Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-23 / 172. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. július 23., szerda Két év múlva virágzó gazdaság lesz a kötegyáni Kossuth Tsz Tizennégyen kezdték, ma hetvennégyen vannak, de őszre már a múlté lesz ez a szám Is! Gyarapodnak a jövedelemben, a belépőidben. Kétségtelen, hogy az átgondolt, terv-szerű, a kívülállók­nak is tetsző gazdálkodásukban van a vonzóerő, de ami még ke­csegtetőbb: az egyre erőteljeseb­ben bontakozó jövőjükben. A kö­tegyáni Kossuth Tsz közösségének fundamentumát nagyrészt kispa- tfasztok, szegényparasztok rakták le 1951 őszén 208 hold földön. Ke­lemen Mihály lett az elnök — a- hogy itt hívják: Miska. Azelőtt jött haza a katonáéktól. Fegyelme­zett, meggondolt szavú, okosan gondolkodó szegényparszt fiú volt. Bizalmat szavaztak neki, s lehet-e munkájáról elismerőbbet mondani, mint azt, hogy ma is elnök? Nagy része van a munkában, hitele van szavának, eredménye van vezeté­sének. Igaz, még nem tartoznak az or­szág „kirakatszövetkezetei” közé, de a faluban és a járásban is az elsők között emlegetik őket s en­nek meg is van a magyarázata. 1953-ban szép sikernek könyvel­ték el a faluban hogy a gyorscsép- lésben, betakarításban megyei 3. helyezést érték el. 1956 októbere után több volt a belépő, mint a kilépő! Többnyire azok váltak meg, akik nem találták meg szá­mításukat és helyüket — a közép- parasztok. Hitük és munkájuk gyökereit könnyen kitépte az ok­tóberi vihar a termelőszövetkezeti gazdálkodás talajából. — Hogy jól tették-e, amit tettek, ázf ^’’éTZllt, ők tudták, de azok akik bent ma­radtak, sokkal okosabban gondol­kodtak. A tsz alapító tagjai — a Ruzsák, Kelemenek, Hajdúk — a- kik a közösben megalapozták jö­vőjüket, akik kezdettől fogva be­csületesen munkálkodtak, azok e- gyütt maradtak. Ide kötötte őket a ragaszkodás s a nehéz napokban edződött akaratuk. Az októberi viharban estek át a tűzkeresztségen, azután már egy új szakasz következett, ami ma is tart és érleli gyümölcseit. Szem­mel láthatóan gazdagodnak. Van saját teherautójuk, darálójuk, asz­talos és cipészműhelyük, új tele­pítésű gyümölcsösük, kertészetük, halastavuk, méhészetük, rizstele­pük... A fiatal elnök olaj barna, nap­égette arca — míg az eredménye­ket és a jelent vázolja — moso­lyog. A mosoly úgy gondolom — az elégedettségé. — Az őszön 23 belépőnk volt. Kisparasztok, szegényparasztok, mesteremberek. Mindenkit szíve­sen látunk, aki dolgozni akar és tud! Vonzza a kívülállókat, hogy havonként 10 forintot osztunk egy munkaegységre, amíg a járásban csak a saúkadi Lenin és Dózsa Tsz ■ad meg. Már most vannak új je­lentkezők. A forró május, június hamar be­értél te 'a kalászosokat. Kombájnnal, aratógóppel arattak, mert a sarkJa- di gépállomással szerződésük van. Érdemes statisztikát csinálni az utóbbi évek terméseredményeiből, íme: búzából tavalyelőtt 8 mázsa termett, tavaly 7.5 mázsa, az idén Is a tavalyira számítanak (mérle­gelve a száraz, mostoha Időjárást) őszi árpából 1956-ban 9 mázsa, 1957-ben 12.5 mázsa volt, most 14 mázsát csépeltek. Ha fokozatosan is, de emelkednék terméseredmé­nyeink. Természetesen ez annak tudható be, hogy gondos talajmű­veléssel igyekeznék javítani a föld minőségét, pótolni a talaj táp­anyagveszteségét. — Részben már áttértünk a bel­terjes gazdálkodásra — fűzi to­vább a szavakat Kelemen elvtárs. — Mit jelent ez a gyakorlat csengő aranyakra váltva? — Igyekszünk fajtiszta jószágo­kat nevelni. Most van 10 darab fehénsertés anyakocánk, 37 darab szarvasmarhánk. Szalagszerűen hizlalunk. Termelünk ipari növé­nyeket: kendert, cukorrépát. Ker­tészetünk, gyümölcsösünk, rizste­lepünk nagy pénzt ígér. A Kossuth Tsz állatállománya fokozatosan növekszik: 8 lovuk van, 417 darab juh (Krámli Károly fühási gondos, lelki ismeretes mun­kájának eredménye), 260 darab szerződéses pulyka. Számolnak ar­ra, hogy a közeljövőben darálót és juhakolt építenék. A délutáni táj tisztán csil­log, mint a mosott pohár, egyhe nyári szél udvarol a Felföldi ta­nya akácosainak. Itt van a tsz méhészete. Távolabb a földek szí­nes „sakktáblája", átkötve egy kis kék szalaggal, kanálissal. A mesz- szeségben zetorok, cséplőgépek búgnak, döngicsélnek, hangjukat ellopja olykor a kósza szél. Bagyinka Mátyás, az őszülő ha­jú, alacsony, ötvenkörüli „sokcsa- ládos” embert a gyümölcsösben pillantom meg. A „sokcsaládos" jelző méheínek szól, szám szerint 43 család van a tavaszi 29 család­dal szemben. Most nagy gondban van, ugyanis egy kései raj — se szó, se beszéd — kirepült, A mé­hész kámzsát öltött, jobb kezébe egy botot vett, s teljes harci fegy­verzettel ütközetre indul. Egy ki­csit szurkolok, mert rövidnadrág­ban van. Amikor végez, komóto­Megliallgatták a panaszt A muronyi vasútállomáson két artézi kút van. Az egyiket már é- vek óta nem lehet használni. A másik is hol adja a vizet, hol nem, de leginkább nem. A muro­nyi utazóközönség sokszor bosz­szankodott ezen, s kérte, hogy ja­vítsák meg a kutakat. A Szegedi Vasút Igazgatóság meghallgatta a dolgozók jogos kérését s hozzáfo­gott a kutak rendbehozásához, Gondatlanságból baleset Július 21-én a zsadányi és oká- nyi út elágazásánál Tóth Dezső zsadányi lakos, a békéscsabai Sertéstenyésztő Vállalat dolgo­zója a VE 727 jelzésű vontaójá- val az út mellett lévő két méter széles és négy méter mély árok­ba fordult. A közlekedési rendőrség meg­állapította, hogy a balestet az erőgép első kerekeit felfogó csa­varok leszakadása okozta, va­lamint a pótkocsik fékjeinek le Kétnapos értekezletre hívja ösz- sze augusztus 12-én és 13-án a megyei mezőgazdasági osztály a szabadkígyósi egyhónapos tanfo­lyamot végzett tsz-elnököket.-o­Tiezer csibét neveltek fel és 40 szarvasmarhát, 160 sertést hizlal­tak a békéscsabai Kossuth Tér- melőszövetkezetben. A csibékből 40 mázsára szerződtek, amiből 10 mázsát a napokban átadtak a Ba­romfifeldolgozó Vállalatnak, san leemeli fura sisakját, hely- lyel kínál egy ,Jeljes összkom­forttal berendezett nádkötegen”, s maga is /méllémtelepszik. — Pest környékéről jöttem. — mondja — kertész voltam, mé­hész. Szerelem a móhészkedést. Az idén 12 család volt beállítva méz­termelésre —150 kiló mézet gyűj­töttek, a tagság vásárolta meg. Remélem, hogy jövőre dúsabb vi­rágzás lesz és több méz...­Szemben velünk a gyümölcsös, balra a halastó. Néhány órával előtte, amikor az elnökkel be­széltem, említette, hogy permete­ző agregátort vesznek. Ismeretei­met most Bagyinka bácsi egészíti ki, klasszikus jártassággal: — Nincs egy darab földünk sem, amely ne lenne közel a kanális­hoz, ami földjeink mellett folydo- gál. Itt célszerű és jövedelmező az öntözés. Minden évben tartani kel­lett a szárazságtól, de ezután fü­tyülünk rá! Veszünk 600 méter csövet, hat szórófejet — esőágyut. Az egyik fiatalunk! Papp Sanyi már iskolában van, hogy kiképez­zék kezelésére. Nemsokára virág­zásnak indul ez a határrész, a mi földünk.;! Erre minden alap megvan. A tagok becsületesen, szorgalmasan dolgoznak. Bár a tsz egy évi jöve­delme még nem éri el az egymil­liót, egy éven belül azonban már tül' iS haladja, s a kötegyáníak büszkén mondhatják, hogy nekik is van már „milliós tsz”-ük. Mint­hogy az utóbbi években sokfelé, most itt is visszavonhatatlanul nagy teret nyer a nagyüzemi gaz­dálkodás. Paliig J. Róbert WVWWVWWWWWWVWWiW A meleg nyugaton megszűnik Várható időjárás szerda estig: nyugaton felhősödés, keleten kevesebb felhő. Ma egy-két he­lyen éjjel és holnap több helyen eső, zivatar. Mérsékelt délkeleti-, déli, holnap a Dunántúlon meg­élénkülő nyugati- északnyugati szél. A hőmérséklet a nyugati me­gyékben csökken, keleten még alig változik. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet éjjel: 15—18, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán a nyugati megyékben 20-23, a Du­nántúl többi részén 24-27, keleten 28-31 fok között. Távolabbi ki­látások: hűvös idő, esőkkel. Dankó Pista című háromfelvo- násos, zenés népszínművet július 24-én a kiszombori földművesszö­vetkezet színjátszó csoportja a mezőhegyes! kultúrházban mutat­ja be.-íj­Húsz hízómarhát adott át a Bu­dapesti Allatforgalnii Vállalatnak a Gyulai Tangazdaság. A hízó- marhák közül 13 extrém, a többi pedig I. osztályú volt. •o* Százkilencven mázsa kukoricát cseréltek ki a beindult kukorica- korpa csereakció keretében a gá­dorosa Terményforgalmd Vállalat cseretelepén, Ezerötszáznyolcvan méter csa­tornát építenek Nagyszénáson a hőforrás vizének levezetésére. A csatorna építése, mely betonból készül, 221 ezer forintba kerül,-o­Műemlékek Szovjetunió köztár­saságaiban címmel a Magyar- Szovjet Baráti Társaság képzőmű­vészeti kiállítást nyitott a med- gyesegyházd tanács kultúrotthoná- ban.-o­Százhuszonkét hold másodvetést vetettek a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. Ugyancsak itt a napokban adtak át 1600 rántani való csirkét a Baromfifeldolgozó Vállalatnak; szerelése. Tóth Dezső a borulás következtében az erőgép alá esett, melyet több mint egy óra hosszai munka után tudtak le­venni róla. A pótkocsik búzával voltak megrakva és a kerék ki­esése pillanatában, mivel a fé­ket előzőleg leszerelték, nem fékeztek, így az erőgépet az árokba taszította. Tóth Dezsőt kartöréssel és különböző égési sebekkel a kórházba szállítot­ták. ii. Az emeletes, nagyméretű vo­natok a német i- par legújabb termékei. Egy évvel ezelőtt ad­ták át a forga­lomnak. Az uta­zás igen kényel­mes rajtuk. Zaj­talanul közlekednek. Ütközőik olajos lökhárítókkal vannak fel­szerelve. Az utazásnál keletkező zörejt az alváz és a padlózat kö­zé beépített különleges szigete­léssel a legminimálisabbra csök­kentették. A kocsik üléseit szi­vacsgumival párnázták. Ablakai csak felül nyithatóak, olyan for­mán, hogy huzatot egyáltalán nem okoz és a korom sem okoz kellemetlenséget az utasoknak! A vonat közepén ruhatárral és automatikus szellőzőberendezés­sel van ellátva, mely télen a hideg levegőt előmelegíti. Mi él­tünk a lehetőséggel; a felső, e- meleti részen utaztunk. Kalauz nincs minden vona­ton. A jegyek ellenőrzése az ál­lomásokon fel- és leszállásoknál történik, hasonlóan a ml föld­alattinkhoz. Az utat csak félig lezáró sorompó és a németek­smugm’1 nekitt tanúsított fegyelmezett­sége kissé szokatlan volt sze­münknek. Egyes helyeken a kétoldali sorompók csak az út egynegyed-egynegyed részét zárták le kétfé­léi, tehát csak a rendes menet- * ­irány előtt. Ezt kitéréssel nyu­godtan ki lehe­tett volna kerül­ni. A gépjármű- vezetők között még csak vélet­lenül sem volt olyan, aki azt kikerülte volna, hogy tovább- hajtson, annak ellenére, hogy a vonat még nem is volt a közelben. Valamennyi­en türelmesen megvárták, amíg szabaddá vált az út. Vajon ná­lunk hogyan válna be egy ilyen sorompó alkalmazása? Drezdai ott-tartózkodásunk nagyon rövid volt. Nem is ez volt a cél. „A cél a turisztika és hegymászás” — gondolták né­met barátaink és programjaink is így voltak összeállítva. így hát néhány nap után ott kellett hagynunk Drezdát, és ki a he­gyekbe, gyönyörködni a turisz­tika szépségeiben, a tájban, él­vezni a sziklamászások örömeit, gyönyörködni az ..alattunk lévő felhőkben és a felette lévő nap­sütésben. A táj valóban gyönyö­rű volt, nemhiába nevezik ezt a vidéket Szász-Svájcnak. Szí í- te leírhatatlan a táj szépsége. Ennek szépségét még fényképe­ken sem lehet visszaadni. Königstein, Ostrau, Bad- Schandau, Móriczburg, Hohn­A német ipar legújabb ter­mékei az emeletes vonatok. stein és Bastei gyönyörű tájai e néhány nap távlatából is egy gyönyörű álomnak tűnnek. Nap nap után egésznapos túráinkon

Next

/
Oldalképek
Tartalom