Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-27 / 176. szám
1938. július 21., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Eredmények, tennivalók a Békéscsabai Téglagyárban dolgozóinak 3 százaléka megkapja a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Mielőtt távoztam volna, még két érdekességet hallottam Berki László igazgatótól: — Az utóbbi években mindinkább törekszünk a gyár idényjellegének megszűntetésére. A nyári hónapokban nagy mennyiségű gyerstéglát és cserepet gyártunk, s azt színekben tároljuk. így már elértük, hogy a téli hónapokban is tudjuk alkalmazni a munkások nagy részét. Most is több mint 20 millió nyerstéglát tárolunk a téli hónapokra. A másik érdekessége a gyárnak - s ez már túlnő az ország határán —, hogy cserépvágó automatákat gyártanak nemcsak belföldi eladásra, hanem exportra is. — Az első félévben már 5 cserépvágó automatát készítettünk, — magyarázza Berki elvtárs, — Ezt persze követi több is, mert Kínába és más népi demokratikus országba a közeljövőben 20 automatát kell küldeni. Amint a számok is példázzák a Békéscsabai Téglagyár munkásai, vezetői nem dolgoztak rosszul az első félévben. S ha a tégla és cserép selejtet az elképzelések szerint a következő hónapokban csökkenteni tudják, akkor év végén még több nyereségrészesedéssel dicsekedhetnek majd. BaXkus Imre A solti Amint hátunk mögött hagytuk a községet s megpillantottuk a dunaparton lévő óriási nyárfákat, vidáman felkiáltott Tóth Lajos, a dombegyházi Petőfi Tsz elnöke : — Öntöznek! Nézzétek a víz sugarát! Erre mindannyian az autóbusz ablakához léptünk, néztük az ön-, tözést. Közben találgattuk, milyen szórófejjel öntözhetnek a solti Szikra Tsz-ben, mert rettentő magasra vágja az ágyú a vizet A távolból úgy festett a vízsugár, mintha a félig beborult égre a csintalankodó napsugarak a szivárvány függönyét függesztették volna. Amint közelebb értünk, a csodálkozástól szeműn k- szánk tátva maradt. — Hát még ilyen is van! ? — kiáltott fel Csatári Zsigmond, a dévaványai Szabad Nép Tsz elnöke. Mikor az autóbusz megállt, s kiszálltunk, a küldöttség valameny- nyi tagja még mindig a meredeken magasba szökkenő vízsugár csodálatos szépségének hatása a- latt állt. Ekkor érkezett oda Molnár Albert, a vendéglátó szövetkezet elnöke és nyomban sorolni kezdte: — Még a tavasszal lucernával vetettük felül a búzánkat. Magas tarlóval arattunk és most öntözzük a lucernát. Az idén legalább kétszer megkaszáljuk, de hahoszMegfejtik-e a tungusskai óriásmeteor titkát? Szikra Tsz-ben láttuk Az udvaron, a kemencéknél, a műhelyekben verejtéktől gyöngyöző munkások serénykedtek. A tehergépkocsik téglával, cseréppel megrakva gördültek ki a kapun. A gyár tűzoltói az iroda épülete mellett gyakorlatoztak. Motor- és lóvon tatású csillék hordták a téglát és a cserepet. Ez a kép fogadott a napokban a Békéscsabai Téglagyárban, amikor végig mentem a gyár udvarán. A majdnem egy óra hosszás ü- zemlátogatás után az irodába siettem, hogy a szorgalmas téglagyáriak munkáját a számok alapján is megismerjem. Berki László, a gyár igazgatója éppen telefonált, amikor szobájába léptem. A telefonibeszélgetés u- tán sokáig beszélgettünk a gyár termeléséről, s arról, ami még most is visszahúzó erőként hátráltatja a termelést. Berki elvtárstól halottam, hogy a Békéscsabai Téglagyár munkásai túlteljesítették első féléves tervet Vagyis téglából 2 millióval, cserépből pedig 887 ezerrel gyártottak többet a tervnél. Az eredmé>k mögött azonban még vannak ‘Tennivalók is. Nem titkolta ezt Berki elvtárs sem. Igen sok szó esett a selejtről. S ez érthető. A múlt évhez képest nem mutatkozik javulás. — A múlt évben a téglagyártásnál bizony végig kísért bennünket a 7.5 százalékos selejt. A cserépgyártásnál még több volt a selejt, elérte a 13 százalékot is. Ezzel a nagy selejtszázalékkal több mint 3 millió forintot veszítettünk tavaly. Sajnos azóta sem jutottunk előbbre. Most az első félévet is u- gyanolyan selejt százalékkal zártuk, mint a múlt évet. De nemcsak felismerték a Békéscsabai Téglagyár vezetői, hogy j. N van a minőséggel, hogy másév óta a selejt csökkentésben nem jutottak előbbre. A gyár igazgatójának szavaiból ítélve, a harmadik negyedév végére, s azt követően minden remény megvan arra ,hogy előbbre lépjenek a selejtesek hentesben is. — Határozatot hoztunk a selejt csökkentésére, magyarázza Berki elvtárs. — A következő hónapokban a téglagyártásnál még meglévő 7.5 százalékos selejtet 5 százalék alá, a cse- répgyártásnáil meglévő 13 százaié- | kos selejtet pedig 10 százalék alá akarjuk szorítani. — Mit jelentene ezt forint értékben? — kérdeztem Berki elv- társtól? — Ez a második félévben több mint 490 ezer forintot. Az első félév UO százalékos terv teljesítése mögött, mintegy 50 e-i zer forint prémium is meghúzódik, amit a gyár szorgalmas munkásai, műszaki dolgozói között osztanak szét. A nyereségrészesedés is szóba került, amiről Berki elvtárs így beszólt: — Az első félév eredményei következtében, mintegy 65 ezer forintunk van eddig évvégi nyereségrészesedésre. Ha sikerül a máT említett tégla és cserép selejtszázalékot most a második félévben tervünk szerint csökkenteni, s a gyártási tervet mind a két negyedévben teljesíteni, akor a múlt évihez hasonlóan lesz szépen nyereségrészesedésünk. A téglagyár munkásainak szorgalmát, akaraterejét bizonyítja az is, hogy egy héten belül a gyár ötven évvel ezelőtt Szibériában, a Tunguszka folyó vidékén óriási meteor hullott le és rejtélyes módon eltűnt. Bár az „égi kő" a feltevések szerint több tucat, sőt több száz tonna súlyú is lehetett, — hiszen egész erdőt söpört el, a szilánkjai hatalmas tölcséreket vájtak a földbe — darabjait mégsem találták meg. A Szovjetunió Tudományos A- kadémiája 1927-ben L. A. Kulik vezetésével expedíciót küldött a Tunguszka folyó vidékére, amely I megalapította, hogy a meteor óriá- j si pusztítást okozott. Körüsköriil j kiégette a tajgát, ledöntötte az er- j dói. Az expedíció azonban egyet- j len darabkát sem talált meg a me-' 1 teorból. A későbbi kutatások megállapították, hogy amikor egy nagy sebességgel lehullott meteor összeütközik a föld felszínével, felrobMaga a véletlen gondoskodott a legjobb reklámról, a jéghegybe ütközött Titanic tragédiáját felelevenítő Emlékezetes éjszaka című film londoni bemutatójához. Aznap ugyanis az újságok öles betűkkel közölték: „Óriási jéghegy az Atlanti óceánon’*. A főszereplőnő, Kenneth More mosolyogva mondta a gyártó cég képviselőjének: „Igazán nem gondoltam volna, hogy idáig mennek propagandában.*’ Egyébkén: az a furcsa eset történt, hogy a bemutatón a filmcsillag volt az, aki autogrammokat kért az előadás díszvendégeitől. Az ^ est hőse ugyanis az a néhány em- | bér volt, aki túlélte az 1912-es katasztrófát. ban, s a meteor anyaga részben, vagy teljesen elpárolog. Valószínűleg ez lett a sorsa a tunguszkai meteornak is. A tudomány azonban ezzel még nem tett pontot a dolog végére. A nemrégen Moszkvában tartott meteor-konferencián Sztanyuko- vics professzor beszámolt legújabb kutatásainak eredményéről, amely szerint az óriásmeteor lehullásánál a pusztítást nem maga a meteor, hanem a hullámszerűen terjedő robbanási energia okozta, tehát a meteort nem közvetlenül a rombolás színhelyén kell keresni, hanem távolabb. Nemrégiben újabb tudományos expedíció indult a Tunguszka folyó vidékére. Az expedíciónak az a célja, hogy a tudomány legújabb eredményeire támaszkodva, végre kiderítése, hol ért földet a gigászi meteor. Mikor megkérdezték tőlük, mi a véleményük a filmről, az egyik így válaszolt: — Életihű és számunkra kínos felújítás ez. Be kell azonban vallanom, hogy nem láttunk olyan nagy pánikot, mint amilyet a film mutat. A katasztrófa általunk átélt szakasza jóformán nyugodtan zajlott le. A nagy riadalom bizonyára akkor tört ki, mikor a hajó süllyedni kezdett, . de ha akkor még a hajón lettünk volna,most nem tudnánk róla beszélni. Roy Baker, a rendező így nyilatkozott: — Érzékeltetni akartam azt, milyen veszélyes, ha az emberek elbizakodnak a gépek tökéletessége miatt. szú lesz az ősz, akkor talán harmadjára is sikerül jó minőségű szénát kapni. Ezután elindultunk és megtekintésük a szövetkezet 231 holdas öntözésre berendezett területét. Egyenesen az SZ 5-ös vízágyú felé lépkedtünk, amely 90x90 méteres térségben egyszeri körülfordulás- sal majdnem másfél holdat öntöz. Az ötven holdas lucernatáblán négy fővezeték — nyolcvan centiméter mélyen — húzódik végig. A fővezetékekre kilencven méterenként nyolc-tíz centiméteres átmérőjű csapokat szereltek. Több szórófejük is van, de a dunaparton lévő két hathengeres Csepel- Diesel csak egyet tud vízzel ellátni. Amikor a 30—35 milliméter esőnek megfelelő vízmennyiséget kipermetezik, leszerelik a 20—25 kg súlyú vízágyú, majd újabb csapra építik rá és ismét öntöznek. Egy tsz-tag egy nap alatt 20—25 holdat tud megöntözni az SZ 5- össel. Tovább haladunk. Az alig ötszáz holdas szövetkezet két agronómu- Sa jön felénk. — Kerüljünk egyet a tsz határában, nézzék meg, hogyan gazdálkodunk — hívnak bennünket. Az agronómusok kérésének eleget teszünk és gyalogosan mindannyian határszemlére indulunk. A lucernatáblával szomszédos silókukorica mellett megállunk. Csatári Zsigmond nem megy a csalamádé sűrűségű silókukorica közé, mert fél, hogy a rengetegbán eltéved: Meg' is jegyzi: — Ettől aztán tejelnek a tehenek. 1'' A silókukoricát is az öntözéses vetésforgóban termelik. A növények magassága több mint két méter. A silókukorica címert még nem bontott. Mi lesz ebből? — szólal meg az egyik tsz-elnök, mire Csatári Zsigmond a Dévavá- nyáról hozott egészséges ízű humorával rávágja: -- Tej és hús. — Ebből lesz! De nem annyi, mint nálunk, Békés megyében — mondta Tóth Lajos. Nálunk húsz hold sem ad annyit, mint itt egy. A szövetkezet igen szépen fejlett silókukoricája mellett ott rikít sárga kikirics színével egy egyénileg gazdálkodó csalamádéja. A- lig ér kötésig. — Ez a kontroli-parcella? — kérdezi Csatári az agronómustól. — Nem, az már nem hozzánk tartozik. — A silókukorica szomszédságában több mint hatvan holdon kukorica díszük. Egy méterszer hatvan centiméterre'vetették és méghozzá két szálával hagyták meg. Minden száron két-két cső. — Nyolcvan-kilencven mázsát várunk holdjáról — jelentette ki az érdeklődők kérdésére Molnár elvtárs. Utunkat tovább folytatjuk. A kisebb teljesítményű vízágyúk felé haladunk. A burgonyát, a eu------------•« D ►-----------Ú j termelőszövetkezet alakul Mezőgyánban A már több éve termelőszövetkezeti csoportban dolgozó mező- gyániak egy része úgy határozott, hogy ez év őszén Szabad Föld néven egy termelőszövetkezetet alakít. Az új termelőszövetkezet tagjainak mintegy 50 százaléka volt tszes-dolgozó, míg a másik 50 százaléka olyan egyénileg gazdálkodó paraszt, aki még ezidáig sem t,szcs-ben, sem termelőszövetkezetben nem dolgozott. korrépát és a hagymát Ís.öniöziítj Tavaly az öntözött burgonyájuk húszszor annyit termett, mint a- melyiket nem öntözték. Amikor visszaérünk az autóbuszhoz, megállunk. A szövetkezeti elnökök és a vízügyi, szakemberek élénk beszélgetésbe kezdenek. Az elnökök szeme felcsillan a látottakon, különösen akkor, amikor Berki Ferenc, a? Gyulai Vízügyi Igazgatóság öntözési csoport vezető mérnöke arról beszél, hogy mindezt odahaza Békés megyében is meg tudnánk csinálni, mert a Körösök vidéke vízben rendkívül gazdag és az egész megye ke rés z- tül-kasul van szelve csatornákkal. Ahová pedig nem tudnánk a vizet csatornákban eljuttatni, oda kutakat fúrnánk és a tengeri, homok rétegéből — tíz-húsz méterről — annyi vizet hoznánk a. felszínre, amennyi csak szükséges. — És a költségek? —• Ha ötven-hatvan, vagy ennél nagyobb, területű táblákat rendeznek be öntözésre, ugyanazzal a módszerrel, mint a solti. Szikra Tsz-ben — magyarázza továbt az elnöknek —, akkor holdanként hatezer forint beruházásra van szükség Ha pedig hordozható vezetékeket szerelnek fel, akkor az olcsóbb, de a több munkával jár az öntözés, mint a beépített csapokról. — Az állam hosszúlejáratú hitelt ad azoknak a szövetkezeteknek; amelyek területük egy részét öntözésre rendezik be. Ez a hitel egyben az állam támogatását is jelenti, mért a 3004-es kormány-* határozat kimondja: amennyiben a Szövetkezetek két éven át szakszerűen használják az öntözőművet, úgy a felvett hitel ötven százalékát az állam jóváírja. Vagyis a hatezer forint holdanként! beruházásból szakszerű hasznosítás mellett huszonöt év alatt háromezer forintot kell visszatéríteni; Ez a háromezer forint pedig egy év alatt a többlet-termésből bőven megtérül. Amikor hazafelé jöttünk, az autóbuszon igen optimista hangulat alakult ki. A szövetkezetek vezetői számolgatták, mit tudnának a mai tapasztalatcseréből saját szövetkezetük felvirágoztatására hasznosítani. A látottak hatása a- latt tervek, újabb elgondolások születtek. A tsz-efnölcök szambavették a lehetőségeket és a számolgatás vége az lett, hogy a dombegyházi Petőfi Tsz-ben mintegy százötvenezer forint beruházással ötven holdon kutakból akarnak öntözni. A szarvasi Táncsics, az örménykúti Petőfi, a csa- bacsüdi Béke, a sarkadi Dózsa Tsz-ek a Körösök vizével háromszáz hold öntözését tervezik. A dévaványai, az endrődi, a méhkeréki tsz-ekben is öntözéses szántóföldi növénytermelésre akarnak berendezkedni. A látogatás alkalmával, az öntözésiben szerzett tapasztalatok kicserélésével a jövő nagy lehetőségei csillantak meg a Békés megyeiek szeme előtt. Ez a csillanás nem csupán álomkép volt, hanem valóság, amely felvillanyozta a tsz-elnököket, s mintegy utat mutatott: az ember alkotó munkájával le tudja gyűrni az aszályt, megt tudja duplázni a mezőgazdasági termékek hozamát és így jobbá, biztonságosabbá tudja tenni a szövetkezetbe tömörült parasztok életét. Dupsi Károly A Titanic katasztrófája újra filmen
