Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-03 / 155. szám
1958. július 3., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Most már dolgozó parasztságunkon a sor —• Talán csak nem kell befeküdnöm a kórházba, doktor úr, hiszen vágni kell a búzát? Egyszu.szra kérdezte és mondta mindezt a napokban egy öreg nyűtt-testű ember, dr. Tóth Mihály nak, a tarhosi községi orvosnak. Eddig 64 nyarat ért meg, ebből legalább 50 nyáron nem ért rá orvoshoz, kórházba menni, mert kellett a kereset, betevő falatra is alig került pénz, nemhogy orvosra. A MÜLT NYOMORÁT HIÁBA akarna elfelejteni bárki TARHOSON, a szép, új családiház-sorok között s a most már nekik termő földeken. Beleevődött a testükbe, szívükbe. Magukban hurcolják a zsúfolt cselédviskókban szerzett fertőző betegségek nyomait, amelyek mellé újabb betegségeket szereztek a mindennapi koránkelésben, késői lefekvésben, az embertelenül nehéz, minden erejüket igénybevevő robotban. Vannak Tarhoson 40 éves vénemberek, szívbil- Jentyútágulással, visszérrel, orvos soha nem látta kezüket, lábukat deformáló reumával. A tsz-tagok, akik SZTK juttatásban részesülnek, igyekeznek negszabadulni a régi betegségektől. Egyik-másik.ól azonban már szinte lehetetlen. De meghosszabbítja életüket az, hogy a tszben gép végzi a munka nehezét. Miért nem kímélted magát a többi tarhosi dolgozó paraszt is a gépekkel, a nagyüzemi gazdálkodásban? A kérdés sokszor elhangzott már. A helyi Kossuth Tsz-ben mindössze 30 család van. Mintegy 400 család még mindig nem pihenheti végig az éjszakát. Korán kél a jószághoz, megeteti, aztán napszálltáig gyalogol az eke, a borona, a vetőgép után, húzza a kapát, a kaszát, kü- 'S-Jönböző cipelésekkel nyövi jobb- brsra érdemes testét. többre mennek, válasz, hogy Jö NEKÜNK ÍGY, EZT SZOKTUK MEG Dr. Tóth Mihály el-ei beszélget erről az erőpazarlásról az egyénileg dolgozó betegeivel, ha felkeresik. De leginkább csak akkor keresik fel, ha már nem bírnak dolgozni. A kérdésre, hogy miért nem változtatnak sorsukon, miért nem csatlakoznak azokhoz, akik sokkal kevesebb fáradsággal. sokkal S nemcsak Tarhoson hasonló a válasz, hanem mindenütt, ahol egyéni gazdálkodók vannak. S beszélgetni velük, felvilágosítani őket, hogy változtassanak, vágják sutba az elavult szokást, ne súlyosbítsák tovább megerőltetésből származó betegségeiket, nemcsak dr. Tóth Mihály, hanem minden orvos, minden értelmes ember kötelessége. A dolgozó parasztok közül nagyon sokan elfogadnák az orvosok ilyen irányú tanácsait is. Mert nemcsak azt mondhatják el az egyénieknek, hogy a termelőszövetkezetben a különböző gépek megkímélik testüket a nehéz fizikai munkától, hanem még több más előnyt is. És amelyik orvos nemcsak gyógyítani akar, hanem meg akarja előzni az emberek megbetegedését, az sokakat felvilágosít és meggyőz a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A Szovjetunióban azt tartják legjobb orvosnak, akinek legkevesebb betege van. De hogyan tudnák csökkenteni a betegek számát a magyar falusi orvosok, mikor a dől gozó parasztság többségének a teste legyöngül a nehéz fizikai munkában, s nem tud ellenállni a különböző betegségeknek. S miközben dr. Tóth Mihály pa naszkodik, hogy nagyon sok a fizikailag kimerült, a szívbeteg, a reumás és a visszeres lábú beteg, panaszkodnak a mezőgazdasági szakemberek is, az alacsony termésátlagok. a gyenge állattenyésztés, a belvíz pusztítása és a mező- gazdaság sok más baja miatt. rendszerint az a I gazdálkodás hátrányát és rengeteg tény a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Nemcsak azt, hogy a nagyü- j zemben jóval könnyebb a munka, I hogy két-három mázsával máris [ több gabonát termelnek a tsz-ek, j hogy a tagok egészségesebb musi- I kaviszonyok között dolgoznak és jobban, kultúráltabban élnek, mint az egyéniek, hanem azt is, a- mit a jövő kínál: azt a sok gazdag lehetőséget, ami kihasználásra vár modern eszköaökkel és fejlett módszerekkel. Mezőgazdaságunk alacsony színvonalának egyik oka az is, hogy szétaprózódottsága miatt nem minden földdarabban azt termelünk, ami jövedelmezően megterem, hogy földjeink nagyrészében a megfelelő vetésforgó helyett évről-évre kukorica váltja a kalászost. Pártunk és kormányunk mindent megtesz dolgozó parasztságunk jólétéért és egészségéért: rengeteg gépet adott eddig is a munka megkönnyítéséhez, a termelés eredményesebbé tételéhez. Adott orvost még az olyan kis községnek is, mint Békés-Tarhos. Most már dolgozó . parasztságunkon a sor, hogy haladjon a felemelkedés útján. Kukk Iir.re TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL ■ amm———— ■ --G erlai Magvető Tsz A szövetkezet tagsága kedden befejezte a 10 hold borsó esélyesét. Holdanként 8 mázsa export borsót termeltek. Szerdán hozzáláttak az őszi árpa aratásához. A kombájnolás eddigi eredmény© azt mutatja, hogy az őszi árpa 13-13.5 mázsa szemterméssel fizet. A kombájn aratást úgy szervezték meg, hogy a szalmát nyomban leh.i- zatják a tábla szélére, ahol bekazalozzák. Az őszi árpa és a borsóföld egy részébe 100 napos kukori-cát vetnek, 20 holdat pedig istállótrágyáznak majd nyári mélyszántják. Ebbe a földben jövő tavasszal cukorrépát vetetek. Csabacsüdi Béke Tsz A szövetkezet fejlesztésében ebben az évben kimagasló eredményeket értek el. Márciusban még alig voltak negyvenen. Jelenleg 84 család gazdálkodik a közösben, összesen 102 tagot számlálnak, akik a közös munkákból rendszeresen kiveszik részüket. Határuk tiszta: 65 holdon befejezték a rizs gyomlálását; nyolc hold dohányukat háromszor megkapálták; a 62 hold kukoricát háromszor géppel és kétszer kézzel gyomta la ni tották. A szövetkezet vezetősége véleménykutatást végzett a tsz kör-> nyékén gazdálkodó egyéniek között, az őszi önkéntes földcserére vonatkozóan. Ugyanis az új belépők földje a község határának külön böző részében van. A véleménykutatás igen kedvező eredménnyel járt, így őszre a Béke Tsz —az önkéntes földcserével ss a ma még elaprózott parcellákat táblásítja. A KÉTFÉLE PANASZ KÖZÖTT NAGY AZ ÖSSZEFÜGGÉS Mert a kisparceilás gazdálkodás amellett, hogy nyövi tulajdonosai testét, gá:olja a fejlettebb gazdálkodási módszerek elterjedését, a termésátlagok növelését, az állat- tenyésztés fejlődését, a talajjavítást, a belvízvédelmet, a fásítást és sok minden mást, amit égetően rendbe kellene hozni dolgozó népünk jólétének növelése érdekében. Azok, akik szívügyüknek tekintik a dolgozó parasztság jólétét és egészségét, nem értik az egyénileg dolgozó parasztok csökönyös ragaszkodását a kisparcellához. Rengeteg tény bizonyítja az egyéni Belenként 15 ezer csibét vesznek át a keltetöállomásoktól a megye tsz-eí A kombájn munkája olcsóbb minden másfajta aratásnál A baromfikeltetés ideje lassan a befejezéshez közeleg. A termelőszövetkezetek csibene- veiési kedve pedig nem kisebb Felmérik Békés-Tarhos halérát / Április eleje óta egy 6 főből álló »mkember-csoport méri Békés-Tarhos határát. Eddig a földterületnek mintegy háromnegyed részét mérték fel t-9 sok érdekességre bukkantak. Érdekes például, hogy a község 10 060 hold területéből a felszabadulás előtt mindössze 600 hold volt kis- és középparasztok tulajdonában. A felszabadulás titán 6610 holdat osztottak ki volt nincstelenek között. A földosztó bizottságok 1945-ben szakemberek hiányában nem tudták pontosan kimérni a földet az üj tulajdonosoknak s a mostani földmérés egyeseknek kellemetlen, másoknak kellemes csalódást okoz. Vannak ugyanis, akik jóval többet és akik jóval kevesebb földet kaptak, mint amennyit a kiosztás során megállapítottak. a tavaszinál, sőt talán még jobb. A megye négy keltetőállomásáról (Békéscsaba, Orosháza, Gyoma, Szarvas) hetenként 15 ezer csibét vesznek át a szövetkezetek. Ebben az évben az eddig átvett csibék száma meghaladta a 280 ezret. (A múlt évben összesen 30 ezer csibét neveltek fel a tsz-ek.) A keltetési idény befejeztekor — a jelenlegi kereslet alapján — mintegy 330—340 ezer naposcsibét vesznek majd a keltetőállomásoktól a szövetkezetek. Több tsz-ben követik az örménykúti Petőfi Tsz példáját és hús-baromfi előállításával foglalkoznak. A szarvasi Táncsics 50 njázsa^ a békéscsabai Kossuth 40 mázsa, a körösladá- nyi Táncsics 30 mázsa, a batto- nyai Dózsa 36 mázsa baromfi eladására kötött szállítási szerződést a Barnevállal. A megye összes tsz-ei eddig 800 mázsa csirke, 225 mázsa pulyka, 300 mázsa hízott kacsa, 100 mázsa hízott liba eladására szerződtek. Sok szó esik manapsag az aratásról. A gyárakban ez ugyanolyan beszédtéma, mint a falvakban a parasztok között. A munkások, akik részt vettek már néhány aratásban, tudják, mit jelent egész nap húzni a kaszát, szedni a rendre vágott gabopáh. Talán éppen ez késztette őket arra, hogy evrol- évre egyre több kombájnt és ara tógépet küldjenek a gépállomásokra. Igaz, az első szériában gyártott kombájnok nem állták meg helyű' két, mert a vágószerkezet felett elhelyezett csiga és a ferdefelvonó nem volt tökéletes. A cséplőszerkezet is igen sok magot a kalászokban hagyott, vagy pedig szétszórt. A felsorolt hibákat már a második évben (1953) kijavították és ekkor az EMAG olyan kombájnokat gyártott, amely világví szón y latban is állta a versenyt, a kapitalista országokban gyártót takkal. A szövetkezetiek igen nehezen barátkoztak meg az arató-cséplőgépekkel de ma már mondhatjuk, a megye valamennyi szövetkezetében leginkább kombájnnal akarnak aratni. Például a békéscsabai tsz-ek a kalászos területnek mintegy 53 százalékát kombájnnal aratják az idén. Vajon mi készteti a tsz-éket a kombájnaratásra? • Elsősorban a betakarítás ütemének meggyorsítása, amely pénzben ki sem fejezhető előnyöket jelent. A szövetkezet tagjai tudják a legjobban, mit jelent a kiska- szával való aratás, a keresztek behordása és cséplése akkor, ha ezeket a munkafolyamatokat egy géppel el lehet végezni és csak a zsákot kell tartani. De van a kombájnaratásnak ezenkívül még számos más előnye is, amelyet szintén jól ismernek a termelők. Most azonban kizárólag az aratás, cséplés költségvetését részletezzük, mert jelenleg népgazdaságunkban a takarékosság elvének betartása a legdöntőbb. Mibe kerül egy hold learatósa kombájnnal és mibe Ids- kaszával ? Egy hold kézi aratásáért — mázsás termést alapul véve — 10 az egy mázsa búza nem sok. Ennek értéke 215 Ft A behordás keresztenként 2 k iló búza (holdanként 30 kereszt) értéke 129 Ft Cséplés: Cséplőgép és munkás rész értéke 236 Ft összesen: 580 Ft ami megfelel 268 kiló búzának i ! Ugyanakkor, ha kombájnnal a- rat a tsz és ha három normálholdnál több gépi munkára kötött szántóegységenként a gépállomással szerződésit, akikor a 377 forint kombájnozásd díj (megyei átlag) 60 százalékát az állam elengedi, vagyis: egy hold kalászos learatá- sáért 51 forintot kell fizetni. A cséplőgép részt (a termés 4,5 százalékát) itt is meg kell téríteni, de ezt beszámítják a 151 forintba, így 10 mázsa holdankénti termés learatása esetében a 45 kiló búza értéke 99 forint, vagyis a kombájnnal arató tsz-eknek 52 forint készpénzbe kerül az aratás-csép- lés. Ha ehhez hozzáadjuk a kombájn-szérűn kezelt mag szelektorozás, szárítás, valamint a szalmalehúzás költségeit, ami kereken 50 forint, akkor a szövetkezetek 580 forint holdankénti .aratás-csépi és kiadásával szemben mindössze 102 forintot fizetnek. Megtakarítanak a közös gazdaság javára 478 forintot, ami megfelel 222 kiló búza értékének. Ez pedig egy olyan szövetkezetben, ahol 350 hold búzaterület vár aratásra, 777 mázsa termést jelent, ami 220 kilójával 353 embernek egész évre fedezi a kenyérgabona szükségletét. Az aratógéppel történő aratás és a kombájnaratás szembeállításánál 368 forint költségkülönbség van a kombájn javára. A felsoroltakhoz még annyit," hogy a költségekbe csak a gépállomásoknak fizetendő összeget vettük alapul. A kisegítő személyzetnek jóváírt munkaegység teljesítménye nem jöhet számításba, mert a kézi aratás ugyanúgy igényli a segéderőt, mint a gépi. Dupsi Károly Most vásároljon a Békéscsabai Állami Áruházban OOUHOfJ Szent István tér 14. alatt, a Kossuth-szoborral szemben. szőnyegek ágygarnitúra aprómintás selyem 31 forintért aprómintás karton háziszőttes törülköző 22 forintért kártolt kardigán 130 forintért férfi panama ing apacsgallérral 68 forintért. férfi tropikál ing apacsgallérral, 73 forintért férfi alpesi ing, rövid ujjú, 88 forintért férfi regatta ing 38 forintért nylon férfi alsó 72 forintért férfi vászon öltöny 380 forintért férfi vászon nadrág 130 forintért férfi vászon sort 75 forintért gyermek vászon öltöny 94 forinttól gyermek vászon sort 34 Ft-tól lányka kartonruhák 63 forinttól r.ői gumírozott ballonkabát 520 forintért szatén kiskosztüm 160 forintért fürdőruhák nagy választékban, és sok más. Egy napot se késlekedjen a vásárlással!
