Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

•\ 1958.' július 30., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 gyopár ősi kulturális tanfolyam tanulságai Az első és alapvető tanulság még a múlt évi tanfolyamon adó­dott, ez pedig az volt, hogy szoci­alista művelődés-politikánk szem­pontjából nem elegendő csupán az államigazgatási szervek függet- ' lenített népművelési vezetőit részesíteni elvi és gyakorlati továbbképzésben, hanem más te­rületek kultúrmunkásait is be kell vonni. Ilyen értelemben — nagyon helyesen — az idén a függetlenített kultúrotthonigazga- tók és népművelési felügyelők mellett már részt vettek a megyei népművelési tanfolyamon állami gazdaságok, földművesszövetke­zetek, a MÉSZÖV, a rendőrség, a KIOSZ, az ÉDOSZ stb. társadal­mi kultúrvezetői, illetve helyette­seik is. Hogy erre mennyire szük­ség volt, jellemzően bizonyítják a- zok a megkérdezettek, akik az e- lőbb felsorolt szervektől idejöttek. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei kul- túrfelelőse, Stefanik János, aki e- gyébként a békéscsabai Erzsébet Malom dolgozója, például ezt mondt^: — Először vagyok ilyen helyen Nem bántam meg, hogy eljöttem. Erősen jegyeztem mindent. Mi­előtt idejöttem volna, nem gon­doltam, hogy ilyen mélyen beve­zetnek bennünket a kulturális tennivalók elevenjébe. Most lá­tom csak, hogy szinte kezdő vol­tam ä népművelésben. Ezentúl bátrabban állok ki az üzemekben, ha kulturális kérdésekről lesz szó. A,'llVféz'Őbérényi Földmű vessző-* vetkezettől Gyulyás Imre veit tíszt' a tanfolyamon. Mint mikor a kisgyermek­nek megfogják a kezét és járni tanítják, úgy érzem magam — mondotta. Eddig ösztönösen csi­náltam és velem együtt a többiek is, ahányan voltunk, annyiféle­képpen. Csoda-e, hogy mindent ináltunk, csak éppen egészséges népművelést nem? Csaba Attila a Szarvasi Állami gazdaságtól jött. ö is először vett részt ilyen tanfolyamon, noha a KISZ alapszervnél, majd a szak­szervezeti , kultúrcsoportnál már kultúrfelelősként működött. Sze­rencséjére akadt Szarvason egy pedagógus házaspár, a kákái is­kola nevelői, akik helyesen értel­mezve a pedagógusok kulturális ■felelősségét, segítették öt. Azon­ban az igazi elvi és gyakorlati vo­natkozású alapvető ismeretekre most tett szert. — A 41-es Autó- közlekedési Vállalat kultúrfelelő- se, Maulis Mihály azt mondta; már az is tanulás, tapasztalatszer­zés volt, hogy bő ismeretekkel és nagy gyakorlattal rendelkező függetlenített népművelési veze­tőkkel lehetett együtt. Rákóczi István, az orosházi gyei elnöksége milyen területet ad neki. — Az elnökség most Fo- lyák Páltól megtudhatja, hogy különösen a kisiparosság körében milyen tudatformáló hatása van a helyes szellemben irányított kul­turális tevékenységnek. A tanfolyam politikai jelentő­ségét legjobban talán Széli Imre, a Sarkadi Cukorgyár kultúrfelelő- se húzta alá, mikor tollba mond­ta: — Eddig úgy éreztük és hittük, hogy a szakszervezeti vonal az országban különálló művelődési politikát képvisel.(!?) Most látom, hogy milyen téves irányban hagy­tak haladni bennünket. Ehhez annyi a hozzáfűzni va­lónk, hogy lám, a szakszerveze­teknek az ellenforradalom utáni makacs apolitikus önállósdija kul­turális téren hová vezethetett! A különféle intézmények, így a szakszervezetek részéről is majd­nem teljes közöny mutatkozott a tanfolyam iránt, ami abban nyil­vánult meg, hogy a szervek felelős kultúrvezetői maguk helyett más beosztásúakat vagy helyetteseiket küldték továbbképzésre. Illő vol­na már a kultúrpolitikának egye­sek részéről való efféle semmibe­vevésével végre felhagyni. Hiszen ha a 8 napos tanfolyam előadás­anyagát böngésszük, köztük ilye­neket találunk: Az MSZMP kul­túrpolitikája — ebben az előadó, Bielik Károly elvtárs közérthető­en és világosan tolmácsolta pár­tunknak a kultúra, a népművelés terén elfoglalt elvi álláspontját és a gyakorlatilag megvalósítandó £élkitűzé£eket.^(i ^ ( A tanfolyam részvevői szerint egyike volt a legnagyobb érdek­lődéssel kísért előadásoknak. Nem kevésbé hatásos és hasznos volt Almási Györgynek, a Népművelé­si Intézet munkatársának: — A tudat formálása ismeretterjesztés­sel című előadása és az azt követő termékeny vita. — A kukúrf«ura­dalom eredményed megyénkben, — Az ifjúság körében végzendő feladatok, — A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével kapcsola­tos kulturális tennivalók, — A nemzetiségi művelődési feladatok, — A Viharsarki Hónapok céljá­nak ismertetése, — A kultúrmoz- galom oktatási kérdésed és így to­vább mindmegannyi népművelés­tudományi. anyag, melynek isme­rete a megye kulturális fejlődésé­ért felelős egyetlen függetlenített vagy társadalmi kulturális vezető­jének sem árthat, sőt! Hiszen o- lyan gazdag tapasztalattal rendel­kező régi népművelési funkcioná­riusoknak is, mint például a sar­kadi Képíró Sándoménak, a bé­kési O. Kovács Istvánnak, az ele- ki Nyisztor Györgynek, az oroshá­zi Kovács Istvánnak és Dimák pen részt vesz a sajtó, a színház, a film, a könyvtár, a rádió, sőt a környezet, a mindennapi foglal­kozás, maga az egész társadalom, mely az egyént körülfogja.. Leg­közvetlenebbül azonban a rend­szeres ismeretterjesztés az, amely politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren a nevelés leg­közvetlenebb formája. Felhívta a figyelmet a mind általánosabbá váló úgynevezett komplex-előadá­si formára, melynek keretében egy témát több előadó sokféle ol­dalról világít meg. Példaként em­lítette az Ausztriától a Fekete­tengerig tartó turista hajóutat, melyen osztrák, csehszlovák, bol­gár, magyar és román utasok vettek részt. Útközben tájkulturá­lis, néprajzi, gazdasági stb. elő­adásokban ismertették tanárok, tudósok, szakértők a hajóút alatt látottakat. Ez a példa a hallgató­ságban vegyes érzelmeket kel­tett. Egyrészt tetszett a dolog, másrészt hangok hallatszottak, hogy „már megint a fellegekben járunk”. Mindig a megye határán túl nyúló akciókat veszünk pél­daképül, holott itt vannak a mi helyi üzemi, termelőszövetkezeti, falusi ismeretterjesztési problé­máink, inkább ilyen példákat és módszereket hasznosítsunk. Egye­lőre a városnézések, üzemek, múzeumok, gazdaságok látogatása, laboratóriumi, kísérleti telepi sé­ták és így tovább — sokkal elér­hetőbbek, eredményesebbek. — ■«'«’r’iíte!' 'úR'Wtői « Hitei').wsesom ! Á TIT részéről Szeikercés József, gyeimet. Az igény megvan, csak ki kell elégíteni. A békéscsabai kiszesek például politikai nevelé­si, egészségügyi és az ifjúság prob­lémáival foglalkozó, 20 előadásból álló sorozatot kértek. Kondoroson meg kellett ismételni a szocialis­ta erkölcsről szóló előadást. A tanfolyam hallgatói joggal vonták le a következtetést, hogy haza­térve valóban az ismeretterjesz­tést teszik meg a népművelési munka gerincének. Megkérdeztük a tanfolyam felelős vezetőjét, Borka Józsefet, hogy véleménye szerint milyen a részvevők ér­deklődése a hallottak iránt álta­lában? Azt válaszolta: — jó. Akadnak ugyan olyanok, akik az egész nyolc nap alatt a vitákon, a hozzászólásoknál alig hallatták hangjukat, de ezek kivétel nélkül a társadalmi kultúrmunkások kö­zül kerültek ki. Némaságuk oka az volt, hogy az itt hallottak tel­jesen új fogalmakat, új feladato­kat jelentettek a részükre és e- zért nem igen tudtak mit hozzá­szólni. Rendkívül szorgalmas rendőrkultúrklub vezetője közölte, hogy mint rendőrök, állandóan az emberek közt vannak és kultúr- munkájuk révén is szeretnének a dolgozó tömegekhez közel kerülni. Ennek a módját és még sok min­dent tanul itt, különösen az isme­retterjesztés terén. Folyák Pál, a KIOSZ megyei kul- túrfelelőse őszintén megmondta, hogy az ő területükön bizony nincs nagy lelkesedés a népművelési munka iránt, holott anélkül nem mennek a dolgok, vagy ami nem kevésbé rossz, helytelen irányba terelődnek, ö is most cseppent a kultúrmúnkába. Nem tudja, hogy innen visszatérve a KIOSZ me­Ferencmek is az a véleménye, hogy a múlt évhez képest a fejlődés a- lapján messzebbre kell látni, töb­bet és jobban kell dolgozni a mun­kások és parasztok között és eh­hez segítette őket ez a tanfolyam. Dr. Kátai Ferenc, a megyei mű­velődési osztály helyettes vezető­je hangsúlyozta a hallgatóság e- lőtt, hogy az ismeretterjesztést kell a népművelés gerincévé tenni, mert a dolgozók szocialista tudatá­nak kialakulását ez segíti legjob­ban. Az emberek gondolkodásá­nak átalakításában tulajdonkép­jegyzetelésük azonban azt bizo­nyította, hogy „testlelkestől” Ft vannak. Persze, miként máskor is, most is akadt egy-két olyan részvevő, akiről másnap már ki­derült, hogy csak enni és emész­teni jött ide. Ez azonban elsősor­ban a küldő szerv hibája, illetve részéről a tanfolyam lebecsülése. Ettől, a lényeget alig érintő je­lenségtől eltekintve a népművelé­si vezetők gyopárosi továbbkép­zése a megyénkben folyó kulturá­lis élet újabb biztató eredménye és nyeresége. Huszár Rezső Nagyszerű élmény vált A napokban tért vissza Belgiumból Erdős Károly:, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár főmérnöke, aki ott-tartózkodása alatt megtekin­tette a Brüsszeli Világkiállítást is. Felkerestük Erdős elvtársat és megkértük, nyilatkozzék lapunknak az ott látottakról. Készségesen eleget tett kérésünknek, válaszolt kérdéseinkre. — Hogyan tetszett a Brüsszeli Világkiállítás? — Óriási élmény volt. A pavilonok ezernyi látnivalóval csábítot­tak. Mindegyik ország sajátos művészetének, tehetségének legjavát mutatja be Brüsszelben. A pavilonokban kiállított sok-sok kincs méltóan bizonyítja az egyes országok tudományos, technikai és ipa­ri fejlődését. Mi magyarok sem szégyenkezhetünk, mert a pavilon, amelyben naponta igen sokan megfordulnak, méltóan reprezentálja népünk tehetségét, alkotóvágyát. Textiláruink sem igen maradnak mögötte a nyugati országok termékeinek. Különösen nagy sikert a- rattak a kiállításon a remek magyar kisipari cipők, amelyeknek csodájára jártak a kiállítás látogatói. Rendkívül vonzó a magyar ét­terem, amely mondhatni: a kiállítás összes éttermei közül egyike a leglátogatottabbaknak. — Szerzett-e valamilyen itthon is hasznosítható tapasztalatot? — őszintén meg kell mondanom, hogy ami szakmámat, a kötő­ipart illeti, nagyon keveset, mert aránylag nem sok kötöttárut lát­tam a kiállításon. Annyit azonban elmondhatok, hogy a külföldi textilgyártás jóval kedvezőbb helyzetben van a miénknél, azért, mert korszerű gépeken állítják elő a textilanyagokat. És még vala­mi, ami megragadta figyelmemet Belgiumban, ahol több üzletbe be­tértem. Ez pedig, hogy az üzletekben rendkívül gazdag a textiláruk és egyéb cikkek választéka. Ez pedig arra kell, hogy intsen bennün­ket is, hogy sokat kell még tenni nálunk is a választék bővítéséért — fejezte be nyilatkozatát Erdős elvtárs. —-------------------------------------------------------------­Nemzetközi méréstechnikai konferencia Budapesten Az idén ősszel nemzetközi mé­réstechnikai konferencia lesz Bu­dapesten. A konferencia tárgykö­re átfogja a fiziltXr #kémi#*é#* műszaki mérések szinte minden területét, a végleges programot azonban majd a ténylegesen be­érkező jelentések alapján a titkár­sági teendőkkel megbízott MA­TE, illetőleg annak tudományos tanácsa állapítja meg. A előkészítő bizottság határo­zata szerint az előadások több mint kétharmadát a külföldről ér­kező előadók tartják, orosz, né­met, angol vagy francia nyelven. Á nylon újabb ipari alkalmazásai Csehszlovákiában új eljárást dolgoztaik ki fémek műanyaggal, például nylonnal való borítására. Különleges szórónyílású szórópisz­tollyal viszik fel a műanyagot a különböző fémalkatrészekre — turbinalapátokra, ventillátorlapá­tokra stb. — olyképpen, hogy köz­ben a forró műanyagpermetet hű­tik, majd ráégetik a fémre. Az ilyen műanyagbevonatú alkatré­szek igen ellenállóak, nem támad­ja őket a kavitáció és bizonyos e- seíekben jobbak mint a rozsda- mentes acélból készült géprészek. Dániában most újabban műanyag­propellerrel rendelkező motorcsó­nakokat hoztak forgalomba: elő­nyük, Hölgy "könnyűéit,'"h ’ vízbén nem korrodálnak. A szovinol A lemngrádi vegyészek a föld­gáz melléktermékeiből új, szinte- til^swrQsta^készítettek. Az új a- m-ag emekessége, hogy sajátossá­gai iaz előállítás módjától függő­en változnak; Az egyik gyártási el­járással könnyen. oldható szövi- nőit készíthetnek, amelyet sebé­szeti fonál céljaira is felhasznál­hatnak, más eljárással készíthet­nek merevebb és vízállóbb anya­got is; amelyből például halászhá­lót fonhatnak. A Szovjetunióban készített szin­tetikus rostok közül a szovinol gyártása kerül a legkevesebbe. Kiszámították, hogy’ önköltsége megközelíti a gyapotét.--------------«-------------­É letmentő klsz-elnök A nagy melegben sokan talál­nak felüdülést a Körös hűs vizé­ben. így történt az is, hogy Haj- kő Anna mezőberényi kislány va­sárnap a Körösbe ment fürödni. Gyenge úszó létére a mély vízbe merészkedett. Ereje azonban el­hagyta, már úgy látszott, hogy a vízbe fullad. A parton heverészö Plavecz János, a Mezőberényi Építőipari Ktsz elnöke észrevette* Minden gondolkozás nélkül a víz­be ugrott és kimentette a már a- lig lélegző Hajkó Annát. cA nem vak ! Minden lottósorso- ■ ■ lás után akadnak já- ! tékosok, akik maguk : akarják megállapíta­í ni szerencseszámaikat ■ ■ és ezért bele „korri­■ gálnak" a szerencse­■ kerék forgásába. Ez ; történt legutóbb ifjú ■ Kovács József ör- f ménykúti lakos részé- ; ről is. A 28-ik játék­: héten a B 2 530 653 ■ ■ számú szelvényen a ■ következő számokat ■ játszotta meg: 13, 21, ■ 27, 38, 48. Nem volt nehéz észrevenni a négy találat hiányát. Ifjú Kovács József, noha egyetlen talála­ta sem volt, mégis négyet óvott. Ennek ellenére a szerencse „vak" istenasszonyát ■— a Lottó Igazgató­ság ébersége miatt — mégsem sikerült meg­tévesztenie. Persze az efféle dolog, vagyis a hivatalos szervek megtévesztése nem er­kölcsös. Mindenféle hamis, rosszindulat fondorlatos cselei mény kivizsgálása s< fáradsággal és köl séggel, végeredmén; ben az állam megk rosításával jár —r; adásul a tett elköv tője is mást kap, mii dicséretet. Jól gondo ja meg tehát mind« ilyesfélére hajiami egyén a dolgot, m előtt ilyesmire vet medik. — F. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom