megkötnének egy kelet-nyugati politikai megállapodást az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről. i
