Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

M5t. július 1., kedd. BÉKÉS MEGYEI NEPCJSAG 3 Jó termést vágnak, csépelnek a Csorvási Gépállomás gépei jó gazdálkodás és a meggyőző szé egyengeti a közösbe az utat A Csorvási Gépállomás udvarán nagy volt a sürgés-forgás pénte­ken délelőtt. A Kossuth-brigád tagjai: a felelős cséplőgépkezelők és as etetők tüzetesen átnézték s néhány percre meghajtották a eséplőszekrényeket, mielőtt átvet­ték volna, hogy kihúzassanak. Már tsak hét cséplőszekrény van az wdvaron, a többit kihúzatták a kijelölt termelőszövetkezetekbe, vagy a rajon ba. Odamentünk az egyik egyenle­tesen morgó szekrényhez. — Jól ki van javítva? — kérde­zem a 22 éves Paczuk István fele­lős vezetőtől. — Ügy látom, hogy jól — feleli. — Hányadszor csépel? — Most másodszorra. Legelőször 5 évvel ezelőtt. 17 éves koromben csépeltem Ki is nevettek, hogy mit akar ez a kis vakarcs? De nem volt sem­mi baj, simán learattunk. Remélhetőleg most sem lesz, bissen Paczuk István az elmúlt években gyakorlott traktorossá vált No, de mi a véleménye az át­vett cséplösaekrényről Novo- damsziki János, etetőnek? — A vizsgálódás, bejáratás so- í azt állapítottam meg, hegy jól * van javítva — mondja. De le­jben is, mert versenyezni akarunk és mindig magunknál tartani a vémterzászlót. — Annyira bízik a munkacsa­pat tagjaiban? — Válogatott, kemény kötésű le­gény az. mind. Beszélgettünk még egy darabig és -'ahogy ' á v erseny be i adutokat ezek ás, néhány tréfás me gjegy zés­sel rúgrattuk Paczuk Istvánokat. — Ott meg megy Szmuta Antal — mutatott őri Imre fömezőgaz- ttász, egy deres hajú, idős trakto­rosra. — ö holnap, szemibaton már pzóbacséplés-t végez a szenesi határrészen. norma helyett. Éppen a két vetély- társ, Hocz Pál és Kántor József van a két kombájnnál. — Versenyben vannak? — Igen. Tavaly Hocz igen kiváló teljesítményt értté. Kántor akkor még segédvezető volt. De mivel ért a kombájnhoz és kaptunk u- jabbakat, most ő is felelős vezető lett. Elég az hozzá, hogy egy hó­nappal ezelőtt az aratásra való ké­szülődés közben Hocz Pál vállalta, bogy 120 százalékra teljesíti kombájnja ez évi aratási tervét Kéntor erre rálicitálva, 130 száza­lékos. teljesítményt vállalt. A töb­bi négy kombájn-vezető is csatla­kozott, de csak óvatos felajánlást tettek. . Lehetséges, hogy ezek közül az. óv a fosok közül kerül majd ki a verseny győztese. A gabonák áll­nak és sajnos nem elég bokrosak, nem lesz különösen nehéz a terv túlteljesítése. Két kombájn szinte zavartalanul arat a Vörös Októbeí Tsz-ben. Néha-néha az eső állítja meg őket egy kis időre. No, meg egyszer-máskor egy kis üzemzavar is akad. Mikor odaértem, Szász Lajos kombájnos éppen leállította a motort, mert meglazult valami csavar, de az ott lévő szerelővel egy-kettőre megigazították. Köz­ben szót váltottam Tóth Cs. Pál­lal, aki zsákos a kombájnon. Alar pító tagja a csorvási Vörös Októ­ber Tsz-nek, da 1956-ban kilépeti a tsz-txjl. Nem tudott hozzászok­ni, hogy 10 hold földjét újra egye­dül művelje, ez év januárjában visszajött. Átmentünk a szerelővel a má­sik kombájnhoz, amit — mintha várt volna bennünket — éppen le­állított a vezető, Szabó Sándor. Nem történt semmi, esők a ned­ves,-hajlékony szalma tekeredett fel az egyik tengelyre. Ott volt a kombájn mellett Molnár István, a tsz agronómusa is. Egy hete került a tsz-be a községi tanácstól a ta­gok kérésére. Legfőbb ideje, hogy a több, mint 900 holdas tsz agro- n óm üst kapott. Jövőre talán nem lesz olyan hepe-hupás a főid, hogy sokhelyen csak elég nagy tarlót hagyva tudja learatni az «ár­pát a kombájn. Egyébként nagyon szép a hat­van hold őszi árpa. Különösen ab- han a 20 holdban, amiben tavaly borsó volt. Mohiár István szerint 15—20 mázsa közt lesz az átlagtermésük, annyi mint tavaly. Az aratás meg­kezdésekor időszerűvé válik a má­sodvetés. is. Mintegy 3® hóidat — főként rövid tenyészidejű kukori­cát — már vetettek az ő&zi takar­mánykeverék helyére. Még vetnek 2b holdat az árpa helyére. De a- mint mondja, ha az időjárás jói mutat, még többet is, mert a ta­karmányból a sok is kevés. A je­lek szerint az időjáráson nem mú­lik a másodvetés sikere. A fukar­kodó május után most elég gyako­ri az eső. De nem haragszik érte senki, mert legalább szépen, szo­rulás nélkül érik be a búza, ami­ből Molnár István 12—14 mázsá­ra becsülte az átlagtermést. Jóleső érzést keltett az a nagy készülődés délelőtt a gépállomás 1 udvaron, amely az utolsó hét csép- | loszefcrény kihuzatását előzte meg. De még jobb érzés, hogy a májusi túlzót tön' both Iá tó' termésbecólésék után a Csorvási Gépállomás kom­bájnjai és cséplőgépjei sem’szal­mát, hanem elég jó termésű bú­zát, árpái- vágnak, csépelnek. Kukk Imre Valamennyiünket öröm tölt el. ha a termelőszövetkezetek fejlődéséről, gazdálkodásuk szi­lárdságáról, termelési eredmé­nyeikről elismerő véleményeket hallunk. Nagy öröm ez különö­sen akkor, ha az egyénileg gaz­dálkodók beszélnek a szövetke­zet jó munkájáról. Az elismerő szavak általában azoktól az emberektől hangza­nak ií, akik a szövetkezeti gaz­dálkodásban tátják a jövőt, de még nem határoztak a belépés mellett. Vergődnek, küszködnek a magok 5—8 holdján, keresik »z alkalmat, hegy s mh*t tudná­nak a szövetkezetbe jutni. Jó ré­szük azt várja, mikor lép be a a szomszéd, vagy a sógor, majd utána ő is. Különösen ma, meg­számlálhatatlan egyénileg gaz­dálkodó gondolkozik így, ami­kor látja, hogy a szövetkezetiek kövérebi» kalászokat aratnak, mint 6. De látják azt is, hogy a szövetkezet kukoricája, répája is fejlettebb és több tejet ad a tsz gulyája. Ezek az emberek hatalmas várat látnak a szövetkezeti gaz­dálkodásban. amely jobban ki­bírja az időjárás és a természeti csapások által okozott károkat, de többet és jobbat is termel, mint a kisüzem. Súlyos mulasztást követnének el termelőszövetkezeteink veze­tői, tagjai, ha az elismerő szava­kat nem vennék tudomásul és ha nem készülnének a szövet­kezet számszerű fejlesztésére. Je­lenleg az a hrlyzet hogy a dolgo­zó parasztok jó részében megérett az elhatározás a belépésre. A kezdeményezés azonban kissé nehezebben születik meg. Ebben a dologban segítséget igényel­nek a kívülállók, amit a szövet­kezetek vezetőitől, tagjaitól vár- ifólk. Sokszor elhangzott már köz­gyűléseken, hogy a szövetkezet fejlesztése érdekében agitáljon a tagság. Ez magában véve he­lyes és fontos, de nem elegendő. A parasztokat csak a kézzelfog­ható bizonyítékok győzik meg arról, begy jobb a szövetkezet­ben. Ezt bi bizonyítani pedig csak akkor lehet, ha a tsz-eh meghívják a környéküJáia gaz dálkodó egyénieket: nézzék meg' a közös gazdaság határát, jószá­gait, nézzenek be a tsz portájá­ra, s beszélgessenek velük a- szövetkezeti gazdálkodássá l Mondják el az cratacayefcet és- azokat az intézkedéseket is, a- mclyek a gazdálkodásban még itt ott mutatkozó hiányosságéi, kijavítását célozzák. Az ilyen beszélgetések feltétlen ered­ményre vezetnek. Az utóbbi fcetekften megyénk­ben hHesic ílyew tsz látogatását szerveitek a te rmeluszövotkne teh. A murocryT Petőfi, a füze« gyarmati Artnyk»lést, a s*e®- halmi Vj Barázda, és a «orváéi Vörös Október, a gátfercsi Pető­fi, a nagyszénás! Lenin s aa Ör­mény* üti Petőfi Ts*-ek több mint 250 egyénileg ganfláBieck látogatta meg. A tsz-látogatások igán jól si­kerűitek. Pé ldázza ezt az a -nyolc tsz-eíókészitő bizottság, amely a látogatások után jött létre. Örrnéoykúton pedig két tszeó- ből 13 család döntött úgy, hogy magasabb típusú szövetkezetét alakítanak. Nagyszénáson VJ e- gyénileg gazdálkodó 12# bcAőötn, Gádoroson 12 taggal 100 hold földön Dózsa néven szervesnek új szövetkezetei, Gyulán 23 zöldségtermelő kertész szövetke­zét'-alakításán fáradozik. m meglévő termelőszövetkeae- fobbsegében helyesen foglal- ' ' koznak az. egyéniekkel. A bé­késcsabai Vörös Október Tsz vezetői a múlt betekben járták végig'a környékükön gazdálko­dókat és előjegyzésbe vették a belépésre jelentkezetteket. Fejlődik a hucsai Új Alkotmány Tsz Padlás«» tebénástáUét építenek, lé# ezer torát«» költséggel, * jö­vő esztendőben pedig egy nagy sertés-ót építését Itervezik. F elül vizsgálják az új jövedelemelosztási W. J. módszerrel kísérletező Az ország sok termelőszöve:kő­zetében már hosszabb ideje kísér­leteznek a jövedelemelosztás jobb megszervezésével. Az új jövede­-é^K­Jövedelmező a baromfi nagyiisetpí tenyésztése Mire mindezt kimondta, Szmuta »tál eltűnt a szemünk elől. Jó lett volna szót váltani vele, de úgy­látszik sietett mindent előkészíte­ni a kihuzatá&hoz. — Hát ex az egy kombájn? — kérdeztem Őri Imrétől. Ez az egyetlen, amelyik még bent van Üj vágászerkezetét szereltünk rá. Néhány perc múlva megy ez is ki­fele. Déli 12 órára ígértük az ál­lami gazdaságnak. Kettő már arat náluk. Tegnap 17 hold árpát vá­gott le a két kombájn a 14 hold (Tudósítónktól) A bucsal Ej Alkotmány Terme­lőszövetkezet 18© hatasrtrális hal- dón gazdálkodik. A szövetkezei az elmúlt év észén alakult, de jő munkájára máris felfigyeltek a környék egyénileg gazdálkodó parasztjai. A szövetkezet kukori­cavetése igen szép, és jó termésre számítanak. Építkezés is van a tsz-ben. Je­lenleg egy 32 férőhelyes magtár­Az orosházi Dózsa Termelőszö­vetkezet tagjai hamar felismerték a nagyüzemi baromfitenyésztés jelentőségét, Négy darab 500-as keltetőgépet üzemeltetnek, de e- mellett a városi keftetöállomásról is elvittek 230© darab naposcsibét. Július eljén még 2 000 darabot vesznek át. Június hónapban 7629 darab naposcsibét nevelnek fel. Az elhullás! arány igen jó, mind­össze 8.3 százalék. A szép ered­mény annak köszönhető, hogy a falak gyakori meszelésétől kezdve a tápdús takarmány összeállítá­sáig a dolgozók mindent elkövet­nek az állomány egészséges gya­rapodása érdekében. Ennek kö­szönhető, hogy májusban 1200 da­rab csirkét tudtak eladni 30 200 Ft értékben. Ez évben még 6 ezer darab na­poscsibét neveinek fel. A tenyész- anyagfól sem feledkeznek meg. A termelőszövetkezetnek a ba­romfitenyésztés ez évben tisztán HO 000 forintot fog jövedelmezni. Az eredményeket olyan serény dolgozók biztosítják, mint Janesó Istvánná, aki lelkiismeretes mun­kával az ólakban a legnagyobb tisztaságot, állandó friss levegőt biztosít. Nem végez rosszabb munkát özvegy Mezei Sándorné és Smedó Pálné sem, akiknek az el­hullás alacsony százalékának el­érésében sok részük van. A szövetkezet a rohamosan nö­vekvő baromfiállomány befogadá­sára korszerű új telepet létesít. Lázi Ferenc, Orosháza. termelőszövetkezeteket lemelcsztási módszerekkel kísér­letező termelőszövetkezetek közül sok, elgondolásai felülvizsgálatát kérte az Országos Termelőszövet­kezeti Tanácstól. A Termelőszövetkezeti Tanács, a Földművelésügyi Minisztérium és araiak szervezési intézete, a ké­résnek eleget tett és közös mun­kabizottságot alakított, amely e- zen a héten megkezdi tevékenysé­gét A munkabizottság országosan felülviísgálja a kialakított, vagy kialakítás alatt lévő legjellemzőbb új módszereket. Tudományos igé­nyű, módszeres vizsgálat alapján döntik eb hogy a kezdeményezé­sek közül melyik alkalmas szoci­alista elvek alapján működő szo­cialista nagyüzem munka- és jö­vedelemelosztására. Becsüljük meg megyénk világhyén kertjét! A világhírű szarvasi Arborétum az év minden szakában, — de különösen nyáron — szívet-lelket gyönyörködtető látványosságot nyújt a természetkedvelőknek. Különösen az iskolások szeretnek itt tölteni kellemes órákat, ahol különösebb költség és fáradtság nélkül megismerkedhetnek a világ minden táján élő különböző fákkal, dísznövényekkel és cserjékkel. Az utóbbi években egyre több külföldi vendég is megfordul a szarvasi Arborétumban. A kö­zelmúltban természetvédelmi területté nyilvánították, hogy minél jobban megvédhessek ezt a gyönyörű kertet. A kert dolgozói örömmel fogadják az érdeklődőket, is nem kis büszkeséggel mutatják meg a 96 holdas kert részleteit. Azt azon­ban nem tudják megbocsátani, ha felelőtlenül letépik a virágot, vagy a rendszámot, esetleg leheverednek a fűbe s úgy hancúroz- nak, mintha nem is természetvédelmi kertben, hanem sportpályán lennének. A szarvasi Arborétum vezetői és dolgozói várják a látogatókat, de szeretnék, ha előre bejelenenék a csoportos látogatást, hogy kí­sérőt adhassanak melléjük, s így néhány óra alatt megismerked­hetnek a kert minden részével. Öt kilométer járdát építenek Bucsán (Tudósítónktól) Bucsa községben nagyarányú járdásítás kezdődött. A höz#ég ezévi fejlesztési tervében 5000 méter járda kiépítését tervezte, eb- hői már el is készült 2850 méter, 110 ezer forintos költséggel. A jár­daépítés során a szükséges sódert, cementet és más anyagmozgatást a község lakosai társadalmi munkában végzik, és az eddigi ssánr- tások szerint ez a munka 14 ezer forintra becsülhető. A járdaépítés társadalmi munkával való segítését elsősorban a tanácstagok szer­vezik, sokat segít ebben a munkában Palkó Jánosné, dr, Szőcs Pál- nő és Nagy András, a kisiparosok részéről pedig Járcsi Pál mutat jó példái A tervbe vett 5000 méter járda kiépítése a nyári mező­gazdasági munkák Idejében sem szünetel és a határidőre, október 1-re mind az 5000 méter új járda elkészül. N, 3,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom