Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-30 / 178. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG 1958. július 30., szerda A PÁRTSZERVEZET A KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉNEK MOTORJA Mire megtaláltuk Glózik János elvtársat, a csabacsüdi párt­szervezet titkárát, addig bejártuk az egész határt. Voltunk a terme­lőszövetkezetekben, megszólítot­tuk a dűlőkön igyekvő embereket, nem látták-e...? — Most volt itt nemrég, alig egy órája, hogy el­ment. Az építkezésnél van. Né­hány perce beszéltünk vele. A község íelé ment kerékpárral. Ilyen és hasonló válaszokat, útba­igazítást kaptunk mindenütt, t A kocsiban egyedül Szűcs Mi- hályné, ez az örökké vidám, bar­na szemű fiatalasszony, a KISZ községi szervezetének vezetőségi tagja derült a helyzeten, ö jött velünk, hogy segítsen megkeresni a titkári Ahogy az egyik helyről a másikra mentünk, barátságosan, .kedvesen üdvözölte a fiatal mun­kásakat és minden alkalommal a köszönés után odanyomta a szót: vasárnap jöttök? Vidám kiáltás volt a válasz; persze, hogy ott le­szünk. Hova mennek vasárnap? — kérdeztem tőle, miközben a gép­kocsi által felkavart finom dűlő­port nyeltem. Az erdőbe megyünk dolgozni. Vasárnap hajnalban, négykor találkozunk. A pénzen szeretnénk közösen kirándulni *— mondotta és boldog volt, hogy sikerült mindenkivel megbeszélni a találkozót. Közben újra a községbe értünk és ráakadtunk a párttitkár elv- társra. Néhányadmagával éppen az iskola előtt egy öreg fa gyöke­reit csákányozta. Az üdvözlés u- tán megtudtuk, hogy társadalmi munkával rendbeszedik az iskola környékét. r-r.Ns haragudjon, zavartuk a munkájában — mon­dottam —, de szeretnénk hallani a községi pártszervezet tevékeny­ségéről. A beszélgetés során kibontako­zott egy teljesebb kép arról, amit utunk során már részben tapasz­taltunk. Két hete tartottak pártaktíva értekezletet Meghívták a termelőszövetkeze­tek elnökeit és a mezőgazdaság fejlesztéséről tanácskoztak. Nem általában, nem általános irányel­veket puffogtattak, hanem arról beszéltek, mit kell tenni a párt- határozat érteimében a községben. A termelőszövetkezetek elnökei­nek javasolták, hogy az egyéniek­kel többet beszélgessenek a nagy­üzemi gazdaságuk eredményeiről. Vállalták és ugyanezt a többi párttag is. Ennek nagy szükségét többek között azzal is bizonyít­gatták, hogy a három termelőszö­vetkezet földjeit jelenleg a be­ékelődött kisparcellák széttagol­ják és ez bizonyos fokig gátolja a gazdálkodásuk fejlődését. Mint mondották, az összefüggő táblák kialakítása csak úgy lehet­séges, ha a „láb alatt lévők” meg­értik a helyzetet, a szövetkezés előnyeit és önként a nagy család­hoz csatlakoznak, vagy önkéntes földcserére hajlanának; Sok baráti beszélgetés, eszme­csere szükséges ahhoz, hogy a még egyénileg gazdálkodókkal előbb- utóbb szót értsenek ezekben a kér­désekben. Azt is javasolták, hogy sűrűbben hívjanak meg egyéni parasztokat a termelőszövetkeze­tekbe látogatásra. Szóvá tették ezen az értekezleten, hogy az el­múlt időben egyes gazdasági kér­désekben ellentétek keletkeztek a termelőszövetkezetek között Ennek a helyzetnek megszünte­tésére javasolták, hogy a termelőszövetkeze­tek erősítsék kapcsolataikat Többször hívják meg egymást gazdaságaikba és sűrűbben cserél­jék ki termelési és szervezési ta­pasztalataikat. A tanácskozásnak fontos témá­ja volt még a pártszervezet létre­hozása minden gazdaságiban és a meglévők erősítése. Az ezzel kap­csolatos régebbi határozataik e- redményeképpen az elmúlt négy ■hónap alatt elősorban termelőszö­vetkezeti tagok közül tizennégyet vettek fel tagjelöltnek. A felvé- télt türelmes politikai nevelő- munka előzte meg. Lehetne még sorolni a pártmun­kájuk eredményeit, hogyan szer­vezik az agitációs munkát, hogyan veszik figyelembe a község társa­dalmi rétegeinek helyzetét, A köz­ség nevelésében hogyan veszik igénybe az értelmiség segítségét, hogyan készülnek a taggyűlésre és így tovább. Azonban hely hiánya miatt meg kell elégednünk azzal, ha még egy jellemző tényt raga­dunk ki a sok közül. Még p>edig azt, hogy a kommunisták hogyan küzdenek a község fejlődéséért. Elsősorban nem a pillanatnyi toldozásokat tartják legfontosabb­nak, bár azokkal is sokat törőd­nek, iskolabővítés és így tovább. A kultúrházukat azonban már közel egymillió forintos beruhá­zással építik. A község fejlődését döntően befo­lyásolja a termelőszövetkezeti gaz­daságok és csoportok, valamint társulások erősödése, fejlődése. Ezeket úgy szervezik, hogy a he­lyes területi elhelyezésük folytán lehetőleg akadálytalanul fejlőd­hessenek; Nemrégen széleskörű aktívát hívtak össze A tanácskozásra eljöttek a járás­tól is. Ott volt a földrendező hi­vatal képviselője, az egészségügyi tanácsadó és ott voltak a község vezető emberei, közmegbecsülés­nek örvendő munkások, termelő­szövetkezeti vezetők. A termelőszövetkezetek köz­pontjainak kialakítása volt a na­pirend. Az eredmény, hogy ma már közös megértéssel javában é- pítik a kijelölt központokban a gazdasági épületeket. A pártszer­vezet tagjai harcoltak azért, hogy a központok kialakításánál ne né­hány évet, hanem évtizedeket nézzenek előre. Az okos tanácsot aztán mindenki magáévá tette és most közösen dolgoznak a tervek megvalósításán. A községben je­lenleg három pártalapszervezet van. De nincs községi pártvezető­ség, mely a meglévő és ezután a- lakuló pártalapszervezetek mun­káját összehangolná. A következő lépés ennek a pártveztőségnek a megválasztása lesz. Ezután a párt­munka Csabacsüdön minden bi­zonnyal még eredményesebbé válik, bár kétségtelen, jelenleg Is a pártszervezet a község fejlődé­sének motorja. Boda Zoltán TANACS H REI Hegyen-völgyön át <WWWwVWWVW>AÍ\/WWVWW> Vidám két hetet töltöttek Veszprém­ben az orosházi I. sz. Leányiskola VIII. osztályos növendékei. Dévényi Ilona tanár­nő vezetésével július 1-én érkeztek meg és nagyszerű szálláshe­lyet találtak a Szabó Gáspár utcai leány­otthonban. Innen in­dultak ki a napon­kénti kisebb-nagyobb túrákra; Balatonfü- redre, Herendre, Pét- fürdöre, Zircre, Por- vacsesznekre, Várpa­lotára. Az alföldi sík vi­dékhez szokott ifjú­ságnak nagy élményt jelentett a Bakony erdőkoszorúzta hegy­láncolata s még sok­kal többet a Balaton színtjátszó, percen­ként más szépséget mutató hatalmas víz­tükre. Távozásukkor a vendégkönyvbe írott véleményük szerint „sokkal szebb volt minden, mint ahogy elképzelték!’1 Haza­tértük után lelkes hirdetői lesznek a tu­risztika örömeinek s buzdítani fogják a többieket is az egész éven át való takaré­kosságra, a jövő évi kirándulásokra. Feltétlenül említés­re méltó, hogy a di­ákszálló gondnoká­nak megjegyzése sze­rint ebben az évad­ban ők voltak a leg­rendesebb, legtisztább és legfegyelmezet- tebb kiránduló cso­port. Nagy szó ez, ha meggondoljuk, hogy a diákszállás működése alatt egyetlen napot sem állt üresen.” Az elmúlt napokban Okányban nagy volt a sóvásárlás. Ugyanis az történt, hogy a földszöv fiók­üzletében rossz elosztás miatt nem jutott só, csak a főüzletbe. Mivel a kisebb boltokban nem adtak sót, valaki kitalálta, hogy sóhiány van és ez háborút jelent. Volt ám nagy riadalom, ezen a napon mindenki sót vásárolt. Ahogy megtudták azt a nőtanács tagjai, hogy sorban áll­nak az asszonyok a főüzlet előtt sóért, odamentek és beszélgettek a sorbanálló asszonyokkal, elmond­ták őszintén, hogy miből adódik a zavar. A nőtanács vezetőinek a szavára sokan haza Is mentek, de voltak, akik tétováztak, inkább a rémhírnek ültek fel. A nőtanács tagjai, hogy bebizonyítsák igazu­kat, az ügyvezetővel megbeszélve egy vagon sót rendeltek. Két nap múlva, amikor már az üzletekből az utolsó dekáig elhordták a sót, megérkezett a tele vagon, most az a gond, hogyan adják el, mert az asszonyok úgy megszedték magu­kat, hogy hónapokig nem kér sen­ki sót az üzletben. A zsadányi nőtanácsban alig pár napja alakult meg az MSZMP- csoport. A kommunista asszonyok mindjárt munkához is láttak, az­óta sokkal mozgalmasabb az élet a zsadányi nőtanácsban. Sarkadon, a járási székhelyen az iskola megkezdése után köz­vetlen a járási nőtanács értelmi­ségi nőtalálkozót rendez. Apák ankétját tartanak augusz­tusban Sarkadon, Kötegyánban és Okányban, ahol a gyermekneve­lésről, a családon belüli segítés­ről lesz szó. A nyári hónapok alatt a sarkad! járás községeiben kéthetenként háztartási tanácsadásokat tarta­nak a befőzésről. fhií újság a tu€qtfttiéíújj$€**é A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülésének határozatai A Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Bizottsága július 26—27-i rendkívüli ülésén több határozatot fogadott eL Felhívással fordult valamemy- nyi ország dolgozóihoz és szak- szervezeteihez. A felhívásban el­itéit az Egyesült Államok és Nagy-Britannia libanoni és Jor­dániái fegyveres beavatkozását és üdvözli az imperialista járom alól felszabadult Iraki népet. Megállapítja, hogy a világ dol­gozói örömmel fogadták a Szov­jetunió békekezdeményezéseit és határozott állásfoglalását, a- mellyel megállította az Imperia­listáknak az arab országok el­len tervezett általános támadá­sát. A Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Bizottsága fel­szólítja a világ dolgozóit: fokoz­zák erőteljes akciójukat az arab országokra nehezedő Imperialis­ta elnyomás ellen, az amerikai és angol fegyveres erők azonnali visszavonása érdekében. Legyetek szolidárisak, a nem­zeti függetlenségükért harcoló arab országok népeivel, követel­jétek az angol, amerikai fegy veres erők kivonását valameny- nyl arab országból! Követeljétek kormányaitoktól, hogy — a- mennyiben ez még nem történt meg — Ismerjék el az Iraki Köztársaságot, foglaljanak ál­lást az amerikai és angol csapa­tok azonnali visszahívása mel­lett!— hangzik többek között a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának felhí­vása. Hammarskjöldhöz, az ENSZ főtitkárához intézett táviratában a Szakszervezeti Világszövetség 92 millió szervezett dolgozó ne­vében követeli, hogy az ENSZ haladéktalanul lépjen közbe az agresszív csapatok visszavonása; a csúcsértekezlet összehívása ér­dekében. Az arab országok dolgozóihoz és szakszervezeteihez intézett üzenetében a Szakszervezeti Vi­lágszövetség 92 millió szervezett dolgozó nevében biztosítja az arab országok népeit, mindent megtesz annak érdekében, hogy a világ valamennyi dolgozóján az ar"b népek függetlenségi har­cának támogatására és a világ- béke megvédésére mozgósítsa. Amerlkal vélemények a csúcsértekezlet kilátásairól James Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke kijelentette, az Egye­sült Államok még mindig hisz abban, hogy a Közel-Kelettel kapcsolatos csúcsértekezletet az ENSZ keretén belül kell megtar­tani. Hagerty Hruscsov legutóbbi ü- zenetével kapcsolatban egy újság­Adatok az utóbbi idők amerikai nukleáris robbantásairól A Szovjetunió megfigyelő ál­lomásai az április 28-tól július 26-ig terjedő időszakban 32 nukleáris fegyverronbatást ál­lapítottak meg, amelyeket az Egyesült Államok hajtott vég­re az említett Időszakban a Csendes-Öceánon. A robbantá­sokat a Marshall-szigetektől 5— 6000 kilométerre fekvő szovjet állomások észlelték. Közlik azt is, hogy a most folyó kísérlet­sorozat intenzitása minden ed­digi amerikai nukleáris kísérle­tet felülmúl. Egyes napokon két nukleáris robbantást is végez­nek, írónak azt mondotta, hogy az E« gyesült Államok elképzeléseit a közép-keleti béke1 és nyugalom helyreállítására Eisenhower Hrus- csovhoz intézett levelében már le­szögezte „ezek a nézetek változat­lanok” — mondotta Hagerty. Illetékes londoni amerikai kö- körökben úgy tudják, hogy Dullest nem nyugtalanítja De Gaulle „független vonala” a tervezet, csúcsértekezlettel kapcsolatban. Dulles állítólag utalt arra, hogy De Gaulle csupán szívesebben látná, ha a csúcskonferencia Genfben ülne össze, de alapjában nem vonakodik attól, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács new- yorki redkívüli ülésén. Amerikai körökben egyébként úgy hírlik, De Gaulle-nek az a véleménye, rendkívül nagy a va­lószínűsége annak, hogy létrejön a tervbe vett csúcsértekezlet. Hír szerint azon a megbeszélésen, a- melyet Dulles vasárnap MacMil­lan miniszterelnökkel és Selwyn Lloyd külügyminiszterrel' folyta­tott, lényegében már meg is egyez­tek a csúcsértekezlet előkészítését és a szükséges eljárási rendet il-1 letően.-------------------------------------------------­K i kell egyezni az arab nacionalizmussal — irja a New York Times — C, L. Sulzberger a New York Times-be'n megjelent cikkében rá­mutat arra, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán nincs közép­keleti politikája. „A Közép-Kelet olyan hatalmas erjedési folyamaton megy át, amelyet nem tartóztathatunk fel. Kuwait uralkodója már Kairóban alkudozik, pedig Kuwait Nagy-Britannia legfontosabb kőolajterülete. A qutari sejk, egy másik olaj satrafa, lemondta tervezett londoni lá­togatását. Adentől Szaud-Arábián át Bahreinig, nyugat felé pedig egész Marokkóig szaporodnak a vészjósló jelek. Valamilyen formában végül is ki kell egyeznünk a Közép-Kele­ten uralkodó egyedüli igazi erővel, azzal a nacionalizmussal, ame­lyet Nasszer jelképez, de amelyet nem 6 hívott életre. Nem kom­munista mozgalom ez. Hagyjuk már végre abba, hogy jelszavakkal megzavarjukf tisztánlátásunkat. Épp annyira nem marxista e mozga­lom, mint ahogy Törökország kemáli forradalma sem volt az három évtizeddel ezelőtt. Sajnos, a Kreml ügyesebb volt, mint mi és kihasz­nálja az arab országokon átsöprő politikai szélvihart.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom