Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-25 / 174. szám
z BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 195$. július 25.. péntek Bátrabban, nagyobb felelősséggel Gyakran tanúi vagyunk többször halljuk még, hogy va- ilyen társadalmi szervezet érzetén, vagy az építő munka levében ismételten szóvá tesznek fcokszor megállapított, de meg nem áldott problémákat. A hallomásra türelmetlenség, idegesség fog- íja el az embereket, megjegyzéseket tesznek. Ez a türelmetlenség jogos, indokolt, mert ha jóindulat sugallja és benne segíteni akarás, az előbbrehaladásért érzett felelősség csillog, akkor ez gyöngyszeme megváltozott politikai arculatunknak. A munkásosztály, a dolgos nép egészséges, jobb tettekre serkentő figyelmeztetései ezek, melyekben ott van a hatalomért, a szebb holnapért tenni, cselekedni kész felelősségérzet. Gyakran hallunk mi napjainkban ilyen jelzéseket, s ha az ember nem válogatja ezeket, könnyen arra a következtetésre jut, hogy nem haladtunk előbbre, hogy a vezetésben, a munkastílusban még nem értünk el fordulatot. De ha jobban szemügyre vesszük ezeket a dolgokat, megjegyzéseket, akkor világosan áll előttünk, hogy ez a korábbi betegség hellyel-közzei épp ezért olyan kiütköző, mert más, egészen más az ország vezetésének politikai arculata és a felsőbb vezetés helyes, megfontolt politikája mindinkább áthatja közéletünket. A nagy szavak helyett ma a cselekvés, a szerényebb, de magabiztosabb haladás időszakát éljük és az itt-ott fellelhető hibák ellenére bizonyosak lehetünk abban, hogy már ez a szemlélet, ez a munkastílus lesz uralkodó az országos vezetésiben és-ez hatol be mindinkább a helyi vezetés gyakorlatába, tevékenységébe iS. - - . Pozitív tények ezek, s az emberek többségéből bizalmat, jogos elismerést váltanak ki. De a bizalmat kiváltó hangok, jelzések és törekvések közepette gyakran hallani: \,A párt és a kormány politikája, irányítása jó, reálisak, őszinték és megfontoltak az intézkedések, a rendeletek, de...“ és a de után egyes járási, városi, vagy falusi vétető szervek munkájáról hallunk bírálatot. Ezekben a megjegyzésekben legtöbbször olyan indokolatlan általánosító túlzások vannak. Helyenként még elvtársaink is úgy vélekednek egy-egy hiba láttán: — noha az említett 6zerv mér sok kérdésben megtalálta a helyes utat — itt még nem változott semmi, maradt minden a régiben. Azonban ezekben a jelzésekben van jó adag igazság is, amit tanácsos megszívlelni. Hányszor hallani még munkásoktól és parasztoktól a szót: nem vagyunk megelégedve a helyi vezetéssel. Tapasztalhatunk mi még néha túlzásokat, szektás elhajlásokat, máshol — és sokszor ez a gyakoribb — tehetetlenséget, tanácstalanságot, lassúságot, tétovázást a határozatok végrehajtáséiban. Néha sok idő telik, amíg a felsőbb szervek határozatai, rendeletéi eljutnak az emberekhez. Sokszor nem is tudnak róla, csak amikor a gyakorlatban, az életben találják magukat szembe vele. Ezért tűnik úgy egyeseknek, hogy ellentmondás van a felsőbb vezetés intézkedései és a helyi vezetés gyakorlati tevékenysége közötti Ezek után szinte kívánkozik a kérdés: talán valami baj van az alsót) vezetőkkel, talán alkalmatlanok tisztségük ellátására? Nem. Az ilyen találgatást, általános formulát határozottan el kell utasítani. Az elmúlt évtizedekben nál- lun/k kinevelődtek azok a párt, állami és tömegiszervezeti vezetők, akiknek túlnyomó többsége alkalmas a vezetésre, rászolgál a bizalomra, rendelkezik a kellő politikai, szakmai tudással és hű pásztora járásának, községének. Inkább arról van szó, hogy nem eléggé merészek és önállóak. Gyakran határozatlanul fognak hozzá egyesek a feladatok megvalósításához. Biharugrán a tanács vezető embered hosszú ideig törölték azt a szót a szótárukból, hogy termelőszövetkezet, mert náluk — az 5 hibájuk miatt is — a szövetkezésnek csak a rosszabb: k oldaláról győződhettek meg az emberek. Az ingadozáshoz, a tanácstalansághoz és a tétlenséghez az is hozzájárult, hogy egyes vezető elvtársak túlságosan hozzászoktak a gyámolításhoz. Ha korábban kezdeményeztek, gyakran értetlenségbe, merevségbe, szemellenzős bürokratikus vezetésbe ütköztek. Innen ered a még most is tapasztalható bizonytalanságuk. Az emberek viszont meglátják, észreveszik ezeket. Bírálnak és jeleznek, megmondják tapasztalataikat a vezetőknek. Ez az egészséges közszellem azonban nem gáncsolja ezeket az embereket, hanem felemeli, segíti s csak a tényleg alkalmatlanokat szelektálja ki. Mert a párt és a kormány vezetése elveti a bürokráciát, gondolkodásra, önálló cselekvésre buzdítja, ösztönzi és tanítja az alsóbb vezetőket, egész társadalmunkat, az ország népét. S ha már eljutottunk odáig (ez is nagy eredmény!), hogy az országos politika nyomán a vezetők és a dolgozók bátran megmondják a gondokat, bajokat, jobban felismerik és szóvá teszik az ellentmondásokat. De ennél tovább kell lépni. Nem elégséges csak észrevételezni az eseteket, jelenségeket, hanem orvosolni kell a hibákat, bajokat. És itt jön a nehezebbje. Vajon elégségesbe Okányban, hogy a községi tanács végrehajtó bizottsága beszámoltatja a termelőszövetkezetek elnökeit működésükről és kifogásolják, hogy kevés a belépni szándékozó paraszt, ezért határozatokat hoznak a számszerű fejlesztésről, feladatokat jelölnek meg, s közben ők még mindig az egyéni gazdálkodás útján barangolnak. Az ilyen határozatnak nem sok foganatja van, sem a szövetkezetiek, sem az okányi emberek szemében, mert a vb tagjai — fordítsuk meg a közmondást — bort prédikálnak és vizet isznak. Persze nemcsak Okányban van ez így, hanem szinte az egész sarka- di járásban. Hogy ezért szót emelnek az emberek, mi sem természetesebb, s ez ad okot az előrevivő nyugtalanságra. De csak erre, és nem a hibákon való rágódásra. Sokszor hallunk^mi értekezleteken megállapításokat, helyes észrevételeket. Néha egy egész járás megannyi problémája kerül napirendre, és helyes megoldásokat találnak a bajok orvoslására. Viszont az sem ritka, amikor e- zek elmaradnak és csak a hiba, a puszta tény marad az asztalon, nincs épkézláb javaslat azok orvoslására, de annál több jogos kérés, hogy segítsen a felsőbb szerv, a kormányzat. Néhol szenvedélyesen ostorozzák a hibákat a helyi vezető elvtársak és szavaik csupa kérdő-, felkiáltójelek. De vajon kivel szemben támasztanak igényeket az ilyen vezető elvtársak, ha maguk csak állandóan megállapítanak? Mert ebből még nem születik terv, javaslat és ennek nyomán reális igény a megyei vagy az országos vezetés felé. Az ilyen felsőbb helyről való segítségkérelem a leggyakrabban arra vall, hogy ott helyben a járás, a falu vezetői nem nagyon gondolkodnak azon, mit is kellene tenni, s így nyilvánvaló, hogy jogosan kifogásolják munkájukat a környezetükben élő emberek. Pártunk és kormányunk az ország reális gazdasági, társadalmi adottságaiból indul ki, amikor terveket készít. Az országos gazdaságpolitikát, tervezést azonban helyileg is követelni, alkalmazni kell — beleágyazni a helyét a nagy egészbe, s azzal együtt megvalósítani. A mi helyi vezetőink többsége ezt az utat járja. Ha csak egy pillantást vetünk a köz- 6égpolitikai tervek végrehajtására, abból is kitűnik: a lakosság összefogásával hogyan lehet több méter járdát, vízvezetéket építeni Mezőberényben, fürdőt Csorváson és villanyvezetéket Körösladány- ban, hogyan lehet rengeteg erőt, tartalékot felszabadítani és felhasználni minden feladat megoldására. Országunk s ebben megyénk népére nagy feladatok várnak. Elkészült és a megvalósítás útján van népgazdaságunk hároméves terve. A becsületes emberek reménykedve tekintenek a terv megvalósulása felé és nap mint nap teljesítésén munkálkodnak. összehasonlíthatatlanul nagyobb érdeklődéssel figyelik az országos és a helyi tervek megvalósulását, kezdeményeznek, sarkallják a vezetőket, ha tanácstalanságot, tétlenséget, vagy megnyugvást tapasztalnak, összevetik az országos politikát a helyivel, s bizony néha jogosan nyugtalan- kodnak, jogosan jön a jelzés: az országos vezetésben nincs hiány, de itt helyben még baj van. S hogy minél kevesebb legyen a „de”, az elsősorban a helyi vezetőkön múlik és gyógyírja csak az lehet, ha bátrabban, nagyobb önállósággal, nem a hibák regisztrálásával vagy elhallgatásával, hanem azok gyors kijavításával oldják meg feladataikat; Deák Gyula A pártélet hírei Egésznapos titkári értekezletet tartottak július 23-án a mezőkovácsházi járási pártbizottságon. A titkári értekezletre meghívták a községi tanácselnököket is. Az értekezleten olyan napirendi pontokat tárgyaltak, amelyek többségét a tanácstagokkal közösen oldják meg a párttagok. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulóján a munkásmozgalom mártírjainak tiszteletére emlékművet avatnak Békésen* A »apókban a kétsopronyi Béke Termelőszövetkezet kommunistái megalakították az üzemi párt alapszervezetet. Hruscsov üzenetének visszhangja London Hivatalos angol körökben megelégedéssel fogadták a moszkvai rádió bejelentését, amely előbb vált Ismeretessé Londonban, mint a Hruscsov válaszának átadására szóló hír. Az angol külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni. Hangsúlyozta, hogy megvárja Hruscsov levelét. Angol körökben rámutatnak: a Biztonsági Tanácsra tartozik annak eldöntése, hogy nem BT-tagok képviselőit is meghívják-e a vitákra. Megbízható értesülések szerint az angoloknak az a szándékuk, hogy India és az arab országok képviselői is részt vegyenek a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésein. Londoni hivatalos személyiségeket szemmel láthatóan meglepte Hruscsovnak az a javaslata, hogy a Biztonsági Tanács rendkívüli ülése július 28-án, hétfőn kezdődjék. E körökben rámutatnak, hogy a tervek szerint hétfőn Dulles külügyminiszter tanácskozni akart a bagdadi egyezmény három tagállamának, Törökországnak, Iránnak és Pakisztánnak a miniszterelnökével. Pillanatnyilag nem világos még, hogy az angol kormány helyesli-e a csúcsértekezlet megkezdését a fenti tanácskozásokat megelőzően. New York Az ENSZ épületéinek fo’yosóján az esti órákban — amikor a hír megérkezett — csupán Omar Lufti, az Egyesült Arab Köztársaság állandó ENSZ-képviselője tartózkodott. A hír hallatára megjegyezte, hogy a moszkvai rádió bejelentése „érdekes”, • nem tudja azonban megmondani, hogy Nasszer elnök hajlandó lesz- e részt venni a tanácskozásokon. A Biztonsági Tanács ügyrendi szabályainak szakértői teljességgel lehetségesnek tartják, hogy meghívják Indiát és az arab államokat a tanácskozásokra. A Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező öt állandó tagja? Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország és a Kuomintang. A tanácsnak a közgyűlés meválasztotta és vétójoggal m rendelkező hat másik tagja ez idő szerint Kanada, Colombia, Irak, Japán, Panama és Svédország. A Biztonsági Tanács elnöki tisztét havonta felváltva töltik be az egyes küldöttségek vezetői. Júliusban Colombia küldötte az elnök, augusztus elsejével pedig Franciaország .Képviselőjére száll át ez a tisztség, $ Washington Washingtoni körökben az a vélemény alakult kit hogy a Fehér Ház és a külügyminisztérium nagyon gondosan ta- nulmányozza majd azokat a feltételeket, amelyeket Hruscsov szer- dal válaszában hangoztatott. Egyes hivatalos személyiségek szerint további eszmecserét kellene folytatni a szovjet kormánnyal az előkészületek teljes kidolgozására. Ezek a személyiségek nem tartják teljesen lehetségesnek, hogy az értekezlet Hruscsov javaslatának megfelelően már hétfőn megkezdődjék. Dulles, amerikai külügyminiszter ugyanis pénteken európai körútra indul és a tervek szerint csak kedden reggel érkezik vissza Washingtonba. Értesülések szerint Dulles be akarja tartani útitervét, Párizs Párizsban szerdán este nem látszott valószínűnek, hogy De Gaulle francia miniszterelnök készen áll majd elfogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsának kormányfői szinten tartandó tárgyalására vonatkozó szovjet javaslatot. Mint ismeretes, a francia mi- niszterelenök — noha egyetért azzal az elgondolással, hogy meg kell tartani a közép-keleti helyzettel foglalkozó kormányfői értekezletet — ellenzi, hogy személyesen fejtegiessék ezt a kérdést a Biztonsági Tanácsban. Kairó Kairói politikai körökben csütörtökön reggel annak a véleménynek adtak hangot, hogy Nasszer, az Egyesült Arab Köztársa-, ság elnöke, ha meghívják, kész részt venni a legfelső szintű tanács* kozásokon a Biztonsági Tanácsban. m New York Hammarskjöld főtitkárhoz közel álló körök szerint nem lesz fizikai akadálya annak, hogy az ENSZ-ben hétfőig teljesen befejezzék a Biztonsági Tanács csúcs-ülésének technikai előkészítését. E körökben „tökéletes ostobaságnak“ minősítették azt a rádiójelentést, amely szerint Hammarskjöld azt mondotta volna, hogy csak augusztus 4-ére lehet előkészíteni az ülést. Szoboljev, szovjet fődelegátus a Reuter tudósítója előtt kijelentette, hogy rövidesen Hammarskjöld elé terjesztik a hétfői találkozót javasló moszkvai nyilatkozat szövegét. Midőn megkérdezték, vajon ez hivatalos javaslatot jelent-e a tanács ülésének hétfőre való összehívására, Szoboljev megjegyezte, hogy Hruscsov valóban ezt javasolta. Jelezte azonban, hogy a Szovjetunió hajlandó megvitatni egy kölcsönösen megfelelő időpontot. Szoboljev, akihez több kérdést intéztek a Hailé Szelasszié etio- pial császár születésnapja alkalmából rendezett diplomáciai fogadáson, kijelentette, hogy a Szovjetunió a közép-keleti probléma „mag- vának” megvitatását óhajtja. Szoboljev véleménye szerint nem lesz szükség arra, hogy a Biztonsági Tanácson belül egy hivatalosan megalakított külön bizottság keretében folyjanak a csúcs-megbeszélések, hanem azokat minden formalitás nélkül folytathatják majd, „egy kicsit magasabb szinten’’ — a főtitkár irodájában, a 38. emeleten. Szoboljev kijelentette továbbá, reméli, hogy mire a csúcsmegbeszélések megkezdődnek, a Biztonsági Tanácsban már az iraki forradalmi kormány képviselője foglal majd helyet.
